Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-15 / 224. szám
1994. augusztus 15., hétfő Városaink üj Dunántúli napló 7 Pécsváradi körkép Jeles napok a Zengő alján Pécsvárad búcsúja, augusztus 15. továbbá augusztus 20. között tartják a Szent István Napokat. A programsorozat a búcsúi szentmisével kezdődik ma, Nagyboldogasszony napján, 18 órakor a katolikus templomban, majd a várban 19 órakor nyílik a pécsváradi Horváth János képeinek kiállítása. Utána Székely Ágnes és Székely Balázs hegedű- és csembalókoncertje következik a vár románkori templomában. Az ünnepekre ma reggel 6 órakor nyitott a Pécsvárad és Vidéke ÁFÉSZ mintegy 7 millió forint értékben felújított, klimatizált ABC Áruháza. Csütörtökön este 6 órakor Pécsvárad önkormányzata nyilvános ünnepi ülésén, a vár dísztermében adja át a város kitüntetéseit, díjait, majd a Művelődési Ház Női Kamarakórusa ad hangversenyt Kutnyánszky Csaba vezényletével. Pénteken 18 órakor a Pécsváradi Önkéntes Tűzoltótestület Fúvószenekara ad jubileumi koncertet a vár udvarán, Apaceller JózseJ vezényletével. Augusztus 20-án, szombaton 16 órakor kezdődik a koszorú- zási ünnepség Szent István szobránál, ahol Kakas Sándor polgármester mond ünnepi köszöntőt. Közreműködik a Pécsváradi Ifjúsági Zenekar. Székely Miklós hagyományos orgonahangversenye 16.30-kor kezdődik a katolikus templomban. A Városháza előtti téren a Zengő Étterem sörkerttel váija 15 órától a vendégeket, majd 17 órától itt ad műsort a Pécsváradi Ifjúsági Fúvószenekar Wagner József vezényletével, az Általános Iskola Poller György és Tóth Györgyi vezette Német Tánccsoportja, a Molnár János vezette Zengő Néptáncegyesület valamint a Töttös Sándor vezette Zengővárkonyi Hagyományőrző Művelődési Egyesület. Végül a Spitzbuben zenekarral 19 órakor kezdődik ugyanitt az utcabál. Összeállította Gállos Orsolya Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123 Egy hajdani borvidék újraéled Mivel Pécsváradon az időszámítás Szent István király alapítólevelével kezdődik, a helyi borosgazdák szívesen emlékeztetnek arra, hogy a nagy király 110 szőlőmunkást adományozott az apátságnak. Vagyis a bor a pécsváradi apátság fő bevételi forrását képezte. Nemcsak e hagyományok indokolták, hogy augusztus 30-31-én a pécsváradi várban kerül sor a XXIV. Országos Borversenyre, hanem az is, hogy a vár kiváló körülményeket kínál e szemléhez - tudtuk meg Horváth Sándortól, a Szőlő- és Bortermelők Baranya Megyei Egyesületének alelnökétől:- Megyénkben ez az első országos borverseny. Valamennyi borvidékről várjuk a pincegazdaságok, magántermelők, szövetkezetek borait, 50 fajta pezsgőt valamint vermutokat. Érdekes, hogy fele-fele arányban neveztek vörös- és fehérborokkal, holott hazánkban a termés 20 százaléka csak a vörösbor. Négy bizottság bírál majd hét-hét fővel két napon át. E százfős országos rendezvény a baranyai borászat elismerését jelenti, és újra ráirányítja a figyelmet, egy régi borvidékre ahol az alapanyag alkalmas a minőségi bor előállítására. Ezen több helyi borosgazda dolgozik évek óta, így Walter Tivadar is, aki az elmúlt években egy hold szőlőt telepített, és szívesen látná, ha mások is követnék példáját. A Zengőalja Mg. Termelő és Szolgáltató Szövetkezet elnöke az éghajlati adottságok szempontjából kipróbált területnek tartja a pécsváradi határt:- Jó volna visszaállítani a hajdani szőlőkultúrát, hiszen a történelmi adatok is azt erősítik, hogy e terület alkalmas a borászkodásra. Tudom, hogy ez nem alakítható ki néhány év leforgása alatt, de el kell kezdeni. Palackozót vásároltam, egy arany, két ezüst érmet nyertem a júniusi megyei borversenyen, és szeretném, ha minél többen éreznénk magunkénak a pécsváradi bor ügyét. Védnöknek Kakas Sándor polgármestert kérték fel:-Ezek a napsütötte lankák mindig tüzes, jó borokat termettek. Pécsváradon fennmaradt a kismennyiségű, minőségi borkészítés hagyománya, ma is él itt egy hozzáértő szakembergárda, amelynek szívügye a pécsváradi bor. Tavaly októberben először nyitottak borutcát a termelők, és remélem, hogy az itteni pincék ismét nevezetes borokat érlelnek majd. Szép környezetben, a pécsváradi várban várja vendégeit az István Király Szálló Fotók: Müller István Király Szálló, Pécsvárad Történelmi környezet tücsökzenével Augusztusi este Pécsváradon, az István Király Szálló teraszán. A vendégek halk csevegéséhez a tücsökszó adja a háttérzenét. Ilyen estéken olyan a falakkal övezett ezeréves monostorudvaron, mintha Isten tenyerén ülnénk a csillagos ég alatt. És persze Szent Istvánén. A szállodát április 11. óta a fiatal helyi szakember, Mayemé Hancz Lídia vezeti. Augusztusi, szeptemberi forgalmukon már érződik az eddig befektetett energia.-Fő vonzerőnk, hogy várban, ezeréves falak között szállhat meg a vendég. Az elmúlt századok hangulata mindenütt érződik, a hallókban, a folyosókon, az apartmanokról, az udvarról nem is beszélve. Itt csönd van. Nincs lárma, nincs diszkózene, nálunk pihenni lehet. Másodosztályú árakkal jó étlapot alakított ki Adószegi Attila, az éttermünk vezetője: a tintahaltól a várkapitány módra készített pulykamellig sokféle finomságot kínálunk, és nem drágán. Akik itt dolgoznak, szívügyüknek érzik, hogy a szálloda virágozzék, a vendégek jó benyomással távozzanak, és visz- szatéijenek. Csekély kivétellel pécsváradi a személyzet és jórészt fiatalok. Mivel itt laknak, gyakorta kisegítik egymást, különben is a pécsváradiak számára nagyon fontos, hogy mi történik a föléjük magasodó várban. Mayemé idővel helyi idegen- forgalmi kirendeltséget szeretne itt kifejleszteni, ahol társasuta- kat szerveznének, valutát is árusítanának a pécsváradiaknak, akik ezzel pécsi beutazásokat spórolhatnának meg. Vendégkörükben különösen kedvesek a hollandok, akik egy fővárosi iroda közvetítésével jönnek 3-5 napra. Állandóan van vendégük Baden Württem- bergből, van külföldi üzletember, aki csakis itt szeret lakni, és innen keresi fel üzlettársait. Kiválóak az adottságaik konferenciák, találkozók megrendezésére, hiszen tanácskozás, szállás, étkeztetés lebonyolítható e különlegesen vonzó környezetben, amit ezen a télen remélhetőleg nem kell bezárni a vendégek elől:- Reményeink szerint nem lesz téli bezárás. Német piackutató utamon nemrég komplett pécsváradi programokat kínáltam, kulturális rendezvényekkel, koncertekkel, zengővárkonyi lakodalmassal és pinceszerrel. Olyan programon dolgozunk, amellyel biztosítható a folyamatos nyitvatartás. A vár múzeumában Horváth János festő képeiből rendezett kiállítás tekinthető meg Horváth János kiállítása Visszatér a régi falak közé, egykori otthona és munkahelye színterére Horváth János, akinek képeiből ma, augusztus 15-én, 19 órakor nyílik kiállítás a pécsváradi vár kiállítótermében. A megnyitó szavakat Sző- nyi János, a Mecsek Tours Kft. ügyvezető igazgatója mondja. Régi munkakapcsolatban álltak egymással, hiszen Horváth János 1960 augusztus 1-től 1988-ig, a teljes műemlékegyüttes megnyitásáig vezette a várban az idegenforgalmi kirendeltséget. Feleségével, Erzsi nénivel kalauzolták a vendégeket a feltárások évtizedei alatt. Bizony, eleinte 8-20 forintért lehetett szállást kapni a toronyban, és sok turista, sok fiatal megfordult e falak között. Hor- váthék is itt éltek, így mindnyájukat erős érzelmi szálak fűzik ehhez a helyhez. Horváth János szülőfalujában, Ófalun kezdett festegetni, elemista korában. Hatan voltak testvérek, édesapjuk kőműves mesterként épített a közeli és távoli környéken. Nagyapjától a néhai kőműves pallértól kapta az első színes ceruzákat. Az ő óhajára került Pécsre, a Pius Gimnáziumba, ahol páter Adamszky személyében kiváló rajztanárra lelt. Kiállításokon is szerepeltek képei, de az 1942. évi érettségi után nem'folytathatta tanulmányait. A háború, a katonaság, a front, az orosz fogság várta a fiatal hadapródot. A hírhedt focsani táborból került haza hastífusszal, és a festészet, a rajzolás szinte teljesen a múltba veszett számára. Az erdészeméi talál megélhetést, 1954-55-ben még jelentős, megyei és országos sportsikereket is arat magas- és távolugrásban. A Népstadionba felesége és kislánya is elkíséri. Ekkor már Pécsváradon laknak. A papfestő Curilovic Ottokár biztatja, amikor meglátja a képeit. A festésre azonban a hatvanas évektől eltekintve főként csak az után kerül sor, hogy nyugdíjba vonul, már a pécsváradi tsz üzemgazdászaként. Nehéz a váltás, a festés adja meg újra az önfeledt munka örömét. Ekkortól születik festményeinek java része, ugyanakkor 1957-től a mai napig folytatja a helyi meteorológiai megfigyeléseket. Képeit többször bemutatta Pécsett, Pécsváradon, ahol most áttekintést kapunk kedves témáiból: mintegy harminc festményét láthatjuk. Általában vázlatok után készíti képeit kedves tájairól, város- és faluképeiről. A mecseknádasdi búcsú Augusztus 20-án, Mecsekná- műsort ad a a mórágyi együttes, dasd búcsúján fél 11-kor ünnepi a székelyszabari férfitrió, a hí- szentmisét tartanak a Szent 1st- mesházi duó és a Mecsekná- ván kápolnánál. Előtte a temp- dasdi Német Nemzetiségi lom téren muzsikál a Bonyhádi Együttes, majd 20 órától Zeh- Fúvószenekar. Délután 3-kor a mann István zenekara játssza szabadtéri színpadon folklór- ugyanitt a búcsúi bált. Üldöztetés, embermentés és a katolikus egyház Hetényi Varga Károly ablaka a pécsváradi várra néz. Itt, a vár tőszomszédságában keresett és úgy tetszik, talált is otthont éppen két éve. Kartotékokkal, könyvekkel teli dolgozószobájában készülnek a magyar papság politikai üldöztetését és helytállását bemutató kötetek - ezúttal a .második. E témában számos címszóval gazdagította a most megjelent Magyar Katolikus Lexikon első kötetét. A magyar katolikus egyház az üldözöttekért (1944-1945) címmel átfogó tanulmányát találhatjuk a Magyarország 1944 című, a Pro Homine - 1944 Emlékbizottság által nemrég kiadott dokumentumkötetben. Hogy miért választotta kutatásai tárgyául egyháziak helytállását, erről így beszél Hetényi Varga Károly:- Magam is tapasztaltam, hogy a másként gondolkodókat nehezen tűri a többség. Annak idején egy 13 tagú tantestületben egyedül gyakoroltam a vallásomat, s hallgattam az egyházamra szórt szitkokat. Kutatni kezdtem, valóban bűnös közönyt tanúsított-e ez az egyház a fasizmus idején. Az elmúlt 25 évben olyan papi életsorsokat ismertem meg, amelyek egyháziak és hívők helytállásáról tanúskodtak. Arról, hogy 1944-ben a magyar katolikus egyház többet tett az üldözöttekért, mint az akkori baloldal, amely egyébként sem volt abban a helyzetben, hogy segíthessen.- Kutatásai alapján miként összegezné a magyar katolikus egyháznak a zsidóüldözések idején tanúsított magatartását?- A valóban feudális magyar katolikus egyház szemben állt az üldözésekkel. Az irgalmas szamaritánusról szóló krisztusi tanítás értelmében, miszerint a bajbajutottakon segíteni kell. A rendházak például nemcsak zsidókat bújtattak, hanem más val- lásúakat, baloldaliakat, sőt ateistákat is. Németországban, Lengyelországban láttam, hány papot öltek meg a koncentrációs táborokban. Kutatni kezdtem, idehaza voltak-e, akik helytálltak és segítettek. Kerestem és sokakat találtam. Az első Uhl Antal, a megboldogult baranya- szentgyörgyi plébános volt. Miután publikáltam életútját, köszönőlevelek seregét kaptam, köztük Wallenstein volt pécsi rabbiét is. Újabb sorsokat ismertem meg, nem lehetett nem folytatni a feltárást. így kezdődött ez a sokéves munka, interjúk, levéltári kutatások idehaza és külföldön. Ma mintegy 2000 személyről vannak adataim, mintegy 100 ezer aktában.- Megtett-e mindent a katolikus egyház az üldözöttekért?-A dokumentumok szerint egyháziak és hívők nem tettünk meg mindent 1944-ben, ami a szeretet egyházától elvárható lett volna. De akik hallgattak az igazi evangélium szavára, és nem dőltek be a fasiszta propagandának, életük kockáztatásával is ott segítettek, ahol tudtak. Intézményesen csak a rendházak vettek részt az embermentésben, a püspökségek sajnos nem annyira. Kivétel Apor Vilmos győri, Márton Áron gyulafehérvári, Schvoy Lajos székesfehérvári püspök és mint köztudott, Mindszenty József hercegprímás. Jellemző, hogy azokat a papokat, akik szembeszálltak a fasizmussal, pár év múlva a kommunista diktatúra is üldözőbe vette. Nem hitbéli dolgokért, hanem mert krisztusi indíttatásból akkor is felemelték szavukat embertársaikért. Sportcsarnok start előtt A sportcsarnok kivitelezéséről hoz döntést holnapi ülésén Pécsvárad önkormányzata: országos pályázat útján számos érdeklődő közül végül 10 cég jelentkezett. Baranyai és tolnai vállalkozók továbbá helybeliek adták be pályázatukat a sportcsarnok teljes kivitelezésére. Az augusztus 10-én közjegyző jelenlétében felbontott pályázatok ajánlatai a 98-156 millió forint között mozognak. A testületitek holnap arról kell döntenie, melyik ajánlatot fogadja el, és milyen ütemezésben kezdi meg a sportcsarnok és a művelődési házhoz való csatlakozás építését. Mint ismeretes, a sport mellett kulturális és más közösségi célokat is szolgáló csarnok a település központjában, a művelődési ház mögött építül fel.
