Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-05 / 183. szám

1994. július 5., kedd Városaink uj Dunántúli napló 7 Komlói körkép Szervezkednek a romák Tavaly novemberben a Baranya Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szövetségé­nek munkájához csatlakozva megalakult a komlói cigá­nyok érdekszövetsége a Tompa Mihály utcai Általá­nos Iskolában. A tagtoborzó papírra - amit a kívülállók bizonyára nem vettek igazán komolyan - az első alkalommal hu- szonvalahány név került, ám a társaságként működő szö­vetség cégbírósági bejegy­zése rövidesen és szép csendben megtörtént. Mint huszonéves vezetőjük, Or­sós István elmondta - igaz, csak tizenhármán fizetnek tagdíjat, de már irodáért, te­lefonért kilincsel, hiszen ilyen vagy olyan kérés- sel-kérdéssel egyre több ci­gánytársa fordul hozzá. Az önkormányzat is ki­nyilvánította segítőkészsé­gét, noha korábban létezett egy olyan álláspont, amely szerint külön cigánykérdés nincs, egyébként sem szabad különbséget tenni cigány és a magyar között. Ez a felfo­gás nagyon tiszteletre méltó, mélyén az a nemes szándék húzódik, amely a faji előíté­letességnek, a diszkriminá­ciónak a gyanújától is sza­badulna. Csakhogy a gya­kori előítélet helyébe egy másfajta, mégoly jószán­dékú előítéletet csempész: amely csak az azonossá­gokra, nembeliségünk lé­nyegére figyelve, azt sze­retné elhitetni, hogy nincs különbség a méltán külön­böző nemzetek, nemzetisé­gek, népcsoportok közt. Kü­lönbség az alkatot formáló, évezredes történelmi múlt­ban, a genetikus gyökerek­ben, a lelki-alkati jellem­zőkben - ami persze nem je­lenti azt, hogy nembeli, em­beri lényegünk ne lenne azo­nos. Erről is szót váltva, a szövetség fiatal vezetője azt mondja, senki nem oldja meg a cigányok helyett a sa­ját problémáikat, és jó lenne, ha egy-egy ilyen szövetség nem az érdekek széttagoló­dását, hanem a csoportok együttműködését segítené elő. A fiatal titkár eddigi, dió- héjnyi életútja is tipikus, tör­ténelemszabta cigánykarrier. „Engem az állam nevelt, neki vagyok hálás. A kato­naságnál tiszthelyettes let­tem - kilenc évig voltam párttag. Középfokú politikai végzettségem van, mert mindig bizonyítani akartam. Azzal is, hogy eleget teszek a társadalmi normáknak. Úgy gondolkodtam, ha az erkölcsi normákat betartom, meg is követelhetem. Most szereztem pedagógus-segítői képesítést - nem kapni, szolgálni szeretnék. Törek­vésem, hogy legyen cigány- képviselője a városnak is.” B. R. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert Kórház, nem a város szélén A városatyák a rekontsrukcióra szavaztak A kórház dolgozói a rossz körülmények ellenére is mindent megtesznek a betegekért Müller Andrea felvétele A komlói kórházrekonstruk­ció története a legszakállasab­bak közé tartozik. De mindad­dig, amíg az orvosok három, egyenként mindössze 24-25 négyzetméteres műtőben, áldat­lan körülmények között küzde­nek a betegek életéért nap- ról-napra, átlagosan évi 1000 műtétet végezve, addig ez a tör­ténet, bármiként íródik is, a le­galapvetőbbek közé és - min­denekelőtt - a közre tartozik. A városatyákat talán már ré­góta nem kell győzködni arról, hogy a kórház rekonstrukcióra szorul, mégsem voltak felesle­gesek dr. Karádi Kázmér kép­viselőnek, sebészfőorvosnak a legutóbbi, a június 29-diki tes­tületi ülésen elhangzott érvei. Drámai szavakkal (és bizonyára nem először) ecsetelte, mit is je­lent olyan műtőben életet men­teni, ahol egy olyan ablak je­lenti a „klímaberendezést”, ami egy szeméttárolóval díszes ud­varra nyílik, ahol télen gyakran csak 15, nyáron meg 30 fok van, nem szólva a higéniáról, a raktározás körülményeiről. Szavai egy nagy horderejű dön­tés előtt hangzottak el; ugyanis a négy új műtőterem létrehozá­sára karcsúsodott rekonstruk­ciós program is 178 milliójába kerül a városnak, s erre a céltá­mogatással együtt is csak 107 millió forintja van. Honnan te­remtődjék elő a hiányzó 70 mil­lió, hagyományozható-e az utódtestületre ekkora kölcsön, ami aztán kamatostul törlesz­tendő? S még nem is tudni mi­ből? Az 1987-es első beruházási terv még egy mai árán 400 mil­liós rekonstrukció álmát dédel­gette, majd a Népjóléti Minisz­térium - 1992-ben megszületett döntése szerint - csak egy 100 millió körüli összegre lefaragott programot volt hajlandó 53 mil­lióval megtámogatni. Mint Tóth József polgármes­ter ezen a zaklatott hangulatú ülésen is többször utalt rá, ez egyszerre jelentett kényszert és lehetőséget - nem volt mást tenni, mint kapni az alkalmom, Két esztendeje, amióta az olajjal fűtők lakásuk méretével arányosan jegyre kapják a ház­tartási fűtőolajat, mindig akad­nak gondok. Kevés a kiutalt mennyiség, nem minden igénylő kapja meg a kiutalandó jegyét vagy pedig késve érkez­nek a címzetthez, ahogyan ez történt idén is. A napokban többen ez utóbbi panasszal keresték a Komlói Ónkormányzatot, ahol tájékoz­tatták őket, hogy a jegyek kiuta­lása a Vám- és Pénzügyőrség feladata. Bár aki tavaly meg­kapta a jegyét - melyet ez év május 30-ig válthatott be - an­nak az idén nem kell újra igé­még annak tudatában is, hogy közben megduplázódhatnak az árak.' Ha akkor nem bólint rá a testület, akkor az 53 millió sincs, s ha most nem döntenek a kórház javára, az már a kórház létét, a régió egészségügyi ellá­tását fenyegeti, hiszen az eltelő idővel az árak csak emelkednek és a rekonstrukció költségei végképp kifizethetetlenekké válnak. A döntés - a rekonst­rukció mellett - ezért aztán igen nehezen született meg. Az előterjesztők - így Tóth Sándor pénzügyi irodavezető - egyetlen racionális javaslata is csak az lehetett, hogy az új szeméttelep küszöbön álló épí­tését odázzák el, mivel a város szegény ahhoz, hogy két párhu­zamosan futó nagyberuházás hi­teleit törleszteni tudja. S hogy most melyik a fontosabb, arról nem kellett vitát nyitni senkivel. Szarka Elemér képviselő, a lehetséges pénzforrásokat so­rolva, fölvetette ugyan, hogy újra kellene gondolni az egé­szet, csakhogy igazuk volt nyelni, automatikusan postáz­zák neki a csekket, csak az a kérdés, hogy mikor. Azok számára, akik már sze­retnének olajhoz jutni vagy fél­nek a sorbanállástól, jó hírrel szolgálhatunk. A Vám- és Pénzügyőrség az elmúlt héten megkezdte a HTO-jegyek kiuta­lását és postázását, így az elkö­vetkező két héten belül minden bizonnyal el is jut az igénylők­höz. Remélhető, hogy nem kell órákig sorban állni, bár nem biztos, hogy a város egyetlen tüzelőolaj-árusító helye - a Me- csekjánosi úton lévő kút - eh­hez a reményhez elegendő ga­ranciát nyújt majd. L. T. azoknak, akik szerint minden­fajta „újragondolás” kétségbe vonná mindazokat a lépéseket - a tervek elkészítésétől a pályá­zatok kiírásáig - amit már szí­vós munkával eddig elértek, s nyilván a kórház is arra töreke­dett már eddig is - karöltve az önkormányzattal vagy nélküle - hogy pénzt hozzon a házhoz.- Az önkormányzat nagyon bölcsen döntött - fogadott a tes­tületi ülés másnapján a városi kórházban Harka Győző, az in­tézmény műszaki osztályának vezetője. - Ma 10 órakor kihir­detjük a pályázati eredménye­ket, július 6-dikán már koordi­nációs értekezlet lesz itt a kór­házban, július 11-dikén pedig már kezdődhet az építkezés. Amíg az új traktus felépül, addig is el kell kell látniuk be­tegeiket a három régi műtőben, melyek azután meg is szűnnek. Az osztályvezető mutatja, ho­gyan kapcsolódik majd a két épületszámyat összekötő nyak­taghoz a felépítendő, új kétszin­tes műtőépület, első szintjén a Arcok, kontúrok Egy komlói asszonynak, Jágri Ilona amatőr grafikusmű­vésznek nyílt tárlata a napokban a Május 1 Művelődési Központ emeleti kiállító termében. A két gyermekét egyedül nevelő asz- szony - foglalkozását tekintve varrónő - Koltay Magdolna rajzpedagógus tanítványának vallja magát, Rétfalvi Sándor szobrász- és Takács Dezső fes­tőművésztől is tanult. Az örök emberi arc titkának és szépsé­gének hódolva készíti grafikáit, tárlata a hónap végéig látogat­ható a művelődési ház nyitva­tartási idejében. szülészeti és a nőgyógyászati, emeletén pedig a két sebészeti műtővel. A nyaktag tetejére épül a klíma-gépház - a műtők­ből a steril-klímaberenedezéstől az altatógépig és egyetlen árva szikéig semmit nem szabad, és nem is lehet megspórolni vala­miféle bomírt takarékosság je­gyében.- Szigorú előírások, nemzet­közi standard köt bennünket - mondja dr. Szabó Antal kórház- igazgató - és a kórház munkáját is német pontrendszer szerint, a végzett teljesítmény alapján fi­zeti a társadalombiztosítás. Gyógyító tevékenységünk in­tenzitása az új műtőkkel meg­duplázódik, így növekszik a kórház önfenntartó képessége is. A hatvanas évek közepétől dolgozom a kórházban, 1991-ben lettem igazgató, de évtizedek óta tudjuk, hogy a kórház feljúításra szorul, a műtő-részleg pedig végképp el­avult.- Nem tudom említésre méltó-e - folytatja az igazgató - hogy magam is eleget talpal­tam, no és 1991-ben Mayer Mi­hály megyéspüspök írt levelet Surján László népjóléti minisz­ternek a kórház ügyében. A megszűnt német konzulátus is Ígért 3 milliót, a rendszeres pá­lyázók közé tartozunk és bevé­telt jelentenek a vendégétkezte­tések is. Kapcsolatot szövöge­tünk egy berni kiskórházzal, ez első lépésként szellemi appor­tot, orvoscserét jelent egymás közt. Kétségtelen, a környező községek közül csak a szászvá­riak voltak segítségünkre a Komlói Kórházért Alapítvány tőkéjének gyarapításában, a magyaregregyiek egyelőre csak ígérték. Ez a most még igen sze­rény Komlói Kórházért Alapít­vány is nagyobb propagandát érdemelne, különösen, hogy a rekonstrukcióval a tennivalók korántsem fejeződnek be: soká­gyas termeinkből több kisebb - ahol lehet, ott fürdőszobás - szobákat szeretnénk kialakítani, műszerezettségünk színvonalát is emelni kellene. B. R. Ötszáz óra a környezetért Közel félszáz erdélyi, főként Nagyváradról érkezett középisko­lás fiatalt látott vendégül Komló az elmúlt héten. A kilencedik al­kalommal megrendezett környe­zetvédelmi táboron részt vevő di­ákoknak az 501. számú Szak­munkásképző és Szakközépiskola kollégiuma adott otthon. A környezet és az élet vé­delmére nevelő tábort a komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület immáron negyedik alkalommal szervezi meg pél­daadó következeteséggel, hogy a messziről jött diákok a hasz­not hozó, városszépítő délelőtti munka és a napi tábori progra­mok mellett Komlóval, környé­kével és persze Péccsel is meg­ismerkedhessenek. Az idén ej- tőemyősbemutatóval is kedves­kedtek a vendégeknek, és a sport- és szellemi vetélkedők mellett az itt kötött barátságok, az újbóli, jövőre megismétel­hető talákozás reménye tették nehezen felejthetővé az itt töl­tött egy hetet. A kikapcsolódás mellett a gyerekek 500-540 órát töltöttek munkával, hogy szebbé, ottho­nosabbá tegyék a rájuk bízott zöldterületet. Takarítottak, tisz­tították a várost - és ez minden felhívó táblánál, szóbeli inte­lemnél hatásosabban jelezhette az itt lakóknak; vigyázzanak a városukra, tegyenek többet érte ők maguk is. L. T. A TV-Best műsorából Komlón a szokott időben, jú­lius 7-én és 8-án - csütörtökön és pénteken - egyaránt 17 óra 30 perces kezdettel jelentkezik mű­sorával a TV-Best televízió vá­rosi kábelrendszerén. Az aktuális eseményekről tudósító híreket ezúttal a legutóbbi, indulatokat és érveket ütköztető önkormány­zati ülés összefoglalója követi. Folytatódik a ,Mérleg” című adás is, amelyben a helyi ön- kormányzati képviselők monda­nak véleményt a testület elmúlt négy évi munkájáról, hibáiról és eredményeiről. Jágri Ilona grafikusművész tárlatán híres színészek portréit is megtekinthetjük Fotó: Müller Andrea Olajra léptek a jegyek? A Sikondai Camping árnyas fákkal, gyönyörű sétányokkal, korszerűen berendezett faházakkal várja vendégeit Fotó: Müller Andrea Turizmus és környezetvédelem A Mecsek Tours összefogást sürget Sikondáért A belföldi turizmus hiánya sújtja Sikondát is, mondja tájé­koztatásul Szőnyi János, a Me­csek Tours Kft. ügyvezető igazgató, aki a völgy jövőjével kapcsolatban elmondta azt is, hogy a vagyonátadó bizottság napokban hozott döntése alap­ján a Sikondai Camping is a megye tulajdona lett. A tulajdonviszonyok tisztá­zása lehetővé teszi, hogy a Me­csek Tours kezelőből a sokmil­liós beruházásra szoruló kem­ping tulajdonosa legyen. Sorsuk azonban nem szakít­ható el Sikonda egészének ide­genforgalmától - a strand, az utak, a tisztításra szoruló hor­gásztó állapotától - s azon len­díteni csak összefogással lehet.-Nem a tervezett kft. meg­alakítását tartom az igazán jár­ható útnak, ez banki szempont­ból sem feltétlenül szerencsés. Jobb lenne, ha az érdekeltek - Komló képviselői, a Megyei Közgyűlés, a vízmű és mások - asztalhoz ülnének és megvitat­nák, hogy mit tehetnénk közö­sen. Kialakítanánk először a kon­cepciót, amelyben például ke­rékpáros turistaközpont, kerék­páros cserkésztábor megtereme­tése és más ötlet is helyet kap­hatna. Most külön-külön pró­bálkozunk, de az áttörést az összefogás, egy baráti kör létre­hozása jelentené. Kömyzetvé- delmi szempontból is fontos ügyét a Mecsek Egyesület is hi­vatással vállalná föl. B. R.

Next

/
Thumbnails
Contents