Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-13 / 222. szám
1994. augusztus 13., szombat Gazdaság aj Dunántúli napló 9 Kárpótlási döntések Az Országos Kárpótlási és Kár- rendezési Hivatal eddig 1 millió 404 ezer 346 határozatot hozott vagyoni, illetve személyi kárpótlás ügyben. Az elmúlt héten a hivatalhoz 3.031 új kérelem érkezett. Augusztus első hetében a hivatal 1.354 határozatot hozott, és a megállapított kárpótlás összege valamivel meghaladta a 110 millió forintot. Összesen eddig 109,7 milliárd forint összegű kárpótlást állapított meg a hivatal. A vagyoni kárpótlás összege ebből 65 milliárd forintot, a személyi kárpótlás pedig mintegy 44 milliárd forintot ér el. A vagyoni kárpótoltak körében átlagosan 100 ezer forintot kaptak az érintettek. A személyi kárpótlás átlagos mértéke meghaladja a 240 ezer forintot. Eddig több mint félmillióan jutottak földhöz, 36 milliót meghaladó aranykorona értékű földet árvereztek el, és augusztus első hetét bezáróan 20.867 árverést tartottak az országban. Eladott magyar szénhidrogén-mezők Négy amerikai cég nyert lehetőséget szénhidrogén-kutatásra és bányászatra az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Magyar Bányászati Szövetség első szénhidrogén koncessziós pályázatán. Pályázni 20x20 kilométeres, eddig még nem kutatott területekre lehetett. A koncesszió időtartama - a kutatási időt is beleszámítva - 35 év a kutatás viszont négy évnél tovább nem tarthat. A bírálóbizottság hat pályázatot fogadott el, négy cégtől 9200 négyzetkilométer területre. Mindez jótékony hatással lesz az iparágra. Fejlettebb technika érkezik az országba, a magyar vállalatok pedig tapasztalataikat felhasználva szerezhetnek koncessziókat külföldön. Ugyanakkor a pályázók bányajáradékot fizetnek az államnak. Veszélybe kerül a Bérgarancia Alap Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, mint a Bérgarancia Alap egyik kezdeményezője határozottan tiltakozik az 1994. évi pótköltségvetés azon elgondolása ellen, mely szerint az Alapban tervezett 600 millió forint költségvetési támogatást és az eddigi munkáltatói befizetésekből összegyűlt 900 millió forintot a pótköltségvetés elvenné. Szerintük ezzel megszüntetnék a Bérgarancia Alapot, amely a legnehezebb helyzetbe került - csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt lévő munkahelyeken dolgozó - munkavállalók bérkifizetését garantálja. Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. aug. 12-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 166,66 168,16 169,66 Ausztrál dollár 80,31 80,98 81,65 Belga frank (100) 335,03 337,78 340,53 Dán korona 17,44 17,59 17,74 Finn márka 20,90 21,07 21,24 Francia frank 20,14 20,31 20,48 Gör. drachma (100) i 45,68 46,08 46,48 Holland forint 61,52 62,04 62,56 ír font 165,22 166,62 168,02 Japán yen (100) 107,57 108,50 109,43 Kanadai dollár 78,01 78,77 79,53 Kuvaiti dinár 361,28 364,61 367,94 Német márka 69,12 69,72 70,32 Norvég korona 15,72 15,86 16,00 Olasz líra (1000) 68,09 69,70 69,31 Osztrák sch. (100) 982,51 990,86 999,21 Portugál esc. (100) 67,73 68,30 68,87 Spanyol pes. (100) 83,38 84,11 84,84 Svájci frank 82,14 82,80 83,46 Svéd korona 13,85 13,97 14,09 USA dollár 107,80 108,80 109,80 ECU (Közős Piac) 131,64 132,76 133,88 A pécsi Quartz Kft. homokbányájában már korábban megkezdték az ásvány kitermelést, így rájuk nem vonatkozik az új jogszabály Fotó: Läufer László Zalában is „úr” a pécsi bányahatóság Ezentúl Dél-Dunántúl nagy részének kavics és homok bányászatára is koncesszióval kell pályázni Zala megye ásványkitermelését, a kőolaj és földgáz kutak működését is a Pécsi Bányakapitányság ellenőrzi tegnaptól egy új Ipari és Kereskedelmi minisztériumi rendelet alapján. így ehhez a hatósághoz immár közel kétszáz külszíni bánya tartozik majd. Megváltozott a Magyar Bányászati Hivatal szervezeti felépítése is - több Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség megszűnt az országban -, mindössze 4 Bánya- kapitányság (Pécs, Veszprém, Szolnok és Miskolc) kezébe összpontosul hazánkban az emberi élet és az ásványvagyon védelme, de a feladatkör jócskán bővült a korábbiakhoz képest, hiszen a magántulajdon és a környezet megóvása is szempont a munka során. Ma már például a hatóság a tulajdonos beleegyezése nélkül nem kezdhet senki földjén felszín megbontással járó kutatásokat. A munkákról meg kell egyezni a föld kezelőjével, vagy kisajátítási eljárást kezdeni, de ez már nem a régi automatizmussal történik, az önkormányzatok igen meggyőzően képviselik ugyanis ezen a téren a polgárok érdekeit. A bányakapitányságok közszolgálati tevékenységet végeznek ezután is, de súlyos szabály- sértések esetén megnőtt a hatáskörük. A jogosulatlan bányászati tevékenységért (engedélyek, vagy felelős bányaműszaki vezető hiánya, munka- és egészségvédelmi feltételek problémái) akár 500 ezer forint bírságot is kiróhatnak, s ha az érintett személyt ez sem készteti a szabályok betartására, a büntetés megismételhető. Persze a mélyművelésű ásványkitermelést ellenőrzik továbbra is a legjobban, mert az emberi mulasztások következményei itt a legsúlyosabbak. A munkavédelmi, tűzvédelmi rendellenességek 50 ezer forintban maximált büntetése viszont itt is megfontolásra készteti az elkövetőket. Pető Géza, a Pécsi Bányakapitányság hivatalvezetőjétől megtudtuk azt is, hogy korábban évente tucatnyi sóder- és homokbányát zártak be, ma inkább szüneteltetik a kft.-k a vállalkozást pénzügyi gondok esetén, látva az építőipar fellendülését. S egy szomorú hír, immár bizonyos, hogy végérvényesen befejeződik Pécsett a mélyművelésű szénkitermelés, mivel a hatóság a napokban hagyta jóvá Vasas bányaüzem két almájának tömedékelési tervét. A munkák szeptemberben megkezdődnek, s egy hónap múlva már megközelíthetetlen lesz itt a Mecsek fekete gyémántja. Arról is kevesen tudnak, hogy nemrégiben született egy olyan IKM határozat, mely szerint az ország közel négyötöd részén az ásványi nyersanyagok bányászatára ezentúl csak koncesszióban kerülhet sor. Dél-Dunántúlon például csupán a Dráva mentén, a Balaton térségében, a Déli-autópálya tervezett nyomvonalán adhat ki sóder-, vagy homokbányanyitásra jogot a bányakapitányság. Viszont akik már korábban megkezdték a kitermelést, azokra nem vonatkozik ez a jogszabály. M. B. E. Új ÁVÜ-elvek Az Állami Vagyonügynökség a privatizációs árban a kárpótlási jegyet továbbra is kamattal növelt névértéken veszi figyelembe. Ám a különböző ajánlatok mérlegelésénél a tulajdonos egyre több esetben a készpénzt részesíti előnyben. Ezt a koncepcióváltozást tükrözi az ÁVU igazgatótanácsának legutóbbi döntése, amikor is a Nyugat-Dunántúli Tüzép Rt. pályázatának elbírálásánál új arányokat határoztak meg: ezek szerint 50 egységnyi készpénznek 100 egységnyi kárpótlási jegy, vagy ugyanennyi E-hitel felel meg. Mindez az ÁVÜ pénteki tájékoztatóján hangzott el. Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos elmondotta, hogy ez nem sérti a kárpótoltak érdekeit. A privatizáció során ugyanis a kárpótlási jegyek többsége már befektetőktől kerül az ÁVÜ-höz. A kárpótoltak számára azt ajánlják, hogy tartsák meg jegyeiket addig, amíg a vagyonkezelők megfelelő vagyont kínálnak. Erre hamarosan sor kerül. Ugyanakkor a kormány érdeke, hogy az állami vagyon minél magasabb áron, s lehetőleg készpénzért keljen el. A kárpótoltak, illetve kárpótlási jeggyel rendelkezők számára a vagyonkezelők speciális alapok létrehozását tervezik. Ezek az alapok több milliárdos vagyonhoz jutnak, a még privatizálásra váró vagyonkezelői portfoliókból. Az alapok befektetési jegyeit lehet majd meghatározott cserearányban kárpótlási jegyre cserélni. Bartha Ferenc hangsúlyozta a kormány mielőbb megfelelő kínálatot kíván biztosítani a jelenleg kézben lévő kárpótlási jegyekkel szemben. A becslések szerint címletértéken mintegy 100-150 milliárd forintnyi jegy vár még becserélésre és a következő időszakban is még mintegy 20-30 milliárd forintnak megfelelő jegyet kapnak kézhez a kárpótoltak. Ezzel szemben kell megfelelő kínálatot biztosítani. Eddig az Állami Vagyonügynökség 27 milliárd forint állami vagyont cserélt kárpótlási jegyre. Valószínűleg a tervezett alapok a kárpótlási jegyek nagyobb mértékű befogadása terén változást hoznak. Egyelőre azonban még csak annyi ismeretes, hogy egy-egy ilyen álap 10-20 cég vagyonát fogja kezelni. A portfolió vegyes lesz, jó és kevésbé jó cégek egyaránt megtalálhatók benne. Még nem dőlt el, hogy mi lesz a kedvezményes részvényvásárlási programmal. Mint ismeretes ez a program kísérletképpen - még az előző kormány idején - elindult, ám kínálat híján nem folytatódott. Bartha Ferenc elmondotta, foglalkoznak azzal, hogy milyen feltételekkel lehetne tovább vinni a programot, de kidolgozott koncepció még nincsen. A Tőzsdetanács ülése Az Internationale Nederlan- den Értékpapír (Hungary) Rt. augusztus 22-től a Budapesti Értéktőzsde tagja lesz, ameny- nyiben a tőzsdetagok és az arra jogosult szervek - az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet, a Budapesti Értéktőzsde Etikai Bizottsága és a Tőzsdei Választott Bíróság - a tagfelvételt megakadályozó kifogást nem jelentenek be. Erről döntött keddi ülésén a Budapesti Értéktőzsde Tanácsa. Az értéktőzsde titkársága az ülésről tájékoztatót juttatott el az újságírókhoz. A testület határozott arról is, hogy augusztus 15-től a Budapesti Értéktőzsde forgalmazotti kategóriájában a tőzsdére kerül az l milliárd forint névértéken kibocsátott EBRD-forintköt- vény első sorozata. A kötvény bevezetett sorozatának kereskedése nyílt kikiáltásos kereskedési módszerrel történik. A tőzsdetanács foglalkozott a bevezetési és forgalomban tartási szabályzat reform módosításával. A végleges szövegről várhatóan a tanács soron következő augusztus 30-i ülésén döntenek. Ezen az ülésen tárgyalják a Budapesti Értéktőzsde Titkárságának első féléves tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolót, a tőzsdetanács harmadik negyedévi munkatervét. Az öko-farm újdonság Finnországban is A tejtermelés jó megélhetést nyújt az északi ország farmereinek A finn farm jellegzetes gazdasági épületei Finnországban a vidéki lakosságjelentős része saját farmján gazdálkodik. Az országnak elsősorban a tavakkal szabdalt déli területei alkalmasak az állattenyésztésre és a hozzá kapcsolódó növénytermesztésre. A gazdálkodásnak ez a módja nagy múltra tekint vissza, a farmok nemzedékről nemzedékre szállnak, gazdáik sertés-, illetve szarvasmarhatartásra specializálódtak. E sorok írójaként néhány napot egy közepes méretű finn farmon vendégeskedtem, ahol módomban állt tanulmányozni a finn agrárágazat alapegységeként működő gazdaság nyári napjait. Az átalakuló hazai mezőgazdaság önálló gazdálkodást megkísérlő szereplői számára szolgálhatnak néhány hasznos példával a kint tapasztaltak. Heikki Teittinen két esztendővel ezelőtt vette át a farm irányítását édesapjától. A 28 éves fiatalember egy évre rá megnősült, és most feleségével Helivel együtt gazdálkodnak a Kartila farmon. A sorban sokadik generációs váltással egy időben egy hagyomány is megszakadt ebben a finn magángazdaságban. Az új tulajdonosok ugyanis - részben vissza nem térítendő állami támogatással, illetve saját erőből - egy ökológiai farmot alakítottak ki Kartilan. A szarvasmarha tartáshoz szükséges takarmány megtermeléséhez és feldolgozásához nem használnak semmiféle kemikáliát. Az új gazdálkodási módot még csak kevesen választották Finnországban, ennek ellenére már külön gyűjtik és hasznosítják az ilyen módon nyert tejet. Heikki Teittinen és felesége mintegy 250 hektárnyi területen gazdálkodik. Ebből mintegy 40 hektáron osztoznak a legelők és a takarmánynövényeknek való termőföldek, a fennmaradó rész pedig erdő. Azon a vidéken szinte minden farmernek van - ha nem is ekkora - erdeje. A földeken általában minden munkát saját maguk végeznek, egy-egy nehezebb, vagy több embert igénylő munkafázisba a már nyugdíjas napjaikat töltő szülők is besegítenek. Ha nincs a farmon az aktuális tevékenységhez szükséges gép, akkor azokat több farmer összefogva bérli a külön erre a célra alakult gépállomástól. A gazdaság 16 tejelő tehénre van beállítva, körülbelül ugyanennyi az éppen tejet nem adó, illetve növendék marhák száma. Ehhez jön még az évi 8-10 kis- boci. Ä bikaboijakat röviddel születésük után leadják egy, csak bikákkal foglalkozó farmnak, az állomány szaporodása érdekében csak mesterséges megtermékenyítést alkalmaznak. Maga a tejtermelés, külső szemlélő számára meglehetősen egyszerű folyamat. Nyári időszakban a ridegen tartott tehenek reggel és este a megszokott időben önállóan parkolnak megszokott állásaikban - ha ezt nem tennék, három kutya is segít a beterelésükben -, és békésen tűrik, hogy a fejőgép megszabadítsa őket a felgyűlt tej- mennyiségtől. A tej egy napjában többször átöblített csőrendszeren keresztül jut el a hűtőházba, ahonnan hetente háromszor szállít a menetrendszerűen érkező tejeskocsi. A fejés teljes műveletét egy ember végzi. A gazda elmondása alapján a nyári napok mozgalmasságát hosszú időre megtöri az öt hónapig tartó tél. Ebben az időszakban az állatok gondozásán kívül csak a gépek karbantartása ad munkát a farmereknek. Jut idő az erdő gondozására, no meg a kedvenc időtöltésre, a nyúlvadászatra is. Az öko-módszerre áttért Kartila farmon egy-egy tehén átlagosan 6500-7000 liter tejet ad évente. A tulajdonos a leadott mennyiségért kapja a pénzt, amelyből egész éven át gazdálkodik, tartja fenn teljes farmját. A finn élelmiszerüzletekben jó áruk van a hazai tejből készült termékeknek. A tejtermelés sok-sok generáción át jó megélhetést biztosított és biztosít ma is a farmereknek. Azoknak a farmereknek, akik most aggódva figyelik Finnország csatlakozási terveit az Egyesült Európához. Attól félnek ugyanis, hogy a déli országokból betörő olcsó tejtermékek tönkretehetik hazájuk évszázados agrokultúráját. Kaszás Endre
