Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-09 / 218. szám

1994. augusztus 9., kedd Közélet üj Dunántúli napló 9 Havonta egy liter benzin árán Védekezik a polgár A legbefolyásosabb politikusok Oroszország száz legbefolyá­sosabb politikusának ranglistá­ját közölte a Nyezaviszimaja Gazeta című napilap keddi száma. A listát a központi tömegtá­jékoztatási eszközök vezetői, neves politikai hírmagyarázók és politológusok véleménye alapján állították össze. A listát változatlanul Borisz Jelcin el­nök vezeti, aki júniusi 8,84-es pontszámát 9,11-re növelte. Őt követi Viktor Csemomirgyin kormányfő 8,49-es, majd Jurij Luzskov 7,38-as átlagpont­számmal. Az első tíz között sze­repel még sorrendben Ivan Rib- kin alsóházi elnök, Andrej Ko- zirev külügyminiszter, Vlagyi­mir Sumejko felsőházi elnök, Oleg Szoszkovec és Anatolij Csubajsz miniszterelnök-he­lyettesek, Viktor Gerascsenko, a központi bank elnöke, vala­mint Pavel Gracsov védelmi miniszter. Vlagyimir Zsiri- novszkij a 22. helyen áll. Az olaszok kiábrándultak Az olasz kormányfő, Silvio Berlusconi zuhanó népszerűsé­géről tanúskodik a legfrissebb olaszországi közvélemény-ku­tatás. Az SWG intézet által a Famiglia Cristiana, a legna­gyobb példányszámú olasz ka­tolikus hetilap számára készített felmérés szerint az olaszoknak jelenleg csupán 21,4 százaléka szavazna Berlusconira, ha köz­vetlenül választhatna kormány­főt. A legutóbbi hasonló felmérés során, februárban Berlusconi „tetszési indexe” 33,4 százalék volt. Az olaszok közül sokan kiábrándultak a márciusi válasz­tásokon fölényes győzelmet szerző Berlusconiból, mert megkísérelte megkötni a kor­rupciós ügyeket felgöngyölítő, népszerű ügyészek kezét; mind­eddig nem tudta megnyugtatóan rendezni nagyvállalkozói és kormányfői érdekei ütközésé­nek problémáját; s egyelőre a gazdaság rendbetétele terén sem produkált eredményt. Új autóbuszjáratok Debrecenben Új autóbuszjáratokat indított Debrecenben a Hajdú Volán Részvénytársaság: a 6-os, 25-ös és 25 Y-os jelzésű járatok forga­lomba állításával a keleti város­részt kapcsolták be - a korábbi­nál lényegesen magasabb szín­vonalon - a tömegközleke­désbe. A családi házas településrészt érintő járatmódosításhoz a meg­lévő járműparkot csoportosítot­ták át, s menetrendszerű közle­kedésbe állították a tanévben iskolajáratként használt autóbu­szokat is. A szeptemberi iskola- kezdéskor azonban ismét szük­ség lesz ezekre a járművekre, vagyis - az augusztusi tapaszta­latok alapján - újabb átcsopor­tosításokra lesz szükség. A polgárőrök nagyjából a rendszerváltás óta vannak jelen a hazai utcákon, s persze nemcsak és nem is elsősorban a pesti éj­szakában. A többé-kevésbé a rendszerváltás óta működő pol­gárőrszervezeteken kívül vannak vagyonvédelmi, önkéntes tűz­oltó és egyéb csoportok is, de a legtöbben az Országos Polgárőr Szövetségben dolgoznak, és ők állnak kapcsolatban a rendőr­séggel is. őrzik a víkendházakat- A tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a polgárőrnek sok a sikerélménye és a kevés a pénze. - állítja Kiss Huba, a Pest me­gyei Polgárőr Szövetség elnöke. Vidéken is könnyebb a dolguk, mert érdekes módon a víkendház tulajdonosok jöttek rá először, hogy csak az önkéntes őrzők menthetik meg őket a betörőktől. És arra is, hogy elég havonta a benzin árával támogatni őket, hi­szen nem kémek pénzt a munká­jukért. Viszont saját autókat használnak, és a felszerelésük költségeit is maguk finanszíroz­zák. Azokon a falvakban, ahol működik a polgárőr szervezet, a vagyon elleni bűncselekmények száma 15-20 százalékkal csök­kent. Fejér megyében például, ahol összesen 12 szervezet dol­gozik, Bakonycsemye község­ben három fős polgárőr csoport tetten ért két személyt, akik ép­pen a helyi vasbolt feltörésén munkálkodtak. De említhetünk városi eredményeket is. Békés­csabán a múlt év júniusában el­szaporodtak a gépkocsifeltöré­sek, a tankokból pedig sokszor kiszívták a benzint. A rendőrök képtelenek voltak a figyelőszol­gálatot ellátni. Helyükbe a la­mina” polgárőr - szervezet lé­pett. Négy nap elteltével már meg is volt a fiatalkorú banda. Kazincbarcikán viszont az or­szágban elsőként hoztak léte egy un. hármas megelőzési rend­szert. Ennek az a lényege, hogy a város közüzemeit összekapcsol­ták a helybéli rendőrkapitány­ságra telepített számítástechnikai A lakossági megtakarítások az év első felében 151,2 milli­árd forinttal emelkedtek, júni­usban 36,1 milliárd forinttal ha­ladták meg a május végi össze­get. Ezzel szemben tavaly az első félévben 109,6 milliárd fo­rint volt a növekmény, június­ban pedig 19,7 milliárd forint a Magyar Nemzeti Bank tájékoz­tatása szerint. A pénzintézeti megtakarítá­sok ennél kisebb ütemben bő­vültek, ez év június végén 112,1 milliárd forinttal haladták meg az év eleji mértéket, a júniusi növekmény 27,3 milliárd forint volt. A pénzintézeti betétek jú­nius végén 70,3 milliárd forint­központtal egy diszpécser szol­gálattal működő jelző-riasztó rendszer segítségével. A dolog olyan jól működik, hogy már la­kástulajdonosok is belépnek a rendszerbe, hiszen a közüzemi bűncselekmények száma szinte a nullára redukálódott. Persze visszaélések is előfor­dulnak. A Csongrád megyei Ba- lástyán a polgárőrök inzultálták a helybélieket, öltözködésük „fél­katonai szervezetre emlékeztet”. Végül is kizárták a harcias balás- tyaiakat. Összességében azonban az 570 szervezet 21 ezer tagja eredményesen és hasznosan te­vékenykedik. Pedig sokszor ve­szélyes a munkájuk. Néha veszé­lyesebb, mint a rendőröké! Má­jus végén például, amikor elfog­tak egy tolvajt az Etele téri pá­lyaudvaron, a szintén a hely­színre érkező rendőrök tévedés­ből rájuk nyitottak tüzet Politikamentes, erőszakellenes Egyesek azért tartottak a pol­gárőrségtől, mert attól féltek, hátha más célokra is használják majd a szervezetüket. Markos György, a polgárőrség országos elnökségének alelnöke, meg­nyugtatott: a polgárőrség telje­sen politikamentes, erőszak-el­lenes szervezet, amelynek még csak nem is a bűnözők kézre ke­rítése az elsődleges célja, hanem ennél sokkal inkább a bűnmege­lőzés. „Még kinézetre sem aka­runk katonai vagy rendőri szer­vezetekre hasonlítani, ezért a hamarosan bevezetésre kerülő „polgárőrség” felirat is csak egy mellényre fog felkerülni, és ter­mészetesen fegyver sem vise­lünk” - mondja az alelnök, aki ismert humorista létére a fentie­ket azért nagyon is komolyan gondolja. A polgárőrök jogosítványa a volt önkéntes rendőrökénél is jóval szerényebb: míg azok an­nak idején bárkit előállíthattak, addig a polgárok védelmezői csak tetten érés esetén avatkoz­hatnak be. Ez egyébként állam- polgári jog, sőt kötelesség, csak nem mindenki tudja. Lakossági megtakarítások tál haladták meg az év eleji szintet, júniusban a pénzintézeti betétállomány 15,5 milliárd fo­rinttal emelkedett a május végi szint fölé. A lakosság értékpapír-meg­takarításai az év elejéhez képest 43,1 milliárd forinttal nőttek, a júniusi emelkedés 6,5 milliárd forintos volt. A lakosság által felvett hite­lek összege az év eleji szinthez képest 11,5 milliárd forinttal növekedett. Júniusban 3,3 mil­liárd forint hitelt vett fel a la­Markos szerint a kerületi cso­portok finanszírozására elegendő lenne évente egymillió forint , amiből legalább a közlekedés költségeit fedezni lehetne. Hi­szen egy-egy hétvégi akció során is százötven - kétszáz kilométert autóznak. Ez nem sok pénz, ha figyelembe vesszük, hogy ezzel szemben egyetlen rendőr kiállí­tása - felszereléssel, ellátással, továbbképzéssel együtt - egy­millió háromszázezer forintba kerül egy évben. Ha a biztosítók és a magánvállalatok támogat­nák őket, akkor néhány millió forint befektetésével jelentős ha­szonhoz jutnának. Budapest XI. kerületében például, ahol 1992 decembere óta egy 16 fős akció- csoport működik a tízezer körüli bűncselekmények száma egy év alatt 6 339-re zuhant, és azóta is csökken. „Vidéken most már nem lehet ennyire gyorsan ilyen jó ered­ményt elérni” - mondja Firon András, az OPSZ szóvivője. Ott sokfelé stagnál vagy csökken már a bűnesetek száma - a pol­gárőr szervezetek sikeres műkö­désének eredményeképpen is. A legérintettebb keleti megyék kö­zül Szabolcsban 77 szervezet működik 3 ezer taggal. Borsod­ban 40 csoport van 1 897 részt­vevővel. Bács-Kiskun 46/2 414, Heves 5/1 741. De a Dunántúlon is akadnak „gazdag” megyék: Somogy 43/1 447, vagy Tolna 30/825. Zalában az 53 szerve­zetnek 1 151 tagja van. Összehangolt munka A társadalmi elfogadottság­gal párhuzamosan lassan az ön- kormányzatok pénztárcája is megnyílik: Budapesten, a már nyolcadik éve(!) működő III. kerületi csoport például kapott százötven ezer forintot a pol­gármesteri hivataltól. Persze ez csak csepp a tengerben: három rádió ára. Pedig a harmadik ke­rületben már az is előfordult, hogy az összehangolt munka és a járőrözés eredményeképpen előbb fedezték fel a lopott autót, minta tulajdonos a kocsi hiá­nyát. Gáspár Ferenc kosság. A pénzintézetektől igé­nyelt lakossági hitelek valami­vel nagyobb növekedést mutat­nak, a január elejihez képest jú­nius végéig 11,9 milliárd forint új hitelt folyósítottak a bankok lakossági ügyfeleiknek. A lakosság nettó megtakarí­tásai így az év első felében 139,7 milliárd forinttal emel­kedtek, júniusban a növek­mény 32,8 milliárd forintot ért el. A pénzintézetekkel szem­beni helyzetet tekintve a nettó lakossági megtakarítás az első hat hónapban 100,2 milliárd forinttal bővült, a júniusi nö­vekmény 24 milliárd forintot mutatott. Megkezdődtek az építési munkálatok a Pécset kikerülő, újhe­gyi útszakaszon Fotó: Müller Andrea Épül a pécsi Keleti összekötő út Már idén részleges forgalomba helyezés Megkezdődött Pécs Keleti összekötő útjának építése. A be­ruházó Pécsi Közúti Igazgató­ság (KIG) által kiírt pályázatot a Pécsi Építő Kft. nyerte el, így ez a cég végzi a mintegy 6 kilomé­ter hosszú, s 269 millió forintba kerülő út kivitelezésének jogát. A 6-os út és a 66-os út össze­kötése az 57-es és 58-as utakkal Pécs keleti részén valósul meg két ütemben: az elsőben a Koksz utca és az 57-es főút kö­zötti részt építik meg, ennek forgalomba helyezése már idén október végén megtörténik, a másodikban a 6-os út és a 66-os út csatlakozó szakaszai készül­nek el, ezek határideje 1995. ősze. A beruházásnak igazán az a jelentősége, hogy ez az össze­kötő út része lesz a remélhetően minél előbb kialakítandó, a vá­rost elkerülő 6-os főútvonalnak. Az építés helyszínén a Pécsi Építő és az alvállalkozók gőz­erővel láttak munkához, jelen­leg a földet „mozgatják meg” a Koksz utcától, a Palahegyi útig - ez 400-500 méteres szakasz -, valamint az üszögi kastélynál, a nagykozári út irányában. Kis István, a KIG főmérnöke szerint a kétszer egy sávos út nyomvo­nalának kijelölésénél - említést érdemel, hogy leendő út egy ré­szén a földművet kétszer két sá­vosra építik - és a kiviteli ter­vek készítésénél maximálisan figyelembe vették a környezet­és természetvédelmi előíráso­kat. Ennek megfelelően az utat nagyon gondosan lakóövezetek elkerülésével, terméketlen terü­letek igénybevételével, zajvédő létesítményekkel, véd erdő kia­lakításával építik. R.N. Koncessziós Részvénytársaság Autópálya az Alföldön Megalakult az Alföld Kon­cessziós Autópálya Részvény- társaság. Az rt.-t a Bouygues vezette Humi Konzorcium, valamint a Közlekedési, Vízügyi és Hír­közlési Minisztérium között az M5-ÖS autópálya építésére és üzemeltetésére május 2-án megkötött koncessziós szerző­déssel hozták létre. A részvény- társasági alaptőke esedékes ré­szét az alapítók már befizették, és a dokumentumokat beadták a cégbírósághoz. Mint ismeretes, a francia Bouygues cég által vezetett francia-osztrák-magyar társa­ságokból álló Humi elnevezésű konzorcium kapott koncessziós megbízást az M5-ös autópálya továbbépítésére és üzemelteté­sére. A már meglévő M5-ös autó­pálya fejlesztését, illetve annak 30 kilométernyi fél autópályá­jának autópályává alakítását és fizetővé tételét 1996. január 1-jéig végzi el a konzorcium. Az első szakasz megépítésének várható költsége, azaz a Kecs­kemétig húzódó második pálya mintegy 40 milliárd forintba ke­rül majd. A második ütemben Kecs­kemét és Kiskunfélegyháza kö­zött 40 kilométernyi új autópá­lya épül meg legkésőbb 1997 végéig. A fennmaradó mintegy 60 kilométernyi, az országhatá­rig terjedő szakaszt később csak szakaszosan építik meg. A két éve meghirdetett ver­senytárgyalás győztese 35 évre kapott koncessziót a magyar ál­lamtól. Török tortúra Nem csak kellemetlenség: üzlet is lehetne Ismét ellepték útjainkat a tö­rökök: a németországi vendég- munkások tíz és tízezrei három héten át Isztambul felé, most el­lenkező irányba, Németország felé tartanak. A Magyarországot érintő ro­ham minden évben hetekig tart. A sok bosszúság mellett - azért valljuk be - jó is származik a tö­rökökből: bevételre is szert te­szünk. Nem kevés pénz folyik be az államkasszába az átutazó vízumok díjából. De vállalko­zást építeni a törökökre nem igazán érdemes. Nincsenek vá­sárlási szándékaik, a nehezen megszerzett nyugati valutájukat inkább Törökországban élik fel. Méghozzá nem is akárhogyan. Német keresetükből otthon úri módon költekezhetnek. A törö­kök egyébként többnyire csak a határátkelőhelyeknél állnak meg egy hosszabb rövidebb kényszerpihenőre, ugyanis az áthaladás még ma is körülmé­nyes. A magyar hatóságok fel­készültek ugyan a forgalom gyorsítására, de ennek ellenére állandósult a hosszú várakozás. A határ mentén, egy szűkebb körzetben azért akad néhány vállalkozás. A szomjas, fáradt, meggyötört törököknek üdítő­ket, szendvicseket kínálnak. A vállalkozási tanácsadók szerint egyébként a most épülő déli au­tópálya mentén érdemes lesz majd olyan olcsó büféket nyitni, amelyek a török invázió idején nagyobb kihasználtságra szá­míthatnak. Azt azonban min­denkinek tudni kell, hogy a mu­zulmán étkezési szokások alap­vetően mások. Nem igazán le­het berendezkedni az út szélén virsli és hurka sütésre, a speciá­lis alapanyagokból készülő tö­rök ételek elkészítéséhez pedig csak kevesen értenek. A vállal­kozásnak persze egy sajátos formája az is, ha az út menti vendéglősök, a benzinkutak környékére, a parkolókba tele­pült büfések nem tartanak szün­napot és netán éjszaka sem húz­zák le a rolót. S ha valaki mégis vállalkozik a törökök kiszolgálására, szá­molnia kell a nyelvi problé­mákkal is: a török vendégmun­kások többsége németül is alig beszél. Át kell venni az isztam­buli bazárosoknak a magyar tu­ristákat invitáló stílusát, s meg kell tanulni a legfontosabb sza­vakat: „Török, gyere be ...” Németh Zsuzsa Nemcsak a török vendégmunkások, hanem a nyaralni induló más nációk is hosszú várakozásra kényszerülnek a nagylaki határátkelőnél. A képen: egy olasz szerzetes nézi az óráját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents