Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-25 / 203. szám

1994. július 25., hétfő Hazai körkép üj Dunántúli napló 7 Gazdálkodó szervezetek június végén Vállalkozó nemzet %j m Jn % Nem sok menyasszonynak adatik meg, ami a szegedi Pálmai Máriának: Vőlegénye, Czibák Attila egy 14 ezer köbcentis, 425 lóerős amerikai Peterbilt kamionnal „helyettesítette” az eskü­vőn a mesebéli hófehér paripát MTI TELEFOTÓ Elfogták a győri sírrongálókat Éjszakánként a temetőben találkoztak Az első félévben 10 százalék körüli arányban nőtt a jogi sze­mélyiségű, illetve jogi szemé­lyiség nélküli gazdasági szerve­zetek, az egyéni vállalkozások, illetve a nem nyereségérdekelt­ségű szervezetek száma - derül ki a Központi Statisztikai Hiva­tal jelentéséből. Az első félévben 8833 jogi személyiségű gazdasági szerve­zet alapítását regisztrálta a KSH, ebből 8236 volt az új szervezet, 597 pedig átalakulás­sal jött létre. Tovább növekedett s félév végén a gazdasági társa­ságok aránya elérte a 89 száza­lékot. (Ezek 96 százaléka kft.) A szövetkezetek aránya 9 száza­lék, a vállalatoké pedig alig va­lamivel több mint 1 százalék. A jogi személyiségű gazda­sági szervezeteken belül nőtt a legfeljebb tíz főt foglalkoztatók aránya, június végére elérve az 55 százalékot. E cégek 28 szá­zaléka 11-20 főt, 9 százaléka 21-50 főt, 7 százaléka 51-300 főt, 1 százaléka ennél többet foglalkoztatott. Többségük - 35 Sör Mintegy 20%-kal vissza­esett a magyar sörtermelés 1990 és 1993 között. Az egy főre jutó fogyasztás is drasz­tikusan csökkent, ez jelenleg 77-78 literre tehető évente. Németh István, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke elmondta: míg 1990-ben a magyar sörgyá­rak termelése megközelítette a 10 millió hektolitert, addig 1993-ban ez a mennyiség már nem érte el a nyolcmil­liót sem. A csökkenés okát egyrészt a fizetőképes keres­let mérséklődésében, más­részt az adónövekedésből származó áremelkedések ha­tásában jelölte meg. A nagy magyar sörgyára­kat - amelyből hét van az or­szágban -, a múlt év végére privatizálták. Hatban a kül­földi tulajdonosok szereztek többségi részesedést. Egye­dül a Kanizsa Sörgyár ma­gyar többségi részesedésű. A gyárak összes forgalma a múlt évben 30 milliárd forint körül mozgott. Németh István sérelmezte, hogy a sörgyártók igen ma­gas fogyasztási adót kényte­lenek fizetni. Ezen a címen a sörgyártók 13 milliárd, míg a borászati üzemek csupán egymilliárd forintot fizetnek be az államkasszába. Utalt arra is, hogy a sör egy ütegé­ben lévő százszázalékos al­kohol ára 1600 forint, a bor egy literjében lévő ugyan­ilyen alkoholmennyiség csak 454 forintba kerül. Egy leg­olcsóbb árkategóriába tartozó világos sör átlagosan 36 fo­rintos árából 48% az adó, 10% a kereskedelem haszna, 38% a gyártási költség és mindössze 4% marad nyere­ségként az előállító zsebében. százalék - a kereskedelem és a javítás ágazatában, 20 százalék az ipar, 18 százalék az ingatla­nügyletek és egyéb szolgáltatá­sok területén tevékenykedett. Júniusban négy jogi szemé­lyiségű gazdasági szervezet csődeljárás alá helyezését tették közzé, s ezzel 3123-ra nőtt az 1992 eleje óta csődbe jutott szervezetek száma. Ezek 32 százaléka az ipar, 26 a kereske­delem, javítás, 14 az építőipar és 12 százaléka a mezőgazdaság és az erdőgazdaság ágazatában működött. A múlt hónap végéig 2642 csődeljárás fejeződött be, ebből 1298 ért véget felszámo­lással. A felszámolás alá került jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma június vé­gére 5749-re emelkedett. Har­minc százalékuk az ipar, 25 százalék a kereskedelem, javí­tás, 20 az építőipar, 12 az ingat­Az év első hat hónapjában a Magyar Gépjármű Importőrök Egyesületéhez tartozó vezérkép­viseletek 24,4%-kal több, össze­sen 34 679 új személygépkocsit és terepjárót értékesítettek mint a megelőző év hasonló időszaká­ban. (Az összesítés nem tartal­mazza a Suzuki, a Saab és a Land-Rover adatait.) Az összeállítás szerint a leg­népszerűbb az Opel, amelyből 10 011-et, 44 százalékkal többet adtak el, mint egy évvel ezelőtt. Az Opel ezzel a forgalommal pi­acvezető, az eladások 28,9 száza­lékát tudhatja magáénak. Bár az elmúlt hat hónapban csökkent a Lada értékesítése, a korábbi 9402 autó helyett csak 8675-öt adtak el, de még így is a dobogó második helyén állnak 25 százalékos piaci részesedé­lanügyletek és egyéb szolgálta­tások területén tevékenykedett. Az APEH adatai alapján jú­nius végén 109 002 jogi szemé­lyiség nélküli gazdasági szerve­zet működött, 11 százalékkal több mint az év elején. Ezek 72 százaléka betéti társaság, 13 százaléka gazdasági munkakö­zösség, 11 százaléka lakásépítő közösség, illetve hasonló szer­vezet, 3 százaléka közkereseti társaság volt. E szervezetek 98 százaléka legfeljebb tíz főt foglalkozta­tott, 32 százalékuk a kereskede­lem és javítás, 29 százalékuk az ingatlanügyletek és egyéb szol­gáltatások, 14 százaléka az ipar ágazatában működött. Az APEH júniusban 751 648 egyéni vállalkozót tartott nyil­ván, 9 százalékkal többet, mint az év elején. Főfoglalkozásban 44, mellékfoglalkozásban 43, sükkel. Mögöttük jóval lesza­kadva, 9,5 százalékkal, ám szinte megduplázott forgalommal a Volkswagen következik: ebből a márkából az elmúlt hat hónap alatt 3301 talált gazdára. Az eladási rangsorban negye­dikként fut be a Reanult, amely 1691 autó értékesítésével 4,3 százalékos piaci részesedést szerzett. A Fordnak 4,3 százalé­kos, Skoda 4,2 százalékos a Seat és Tavria 3,7 százalékos, a Fiat pedig 2,8 százalékos a piaci ré­szesedéssel rendelkezik Ma­gyarországon. A haszongépjárművek eladá­saiban mások az arányok, itt a piac legnagyobb részét, 14,7 százalékát a Volkswagen uralja 730 új eladott haszonjárművel, mögötte másodikként 13,4 szá­zalékos piaci részesedéssel a nyugdíjasként 13 százalékuk dolgozott. Az egyéni vállalko­zók 34 százaléka kiskereskedő, 33 kisiparos, 30 százaléka szel­lemi szabadfoglalkozású volt és 3 százalékuk tevékenykedett a mezőgazdaságban. A félév végén a jogi szemé­lyiségű gazdasági szervezetek 44 százaléka a fővárosban, 8 százaléka Pest megyében mű­ködött, míg a többi megyében ez az arány 1-4 százalékot tett ki. A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek 39 száza­léka, az egyéni vállalkozók kö­zül 27 százalék dolgozott a fő­városban. A nem nyereségérdekeltségű szervezetek száma június végén 42 463 volt, 10 százalékkal több mint az év elején. A költségvetési és társada­lombiztosítási szervek száma ugyanakkor 14 757-et tett ki. Ez a szám június folyamán 54-gyel gyarapodott, a június végi állomány az év elejéhez képest mégis csökkent. Ford következik, amely 663 kis­teherautót adott el és a dobogó harmadik helyén, 12,2 százalé­kos piaci résszel 604 új járművé­vel a Toyota áll. A személyko­csik közül a kiskategória bizo­nyult a legnépszerűbbnek, hiszen magyarországi forgalmuk több mint a kétszeresére emelkedett: januártól júniusig 7026 autó ta­lált gazdára. Kevésbé látványos az egyébként legnépszerűbb al­sóközép kategóriába tartozó ko­csik forgalma, ezekből az év első hat hónapjában 24 180-at talált gazdára. A haszongépjárművek 12 szá­zalékkal volt nagyobb az érdek­lődés, mint az elmúlt év hasonló időszakában, azaz januártól jú­niusig majdnem 5000 új kiste­herautót forgalmaztak az impor­tőrök. Elfogták azt a négy fiatal­embert, aki alaposan gyanúsít­ható az idén április közepén tör­tént győri sírrongálással. A nádorvárosi köztemetőben történt vandalizmus óriási köz­felháborodást váltott ki a város­ban. A győri polgármester száz­ezer, a megyei rendőrfőkapi­tány ötvenezer forint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetők­nek. A rendőrség külön nyomozó- csoportja végül is a lakosság segítségével derítette ki az ügyet. Munkájuk során 83 egyéb bűncselekmény is ismertté vált, ezek nagy többségét nem a sír­rongálással és garázdasággal Nemzetközi agárpályát és szabadidő-központot avatnak az egyre inkább kistérségi cent­rummá váló Győrhöz közeli te­lepülésen, Rábapatonán július 31-én. A pálya építéséhez há­rommillió forintot használtak fel, de legalább ekkora értékű az önkéntes segítők, köztük a helyi kisiparosok által végzett társa­dalmi munka is. A kezdemé­nyezést felkarolta és jelentősen támogatta a rábapatonai önkor­gyanúsított fiatalok követték el. A fiatalkorú V. Sz. és Sz. Z„ va­lamint társai - N. A. és Cs. B. - az úgynevezett a halálvárók tá­borához tartozik, sokszor talál­koztak éjszakánként a temető­ben. Április 9-én este Kajárpécen a diszkóban szórakoztak, gyógyszert vettek be, rá alko­holt ittak. Hazafelé menet a te­metőnél leszálltak a buszról és válogatás nélkül szétdúlták a sí­rokat. A sírok nagy többségét a győri Kossuth Szakközépiskola diákjai rendbehozták. A többi síremlék pótlásához a városi polgármesteri hivatal támoga­tást adott. mányzat. A létesítmény várha­tóan fellendíti a település ide­genforgalmát, hiszen az évente többször megrendezendő agár­versenyeken kívül lovas prog­ramokat is szerveznek majd. A budapesti expo évében megpá­lyázzák az agárvilágbajnokság rendezési jogát is. Az első versenyre rekord­számú nevezés érkezett, 13 or­szágból 20 agár méri össze gyorsaságát. A MÁV História Munkabizottságának tíz éves jubileumán ünnepi nosztalgiavonatot indítottak a MÁV Nosztalgia Kft. üzemeltetésében Nagymarosra és vissza. MTI TELEFOTÓ 34 679 autót adtak el az első félévben Vezet az Opel és a Lada Nemzetközi agárpálya Rábapatonán Sor kerül a dunakiliti zsilip üzemeltetésére? A szlovák sajtó Bősről A pozsonyi Pravda az erőmű szellemi atyjának tekintett, Münchenben élő magyar aka­démikus, Mosonyi Emil ismert, erőműpártoló véleményét közli - azzal a bevezetéssel, hogy a professzor a lap megkeresésére elzárkózott az interjútól. Indok­lása szerint azért, mert „nyilat­kozatával nem szeretné befo­lyásolni a két szomszédos or­szág közti viszony ígéretes ala­kulását, de nem volt kifogása az ellen, hogy az elmúlt évek során ismertté vált, időszerűségét máig megőrző gondolatai közül néhányat közzétegyünk” - írja a Pravda. Az ellenzéki Slovenská Re­publika című lap írása a bősi zsilipkapu márciusi balesetét követő szakértői vizsgálatok időszerűsége okán ismét a „sza­botázs” valószínűségét igyek­szik megerősíteni. A magyar miniszterelnök augusztus első hetére tervezett pozsonyi láto­gatása kapcsán a lap címben te­szi fel a kérdést: „Áz adósságot törleszteni, vagy kiradírozni jön-e Horn GyulaT’. A lap való­színűnek látja, hogy Hóm meg­próbálja majd „kihasználni a je­lenlegi szlovák kormány előzé­kenységét, mely a parlament támogatását csak a kisebbségi magyar képviselők szavazatai­nak köszönhetően élvezi.” A lap óva inti Szlovákiát, hogy elfogadja a dunakiliti zsi­lip „bevetéséről” szóló esetle­ges magyar ajánlatot, „mert eb­ben az esetben szomszédaink azt csinálnának a vízzel, amit csak akarnak” - írja. Leszögezi: összesíteni kell a magyar fél ál­tal okozott károkat, s mindezt Magyarországgal kell megtérít­tetni. „A magyar kormánynak pedig a világlapokban kellene nyilvánosan bocsánatot kérnie a Szlovák Köztársaságtól, amiért sok éven keresztül félrevezető kampányt folytatott” - írja a Slovenská Republika. A kereszténydemokrata Slo- vensky Denník írása megálla­pítja, hogy már a bősi csatorna feltöltésekor nyilvánvaló volt: a Szigetközre nézve ez katasztro­fális következményeket von maga után. A lap felveti a dunakiliti zsi­lip üzemeltetésének lehetőségét és azt feltételezi, hogy erre sor is kerül. Megjegyzi viszont, hogy a megoldásnak Budapes­ten is sok ellenzője van, sőt, „mindez a kormánykoalíción belül is okoz némi feszültséget, hiszen a liberális SZDSZ 1990-ben a kommunisták ellen fellépő erők élén állva, köve­telte a nagymarosi építkezés le­állítását. Megkezdődött a Szigetközben a hullámtéri mellékágak szivattyús vízpótlása. A Duna elterelése miatt keletkezett vízhiányt 30 működő és 5 tartalékszivattyú éjjel-nappali üzemeltetésével kí­vánják megoldani. MTI TELEFOTÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents