Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-13 / 222. szám

8 aj Dunantau napló Riport 1994. augusztus 13., szombat A templom külső és belső felújítása több mint egymillió forintba került Fotók: Läufer László Nyugotszenterzsébet ékessége a templom A 6-os útról Nagypeterdnél letérve Nyugotszenterzsébet felé vesszük az irányt. Egy el­hagyott állattartó telep tűnik fel, néhány száz méter múlva pedig gondosan művelt szőlők, csa­ládi háznak is beillő présházak között kanyarog az út, míg fel­tűnik a községet jelző tábla. Balról a falu házai sorakoznak, jobbra enyhén lejtős rét fut az aprócska völgy felé a lombko­ronák alatt. A falu tucatnyinál valamivel több tehene lassan ballag a legelő felé. A fák fölött a távolban egy gémeskút kör­vonala bontakozik ki, oda tere­lik délidőben itatni az állatokat. Kára Dezső polgármester ép­pen a kárpótlásra kijelölt földte­rületek térképét tanulmányozza. Szomorúan állapítja meg, hogy a falu törzslakóiból mindössze 6-7 család maradt meg a töb­biek Nagypeterdre, Szigetvárra, Szentlőrincre és Pécsre költöz­tek.-Jelenleg 223-an élnek itt. Közülük is több mint 40-en nyugdíjasok, 14-en munkanél­küliek, közel 20-an kapnak az önkormányzattól jövedelem- pótló támogatást. Az évi 8-8,5 milliós költségvetéshez képest 2 millió forintot fizetünk ki szoci­ális támogatás, illetve egyéb jut­tatás formájában. Nagyon meg- éreztük a szigetvári konzerv­gyár, illetve a cipőgyár leépíté­sét. Most van reményünk a fog­lalkoztatás részbeni megoldá­sára, a Budapesti Háziipari Szövetkezettel tárgyalunk a fo­cilabda varrás lehetőségeiről. A két világháború között gazdag falunak számított Nyu­gotszenterzsébet. A föld, az erdő és az állattartás megbízha­tóan eltartotta a kisbirtokos gazdákat. Aztán a második vi­lágháború után sorvadásnak in­dult a település, építési engedé­lyeket sem adtak ki, az iskola épületét a tanács eladta, a temp­lomban az enyészet lett az úr. Hajdanán 130-nál is több épület alkotta a falut, ma már csak 63-ban laknak, a többit lebon­tották, vagy összedőlt.-Az állattartás is leginkább az önellátásra korlátozódik. Disznókat és baromfit saját vá­gásra hizlalnak az emberek. A szarvasmarha és hízóbika állo­mány jelentősen megcsappant, néhány évvel ezelőtt külön fel­árat kapott, aki a leadott bikák helyett nem állított be újakat. Most azokat támogatják, akik vállalják vemhes üszők tartását. Joggal büszkélkedhet viszont a falu a körülötte lévő szőlős­kertekkel, pincesorokkal. Asz­faltos út visz fel a présházak­hoz, s nemrég megoldották a te­rület villamosítását is. Sokan járnak ki a szőlőkbe Pécsről, Szigetvárról, Szentlőrincről, sőt még Budapestről is, akik annak idején eladták a házaikat.-1992. szeptemberében át­adtuk a vízhálózatot, ez 8 millió forintba került az állami támo­gatáson túlmenően. Elengedhe­tetlen volt, mert a kutak egymás után száradtak ki, illetve egész­ségtelen volt a víz. A végén már mindenki a korábban furatott 80 méteres közkútról hordta az ivóvizet kannákban, vödrökben, demizsonokban. Ennek ellenére nehezen indult el a szervezés. A képviselő-testület döntése ér­telmében évente 5000 forintot kellett volna törleszteni a bekö­tésekért házanként, azonban ez az összeg is magasnak bizo­nyult, mert a legtöbb ember ezt sem tudta megfizetni. Ezért fel­első és második világháborús emlékmű talapzata, erre kerül majd Vanyúr István szigetvári szobrászművész alkotása, amely megörökíti az áldozatok nevét is. Az emlékművet augusztus 19-én szeretnénk avatni. A polgármester büszkén mu­tatja meg a faluházat, az ifjúsági klubot, mondván, hogy a fiatalok nevelése nagyon fontos. Koráb­ban az elöljáróság, a tűzoltószer­tár, illetve egy istálló volt itt, eb­ből alakítótták ki félmillió forin­tos ráfordítással az ifjúsági klu­bot és az új tűzoltószertárat. He­A falu lakói, így Kora Dezső polgármester is büszke pincéjére: faluház melletti gémeskút manapság már ritkaságnak számít éré szállítottuk le a hozzájárulás éves összegét. Állandó problémája volt a te­lepülésnek, hogy az elhanyagolt vízelvezető árkok miatt a falu fő­terén gyűlt össze a dombokról lezúduló sáros iszap. Az árkok kitisztításával, illetve részben új nyomvonallal sikerült megszün­tetni ezt az áldatlan állapotot. Tavaly aszfaltozták a falu utcáit, több száz méteren járdát beto­noztak - összesen 2 millió forint értékben.- A falu ékessége a templom, ezért nem engedhettük, hogy to­vábbra is csúfkodjon a falu főte­rén - mondja a polgármester. Az ablakokat bedobálták a gyere­kek, hívatlan látogatók költöztek be. Több, mint egymillió fo­rintba került a külső és belső ta­tarozás, a padok felújítása, a tető és a torony kijavítása. Sajnos nem maradt pénz arra, hogy a harangokat átszereltessük villa­mos üzemmódra, erre csak jö­vőre kerülhet sor. Rendbe tettük és bekerítettük a templom körüli parkot, azonban a kerítéslécekre sem futotta az idei évi költségve­tésből. Már elkészült viszont az tente 3-4 alkalommal jönnek össze a fiatalok, zenét hallgat­nak, biliárdoznak, pingpongoz­nak, tévéznek. Nagyon sokan járnak az asszonyklubba, amely leginkább télen működik. Tavaly diót pucoltak, részben ebből a bevételből szervezték a kirándu­lást, varrógépet, szövőgépet vá­sároltak.- Megkeresett bennünket egy alapítvány, hogy népfőiskolát szeretnének szervezni, de ehhez biztosítanunk kellene a helyisé­get. Visszavásároltuk a korábban eladott iskolaépületet, megfelelő érdeklődés van, az oktatás azon­ban a mai napig nem indult be pénzhiányra hivatkozva. A falu jövőjével kapcsolatban bizakodó a polgármester. Re­méli, hogy a térségben, vagy akár a településen is hamarosan indul(nak) olyan vállalko­zásfok), amelyek hosszú távra is biztos munkalehetőséget és megélhetést kínálnak. Ezáltal ja­vulna a közbiztonság is, csök­kenne a lopások száma, ugyanis a kéthavonta megjelenő rendőr­járőr nem jelent komoly vissza­tartó erőt. Hajdú Zsolt Toshiba Kínában A Toshiba Corp., japán elekt­ronikai óriás cég bejelentette, hogy megállapodást írt alá egy kínai állami vállalattal félveze­tőket gyártó vegyes vállalat lét­rehozásáról Sanghaj északi ré­szében. Az üzem televíziókhoz és audio berendezésekhez gyárt majd kétpólusú integrált áram­köröket, és a jövő év áprilisában kezdi meg termelését. A 10 mil­lió dolláros alaptőkével induló vállalatban a japán részesedés 60 százalékos, a partner kínai elektronikai cég részaránya pe­dig 40 százalékos. Külföldi beruházások Csehországban Lankad a külföldi beruházók érdeklődése Csehország iránt - legalábbis erről tanúskodnak az idei első félévi statisztikák. A Cseh Nemzeti Bank adatai szerint az év első hat hónapjában 23 szá­zalékkal 300 millió dollárra estek vissza a külföldi befektetések. A beruházások lényegében három területre összpontosultak: a bankszférára, az építőiparra és az élelmiszergyártásra. Á külföldi beruházások összértéke június végén 2,5 milliárd dollár volt. 16 millió külföldi Az első félévben 16 millió külföldi látogatott Magyaror­szágra, egy százalékkal több, mint a múlt év azonos idősza­kában. A vendégek többsége a jugoszláv és a szovjet utódálla­mokból, valamint Romániából érkezett hazánkba. A magyar ál­lampolgárok a fél év során 6 millió alkalommal látogattak külföldre, a növekedés mintegy 16 százalékos volt - ez tűnt ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből. Magyarul magyarán Nyelvérzékünk A betyárok híres mulatóhe­lyének neve, a csárda eredeti alakjában csardak-nak hang­zott. A hozzánk délszláv közve­títéssel eljutott keleti szó forrása a persa csar-tak, amelynek a je­lentése: négy bolthajtás. A ma­gyar nyelvérzék azonban a szó végén levő -k hangot a többes szám -& jelének fogta fel, s ezért elhagyta. S csak a szó többes számába került ismét a szó vé- ,, gére a -k L. ,J3e még a csárdák is ugyancsak hallgatnak.” (Petőfi). A „kombinált” női ruhadarab a kombiné neve divatszóként az angolból terjedt el Eu- rópa-szerte a múlt században, s nyelvünkben tárgyragos alakja szabályosan így hangzik: kom­binát. Van azonban, aki így mondja: kombinét-ot, kombi- nét-ok. A szokatlan -é végű tő­alakjában az illető .nyelvér­zéke” odaérzi a tárgyragot. T-végű főnevünk számtalan - van: viselet, huzat, lét, tét, sze­mét stb. Ezeknek hatására egye- 1 sek szavajárasban a kom- biné-ból kombinét, tárgyraggal pedig kombinét-ot lett. Nemrégen ezt hallottam i egy bolt előtt: „Vettem a gye- ■ reknek fél kiló banántot. ” A banán szintén idegen eredetű szó (talán a bantu néger i nyelvből való). A mi- nyon-nak mondott édesség, sütemény nevét is többször hallottam minyom-ot tárgyra­gos alakban. Többek megfi­gyelése szerint az efféle „szabálytalanság” főként az idegen eredetű vagy ma is idegennek számító szavakkal esik meg. Az irodalomból is idézhe­tünk példát erre a jelenségre, az eredeti szóalak kiegészü­lésére. Csokonai versében olvashatjuk: „Te lehetsz írja sebemnek gyönyörű kis tuli­pánt" - Az egyik legerede­tibb magyar bútor neve: a tu- lipántos láda. Apáczai Cseri Magyar Encyclopediájában ez áll: „A majoránt fás szárú növény” - Nyilván eredeti­leg máj órán volt, majd ebből alakult a majoránna vagy majoránna fűszernövényünk neve. Az egyik közismert drágakő a rubin. Petőfi „aj­kaidnak lángoló rubint- kövé-ről ír. A közismert Dankó-nóta is így szól: „Szólalj meg hát rubintos vi­rágom!” Bizonyára nemcsak én hallottam a balin nevű halat, a marcipán nevű különleges cukorfigurát, valamint a jázmin nevű virágot í-vel ej­teni, azaz balint, marcipánt, jázmint tőalakban, s tárgy­ként újabb í-vel megtoldva balintot, marcipántot, jáz- mintot alakban. Igazánból a magyarok ked­velt örökzöld virágának, a rozmaring-nak a g-je is az előzőekhez hasonló nem szer­ves, nem erdeti, hanem szer­vetlen (inetimologikus) kiegé­szülése a szóalaknak. Az asztat, eztet, őtet alakok is erről a tőről sarjadnak, de a nyelvérzék megbicsaklása ezekben annyira nyilvánvaló, hogy a nyelvművelés egyér­telműen hibának minősíti őket. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés augusztus 22-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A július 30-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Nem mehetnénk el szállodába, amíg megjavítják a tévét?” Utalványt nyertek: Emyes Béláné, 7981 Gö- rösgal, Szigetvári u. 38., Pintér György 7362 Vá- sárosdombó, Zöldfa u. 17., Szabó Róza 7629 Pécs, Fekete gy. tér 22., Tóth Beáta 7633 Pécs, Acsády u. 10., Szabó Máténé 7720 Pécsvárad, Honvéd u. 8. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents