Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-09 / 218. szám

10 aj Dunántúli napló 1994. augusztus 9., kedd Az olvasó véleménye Ebben a „gatyarohasztó” melegben szinte állandóan szomjazunk. Nem mindig van arra lehető­ség, hogy megpihenjünk egy árnyas kerthelyiségben és elfogyasszunk egy pohár hűs italt. Ezért mindenki örül, ha a városban elhelyezett ivókútra talál, melynél egy kicsit felfrissítheti magát. Sok közülük azonban nem működik, ami bosszúságot okoz. Fotó: Müller Andrea Uszoda, strand, vagy zenélő-lavór? Immár negyven éve nincs fürdőbérletem, de akkor még egy jóval szerényebb, s bocsánat a kifejezésért, de intelligensebb közösségben éltem. A „fürdőkultúra” illemszabálycsoport, amely a szolgáltatóra és a vendégre egyaránt vonatkozott, mára már ismeretlen fogalom. Diabéteszes klubok A Színház téri szökőkút Pécs városának kellemes, üde színfoltja lett a Színház tér két szökőkútja. Vízében hűsítette kezét városlakó és turista egy­aránt. Igaz, néha kutya is. Félre ne értsék a kutyabarátok, mert nekem is van kettő, mégsem engednémhogyaszökőkútvizébe menjenek. Örömmel jártam arra na­ponta, mert medencéjét rend­szeresen tisztították. Ivókútjá- ból finom hideg víz folyt. De ez valahogy megszűnt. Talán elke­rülte e figyelmem, aki karban­tartja, de én nem látom. Pedig nagy kár. A medence nyálkás­zöld lett, nem kellemes látvány és a kútból sem lehet mindig inni. Talán eldugul? Javításában segíteni sajnos nem tudok, ám hogy tiszta legyen, ahhoz fel­ajánlom a segítségemet. Slapsi Lászlóné Pécs Kivágták a diófákat! A közelmúltban jártam Pécs- váradon és láttam, hogy Erzsé­bet és Pécsvárad között valakik vágják a diófákat, amelyek tele vannak terméssel. Kérdezem, szabad ezt csinálni, amikor a dió már majdnem beérett? Ho­gyan engedhetik meg ezt a kör­nyezetvédők? Kinek voltak út­jában ezek a fák? Horváth Péter Meszesi játszótér Pécsről, a Korvin O. utcából 16 aláírással kaptuk a követ­kező levelet: A környékünkön lévő homo­kozókból már második éve nincs eltakarítva a régi piszkos (gyakran kutyaürülékes) ho­mok, de újat sem hoznak bele, hogy az itt élő kisgyerekek ját­szani is tudnának. Nem hiszem, hogy van olyan szülő, aki - je­lenlegi állapotában - a homo­kozóba engedné gyermekét. A másik problémánk 'kissé „súlyosabb”. Van két mérleg­hintának nevezett tárgy (azért írom így, mert az már rég nem az), amely olyan rossz állapot­ban van, hogy csupán a véletlen műve, hogy ezidáig még nem történt komolyabb baleset. Nem akkor kell keresni a felelőst, vagy kétségbe esni, amikor megtörténik a baj, hanem sok­kal egyszerűbb lenne azt meg­előzni. Többször jeleztük problé­mánkat a Városgondnokságnak, de ezidáig nem történt semmi. Divat manapság a pénzhiányra panaszkodni, pedig itt Mesze­sen is ugyanolyan adófizető emberek élnek, mint Pécs váro­sának bármelyik részén. Szeret­nénk, ha gyermekeink érdeké­ben végre tennének valamit. A testkultúra és a pihenés égisze alatt strandra járó közön­ség nyugalmának ellensúlyozá­sára az ott lévő vendéglátó-egy­ség zeneszolgáltatás címén ve- lőtrázó elektromos huppogáso- kat bömböltet. Ez a zaj mérhe­tően ártalmas az egészségre és természeti környezetre, s ezt va­laki megteheti büntetlenül és fo­lyamatosan. Más: az én említett kultúrvá- rosomban nem a platánokat vágták ki a strandon és az uszo­dában, hanem a fák természetes hulladékát kis merítőhálóval fo­lyamatosan halászgatta a vízfe­lületről a személyzet, pedig ott már a török időkig visszame­nően mesterségesen megoldott állandó vízcsere volt. A lehalá­szás hiányában így itt az ember a saját melltartójában gyűjti be a törmeléket, falevelet, madár- tollat, sörös címkét, csikket, Akarva, akaratlanul naponként látom, hogy egyre több ember kotorászik a szemétben. A korábbi időszakban csak a hajnali és az esti órákban jöttek, ma már megváltozott a helyzet. A létbizonytalanságban élők, félretették a szégyenérzetüket és kóborolnak a városban, gu­berálják a szeméttároló edénye­ket, hátha találnak valami hasz­nálhatót. A múltban csak idősek „kukáztak”, ezzel szemben ma macskaszőrt. Már akinek van melltartója - hiszen itt ez sem egyértelmű. Apropó: macskák! Amikor a macska család keserves sírással a gyékényemre telepedett, na­gyon meglepődtem, de nem csináltam mást, mint elküldtem másokhoz őket. Két hét múlva azonban új fészekalj jelent meg, s a részben már megvakult, szembeteg kiscicák jószívű kis­gyermekek között és törölkö­zőin kézről-kézre dajkálódtak, sodródásuk során a betegségből eredő váladék pádon, füvön mázolódott, majd végtére lemo­sódott a medencében. A víz: úgy láttam, hogy a vízmintákat gondosan begyűj­tik. Azonban az állandó folya­matos vízcsere sem tudja a me­dencék peremére ülő napolajat lemosni, ahol bizony nyálkás vastagságban megül, s újabban korhatár nélkül látjuk ezeket a sajnálatraméltó embereket. Felmerül bennem a kérdés: miért van ez így? Büszkén han­goztatjuk: mi kultúrállam va­gyunk. Bár igaz lenne, mert ak­kor nem volna ennyi létmini­mum alatt élő ember. Ez vonat­kozik a nyugdíjasok egy részére is. A napokban összetalálkoz­tam egy régi, öreg barátommal, nyugdíjastársammal. Amikor kérdeztem tőle, mennyi a nyug­falfirkák céljára használja az if­júság. Kínában nem láttam eny- nyi tacepaót. Persze az oldalfa­lak tisztítása (pl. vimmel) ne a fürdőzők feje fölött történjék, mint volt rá precedens. Egyéb: talán ha trambulin lenne, akkor sem ugrálnának oly gyakorisággal a fejünkre, ta­lán ha menetirány lenne, akkor a keresztben úszók nem rugdal­nának ágyékon minket, hosszá­ban úszókat. Talán ha a nehéz­labda tilalmat érvényesítené a személyzet, akkor nem lenne annyi harapáspróba a nyelvün­kön. Végezetül: pár éve az úszó­mesteri kakasülőn felismertem egyik sportolómat, akinek re­ménytelen edzése volt a felada­tom. Tudva tudtam, hogy úszni nem tud, sőt víziszonya van. Megszólítottam: „csak nem úszómesterséget vállaltál?” „Csak igen” felelte büszkén. „Hiszen te nem tudsz úszni.” „Azt nem, de fütyülni tudok!” Faltysné Újvári Anna Pécs díja, könnyes lett a szeme és úgy mesélte el a nyomorúságát. 35 évig dolgozott, majd leszáza­lékolták. A nyugdíja 6800 fo­rint, ebből csak úgy tud meg­élni, hogy templomok előtt kol­dul és ő is megtette már, hogy kukában turkált. Társadalmi összefogással, az önkormányzatok aktívabb se­gítségével enyhíteni lehetne az ilyen emberek nyomorúságát. Keszthelyi István A Baranya Megyei Diabétesz Egyesület júniusi megalakulása óta megyeszerte megkezdték a cukorbetegek szervezett okta­tása céljából a klubok alakítá­sát. A klubok alakítása közben és után, több helyen lelkes, erő­sen vitatkozó, jó program kiala­kításán fáradozó cukorbetegek­kel lehet találkozni. Mindenhol szeretnék a legjobban csinálni de közben, amikor már nehezen összejön a létszám, megvan a vezetés, jön a programkészítés, ekkor kezdődnek a nehézségek, a viták. Az a nézet rendszerint egysé­gesen alakul ki, hogy kevés, ha havonta egyszer egy-egy orvosi előadásra jönnek össze a klub­tagok, a cukorbetegek. Mi a cél­szerű, milyen az ideális klub? Ilyen és ehhez hasonló gondola­tok forognak az ember agyában, amikor a szervező cukorbe­teg-társat hallgatja. Jó néhány éves tapasztalatom alapján alakult ki a vélemé­nyem, hogy az a klub mond­hatja magát jónak, ahol a tagok összetétele nemcsak cukrosok­ból áll, hanem más betegségben „szenvedők” is együtt vannak. Lehetőleg közeli korosztálybe­liek alkossanak klubot, az sem baj, ha közeli ismerősök. Fon­tos, hogy egy-egy területen kö­zös probléma, és érdeklődési körük legyen a tagoknak. Az ilyen helyen színesek a klubprogramok, sok az érdek­lődő, s ami a legfontosabb az egészséges életmódot célzó egészségügyi, orvosi előadások nyitott fülekre, érdeklődő em­berekre találnak. Az Új DN. július 27-i számá­ban a DÉDÁSZ Rt. pécsi képvi­selője elmondta, hogyan járnak el, ha a számla fizetése elmarad. Álljon most itt, hogy ez miként történik a gyakorlatban: Községünkben július 1—15-ig lehetett az áramszámlát kifi­zetni. A Baptista Hitközség fi­gyelmetlenségből nem fizetett, amihez az is hozzájárult, hogy a kis fogyasztás miatt rendszerte­lenül, (félévente, évente) érke­zik a számla, valamint a díjbe­szedő sem szólt a tagoknak, amikor azok otthoni számláju­kat fizették, vagy vásárolni vol­tak boltjában. A DEDÁSZ Dombóvári Ki- rendeltsége minden felszólítás nélkül július 26-án kikapcsolta az áramot. Tették mindezt a ke­rítésen átmászva! A történtekről az illetékesek véleménye a következő: Hiszem és vallom, hogy a cukorbetegek klubjait szerve­zők akkor járnak el helyesen, ha a már működőkhöz csatlakoz­nak mint például az Eletet az éveknek klub. Ezt egyébként a baranyai vezetés már korábban felajánlotta, mert így a cukorbe­tegek számára tartott felvilágo­sítást, orvosi előadást az „egészséges” emberek is hall­ják, s az egészséges életmód nemcsak a betegek között sze­rez híveket. Az a végső célunk, hogy cu­korbeteg társaink egy bizonyos - betegségről szóló - képzettség elérése után ugyanúgy tudjanak élni családi és társadalmi életet, mint az egészséges ember. Mohácson dr. Gyenei Magda főorvosnő vezetésével működik a cukorbeteg klub, és a most megindult szerveződések még erősítik. Az ideális klub kialakí­tásának jelenleg a július 1-én, Siklóson a TESZ szervezésében alakult Életmód Klub modelljét tartjuk, amely a Baranya Me­gyei Diabétesz Egyesület klub­jaként alakult, de más betegek is részt vesznek benne. Büsz­kék vagyunk a klub létrehozóira és javasoljuk a modell elteijesz- tését. Remélem e néhány segítő­szándékú gondolattal hozzájá­rultam a megyében most zajló klubalakító munkához. Egyesü­letünk - nemcsak a cukorbete­geknek - kiváló orvosokból álló elnöksége szívesen nyújt segít­séget. Kovács József, a Baranya Megyei Diabétesz Egyesület elnöke DÉDÁSZ Dombóvár: a fel­szólítás a díjbeszedéssel megbí­zott Mágocsi Takarékszövetke­zet feladata lett volna. A cikk­ben említett ajánlott levélről nem is hallottak, a pécsi DÉ­DÁSZ az más cég. A birtok­háborítás lehet, hogy nem tör­vényes, de ami történt, megtör­tént. Takarékszövetkezet, Má- gocs: nem fizetés esetén „elvi­leg” kellene felszólítást külde­niük, de nem szoktak az idő rö­vidsége miatt. Díjbeszedő, Bikái: csak be­szedi a pénzt attól, aki felkeresi, szólni nem szól senkinek. A fogyasztó pedig nyeli a mérgét és kifizeti egész évi fo­gyasztását mind a 132 (azaz Egyszázharminckettő) forintot, plusz megrendeli a visszakötést, amit nem ingyen végeznek el. Laub Ernő, Bikái Nem hobbiból guberálnak Kikapcsolták az áramot A kifizetetlen számla összege: 132 forint Jogi tanácsadó Kiss T. kérdezi, hogy ki jogosult gyermekgondozási segélyre? (GYES-re?) A többször módosított 10/1982. /IV. 16./ MT. sz. ren­delet 1. §-ában meghatározot­tak szerint az anyát, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apát gyermeke három éves korának - tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében 10 éves korának betöltéséig gyermekgondozási segély illeti meg, ha gyermekgondozási díjban részesült és folytatólag gyermekgondozási segélyt igényel, vagy rendelkezik a gyermekgondozási díjhoz szükséges jogosultsági feltéte­lekkel. A gyermekgondozási segély az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek után is jár. Abban az esetben, ha az anya, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apa felsőokta­tási intézmény nappali tagoza­tos hallgatója - a gyermek szü­letési napjától - gyermekgon­dozási segélyre jogosult, amennyiben a gyermek a hall­gatói jogviszony fennállása alatt született. Ha a gyermek a hallgatói jogviszony megszű­nésétől számított 180 napon belül született, gyermekgon­dozási segély akkor is jár, ha a jogosultság a fentebb meghatá­rozottak alapján nem állapít­ható meg. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy nem jár gyermekgondo­zási segély a táppénz, baleseti táppénz, betegségi segély, ter­hességi gyermekágyi segély, szülési segély és a gyermek- gondozási díj folyósításának időtartamára. H. B. a korengedményes nyugdíj feltételei iránt érdek­lődik. Az 5/1990. /I. 18./ MT. sz. rendelet szabályozta a koren­gedményes nyugdíjazást. A rendelet szerint a munkáltató legfeljebb öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár (figyelembe véve a korkedvezményes élet­kort is) előtt álló munkaválla­lóval megállapodhat - a mun­kavállalók helyi érdekképvise­leti szervének az egyetértésé­vel - a dolgozó korengedmé­nyes nyugdíjazásáról. A korengedményes nyugdí­jazás további feltétele, hogy; aJ a dolgozó nő legalább 25 évi, a dolgozó férfi legalább 30 évi - az illetékes társadalom- biztosítási szerv által előzete­sen igazolt - szolgálati idővel rendelkezzék; b./ a munkáltató vállalja, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korengedményes nyugdíj ösz- szegét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak előre féléven­ként befizeti, és a szükséges kiegészítéseket - módosító ér­tesítés esetén - 60 napon belül átutalja. Abban az esetben, ha a dol­gozó nyugdíjjogosultsága a korengedményes időtartam alatt megszűnik, akkor az előre befizetett nyugdíjösszeg még hátralévő arányos részét a tár­sadalombiztosítási szerv visz- szafizeti. Horváth G. pécsi és L. G. komlói olvasóink a telki szol­galom iránt érdeklődnek. A telki szolgalom viszony­lag gyakran visszatérő kérdés. Polgári Törvénykönyvünk 166. §-a szerint telki szolga­lom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más in­gatlanát meghatározott teijede- lemben használhatja, vagy kö­vetelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jo­gosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartóz­kodjék. Telki szolgalmat átjá­rás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlo­pok elhelyezése, épületmeg­támasztása céljára vagy a jo­gosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Ha valamely föld nincs ösz- szekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken át- jáijon. A telki szolgalom létesíté­sére az ingatlan haszonélveze­tének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birto­kosa tíz éven át nem tiltako­zott. Szívességből vagy visz- szavonásig engedett jog gya­korlása nem vezet elbirtoklás­hoz. A telki szolgalom önál­lóan forgalom tárgya nem le­het. A Polgári Törvényköny­vünk előírja, hogy a telki szol­galom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni. Ha a telki szolgalom gya­korlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és köte­lezettjét - ellenkező megálla­podás hiányában - olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy a felszerelést használják. A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt tíz éven át nem gyakorolja - bár ez módjában állt -, vagy eltűrte, hogy gya­korlásában akadályozzák. A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlá­sát felfüggesztheti, ha az a jo­gosult ingatlanának rendelte­tésszerű használatához nem szükséges. Somogyi B.-né kérdezi, hogy a GYES (gyemekgon- dozási segély) iránti kérelmet hol kell kérni? A biztosítottnak (jogosult­nak) a biztosítás fennállása alatt és megszűnése után is a munkáltatójánál kell kérni a GYES-t. Ha a munkáltatónál kifize­tőhely működik, akkor az in­tézkedik az ügyben. Ha nem működik kifizetőhely, akkor a munkáltató köteles az igény élbírálásához szükséges ok­mányokat és igazolásokat há­rom munkanapon belül a szék­helye (telephelye) szerint ille­tékes Megyei Egészségbiztosí­tási Pénztárnak megküldeni. Abban az esetben, ha a biz­tosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, akkor a GYES iránti igényt a lakóhely szerinti Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztárhoz kell beje­lenteni, Ha a munkabért a TÁKISZ fizeti, akkor a GYES iránti ké­relmet a TÁKISZ-nál kell be­jelenteni. A felsőokatási intézmény nappali tagozatos hallgatójá­nak, illetve a hallgatói jogvi­szony megszűnését követően a volt hallgatónak a gyermek- gondozási segély iránti kérel­mét a felsőoktatási intézmény­nél kell bejelenteni. S. A.

Next

/
Thumbnails
Contents