Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-07 / 216. szám

Frei Tamás számára nem létezik kínos kérdés Frei Tamást már sokan is­merik. Ő a Naptévének és a Magyar Televízió Híradójának a műsorvezetője. A legutóbbi Hét adásában pedig Boross Pé­terrel és Horn Gyulával beszél­getett. Azt azonban kevesen tudják, hogy a huszonnyolc éves fiatalember Pécsről szár­mazik. Középiskolai tanulmá­nyait itt, a Nagy Lajos Gimná­ziumban végezte. Az érettségi után Budapesten a jogi egye­temre járt egy évet, majd Moszkvában egy újságírókat képző egyetem hallgatója lett. Az USA-ban kétszer kapott egyetemi ösztöndíjat, és Svájc­ban is tanulhatott.- Volt tanáraim bizonyára meglepődnének, ha tudnák, német, orosz és angol nyelvből szinkrontolmács vizsgát sze­reztem. A gimnázium után úgy láttam, csak akkor nézhetek si­keres pálya elé, ha Budapesten telepedek le. Hamar rá kellett jönnöm, hiába végeznék kitű­nően a jogon, jól menő belvá­rosi ügyvéd kiépült kapcsola­tok, nyelvtudás nélkül nem le­hetek. A moszkvai újságíró egyetemen három év alatt elsa­játítottam a három nyelvet.-Nem politikai előnyök re­ményében jelentkezett ide?- Régen valóban a diploma­ták gyerekei tanultak itt. Az én időmben azonban ezek a cse­meték inkább Washingtonba jártak. Moszkvába már lasszó­val fogták az embereket. Szakmailag a képzés kiváló volt. Szovjetunió akkor élte a glasznoszty idejét, sokkal több­ről lehetett írni, tudósítani, mint nálunk. A rendszer legna­gyobb ellenségeit mindig Moszkvában lehetett felne­velni. Itt mindenki világosan felismerhette az összefüggése­ket, Magyarország elnyomott helyzetét, a rendszer megre- formálhatatlanságát. A kér­désre visszatérve, az idők új szava alapján ez a végzettsé­gem éppen hátrányt kellett volna hogy jelentsen.- Ön 1991-ben került a Ma­gyar Rádióhoz.- A külpolitikai osztályra kerültem. Olyan munkákat vál­laltam ekkor el, amelyeket má­sok nem szívesen. Bosznia, Szomália. „Meleg” volt arra levegő.-A rádióból és az Egyen­legből is elbocsátották.- Egzisztenciális gondokat ez nem okozott. A sodromból sem hozott ki. Ideiglenes álla­potnak tekintettem.-A személyét érintő táma­dásokat hogy viseli?- A szakmai kritériumoknak kell megfelelni. A politikusok is rájönnek majd, hogy nincs értelme az ellenségeskedésnek.-A Boross-Hom beszélgeté­sen melyik kérdést érezte a leg­kínosabbnak?-Az újságíró számára nin­csenek kínos kérdések. Annak lehet kínos, akitől kérdezi. Bármit meg lehet kérdezni, eb­ben áll a sajtó hatalma. A vezé­relv az, hogy szkeptikusnak, kételkedőnek kell lennie a ri­porternek minden politikussal szemben. Ez persze nem tetszhet an­nak, áld az egyik vagy másik politikussal szimpatizál, de hosszú távon a nézők biztosan megértik munkám üzenetét: az Önök oldalán vagyok. U. G. A község helységtábláin gyászszalag lobogott Senna meghalt, Szenna él A világbajnoknak meghívása volt Somogyba Bár feltűnő a névazonosság, mégsem a nemrégiben elhunyt brazil Forma-l-es versenyzőről nevezték el a Kaposvár mel­letti kisközséget Fotó: Szundi György A Somogy új száma Temesvár irodalmi és szellemi élete Michael Jackson Budapesten Pénteken a késő esti órákban magánrepülőgépével Buda­pestre érkezett Michael Jack- son. A világhírű popsztárt elkí­sérte felesége, Lisa Marie Pres­ley-Jackson, Elvis Presley lánya is. Michael Jackson és kísérete megérkezése után szálláshe­lyére, a Kempinski Hotelbe haj­tatott. A szálloda környékén ra­jongóinak tömege lelkes ünnep­léssel fogadta a popsztárt. A tervek szerint Michael Jackson vasárnaptól videoklipet forgat Budapesten. A szombati napot feltehetően pihenéssel, város­nézéssel tölti és feleségével fel­keresi a Heim Pál, illetve a Bet- hesda Gyermekkórházat, ahová ajándékokat visz beteg gyerme­keknek. Beethoven-koncert Martonvásáron A szombati, az idei második Beethonven-koncert után, az MTA Mezőgazdasági Kutatóin­tézetének pavilonjában lévő szigeten az idén még egy alka­lommal, augusztus 19-én ren­deznek hangversenyt. Az évad zárókoncertjén a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar Lu­kács Ervin vezényletével és a Magyar Állami Énnekar, vala­mint Csavlek Etelka, Takács Tamara, Molnár András és Berczelly István közreműködé­sével a Coriolan nyitányt és a IX. szimfóniát tolmácsolja. Országos mazsorett- fesztivál Megkezdődött szombaton a II. országos mazsorett-táncver- seny és -fesztivál a Komá- rom-Esztergom megyei Köm- lödön. A kétnapos rendezvé­nyen 18 csapat vesz részt. A csapatok ezúttal is három kate­góriában versenyeznek: az úgy­nevezett menet-, színpadi és szórakoztató táncban. Ayrton Senna tragikus imolai balesete után a Somogy megyei Szenna helységnév tábláin gyászszalag lobogott. Hogy ki helyezte el azokat mély fáj­dalma jeléül, nem tudni. A helybeliek sem tudtak felvilá­gosítani. Ayrton Senna 1984-ben ver­senyzett először a Forma 1-ben a Toleman csapatnál. 1985-től három évig a Lotusnál szere­pelt, majd 1988-ban a McLa- ren-Hondához került, ahol rög­tön világbajnoki címet szerzett. Ezt 1990-ben és 1991-ben sike­rült megismételnie. Idén a Wil­liams-Renault csapatához szer­ződött. A harmadik versenyen érte a halál. Senna nevének egyébként az egybecsengésen kívül más köze nincsen Szennához. Eredetileg is Silva volt a vezetékneve, csak családi okok miatt vette fel a brazil versenyző édesanyjáét. A község elnevezése Handó János polgármester szerint pedig szláv eredetű. A világbajnok azonban tudott a község létéről. A legutóbbi magyar futam alkalmából a te­levízión keresztül a polgármes­ter átadhatta meghívását: ha van ideje, látogassa meg őket az au­tóversenyző. Akkor erre nem tudott időt szakítani, és most már a látogatásra sose kerülhet sor. Handó János úgy gondolja, a gyászszalagokat azok a fiatalok tehették fel, akik a televíziós közvetítés hatására váltak Senna rajongóivá. Ilyenek, nem is kevesen, akadnak a faluban. Szennán jelenleg 690 ember él. A munkanélküliség 20%, fő­leg a cigányság körében. A la­kosság elöregedése nagy fokú. Az állattenyésztés és erdőgaz­dálkodás megszűnt, pedig va­lamikor ebből éltek itt meg az emberek. A polgármester azon­ban hisz abban, hogy a község nincsen halálra ítélve. Infrast- ruktúrális fejlesztéseket tervez­nek, hogy tehetősebb betelepü­lőket vonzzanak ide. Mintegy négy kilométer szilárd útburko- latott raktak le az elmúlt évek­ben, telefont kapott a falu, és a gáz bevezetését is tervezik. A falu turisztikai érdekességekkel is rendelkezik. Református temploma műemlék. 1785-ben készült, gyönyörű kazettás mennyezettel. Skanzen is van itt, amelyben a paraszti élet­forma emlékeit őrző házakat he­lyezték el. A környék erdői re­mek vadászterületek. Éppen ezért a falusi turizmust is sze­retnék fejleszteni a szomszéd községekkel összefogva. Vonzó kulturális műsorokat kívánnak szervezni, ehhez azonban szín­padot kellene építeni a skanzen területén. Ez nem megy köny- nyen. A régen virágzó kézmű­ves táborok sem működhetnek. A terület ugyanis vegyes tulaj­donú, a megyei múzeum, a re­formátus egyház és a helyi ön- kormányzat osztozik rajta. 1985 óta azonban nem kötöttek együttműködési szerződés. A község „nagy embere” azonban nemcsak Senna. Tildy Zoltán, volt köztársasági elnök 1919-ben itt volt kispap. 1948-ban fogadták díszpol­gárrá, amikor támogatta a temp­lom helyrehozatalát. Handó Já­nos reméli, Senna sajnálatos ha­lála nem vetíti előre a község végét, és sikerül elérniük azt az 1932-es szintet, amikor a vi­rágzó falunak több mint ezer la­kosa volt. U. G. A Kaposváron megjelenő kulturális folyóirat új számában a mai temesvári irodalmi és szellemi életről kaphatunk ké­pet szépirodalmi művek, tanul­mányok és kritikai írások tükré­ben. A folyóirat ugyanis bemu­tatja az országhatárokon túli magyar művelődés helyzetét, gondjait és eredményeit. A vaj­dasági összeállítás után ezúttal a temesvári körképet találjuk meg a Somogybán: F. Nagy Klára regényrészletét, Anavi Ádám és Borsos Alpár verseit, Mandics György cikkét. A temesvári „témához” kapcsolódik a folyó­irat több kritikája és metszete. A Somogy új száma további hasznos és értékes olvasnivalót Avantgárd festőművész Csáji Attila, de talán nem sértem meg, mint a lézerekhez értő, csodás látványokat az égre varázslót jobban ismeri a nagyvilág. Amerikától Skandináviáig ren- dez-készít ünnepi heppeninget, - legutóbb a St. Louis-i hídava- tásnál -, dolgozva a következő évezred technikájával. Csáji Attila (lett volna?) a budapesti világkiállítás látvány- tervezője, ahol világraszólóan csodás lézer-environmenttel - a légkörbe kivetített mozgókép­sor - köszönthettük volna az 1100 éves Magyarországot. A művészt a Központi Fizi­kai Kutatóintézetbe egy, a het­venes évekbeli holográf-techni- kát is felhasználó kép-kiállítása kapcsán hívta meg dr. Kroó Norbert, mondván: próbálkoz­zék a lézerrel. Ma az úgyneve­zett szuperpoziciós lézertech­kínál: Csanády János, Hatvani Dániel, Labancz Gyula, Makay Ida, Pákolitz István, Tari János versét, Dékány Kálmán, Törő István és Vallató Géza elbeszé­lését. Kiemelkedik a folyóiratból Fülei-Szántó Endre emlékezése Pilinszky Jánosról, FWeber Jó­zsef új szempontokat főivető Kodolányi János-elemzése, va­lamint a Dél dicsérete címmel olvasható összeállítás a „medi­terrán-gondolat” változataiból. A számot Szántó Piroska hét nagy alakú rajza, az út menti ke­resztekre készített grafikai so­rozatának új lapjai díszítik. A kritikai rovat írásai a mai hazai könyvtermésből ajánlanak mű­veket olvasásra. nika Csáji Attila világ-szaba­dalma. A kérdés kézenfekvő:- Ön Szent István napján a bogiári Várdombon lézer-showt csinál.- Igen. Nagyteljesítményű lézerekkel 19-én és 20-án 10 órától éjfélig amolyan igazi en­vironments, hang és fényjáté­kot varázsolunk a bogiári ég­boltra két barátommal.- S ezt a Balaton túloldaláról is láthatjuk majd?- Igen. Persze bizonyos tech­nikákkal „megvadítjuk” a dol­got, s az jár jól, aki a Várdomb környékéről tudja majd követni az eseményeket. Hallhatja azt a csodás elektronikus zenét, me­lyet Ötvös Péter szerzett, ma­gyaros népmese-betétekkel, s szinte érintésközeiből élvezheti az impulzus-szerűen előjövő, erősödő-halványuló fényzuha- tagot. Kozma F. Lézerfény az égbolton St. Louistól a bogiári Vörös Kápolnáig Rádió mellett __ A hogy a higany kúszik föl­fele a kis üvegszálban, úgy nö­vekszik az emberek ingerült­sége is már plusz harminc fok fölött, főként ha ez a pokoli meleg most már hosszú hetek óta tart. Orvosok nyilatkoznak a rádióban, lapokban, televízi­óban és figyelmeztetik a Na­gyérdeműt, igyanak több vizet, ám alkoholt egy cseppet sem, kerüljék a tűző napot, aki teheti - például az idősebbek - ma­radjanak a lakások hűsében, ha egyáltalán lehet manapság hűs- ről beszélni. Azt mondják a tu­dósok, hogy a Föld a felmele­gedés állapotába került. Való­ban van abban valami, hogy mostanában szárazabbak, for­róbbak a nyaraink, s a téli he- tek-hónapok viszonylagos hi­dege is enyhülőben van. A nö­vényvilág tudorai már nem tart­ják kizártnak, hogy esetleg ná­lunk is meghonosodhatnak olyan növényfélék - fák, gyü­mölcsök - amelyek eddig csak a melegebb éghajlatú orszá­gokban boldogították a lakos­ságot. Hát... felemelő látvány lenne, ha kókuszpálmák népe­sítenék be mondjuk a pécsi sé­tateret, komikusán rikácsoló, piros fenekű majmokkal. Ám maradjunk csak a földön és igyekezzünk kordába tartani- a kánikulában el-elszabaduló- rigolyáinkat. Ami persze nem megy könnyen. Én csak tudom! Hogy mást ne mondjak: múlt vasárnap egy rekedt - talán al­kohollal locsolt - hang telefo­non közölte velem a követke­zőt: „Megdöglesz disznó!” - aztán kattant a - természetesen névtelen - telefon. Nagyon me­leg volt az a vasárnapi délelőtt, nyilván nem mindenki viseli el a hőmérőt roppantó forróságot Sikerül e mindenkinek és min­den esetben? A Rókus utcai gyógyszertár kedves gyógy­szerésznője már nem tudta el­viselni azt a sok szemetet, koszt, ami a járdákon, lépcső­kön egész utcahosszat éktelen­kedik. Fölhívja telefonon a vá­rosházához tartozó „illetékest” és panaszkodik. A válasz közel mestert is ...” - „ő lehet, hogy szóba áll magával!” - utasította el a panaszos gyógyszerészt és lecsapta a kagylót. A városházi alkalmazott - elutasító, rideg magatartásába - már bevonta a polgármestert is és ez már még is csak elképesztő tiszteletlen­ség. Pedig bizonyára tudja, hogy a lakossági bejelentést Megértést és türelmet... úgy, hogy még normális is ma­radjon. De nem haragszom rá (ilyen melegben ez sem hasz­nál) végülis nem tehet róla. Legföljebb megerősítette bennem azt a tudatot, hogy akinek munkaköre tömegkap­csolatra épül, a lehető legmé­lyebb türelemre intse önmagát. Még ha ledisznózzák, akkor is. sem kielégítő, azért megkér­dezi az urat; ,Akkor miért fi­zetnek azért, amit senki sem végez el?” - „Ne rágalmaz­zon!” - hangzik az elutasító vá­lasz. Mondja neki, ő nem rá­galmaz, hanem tessék csak ki­jönni, nézze meg a helyszínen, milyenek az állapotok. „De ha akaija, felhívhatom a polgár­udvariasan kell fogadni, akár jogos, akár nem. Ez pedig jo­gos volt. Vannak forró munkahelyek. Ilyen a kereskedelmi hálózat is, bár a pult mögött álló, pihegő, izzadó eladók ténykedése - mondjuk - nem jár annyi kín- nal-verejtékkel, mint a tűző na­pon aszfaltozó munkásé. De udvariasságot ez utóbbiaktól nem is követel meg senki. A ke­reskedőtől már annál inkább. De a korábbi panaszok „az” eladó­val szemben, már lassan elmúl­nak, de még a kabaré-színpa­dokról is. Bár ... azért akad. Egy idősebb úr a Kossuth - most Király - utca egyik for­galmas üzletébe nyit be, vásá­rolni szeretne de előtte elvár az eladóktól némi közeledést, szakmai irányítást. A három el­adó kislány változatlanul cseveg a pult végében, holott egyetlen vevő sincs az említetten kívül. Várakozik. Semmi. Elballag a lányokhoz és mosolyogva - kissé meghajtja magát: „Nem tetszenek engem ismemi?” A lányok tétován egymásra majd az úrra néznek: „Nos, én vagyok a vásárló!” - és kezét nyújtja. Ahogy ez illik manapság. ^zJb­4 Új VDN 1994. AUGUSZTUS 7., VASARNAP

Next

/
Thumbnails
Contents