Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-25 / 203. szám

8 üj Dunántúli napló Riport 1994. július 25., hétfő A tizedik évszázadot kezdték idén a bólyiak Terek, fák, csillagok Munka egy jól működó' faluházban: az Erzsébet vigadó Nem akarunk minden áron újí­tani, de felmérjük a helyi sajá­tosságokat, igényeket. Hétköz­napi kapcsolatban kell lennünk kapcsolódva szorosabbra fűz­hetnénk a kapcsolatainkat a szomszédos településekkel is. Lássa meg a környék, hogy ér­Bólyban a tavalyi évben adták át az Erzsébet vigadót Fotó: Löffler Gábor Hogyan szolgáltatnak igazságot külföldön? Ha jól számolunk, akkor azt mondhatnánk, hogy a bólyi új faluház nagytermében minden hetedik falubéli ott lehetne, de ha egy kicsit összehúznák ma­gukat, félszáznál még többen is beférnének. Nem gyakran beszélhettünk az elmúlt években arról, hogy olyan túl sok helyen kultúrház, művelődési központ épült volna, vagy ha épült is, nem lett készen ... Elegancia Bolyban tavaly adták át az Erzsébet vigadót, a település fennállásának 900 éves forduló­jára. Az épület látványos: a nagy terekkel, a sok-sok a szer­kezetet hangsúlyozó fagerendá­val, a jó ízléssel összeválogatott nyersfa-bútorokkal. A színpad­dal ellátott, akár lakodalmak megrendezésére is alkalmas nagyterem mellett egy mozi várja a látogatókat a földszin­ten, a hét egy napja kivételével naponta, fönt pedig egy na­gyobb, hangulatos klubhelyi­ség, s egy elegáns kis előadóte­rem (benne éggömbbel, és az északi mennybolt csillagtérké­pével, hiszen itt találkoznak a csillagász-kör tagjai). Van egy kiállítóterem is, ahol ottjártunk- kor éppen tizenkét baranyai művész képei voltak láthatók. Elküldte ide alkotását Barta Imre, Erdős János, H. Barako- nyi Klára, Kelle Sándor, Ko­vács Ferenc, Molnár Tamás, Pandur József, Soltra Elemér, Tóth István, Trischler Ferenc, Rónási Tibor és Vida Dezső. A keleti szárny egyelőre még a régi, de ha elkészült (a tervek szerint jövőre), akkor oda kerül át a galéria. Nyílik majd kávé­ház, étterem is itt, lesz konyha, és egypár szállodai szoba is. Ez persze nem áll messze az épület eredeti rendeltetésétől, valaha az Erzsébet vigadó ka­szinó és szálló volt, csak aztán lett iskola, raktár. Most újra funkcionál az épület, s az ide átköltöző népművelők igazán nem sajnálják a régi művelődési házat, e mostani szinte minden igényt kielégít. A működés közben tárulnak fel a kisebb hiányosságok, kel­lene ruhatár, iroda (most a szín­pad háta mögötti tulajdonkép­peni öltözőben dolgozik a négy munkatárs), elkelne egy na­gyobb színpad is (a mostani úgy tízszer hat méteres, nagyobb produkcióra kicsi). Igényesség Amikor előzetesen tájéko­zódtam a bólyi művelődési munkáról, a szakemberek meg­egyeztek abban, hogy ott bi­zony izgalmas, érdekes, szor­galmas munka folyik. Az igaz­gató, Lorencsics Zoltánná szí­vesen és szeretettel beszél róla:-Az a dolog pikantériája - emelte ki -, hogy mi hagyomá­nyos elvek alapján működünk. 1. Engem mindig megkapott a Parlament épülete. Sokfelé jár­tam a világban, de ehhez mért pompás alkotást kevés helyen találtam. A Duna-menti palota európai hírű építészeti remekmű. Húsz évig épült Steindl Imre építész tervei alapján. az emberekkel, mert a sikeres munkához személyes informá­ciók kellenek. A változásokhoz természetesen alkalmazkodnunk kell, hiszen minden mozgásban van, a közösség szerkezete, a divat, az erkölcsi normák. Szol- gáltatás-jellegű munkát is vég­zünk, olyasmit, amit más nem tudna fölvállalni. Emellett van egyfajta szakmai presztízs, ami nem engedi, hogy olcsó, vásári minőséget hozzunk a házba, Most, a ciklikusan változó (politikai) környezetben a mű­velődési házaknak stabil sze­repre kell találniuk. Az itt létre­hozott közösségi terek, me­lyekre a nyolcvanas években kezdett kialakulni az igény, mára szükséges feltételei a de­mokratikus változásnak. Ezek­ben az időkben, amikor sok minden átfogalmazódik, jó, ha egy kulturális intézmény kidol­gozza a maga független szere­pét, sajátos, felismerhető arcula­tát. Bólyban erre törekedtek. Igényes település ez, ahol na­gyok az elvárások, nagy a kri­tika is. Az itt élők (németek, felvidékiek) mára összecsiszo­lódtak, és igenis összefognak mindenért, ha az büszkeségre adhat okot.-A tavalyi ünnepségsorozat segített a ház bevezetésében, el­fogadtatásában - folytatta az igazgatónő. - Az Önkormányzat­Amikor 1904-ben elkészült, a világ egyik legnagyobb neogó­tikus épülete volt. Hossza 268 méter, szélessége 118 méter, a kupola magassága 96 méter. 18 udvara, 27 lépcsőháza, és több mint 100 terme van. A termek és a folyosók aranyozásához két mázsa aranyat használtak fel. Aki ide belép, azt karonragadja így is szűkös, programokra egy évben jelenleg 500 000 forint jut. Túl sokat egy jegyért itt nem lehet elkérni, ha valami 40 forintnál többe kerül, a közön­ség már bizony zúgolódik .. . Tavaly sikerült 750 000 forint bevételre szert tenni, pedig elég sok ingyenes programot is ren­deztek. Az új hely, az igényes kör­nyezet csábító erő, de azokra a diákokra, akik például Pécsre járnak tanulni, kevéssé hat: ők ott jutnak kulturálódási lehető­séghez. A különböző programok, koncertek, előadások, bemuta­tók, ünnepi alkalmak mellett ál­landó csoportoknak is helyet ad a Vigadó. Működik egy dalárda, egy ifjúsági fúvószenekar, két tánccsoport, egy nosztalgia-ze­nekar (a hatvanas évek stílusá­ban), egy blues-együttes, egy csillagász-kör is. Szerveztek nyelvtanfolyamokat, balettet, gyermektomát, számítógépes tanfolyamot, lehetett itt aerobi- kozni, filmklubba járni, biblia­történeti előadássorozatot hall­gatni. Lássa a környék! Terveknek sincsenek híjával:- Szeretnénk, ha létesülne itt egy kistérségi iroda, ami térségi szinten megpróbálná megoldani az információcserét. Ebbe be­et cicerói gondolat. „Nem a ház­nak kell megtisztelnie az em­bert, hanem az embernek a há­zat.” 1970-ben választottak első­ízben országgyűlési képvise­lővé. Hittem a küldetésemben. Közölték velem, hogy az Or­szággyűlés terv- és költségve­tési bizottsága titkárának jelöl­nek. A plénum el is fogadta a je­lölést, így egy olyan bizottság tisztségviselője lettem, amely­nek érzékelhető parlamenti sze­repe volt. A politika formálásában ele­inte nem sok vizet zavartak a bizottságok. Csak annyi isme­rettel rendelkeztek, amennyivel a kormányzati szervek ellátták őket. Ennek ellenére a bizottsá­gokban - már a 70-es évek kö­zepén és később méginkább - érdemi vita folyt, amely kereste, sőt kikényszerítette a kérdése­ket és válaszokat. A régi merev, önállótlan parlamenti munka megreformálása a bizottságok­ban indult meg. 1971-75 között demes ide jönni! Idén február­ban létrehoztunk egy kulturális egyesületet, ettől is sokat vá­runk. A ház kibővítené a tevékeny­ségi területét a falusi turizmus, a vállalkozások, az át- és to­vábbképzés irányába is. A legközelebbi tervek au­gusztusra ígérnek egy nagysza­bású rendezvényt: 12-e és 22-e között rendeznék meg itt a ke­let-európai svábok találkozóját. Mindez csak ízelítő a bólyiak új, gyönyörű faluházának prog­ramjából. Az ott dolgozók nagy lelkesedéssel terveznek előre. Szeretnek itt dolgozni, bár az az igazság, hogy azért bevallják: nem ritkán fárasztó a munka, és bizony egészen jó idegek kelle­nek hozzá... Addig, míg az idegek bírják, talán sikerül elérni, hogy a ház igazán szervesen beépüljön a falu testébe. Mert lehet, hogy a korszerű út-, telefon-, kábelté­véhálózat, a szépen kiépült gáz-, víz-, szennyvízveze­ték-rendszer segítségével nincs nagyobb fennakadás a település vérkeringésében, azt azért nem szabad elfelejteni, hogy olyan helyre is szüksége van az em­bernek, ahol találkozhat a lélek a lélekkel, művész a közönsé­gével, s a ahol időnként ideje van a mulatságnak, az örömnek, a táncnak. Hodnik Ildikó Gy. a bizottságokban 1700 észrevé­tel, javaslat hangzott el. Ké­sőbb, 1980-85 közt már 445 napirendet is megvitattak. Ezek közül csak 155 függött össze az Országgyűlés tárgyalási anya­gaival, a többi a bizottságok kormányzat feletti ellenőrzését valósította meg. 1985-90 között - mivel a törvényhozó munka jelentősen felgyorsult - a bi­zottságok szinte folyamatosan üléseztek, hiszen a ciklus vége- tájt az Országgyűlés testületé is évente már 36 ülést tartott. Az Országgyűlésnek négy feladatot kellett teljesítenie: - törvénykezni, - meghatározni a kormányzati munka kereteit, - ellenőrizni a kormányt, - elvé­gezni a ráháruló diplomáciai munkát. Amikor a terv és költségve­tési bizottság titkára lettem, ép­pen az V. ötéves terv előkészí­tése folyt. Ezidőtájt vált felhő­sebbé a magyar gazdaságpoli­tika ege. 1973-ban következett be a világgazdaságot megren­A búzakirály bukása A kontinens egyik leggazda­gabb embere, a 46 esztendős Pasquale Casillo börtönrácsok mögé került. Pedig az olasz bú­zakirály magánvagy onát 125 milliárd forintnak megfelelő összegre becsülik, vállalatbiro­dalmához negyven cég tarto­zott, fiókintézményei voltak Spanyolországban, Portugáliá­ban és Görögországban. Áruját 155 kamionja, 30 ha­jóból álló flottája valamint te­herszállító repülőgépei továbbí­tották. Fényűző életet folytatott, s bizonyos vonatkozásokban Berlusconi-t, Itália új minisz­terelnökét utánozta: ő például a Foggia csapatát vásárolta meg és részesítette pénz-injekciók­ban, csakhogy nem ért el a pél­daképéhez hasonló sport- és propaganda sikereket. Ha már lúd, legyen kövér: Casillo ellen egyszerre két eljá­rás is indult. Paolo Mancuso nápolyi ügyész maffiás kapcsolatokkal gyanúsítja, s bizonyítékokat ta­lált arra, hogy a milliárdos úr szülővárosában, a Vezúv alján fekvő San Giuseppé-ben szoros együttműködést épített ki az ot­tani bűnszövetkezettel, a ca- morrásokkal. Giovanni Russo, egy másik ügyész tízmilliárdos csalás miatt kívánja felelősségre vonni, s azok, akik közelebbről ismerik az ügyet, úgy vélik, ez a hatalmas összeg csupán a jég­hegy csúcsa, ha „leásnak”, sok más is napvilágra kerül majd. Ha nem megy a gyerek iskolába A nyolcéves amerikai kislány két hónapig nem járt iskolába - mire a bíróság három hónapi börtönre ítélte ... a mamáját. A kislányt és két testvérét pedig átmenetileg otthonban helyezte el, ahol biztosítják a tanulásu­kat. Az USA több államában el­terjedt már az új eljárás, hogy iskolakerülés, vagy a gyerek aszociális magatartása miatt a szülőt jogilag is felelősségre vonják. Van, ahol fogházba küldik a mamát, másutt - mint Hawaiiban - a gyerekkel együtt kell eljárnia az iskolába, hogy mindkettőjüket együtt tanítsák meg kötelességeikre. Nincs akadálya a budapesti Zsidó Múzeumból tavaly ello­pott és nemrég Romániában megtalált kegytárgyak vissza­adásának - nyilatkozta a román rendőrség szóvivője. A Buka­rest környékén megtalált tár­gyakat a román fővárosban őr­zik és azokat néhány napon be­dítő és átrendező olajárrobba­nás. Mint később kiderült, mi csak megkésve fordítottunk kellő figyelmet erre. 1974-ben még csak minimális külső adós­ságunk volt. (Nem érte el a 2 milliárd US-dollárt.) Az olaj- árrobbanás azonban 15%-os, kb. 7 milliárd dollár értékű - cserearányromlást okozott, amely elvitte a nemzeti jövede­lemtöbbletet. Megugrott a ke­mény devizás viszonylatú kül­kereskedelmi hiány és a kiesést hitelfelvétellel pótoltuk. Innen kezdve gyorsult fel eladósodá­sunk. Gazdasági fejlettségünk ak­kori színvonala még nem adott okot aggodalomra, hiszen a Stemben közölt adatok szerint 25.-ek voltunk 81 ország rang­sorában az egy főre jutó hazai termék előállítását számítva. Tartottuk a környező szocialista országokhoz képest viszonylag magas életszínvonalat, életkö­rülményeket. A vállallatok és tanácsok el­A szakértők szerint ez a gya­korlat messzemenően találkozik a lakosság igazságérzetével. Csak egy kérdés maradt nyitva: miért csak a mamát von­ják felelősségre? Az apa mindig vétlen? Kidobták, kitoloncolták A 28 éves francia Georges Tomazi Párizsban megismert és megszeretett egy ausztrál lányt, aki rövid szabadságát töltötte a szerelem fővárosában - szenve­délyes érzelmei azonban vi­szonzatlanok maradtak. A hölgy kidobta a hősszerelmest. De Tomazi mégsem adta fel a reményt, hogy végül meghó­dítja imádottját. Elutazott Sydney-be, hogy viszontlát­hassa a bálványozott nőt. Amikor látogató vízuma le­járt, s el kellett hagynia Auszt­ráliát, Franciaország helyett Űj-Zélandra utazott. Szállodá­ból szállodába költözött, fél­óránként hívta Sydneyi és min­denütt kifizetetlen telefonszám­lákat hagyott maga mögött. Végül a kikötőben „elkötött” egy 180 000 dolláros lu­xus-jachtot, s elhajózott Auszt­rália felé. Viharba keveredett, amiből az új-zélandi parti őrség mentette ki. Természetesen ki­derült, hogy a jachtot lopta. Emiatt törvény elé citálták, s mert szabadlábon védekezhetett - megszökött. Ezúttal egy Új-Zélandból menetrendszerűen közlekedő teherhajón, potyautasként akarta elérni Ausztráliát, egy matróz azonban felfedezte, s a kapitány parancsára egy ka­binba zárták. Tomazi a sydney-i öbölben a kabin ablakán keresztül a cá­páktól hemzsegő tengerbe ve­tette magát és szerencsésen el­érte a partot, ahol azonban már a kapitány által riasztott rend­őrök várták, s a korábbiakon okulva bilincsbe verték. Igaz, ami igaz, az ausztrál rendőrség csak vonakodva in­tézkedett: nem akarta letartóz­tatni Tomazit, mert ő csak a szívének(?) engedelmeskedett. Ezért inkább elejtették a sze­relmes francia ellen emelt ösz- szes vádat, Tomazit pedig visszatoloncolták Franciaor­szágba. Alighogy megérkezett, kijelentette: „Újra megpróbá­lom.” lül átadják a magyar illetéke­seknek. A műkincseket a buda­pesti Zsidó Múzeum egyik szakembere már azonosította és hitelesítette is. Csupán azt kell még tisztázni, hogy a több mint 200 millió dollár értékűre be­csült kegytárgyakat hol adják át a magyar illetékeseknek. addig nem remélt fejlesztésekbe kezdtek, miközben az állami költségvetés - a támogatásokat túllicitálva - óriási terheket vál­lalt magára. A támogatási rendszer a ma­gyar gazdaság legsúlyosabb gondja volt már akkoriban is. A támogatások 30%-a szolgálta csak a kivitelt és a termelés, va­lamint a fogyasztás válogatás nélküli támogatása eltakarta a gazdaságtalan, rossz munkát és a középszerűséget is. Bizottságunk előtt beszámolt erről a pénzügyminiszter, aki el­ismerte, hogy a preferen­cia-rendszer rossz működése már bizonytalanságot és ellenté­teket váltott ki a vezetésben is. A romló folyamatok a követ­kező években sem váltottak előnyösebbre. Exportáraink nyugaton és keleten egyaránt csökkentek, a cserearány-vesz­teség egyre tetemesebb lett. És tartotta-e magát az élet- színvonal? Horváth Lajos A Zsidó Múzeum kincsei tói is maximális anyagi és szel­lemi támogatást kapunk, rend­kívül pozitív a hozzáállás. A költségvetés persze még

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents