Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-17 / 226. szám
1994. augusztus 17., szerda Gazdaság aj Dunántúli napló 9 Az öröm mellé üröm a „fészekrakók” életében. Megnőtt a felvett OTP-hitelek törlesztőrészlete. Ugrásszerűen megnőtt a törlesztőrészlet a lakáshiteleknél Felére csökkent az állami támogatás Minőségbiztosítás a magyar téglaiparban Privatizációs marketing-adatbázis Az Állami Vagyonügynökség Marketing Adatbázisában tárolt információkhoz ezentúl a nap 24 órájában hozzájuthatnak az érdeklődők. A szolgáltatás idejének kibővítése azt is lehetővé teszi, hogy azok az érdeklődők, akik telefonon kívánnak tájékoztatást kapni az adatokról, ezt a kedvezményes távbeszélő tarifájú időpontokban tehessék meg. A rendszerhez eddig megközelítően 200 hazai és 40 külföldi felhasználó csatlakozott. A külföldiek közül osztrák, ausztrál, kanadai, német, angol, holland, valamint szlovák partnerek jelentkeznek a leggyakrabban. A Marketing Adatbázis az ÁVÜ és az ÁV Rt. ajánlatán kívül júniustól tartalmazza több felszámoló szervezet kínálatát is. A tartalom tovább bővülhet, hiszen az ÁVÜ és az ÁV Rt. bármely szervezettel kész tárgyalni arról, hogy annak vagyonkínálata szerepeljen az adatbázisban. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. aug. 1 6-tól Pénznem vételi közép eladási Angol font 165,87 167,37 168,87 Ausztrál dollár 79,92 80,59 81,26 Belga frank (100) 336,12 338,87 341,62 Dán korona 17,46 17,61 17,76 Finn márka 20,89 21,06 21,23 Francia frank 20,18 20,35 20,52 Gór. drachma (100) 45,73 46,13 46,53 Holland forint 61,64 62,16 62,68 (r font 163,41 164,81 166,21 Japán yen (100) 107,67 108,60 109,53 Kanadai dollár 78,00 78,76 79,52 Kuvaiti dinár 362,17 365,50 368,83 Német márka 69,24 69,84 70,44 Norvég korona 15,74 15,88 16,02 Olasz líra (1000) 67,51 68,12 68,73 Osztrák sch. (100) 984,40 992,75 1001,10 Portugál esc. (100) 67,59 68,16 68,73 Spanyol pes. (100) 83,12 83,85 84,58 Svájci frank 82,59 83,25 83,91 Svéd korona 13,83 13,95 14,07 ' USA dollár 107,81 108,81 109,81 ECU (Közős Piac) 131,66 132,78 133,90 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Igencsak kínos helyzetbe kerültek azok az immár új lakástulajdonosok, akik az építkezéshez, vásárláshoz az Örszágos Takarékpénztártól hitelt vettek fel. Ugyanis az állami támogatás mértéke ötévenként változik, s ez a változás a törlesztőrészlet nagyságában jelent lényeges módosulást. Az adósok megdöbbenése csak tájékozatlanságuk következménye, ugyanis a hitelfelvételi megállapodás feltételei között szerepel az ötéves ciklusonkénti támogatás csökkentés. A hajdani, rendkívül kedvező kamatozás miatt igen jó befektetésnek ígérkező OTP lakásépítés, -vásárlás a piacgazdaságra való áttérés, de legfőképpen a költségvetés tehermentesítése miatt gyorsan megszűnt, ám hamarosan kiderült, ha a kormányzat nem tesz valamit a szociálisan rászorulók lakásigényének kielégítésére, a feszültség előbb-utóbb kezelhetetlenné válik. Öt évvel ezelőtt döntés is született arról, hogy az állam a bankrendszeren keresztül meghatározott ütemezésben támogatást nyújt a családos állampolgároknak lakásvásárlásra és-építkezésre. Egy gyermek után 40, kettőre 70, háromra 80 százalékos támogatásban részesültek a hitelfelvevők, vagyis a havi törlesztőrészlet 60, 30 illetve 20 százalékát kellett csak befizetniük, a fennmaradó részletet a hitelnyújtó pénzintézet (jelen esetben az OTP) az állami költségvetésből kapta meg. Aki már lakott éveken keresztül gyermekekkel albérletben, bizonyára megérti az olyan családok eufórikus örömét, akik valamilyen formában lakáshoz jutottak. S talán azt is meg lehet érteni, akkoriban nemigen foglalkoztak azzal, mi lesz öt év múlva, hogyan fogják majd a megnövekedett törlesztőrészletet fizetni. Arra meg gondolni sem mertek, hogy netán valaki munkanélkülivé válhat vagy valamilyen más oknál fogva csökkenhet a jövedelme. Ez év elejétől lejárt az öt év, az ilyen célú hitelek döntő többségét nyújtó OTP természetesen érvényesítette a szerződésben foglaltakat. Ennek alapján az állami támogatás nagysága feleződik, vagyis 20, 35 és 40 százalékra mérséklődik. Ez már jelentősen megnöveli a havi részlet nagyságát. Az már a jogszabály furcsaságai közé tartozik, hogy legnagyobb mértékben a háromgyermekes családokat sújtották, hiszen a „felezéssel” csaknem háromszorosára növelték terheiket. Arról nem is beszélve, hogy időközben a fenntartás költségei is jócskán megnövekedtek, úgyhogy nem egy család kritikus helyzetbe került, amikor havi számláinak kiegyenlítésére került sor. Kétségtelen, igazat kell adni Dér Lászlónak, az OTP Baranya Megyei Igazgatóság lakossági hitelosztálya vezetőjének, aki szerint a szociálpolitikai gondoskodás nem a gazdálkodó szervezetek feladata, nekik a jogszabályban megengedett mértékű törlesztőrészleteket kell megkapniuk, hiszen csak ilyen módon tesz eleget a lakás- tulajdonos a szerződésben vállalt kötelezettségének, az OTP pedig csak a jogszabályban előírtakat hajtja végre. Mint a Pénzügyminisztériumban megtudtuk, a közeljövőben nem várható e hitelkonstrukció átalakítása, viszont szakértők már dolgoznak egy új lakásépítés, -vásárlás állami támogatásának lehetséges módozatainak kimunkálásán. B. G. Új minőségbiztosítási rendszert dolgoz ki a tégla- és cserépipar számára a budapesti Coopsystem Szervezési és Vezetési Tanácsadó Kft. a Miskolci Egyetem anyagmozgatási és logisztikai tanszékével közösen. Baross Szabolcs, a Coopsystem ügyvezető igazgatója elmondotta, hogy az országban jelenleg több mint 40 helyen foglalkoznak téglagyártással. A privatizáció során mintegy 12 cég külföldi, elsősorban osztrák és német tulajdonba került. Ezek a cégek korszerű technikát és technológiát alkalmaznak és ilyen módon nyereségesen termelnek. A megmaradt téglagyárak privatizációja is folyamatban van. Többségük viszonylag alacsony kapacitással működik, s így egyelőre jövedelmezőségi problémáik vannak. A jövedelmezőséget azonban rontja a meglehetősen magas selejthá- nyad. Az elmúlt négy évben a mező- gazdasági beruházások alakulását alapvetően a privatizáció határozta meg. Ez idő alatt az élelmiszeripari ágazatba megközelítően 82 milliárd forintot fektettek be, miközben az ágazati beruházás az 1990. évi 17,7 milliárd forintról 1993-ra 26,4 milliárd forintra emelkedett. A beruházások reálértéke elmarad a korábbi évekétől, mivel az élemiszer-ipari vállalatok jelentős része nem, vagy alig fordított pénzt fejlesztésre. Jobbára gépek, berendezések beszerzésére költöttek, ami tavaly elérte az ossz beruházási költség 75 százalékát. Az import gépek aránya évről-évre fokozatosan emelkedett és jelenleg már csaknem kétszerese a belföldinek. A befektetések mértéke azoknál a vállalatoknál a legnagyobb, amelyek a priavatizáció viszonylag korai szakaszában külföldi kézbe kerültek. A téglagyárak többségében gyártás után kézzel válogatják ki a megfelelő minőségű terméket, illetve sorolják az első-, másod- és harmadosztályú téglát. Az új minőségbiztosítási rendszer viszont lehetővé teszi, hogy ez az osztályba sorolás megszűnjön, a gyártásból csak jó minőségű áru kerüljön ki. A rendszer lehetővé teszi az ISO 9000-es elnevezésű szabvány követelményeinek érvényesítését. A téglagyárakban arra számítanak, hogy Magyarországon a következő években az építkezési piacon jelentős fellendülés alakul ki. Áz elmúlt években ugyanis nagymértékben csökkent a lakásépítés, elsősorban a gazdasági visszaesés következtében. Ez a folyamat azonban hamarosan megáll, s a várható, hogy a magánerős és társasházi építkezés fellendülése lehetővé teszi, hogy a téglagyárak a jövőben intenzíven növeljék kapacitásaik kihasználását. Az élelmiszer-ipar jegyzett tőkéjének megközelítően 44 százaléka volt tavaly év végén külföldi tulajdonban. A külföldiek elsősorban olyan vállalatok iránt érdeklődtek, amelyekkel évek óta keresekedelmi-gazda- sági kapcsolatban álltak, illetve, amelyek a biztos belföldi - kismértékben nyugati - piacokra termeltek. Ezek közé tartoznak a növényolaj-, a cukor-, az édes-, a szesz-, a sör-, és a dohányipar cégei. E szakágazatok az élelmiszer-ipar 26,4 milliárd forintos tavalyi beruházási teljesítményéből megközelítően 17 milliárd forinttal részesedtek. Ezzel szemben az egyes stratégiai jelentőségű szakágazatoknál (tej-, hús-, baromfi-, malom- és takarmányipar) kevés a külföldi részesedés és lassú a privatizáció. E cégeknél a beruházások összege 1993-ban 5,8 milliárd forint volt. Agrárprivatizáció Milliárdos hitelt vettek fel a készletezők Növekednek a hazai kőolajtartalékok • • Onerős(ödő) telefonvonalak Baranyában Visszajáró pénzek, minden második pécsi év végéig készülékhez jut Megkezdődtek a fejlesztési munkálatok Pécs belvárosában, a Jókai utcában is Müller Andrea felvételei Nagy összegű, 4,8 milliárd forintos rulírozó hitelt vett fel nemrégiben a Kőolaj- és Kő- olajtermék Készletező Szövetség. A Pénzügyminisztérium garanciájával, az Ing (Internationale Nederlanden) Bank Hungary által szervezett hitelkeret lehetővé teszi, hogy a törvénynek megfelelően a szövetség az esztendő végéig további 10 napra elegendő kőolajat és kőolajterméket vásároljon stratégiai tartalék gyanánt. Csemák József, a szövetség vezérigazgatója elmondta: tavaly is hitelt vettek fel az ez év január 1-jétől kötelező 20 napos tartalék megvásárlásához, mivel a szövetség nem rendelkezett saját vagyonnal. Akkor 4,3 milliárd forint értékű kőolajat-, illetve kőolajterméket vásároltak. Az idén is ezt kellett tenniük, hiszen a kőolaj importáló cégek tagdíja nem fedezte volna a beszerzéseket. A hátralévő hónapok során összesen 210 ezer tonna kőolajat szereznek be, s ebből augusztusban már meg is vásároltak mintegy 50 ezer tonnát. A szállítót havonta ismétlődő pályázati úton választja ki a szövetség, mivel a nyersanyagot a legkedvezőbb áron kívánja beszerezni. A nyersolaj nagy részét a MÓL Részvénytársasággal feldolgoztatják, 30 ezer tonnát azonban nyersanyag formájában tárolnak tovább. Ezzel a hazai tartalékok az év végére elérik a 30 napra elegendő, 500-510 ezer kő- olaj-egyenértéket. A nyugati országokban egyébként nem ritka a 180-200 napos tartalék sem. A későbbi években - a törvény is rendelkezik róla - 90 napos tartalékot kell felhalmozni, ami mintegy 1,5 millió tonna terméket jelent. A szövetség hiteleire az állam vállal garanciát, hogy ezáltal megkönnyítse a mindenkori hitelfelvételt. A 90 napos készlet tartalékolására azonban nem lesznek elegendőek a meglévő tárolók. A következő években mintegy 1,3 millió köbméter új tároló- kapacitásra lesz szükség, ezek felépítéséről azonban még nincs elfogadott elképzelés. A szövetség vezetése október elején vitatja meg a tárolóépítési koncepciót. Még nem dőlt el, hogy a szövetség mekkora részt vállaljon a tárolók építésében. Az építkezés költségei igen magasak, egy tároló teljes kivitelezése 2,5-3 milliárd forintba kerül, a tervezett 1,3 millió köbméternyi kapacitás kiépítése mai áron elérheti a 25 milliárd forintot. Akik befizették a 40 ezer forintot Baranyában az önerős telefonhálózat-fejlesztésre, hamarosan 4800 forintot visszakaphatnak a pénzükből. Ugyanakkor közülük 3000 belvárosi és kertvárosi előfizető már ez évben vonalhoz juthat. A MATÁV Baranyai Igazgatósága múlt év végén hirdette meg önerős telefonhálózat-fejlesztési konstrukcióját, melyre a megyéből 9000-en jelentkeztek, kétharmad részt Pécsről, szép számban Komlóról, valamint a térség további 30 települése is bekapcsolódott a programba. Több mint 300 millió forinttal gazdálkodhat ily módon a MATÁV helyi igazgatósága, de ennél sokkal többet ér az, hogy ennek a pénzügyi segítségnek köszönheti a térség a távközlési befektetők megnövekedett érdeklődését a Dél-Dunántúl iránt. Hírközlési fejlesztési munkákra ugyanis ebben az időszakban Baranyában a MATÁV ennek tízszeresét, 3,5 milliárd forintot költhet ilyen forrásokból. A telefonigénylők emellett 1-2 évvel gyorsabban juthatnak vonalakhoz, mintha a régióra koncessziós pályázat kiírására került volna sor, ráadásul más piaci feltételékkel. Pécsett 5800-an fizették be a 40 ezer forintos összeget, s a belvárosi, kertvárosi igénylők közül 3000-en már idén tárcsázhatják ismerőseiket. A legnagyobb mértékben a szigeti városrész gondjai enyhülnek év végéig, de digitális központ épül Pécs-Meszesen és Uránvárosban is, s mindkét helyen 1995 első negyedévében jutnak vonalakhoz az emberek. Uránvárosban a legrosszabb a helyzet, mert itt gyakorlatilag nulláról indult a munka, az alaphálózat építéstől a központ kialakításáig. Több olvasó panaszolta lapunknak, hogy a pénzbefizetésekről nem kaptak semmiféle visszaigazolást a MATÁV-tól (csak oda küldtek befizetési csekket, ahol a műszaki feltételek lehetővé teszik a hálózatfejlesztést). Nos, megtudtuk, hogy az utolsó pénzfeladások a közelmúltban érkeztek meg a céghez, s augusztus végéig mindenki hivatalos értesítést kap a befizetésről. Ez azért lényeges, mert a teljes pénzösszegből 32 ezer forint közműfejlesztési hozzájárulásnak minősül, amiből a pillanatnyilag érvényes jogszabályok alapján 15 százalék, azaz 4800 forint visszaigényelhető az államtól. Hogy ezt mikor és miként kapják meg a jogosultak, az már minden esetben a helyi önkormányzatokon múlik. Az biztos, hogy aki részt vállalt az önerős telefonhálózat-fejlesztésben, a szerződés szerint 1995 közepéig készülékhez jut, sőt a többség már jóval hamarabb rendelkezik majd élő vonallal. A későbbiekben már nem lesz ilyen akció, mivel a MATÁV a privatizációval olyan alaptőke emeléshez jutott, ami nem teszi szükségessé a lakossági pénzforrások bevonását. Az is tény, hogy a MATÁV koncessziós szerződése értelmében 1996 után az országban mindenütt a beérkező telefon- igények 90 százalékát fél éven belül teljesíteni kell, csak az a kérdés, hogy milyen áron? A 12 ezer forintos telefon beruházási hozzájárulás összegének jelentős felemelése már február óta esedékes, s bennfentesek szerint idén ősszel megtörténik. Akkor pedig a most készülékhez jutók boldogan könyvelhetik el, hogy ez egy jó befektetés volt. Mészáros B. Endre
