Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-20 / 198. szám

1994. július 20., szerda Gazdaság uj Dunántúli napló 9 A nyers téglák égetésre várnak Müller Andrea felvétele A fellendülésre számítva vette meg a sásdi téglagyárat Dr. Hős Tamás biztonságot ígér A búzaágazat termelési és értékesítési helyzetéről Adóbevallás Az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tör­vény 1. számú mellékletének 11/4. pontja az adóbevallások benyújtására vonatkozó külö­nös rendelkezéseket tartal­mazza. A hivatkozott melléklet 4/c pont szerint az adózónak a fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés féléves összesítő bevallását: ha havonta tesz ele­get, az adóév július 20-ig, ha negyedévenként tesz bevallást, az adóév július 25-ig kell be­nyújtania az állami adóhatóság­hoz a nyomtatványboltokban megvásárolható 9415 jelű APEH/138 r. sz. nyomtatvá­nyon. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. július 19-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 154,74 156,24 157,74 Ausztrál dollár 72,61 73,28 73,95 Belga frank (100) 310,47 313,22 315,97 Dán korona 16,28 16,43 16,58 Finn márka 19,30 19,47 19,64 Francia frank 18,66 18,83 19,00 Gör. drachma (100) 42,28 42,68 43,08 Holland forint 57,03 57,55 58,07 ír font 152,21 153,61 155,01 Japán yen (100) 100,76 101,69 102,62 Kanadai dollár 71,91 72,67 73,43 Kuvaiti dinár 335,03 338,36 341,69 Német márka 63,93 64,53 65,13 Norvég korona 14,61 14,75 14,89 Olasz líra (1000) 64,00 64,61 65,22 Osztrák sch. (100) 908,78 917,13 925,48 Portugál esc. (100) 62,14 62,71 63,28 Spanyol pes. (100) 77,58 7#31 79,04 Svájci frank 75,83 76,49 77,15 Svéd korona 12,86 12,98 13,10 USA dollár 99,12 100,12 101,12 ECU (Közös Piac) 122,10 123,22 124,34 Az EBRD első forintkötvénye Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) július 25-én kibocsátja első forintköt­vényét. A sorozat össznévértéke egymilliárd forint, a futamidő 5 év. Ez az első sorozata annak a maximum ötmilliárd forint össznévértékű programnak, amelyet magyarországi projekt­jeinek finanszírozására szán. Az EBRD először hoz forgalomba nyilvánosan kibocsátott forint- kötvényt, magyar és külföldi befektetők is jegyezhetnek. Három műszak a jégkrémüzemben A tartós kánikulában megnőtt a kereslet a jégkrémek iránt, ezért a Shöller-Budatej Gt. tö­rökbálinti üzemében áttértek a három műszakra, négy gépso­ruk éjjel-nappal dolgozik. A Shöller hamarosan újdonságok­kal is megjelenik. Új ízekkel bővül a Leo jégkrémcsalád, éá a tervek szerint berendezkednek a híres Mövenpick-jégkrém előál­lítására is. Az oldalt összeállította: B. Murányi László Vajon mi vitte rá az 1980-as évek elejétől vállalkozó dr. Hős Tamást, a magas- és mélyépí­tési munkákban és a külkeres­kedelemben sikeres H&H Építő és Kereskedelmi Kft. tulajdonos ügyvezetőjét, hogy megvegye a sásdi téglagyárat? Tavaly októ­berben pályázta meg a gyárat az AVÜ-nél, idén március 1-én vehette át jelképesen a gyár kulcsait, igaz a földhivatali be­jegyzés még visszavan. *- Ért a téglagyártáshoz?- Valamit konyítok hozzá, de Sásdon nem én akarom gyártani se a kisméretű tömör, se a blokktéglát. Arra ott vannak az eddig is a gyárat irányító, igen felkészült, nagy tudással és ta­pasztalattal rendelkező szak­emberek Bite Mihály gyárigaz­gató, Pataki László műszaki ve­zető és Hír Józsefné adminiszt­rációs vezető, valamint a dolgo­zók. Mind a harmincöt embert átvettem. Nyugodt szívvel rájuk bízhatom a termelést, nálam biztosan jobban értenek hozzá. _ - Miért pályázta meg az AVÜ-nél a sásdi gyárat?- Mert beleillik cégem építő­ipari, kereskedelmi profiljába az ott gyártott jó minőségű fala­zóanyag, melyet a saját kivite­lező munkáinknál is felhaszná­Huszonhét százalékos ho­zamra számíthat, aki péntekig két darab kárpótlási jegyét há­rom darab Pillér 2 befektetési jegyre cseréli Baranyában a Ke­reskedelmi és Hitelbanknál (Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár), az Ibusz Banknál (Pécs, Komló, Mohács), az OTP Banknál (Komló, Siklós), a Budapest Banknál (Sziget­iünk. A gyár 12 hektáros terü­lettel három megye csücskén, főút mentén helyezkedik el, jók a szakemberei, megkutatott, kö­rülbelül egymillió köbméter agyagot rejtő saját bányával rendelkezik, melyből évente 15 ezer köbméternyit használtak el eddig. Az is döntő szempont, hogy alapvetően fellendülésre számítok. Egyetlen napra sem állt le az átvétellel a gyár, melyet hitel nélkül, egyedül vett meg. Az indulásnál béremelést hajtott végre, és megígérte az embe­reknek: ha jól dolgoznak, a piac is úgy alakul, akár a gyárból mehetnek nyugdíjba.- Annyit beszélnek manap­ság az állami- és magántulaj­donról. Az állami tulajdon csak fikció. Hús-vér tulajdonosra van szükség, aki mindent mér­legel, megért, eleve érdekelt az eredményes munkában. Ehhez viszont az kell, hogy kereslet legyen, azt kell ösztönözni, s akkor megtáltosodnak az embe­rek - állítja.- Ön mint s ezt miként való­sítja meg, hisz nincs a kisujjá­ban a téglagyártás.- Úgy egyeztünk meg a veze­téssel, hogy bérlik tőlem a gyá­rat, és a legyártott, de főként az értékesített téglák arányában fi­zetik a bérleti díjat. Ezáltal ér­vár). A magas hozamú Pillér 2-höz az eredeti kárpótoltak és a kárpótlási jegy vásárlói is hoz­zájuthatnak. Mivel a befektetők egyben résztulajdonosok és a hat év alatt, amíg az alapkezelő hasznosítja az ingatlanokat, azok értéke akár másfélszere­sére is nőhet, így a Pillér 2 be­fektetője az éves hozamon felül, a futamidő végén megkapja az dekeltek a termelésben, az érté­kesítésben, a költségek csök­kentésében. Nem titok, március-április­ban megélénkült, júniusban vi­szont pangott a téglapiac. Ez a kereslet-ingadozás ugyan nem a legösztöpzőbb a termelőknek, de még mindig elviselhetőbb, mint az évek óta tartó mélypont. A böjtből már elegük van. Már csak azért is reménykednek a fellendülésben, mert az építő­anyag-ipar, mint a népgazdaság hőmérője, mintha lázat, leg­alábbis hőemelkedést (felemel­kedést) jelezne. A kisméretű tömör téglát mindig is igényel­ték az épületek rekonstrukció­jához, felújításához, a blokk­tégla is nélkülözhetetlen a maga helyén. Eleve, ha az jó minő­ségű, és nem túl nagy távolság­ról kell beszerezni. A sásdi téglagyár ingatlana Felsőegerszeghez tartozik, a mellette lévő területeken külön­böző vállalkozásokat akarnak indítani, ezért kezdték meg a te­rület közművesítését. A földgáz bevezetése is szerepel a tervek között.- Áttérnek majd a földgáztü- zeléses téglaégetésre?- A gazdaságosság dönti el, mikor mit érdemes fejleszteni. Ha kifizetődő, miért ne? B. Murányi László ingatlanok eladásából a ráeső értéket, ami két darab körülbe­lül 1100 forint értékű kárpótlási jegy ellenében 4500 forintot je­lenthet. A tavaszi 3,2 milliárd jegyzéssel az ország legna­gyobb ingatlanalapja lett, a Pil­lér 2 saját, jegyezhető tőkéje kétmilliárd forint. A befektetési jegy a futamidőn belül is elad­ható a tőzsdén. A Kormány áttekintette a bú­zatermelés és értékesítés ez évi várható alakulását és több olyan intézkedésről döntött, amelyek megkönnyítik a várható jó búza­termés értékesítését és a terme­lők forráshoz jutását. Az 1993. őszén elvetett búza termőterülete 1 millió hektár. A tavaszi állapotminősítés és az azt követő kedvező időjárás a tavalyinál nagyobb, mintegy 4,3-4,6 millió tonna termésre enged következtetni. Ez azt je­lenti, hogy idén kb. 2,8-3,3 mil­lió tonna étkezési búzatermésre számíthatunk. A hazai szükség­let várhatóan 1,8-2,0 millió tonna, amiből az őrléshez 1,5-1,7 millió tonna, a vetéshez 0,3-0,4 millió tonna szükséges. A várható export árualap tehát étkezési búzából 1,0-1,5 millió tonna. Korábban a feldolgozó válla­latok a betakarítást követő 2 hónapon belül éves szükségle­tüknek legalább 70 %-át felvá­sárolták, az exportőrök az e célra rendelkezésre álló árualap egészére szállítási szerződései­ket megkötötték. A termelők így a betakarítást követően, rö­vid időn belül jelentős bevétel­hez jutottak. Jelenleg azonban likviditási gondjaik miatt csak minimális készlettel gazdál­kodnak. Az év eleje óta tartó pi­ackeresés pedig nem vezetett je­lentős eredményre. A hagyo­mányos vásárlók fizetőképes­ségének beszűkülése miatt a meghatározó nemzetközi gabo­nakereskedők támogatott árai­val szemben versenyképes aján­latot eddig nem lehetett tenni. A belföldi fizetőképes keres­let hiánya miatt, a termelők a betakarítást követően - állami intézkedés nélkül - kénytelenek mélyen áron alul értékesíteni búzájukat. Számos kis gazda­ságnak még gondot jelent, hogy nem rendelkezik megfelelő szá­rító, tisztító és tároló kapacitás­sal. Határozat született ugyan arról, hogy a mezőgazdasági termelők a közraktárban elhe­lyezett, a magyar szabványnak megfelelő búzára és kukoricára felvett, éven belüli lejáratú hite­lek után 10 százalékpont kamat- támogatást kapjanak. Ameny- nyiben belföldi piacról a feles­leg export útján nem vezethető le, szélsőséges esetben 1 millió tonna búza garantált áron tör­ténő felvásárlására is sor kerül­het szeptember 15-e után. Ezen búzamennyiség garantált áron Zöldborsóból a termés várha­tóan közepes, a későbbi betaka- rítású szántóföldi zöldségfélék - hagyma, paprika, paradicsom, káposzta - fejlettsége általában jó. Ritkán előforduló rossz ter­més várható kajszibarackból. A fekete ribiszkét az alacsony fel­történő felvásárlásának és 3 hó­napig tartó tárolásának forrás­igénye mintegy 10 Mrd Ft lenne. A pénzintézetek az idei búza- termeléshez 10,2 milliárd forint hitelt folyósítottak állami ga­ranciavállalás mellett. Ebből mintegy 7 milliárd Ft visszafi­zetése a III. negyedévben ese­dékes. Emellett az elmúlt évi aszálykárok miatt megújított 1992. őszi búzatermelési hite­lekből további 1 Mrd Ft vissza­fizetési kötelezettség jelentke­zik augusztus 31. határidővel. Ebből következik, hogy addig a termelőknek az esedékessé váló 5,2 Mrd Ft törlesztéséhez feltét­lenül forráshoz kellene jutniuk. Az ez évben betakarítandó bú­zára felvett hitelek kamattámo­gatásra való jogosultságának határideje 1994. október 30-ra módosul. A pénzintézeteket is felkérik, hogy az őszi búza ter­meléséhez felvett hiteleket a termelők kérésére legalább ok­tóber 30-ig hosszabbítsák meg. Közvetlenül az aratást köve­tően nagy mennyiségű búza fel­ajánlásával számolnak, ami elő­revetíti annak veszélyét, hogy az árak a garantált ár alá süly- lyednek. Ennek megelőzésére 500 000 tonna búzát ki kell vonni a piacról, ezért legfeljebb 5 milliárd forint értékű hitel fel­vételéhez, annak 60 százalé­káig, garanciát vállal a földmű­velésügyi miniszter által kivá­lasztott felvásárló szervezetek részére. A felvásárlási ár nem lehet alacsonyabb 8 000 Ft/t plusz ÁFA-nál. Az így értékesí­tett termék az agrárpiaci rende­letben meghatározott kvóta ré­szeként kezelendő, a felvásárolt búza 1994. december 31-ig bel­földi piacon nem értékesíthető. A magyar gabona külpiacra juttatásának elősegítésére a kö­vetkező döntések születtek. A búza, búzaliszt és száraztészta külpiacra viteléhez normatív exporttámogatás adható, amelynek mértéke élelmezési búza esetén 15, búzakenyér lisztnél 20, száraztésztánál pe­dig 25 százalék. A búza barte- rügylet keretében történő érté­kesítésének elősegítésére a pi­acvédelemben illetékes minisz­tériumok intézkednek, hogy az 1994. évi kontingensen túli to­vábbi 30 000 tonna meghatáro­zott hatóanyag-tartalmú műtrá­gya - búza ellenértékeként tör­ténő - importjának engedélye­zéséről. vásárlási árak miatt a termelők sok helyen le sem szedték. Al­mából a virágzáskor becsültnél lényegesen kisebb hozam vár­ható. Pillanatnyilag kedvező a terméskilátása a szőlőnek, a me­leg hatására erőteljes bogyónö­vekedés indult. Péntekig jegyezhető a Pillér 2 Kertészeti növények terméskilátásai Baranyai termékek Libramontban A PIV Kft. szervezi hazánk belgiumi bemutatkozását A Pécsi ipari Vásár Kft. szervezésében mutatkozik be Magyarország a 60. Libra- monti Mezőgazdasági és Erdé­szeti Nemzetközi Vásáron jú­lius 22-25. között. A belga vá­ros gazdasági rendezvényén 1983 óta lát vendégül ország­kiállítókat. Magyarországot az a megtisztelés érte, hogy Ke- let-Európából először lehet bemutatkozó vendég Libra­montban. Az általában 5-600 kiállítót számláló, és évente mintegy 150 ezer látogatót fogadó belga vásáron ebben a hónapban 25 kiállítóval 300 négyzetméteres önálló pavilonban mutatkozik be hazánk. A baráti fogadtatá­sukat megalapozza Baranya és Somogy megye jó kapcsolata a belga Vallon és Luxemburg tartományokkal. A gazdasági kapcsolatok élénkítése érdeké­ben a magyar részvételt a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma is tá­mogatja. A vásár egyik érdekes részét adják az idegenforgalmi és bo­rászati kiállítások. Nem vélet­len tehát, hogy Magyarország­ról az ilyen profilú cégek je­lentkeztek elsősorban. Bemu­tatkozásunkat lovasbemutató, és folklórszereplés teszi majd teljessé. Bár külön kiállító nem utazik megyénkből Belgiumba, közös standon több baranyai cég, így a MÖBIUSZ Rt., a Pé­csi Pezsgő Kft., és a villányi Szőlő Bor Kft. is bemutatko­zik. A kiállítók mellett szép számú üzletember is elutazik Belgiumba. A baranyai delegá­ciót dr. Szűcs József, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Síkfői Tamás, a Dél-dunántúli Gazda­sági Kamara főtitkára, és Mar­kos György, a szervező PIV Kft. ügyvezető igazgatója is képviseli. Utóbbi abban is bí­zik, hogy nemcsak a belga üz­letemberek érdeklődését tudják fölkelteni Magyarország, Ba­ranya megye iránt, hanem po­tenciális kiállítókat is szerezni tudnak itthoni vásáraikra. K. E. Több baranyai cég, így a Pécsi Pezsgő Kft. is képviselteti magát Libramontban Fotó: Müller

Next

/
Thumbnails
Contents