Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-05 / 183. szám
6 új Dunántúli napló Magazin 1994. július 5., kedd Indiántábor Orffín Ó-IÓ-CIÓ-ÁCIÓ-KÁ- CIÓ-AKÁCIÓ-VAKÁCIÓ! Megkezdődött, immár visszafordíthatatlanul elmerültünk benne. Az iskolatáskák szögre akasztva, a nebulók birtokba vehetik a réteket, a tavak partját, a sportpályákat, a városi parkokat. Vannak, akiket csak néhány nap, másokat egy-két hét választ el az ezer csodát ígérő utazásoktól, táborozásoktól. Képriportunk szereplőivel, a Szentlőrinci I.sz. Általános Iskola harmadik osztályos tanulóival már mint indiánokkal találkozhattunk orfűi táborukban. Indián ruhájukon nevük: Sasorr, Sólyomszem, Winnetou... Ok néhány napra valóban „rézbőrűekké” váltak. Hittek abban is egy a tábor kapujára éjszaka kitűzött fenyegető levél alapján, hogy két cowboy (Old Bronson Hairson és Sziklaöklű Joe) törzsfőnökük (Rézanyó) elrablását tervezi. Aztán amikor másnap, a tábortűz estéjén valóban megérkeztek az álruhás és álfegyveres cowboyok, akkor igaz indián bátorsággal fogták őket közre, hogy megvédjék törzsfőnöküket, akit a hétköznapokon osztályfőnökükként szeretnek. Bátorságuk, no és a jó szándékú sápadtarcúak engedékenységének eredményeképpen az orfűi indiántáborban végül eláshatták a csatabárdot. A megkötözött törzsfőnök kiszabadulhatott, a tábortűz mellett békeszerződés is született, s mint ahogy képeink is tanúsítják: cowboy-ok és indiánok együtt ünnepeltek. Kép és szöveg: Balog Nándor Felmérték az ország természeti állapotát Nemzeti parkok Balassagyarmaton tartotta 47. vándorgyűlését és 118. közgyűlését a Magyar Földrajzi Társaság. Az összejövetelen Tardy János helyettes államtitkár, a Természetvédelmi Hivatal elnöke kijelentette: a magyar természetvédelem olyan helyzetbe jutott, amire a világban sincs példa. Ahelyett, hogy a kormány, illetve a parlament döntéseit hajthatná végre, előbb a saját létéért kell megküzdenie, megteremtve működési feltételeit. Tiltakozik a természetvédelem Visszautasította a kárpótlás során a természetvédelmet ért „államosítási” vádakat. Mint mondta, a természetvédelem joggal tiltakozik a legértékesebb nemzeti parkok, rezervátumok, védett természeti értékek magánkézbe adása ellen, hiszen ezek világszerte állami tulajdonban vannak. A természetvédelmi hatóság különben is mindössze 85 ezer hektár szántót kezel az összesen 4,5 millió hektár művelés alá vont területből, s annak is tizede védett csupán. Tardy János elmondta, az utóbbi három esztendőben 6,7 százalékról 7,6 százalékra nőtt a védett területek aránya, 76 ezer hektárt nyilvánítottak újonnan védetté. Létrehoztak, illetve bővítettek 45 tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet. Sajnos nem tartozik még ezek közé az éppen Balassagyarmaton kezdeményezett Duna-Ipoly nemzeti park, mely az északi határ mindkét oldalára kiterjedne. A szlovák féllel folytatott tárgyalások ugyanis még nem jártak sikerrel. Elkészült a természetvédelmi törvény tervezete, mely a XX. század végének megfelelő színvonalon szabályozza a természetvédelmet. Üj elemei közt említésre érdemes, hogy minden külön eljárás nélküli védelemben óhajtja részesíteni a legfontosabb élőhelyek közé tartozó forrásokat, lápokat, mocsarakat. Ilyen kiváltság nálunk eddig csak a barlangokat illette meg. Törvénybe emeli a javaslat a környezetileg érzékeny rendszerek nemzetközileg egyébként szabályozott kialakítását, és biztosítja a kártalanítási kompenzációs alapot is. Tardy János szóit arról is, hogy befejeződött az ország természeti állapotának komplex felmérése. Ennek alapján a Fertő-Hanságra, a Szigetközre, a Dráva-Duna, a Balaton-felvi- dék és a Duna-Ipoly leendő nemzeti parkra, valamint a Bükki, Aggteleki, a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Parkra kijelölték a tabunak számító magterületeket, a köréjük vonható kezelt területet, majd az ezeket határoló kiszolgáló övezetet. E felmérés is mutatja egyébként, hogy nem igaz a természeti környezet általános romlása: a Hortobágy csodálatos madárvilága például éppen az utóbbi években alakult ki. Nemzetközi elismertség A hazai természetvédelem nemzetközi elismertségének jeleként az Európai Unió országai által a hollandiai Tilburgban létrehozott Európai Természetvédelmi Központban a magyar Természetvédelmi Hivatal kapta a közép-kelet-európai igazgatóságot. A tisztesség mellé feladat is jár: ki kell alakítani a régió ökológiai hálózatát, valamint Spanyolországgal és Hollandiával közösen az agrárgazdálkodás és a természetvédelem európai összehangolását. Fontos projektet telepített Magyarországra a világ természetvédelmi uniója (IUCN). A magyar természetvédők készítik el például a nemzeti természetvédelmi tervet, és kidolgozták a folyóvölgy-hálózat védelmének azt a stratégiai tervét, mely az európai ökológiai hálózat egyik alapját képezi. Új elnök a Szegedi Universitas élén SECAM helyett PÁL? A következő tanévre Dinya Lászlót, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar főigazgatóját választották meg a Szegedi Universitas Igazgatótanácsának elnökévé. Az elnöki teendőket a korábbi tanévben Szalai István, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója látta el. A jövőbeli egységes Szegedi Egyetem elődjének tekinthető Universitas 1991-ben alakult meg. Feladata a jelenlegi felsőoktatási intézmények együttműködésének bővítése, az infrastruktúra összehangolt fejlesztése, a folyamatos érdekegyeztetés. Az Universitas vezető testületé az igazgatótanács, élén az elnökkel, akit az intézmények vezetői közül meghatározott rend szerint évente választanak meg. A következő tanév igen fontos időszak lesz az Universitas életében, hiszen a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási kérdései dőlnek el, ezért az Universitasnak megfelelő támogatásra érdemes fejlesztési koncepciót kell rövid időn belül elkészíteniük, partnerként számítva az önkormányzatokra is. A szegedi felsőoktatási intézményrendszer a térség legnagyobb munkaadója mintegy 5 ezer dolgozójával és 20 ezer hallgatójával. Az új vezetésű igazgatótanács reményei szerint a következő elnöki periódus végére már kirajzolódnak a jövőbeli Szegedi Egyetem körvonalai. Várhatóan a hírközlési tárca új vezetője engedélyezheti majd a Magyar Televíziónak, hogy a 2-es csatorna műsorait ezentúl SECAM helyett a jóval korszerűbb PÁL rendszerben sugározza - mondta el Esztó Péter, a KHVM illetékese az MTI-nek. Az átálláshoz szükséges miniszteri rendelettervezetet szakmailag már előkészítették a minisztériumban. Eszerint ugyan eredetileg július elsejétől indult volna a jobb kép- és hangminőséget biztosító PÁL sugárzás, ám a PÁL képkód normáit rögzítő magyar szabvány csak áprilisban jelent meg, így a tervezet tárcaközi egyeztetése is csak ekkor kezdődhetett meg. A rendelet szövegének kodifikációját a jogi főosztály már elvégezte, így az már csak a leendő miniszter aláírására vár. Ezt azonban egy újabb tárcaegyeztetés előzi majd meg. Az 1-es csatorna PÁL rendszerű adássugárzását a tervek szerint 1996-ban vezetik be. A jóváhagyást követő 1 hónapon belül tudnak átállni a PÁL rendszerre. Ezután az előfizetők többsége jobb minőségben foghatja majd a TV2-es csatornájának adását, ám az a néhány ezer készüléktulajdonos, aki még az igen régi, egynor- más televízióval rendelkezik, csak fekete-fehérben nézheti majd a színes adásokat is. Elfogták a láthatatlan gyilkost (1.) Eltűnt hajók és repülők Évtizedek óta jelennek meg írások a lapokban, amelyek a Bermuda-háromszögben (1. sz. ábra) történt titokzatos események leírásával, elemzésével foglalkoznak. Az első hajó, amelynek esete felkavarta a közvéleményt a Mary Celeste volt. 1872 decemberében az angol Dea Gratia New Yorkból Gibraltár felé tartott, amikor szembetalálkozott egy különös hajóval. David Morehouse kapitány meglepődve ismerte fel benne a Mary Ce- leste-t, amely egy hónappal korábban hagyta el New York kikötőjét, ezt követően azonban nyomtalanul eltűnt. Mivel a jelzéseire senki sem válaszolt, a kapitány csónakot küldött a néma hajó átvizsgálására. Fedélzetén egyetlen ember sem volt. 1918-ban tűnt el az amerikai haditengerészet Cyclops nevű 19 ezer tonnás szállítóhajója és 309 tengerésze közül egy sem került elő. 1948. január 29-én a „Star Tiger” négymotoros repülőgép, hatfőnyi legénységgel és 25 utassal, köztük A. Cunnin- ghammel, a brit légierők marsall- jával, 380 mérföld távolságban volt a Bermuda-szigetektől. A földi központ rádiótávírásza még vette a közlést: „Az időjárás és a repülés kitűnő”, ezt követően azonban a repülőgép nyomtalanul eltűnt. Az eltűnt hajók, repülők nagy száma bizonyítja: a Bermuda-há- romszög nem legenda többé, hanem véres valóság ... A hírekből általánosan a következők szűrhetők le:- Számos hajó süllyedt el úgy, hogy túlélő nem maradt, és a katasztrófák helyén semmilyen árulkodó tárgyat, nyomot (hajóroncs, olajfolt stb.) nem találtak.-Néhány esetben a hajó sértetlen állapotban, de személyzet nélkül bukkant fel.- Előfordult, hogy a hajó fedélzetén tartózkodókat halva találták. Külsérelmi nyomok a halottakon nem voltak fellelhetők.-A repülőgépek és hajók a katasztrófákat megelőző percekben vagy semmilyen jelzést nem adtak, vagy meg-megszakadó kapcsolattal azt közölték, hogy műszereik nem használhatók, össze-vissza jeleznek. Fogadjuk el valósnak a felsorolt általános megállapításokat és próbáljunk reális magyarázatot keresni a megtörtént eseményekre. Segítségünkre van a téma ismert kutatója, Nekotevics Oszkár, akinek „A Bermuda háromszög láthatatlan gyilkosa” című könyve igyekszik természettudományos megalapozottsággal megjelölni a különös tragédiák okozóját. A következőkben ebből a könyvből közlünk részleteket.
