Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-19 / 197. szám

1994. július 19., kedd Közélet ui Dunántúli napló 9 Fut a beteg a pénze után Az ügyek utazzanak, és ne az ügyfelek! Koalíciós kormányzás Milyen viszonyt akar a kormány a sajtóval? Expo­kötelezettségek Az új kormánynak 1995-ben 13,4 milliárd forint közvetlen költségvetési hozzájárulást kel­lene biztosítani a világkiállítás­nak - tájékoztatta az MTI-t az expo programiroda. A pénz­ügyi elemzést a kormány ex­póval kapcsolatos álláspontjá­nak kialakítását segítő, függet­len szakértőkből és képvise­lőkből álló bizottságnak is átad­ták. Az elemzés szerint, mely folyóárakon számított értékeket tartalmaz, az expóval kapcsola­tos további kötelezettségek há­rom nagy csoportra oszthatók: a költségvetési hozzájárulásra, a privatizációs bevételre, vala­mint az Universitas-kötvény kamataiból és visszavásárlásá­ból adódó terhek viselésére. A tanulmány szerint az expo teljes, vagyis az 1993-tól 1997-ig teijedő időszakra vo­natkozó költségvetési támoga­tás 29,1 milliárd forint lenne. (Ebből már a költségvetés mintegy 16 milliárd forintot fo­lyósított.) Az 1995-ös támoga­tási igény kiszámítása előtt - mivel annak nagysága függ az infláció alakulásától - a Köz­ponti Statisztikai Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a Vi­lágkiállítási Programiroda kö­zösen egyeztette az 1994- 95-ben várható infláció mértékét. A szükséges költség- vetési hozzájárulást ennek fi­gyelembevételével határozták meg. Az expo megnyitásáig újabb költségvetési juttatásra már nem kerülne sor. Az 1994-95-ös privatizációs bevételekből összesen 5,16 mil­liárd forintnyit kellene az expo rendelkezésére bocsátani. Az Universitas-kötvény ka­matterhei és visszavásárlása 1995- től 1997-ig 23,35 milliárd forint kötelezettséget jelentene a kormány számára. Az expo beruházásra ed­dig 11,5 milliárd forintot költöttek. Ennek egy részét, 5,3 milliárd forintot a fővá­ros infrastruktúrájának javí­tására fordították. Öngyilkosság repülőgéppel Egy orosz katonai pilóta ello­pott egy személyszállító repülő­gépet és lezuhanva vele öngyil­kosságot követett el. közölte az ITAR-TASSZ. Az eltulajdonított AN-26 típusú gép egy Moszkva melletti katonai repülőtéren állt. A pilóta engedély nélkül felszállt vele, majd amikor négyórás körö­zés után elfogyott az üzemanyag, a gép a kapitánnyal együtt lezu­hant egy közeli szántóföldre. Az öngyilkosságnak állítólag családi veszekedés volt az oka. Másfél éve az akkor még egységes társadalombiztosítás vezetése korszerű, háromlép­csős számítógépes ügyintézői rendszer kiépítését határozta el. A 200 millió dollárt érő fejlesz­téshez a Világbank 130 millió dolláros hitelt ígért, a fennma­radó részt pedig a Társadalom- biztosítási Alap kölcsönből fe­dezték volna. Ezzel a program­mal azt tervezték meg, ami nap­jainkban a korszerű ellátás alapvető kritériuma: ne az ügy­fél utazzon, hanem az ügyek, méghozzá a leggyorsabban és a legpontosabban, a számítógé­pek közreműködésével. Szeret­ték volna elérni, hogy a megyék alá rendelve, még 200 szolgál­tató irodát is létesítsenek a na­gyobb településeken és így az ügyfél közvetlen közelébe kerül az ügyeinek intézése. Ám a társadalombiztosítás szervezetileg megváltozott; el­különült a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás. A közel egy éve történt változás - mint ahogyan ilyen esetekben lenni szokott - minden jó szándék el­lenére egy sor sürgető feladat megoldásának elodázását is magával hozta. Ezek közé tar­tozik annak a másfél évvel ez­előtt kidolgozott elképzelésnek a megvalósítása, amelyről a fen­tiekben már szó esett. A szán­dék csak elveiben maradt meg, mivel az egészségbiztosításra teljesen új számítógépes prog­ram kidolgozása vált elkerülhe­tetlenné. E program mielőbbi elkészítését és bevezetését egyre hevesebben sürgetik azok az áldatlan állapotok, amelyek az egészségbiztosításhoz tar­tozó ügyekben kialakultak. A járandóságukra váróknak gyak­ran hónapokat, sőt olykor fél évnyi, vagy több türelemre van szükségük, amíg a pénzükhöz jutnak. Ezekről a súlyos gondokról beszélünk az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár egyik ve­zetőjével, Bukodi Zsolttal. Késve fizetnek-Az Ön által elmondottak sajnos valós gondok, tényleg je­lentős elmaradásaink vannak a járandóságok kifizetésénél a legtöbb megyében.- Ismerik-e az elmaradás okait?-Természetesen. A gondok csak részben „írhatók” a mi számlánkra. A nehézségek java „örökség”, és ahhoz, hogy ezek a viszonyok megváltozzanak, különösen most, amikor önálló egészségbiztosítás működik, hosszabb időre van szükség. A korszerű, információs bázis lét­rehozatala oldja meg a gondo­kat, csakis ezáltal iktatható ki a mai, zömmel kézi munkára épült ügyintézés. Ehhez azon­ban ki kell dolgozni a megfelelő számítógépes programokat, megtanítani a számítógépeket és kiképezni a több száz fős ke­zelőszemélyzetet. A rendszer szolgálata, működése csak így kezdődhet el. A drága gépek­hez, az ügyfelek gyors, pontos kiszolgálásához, az ügyintézők humánus elhelyezéséhez elen­gedhetetlenek a kulturált kö­rülmények. Ezek kialakításától még távol vagyunk és a mai ál­lapotok - Debrecent, Győrt és Kaposvárt kivéve és talán még Szegedet is ide számíthatjuk - egyáltalán nem mondhatók a legjobb szándék mellett sem el­fogadhatónak. Ha elkészülnek a rövid, a közép és hosszú távú tervek a megyei pénztáraknál, amelyek ezeket a részfeladato­kat is beépítették elgondolása­ikba, akkor a Világbank is napi­rendre tűzi ismét a 130 millió dolláros hitelének a folyósítá­sát. Hiányosak a táppénzes papírok-Mivel lehetne addig is el­érni, hogy csökkenjen a várako­zási idő, és az ügyfelek ne kény­szerüljenek futkosni a pénzük után ?- Többek között azzal, hogy minden igénybejelentést időben és a jogszabályoknak megfele­lően kitöltve, „felszerelve” kül- denének be a munkáltatók. A táppénzek esetében a beérkező ügyiratok 40 százaléka hiányos, adategyeztetésre szorul, ami je­lentős időveszteséget okoz. A terhességi-gyermekágyi segé­lyeknél még rosszabb az arány, a 70-80 százalékot is eléri a pontatlan igénylés. Részmegoldásként, a „nagy” program előtt, szeretnénk meg­gyorsítani az ügyintézést, a vá­rakozási idő csökkentését. Ta­lán már az év végétől működik majd az a számítógépes rend­szer, amelyikkel az egyik leg­munkaigényesebb ügyintézési folyamatot, az un. törzslapos szerelést tesszük korszerűbbé, pontosabbá, naprakésszé. Ezen a törzslapon a biztosított min­den fontos adata megtalálható, s ez voltaképpen az ügyintézés alapja, aminek gépesítésével sok időt takaríthatunk meg. A mostani, „kézi összeszerelés­sel” tavaly 1 millió 603 ezer ki­utalást intéztünk. Tessék ki­számítani, hogy ennek gépesí­tése milyen komoly előnnyel jár.- Mi kellene a helyzet gyors, gyökeres megváltoztatásához?-Pénz! A legjobb kiberneti­kai programok, berendezések, valamint az egész szakember- gárda, akik a legkorszerűbb is­meretekkel „felfegyverkezve” működtetnék a háromlépcsős rendszert, természetszerűleg pénzkérdés is. Ezen kívül a hat­ezer fős egészségbiztosítási ap­parátus tagjainak állandó kép­zését, továbbképzését is igényli a jövőbeli helyzet. Egyfajta szemléletváltozásra, más beállí­tottságra is szükség van. A szolgálatuk iránti kötelezettsé­gük elmélyítése nem pénzkér­dés. Tudom, az ügyfeleinket ez nem vigasztalja, de ezúttal is szeretnék türelmet, megértést kérni. Minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy belátható időn belül javuljon a helyzet. Maris János A minél teljesebb nyilvános­ság, az információ és a vélemé­nyek szabad áramlása, valamint a kulturális sokszínűség érdekében a két párt elsődleges feladatának tartja az írott és az elektronikus sajtó szabadságát. Mint a napi po­litikai küzdelmekből már min­denki ismeri, a legfontosabb és legsürgősebb feladat a szabad rá­diózás és televíziózás törvényes feltételeinek megteremtése. Noha már a kormány hivatalba lépése előtt megtörténtek az első intézkedések, az évek óta mérge­sedő helyzet megoldása a politi­kai erők együttműködését kí­vánja. Az új kormány első tény­kedéseinek egyike lesz, hogy lét­rehozza a médiatörvényt előké­szítő bizottságot, és lehetőleg már az őszi parlamenti ülésszakon a honatyák elé teijeszti a szabad rá­diózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslatot. A koalíciós pártok szándéka szerint lehetőleg az ellenzék - vagy annak legalább egy része - támogatásával kell megalkotni a jogszabályt, hogy a végrehajtáshoz is számítani le­hessen a hat parlamenti párt tá­mogatására. A közszolgálati rádió- és tele­vízióállomások működése mellett egyre nagyobb igény van a vál­lalkozási alapon szerveződő ke­reskedelmi adásokra. De csak korlátozott számban állnak ren­delkezésre a műsorokhoz fel­használható frekvenciák, egyenlő esélyt kell tehát biztosítani min­denkinek e vállalkozások beindí­tásához. A koalíciós pártok meg­győződése, hogy a rendelkezésére álló frekvenciákat kizárólag egy független testület döntése, nyil­vános pályázat elbírálása alapján lehet az igénylők között szétosz­tani. A versenyhelyzet megterem­tése érdekében sürgősen fel kell számolni a frekvenciavagyon szűkösségéből eredő monopóli­umokat. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió működéséhez olyan A T. Ház pénteken egyetlen ellenszavazat mellett fogadta el a közös magyar-brit katonai kiképzésről szóló országgyű­lési határozatot. A honatyák közül egyedül a fideszes Trombitás Zoltán nyomta meg a nem gombot. A képviselő az MTI munkatársának érdeklő­désére döntését azzal indo­kolta, hogy az elmúlt négy év­ben sem szavazott meg egyet­len olyan előterjesztést sem, amelynek következtében ide­gen csapatok Magyarország te­rületére léptek volna. Trombi­tás Zoltán megerősítette: ehhez pénzügyi támogatást kell nyúj­tani, hogy a két közszolgálati mé­dia se politikai erőkhöz, se szpon­zorokhoz ne kötődjön. A ver­sengő magánrádiók és televíziók között azoknak kívánnak elsőbb­séget, gazdasági és jogi kedvez­ményeket biztosítani, amelyek a nonprofit elvet követik és az in­formálást, a tájékoztatást tekintik elsődleges feladatuknak. Ebben a médiaversenyben az információs és véleménymonopóliumok kia­lakulásának megakadályozását monopóliumellenes szabályok­kal, a külföldi tőke részesedésé­nek külön korlátozása nélkül sze­retnék biztosítani. E bonyolult kérdéskör rende­zését csak úgy lehet elképzelni, ha sürgősen hatályon kívül helyezik a kormányfelügyeletre lehetősé­get adó, még ma is érvényben lévő 1974-es minisztertanácsi ha­tározatot; ha a költségvetési tör­vény módosításával visszaállítják a két nagy közszolgálati média gazdasági önállóságát; ha elisme­rik a rádió- és televízióelnökök autonómiáját. Mindennek termé­szetesen személyi feltételei is vannak. A két intézmény élén olyan vezetőket lámának szíve­sen, akik biztosítani tudják mind a rádió, mind a televízió politikai függetlenségét, közszolgálati- ságát. Várhatóan át fogják tekinteni a Duna TV eddigi működésének tapasztalatait is, s noha a két párt fontosnak tartja tevékenységét, bizonyos szervezeti átalakítá­sokra és a működés törvényi sza­bályozására szükség lesz. Ä koalíciós pártok nagyon ha­tározottan fogalmazták meg, hogy a kormánynak ki kell vo­nulnia a lapkiadás és teijesztés va­lamennyi területéről. Ezt azt is je­lenti, hogy privatizálni kell a még állami kézben lévő újságokat és kiadókat, törvényi garanciát kell biztosítani arra, hogy a lapter­jesztő hálózat is politika-semlege­sen működjék. az elvéhez a jövőben is ragasz­kodni kíván. A kormányprogram szava­zásakor egyetlen igazán meg­lepő voksot mutatott ki a szá­mítógépes lista. A keresztény- demokrata Mészáros Gyula - frakciójából egyedül - az igen gombot nyomta meg. Az MTI munkatársának érdeklődésére nem kívánt nyilatkozni, ám egy frakciótársával folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a Pest megyei területi listáról újonnan a T. Házba került ho­natya véletlenül nyomta meg az igent jelző gombot. A gyors ügyintézésnek feltétele, a korszerű számítógépes rend­szer kiépítése Fotó: Müller Andrea Nem - elvből, igen - véletlenül Szeptemberig szünetel a csere Helykereső - kárpótlási jegyeknek Az összesítések szerint eddig a több mint 100 milliárd forint értékben kibocsátott kárpótlási jegyeknek csupán egyharmadát sikerült a tulajdonosoknak be­fektetniük. Az év hátralevő ré­szében azonban a megmaradt kétharmad tulajdonosai is bizo­nyára aktivizálódnak. A jövő évtől kezdve ugyanis már nem kamatoznak a föl nem vett kár­pótlási jegyek. A kárpótoltak többsége vi­szonylag kis összegű jeggyel rendelkezik - a jó befektetés te­hát nem könnyű feladat. Voltak, akik egyszerűen eladták a név­érték 60-80 százalékáért. A vi­déken élők egy része földre vál­totta, a városlakók pedig igye­keztek részvényre cserélni. Információink szerint azon­ban szeptemberig nem lesz le­hetőség arra, hogy kárpótlási jegyért a tulajdonosok rész­vényt jegyezhessenek a tőzs­dén. Következésképp azzal kell számolni, hogy esni fog a je­gyek árfolyama. Ami pedig a szeptember utáni kilátásokat illeti: az ÁVÜ birtokában jobbára kisebb cé­gek, illetve kisebbségi tulajdon- részek vannak. Az első kategóriába tartozó társaságok eleve nem kerülhet­nek a tőzsdére, mert az előírá­sok szerint erre csak a 100 mil­lió forintnál nagyobb alaptőkéjű cégeknek van lehetőségük. A második kategóriába tartozók sorsáról - ahol a vagyonügy­nökség kisebbségi tulajdonos­ként szerepel - viszont a több­ségi tulajdonos dönt, s ezt az ÁVÜ érdemben nem tudja befo­lyásolni. így semmi biztosíték nincs arra, hogy a tőzsdére be­vezetik a társaság részvényeit vagy hogy a jegyzéseknél va­lamilyen mértékben beszámít­ják a kárpótlási jegyeket. Nagyobb vagyonrészeket pil­lanatnyilag az ÄV Rt. tud fel­ajánlani; a Mól vagy a MATÁV részvényeibe például még ér­demes lesz befektetni. Ősszel várható még a Pannon Gabona, a Hajdútej, a Hajdúsági Sütö­dék, a Váltó részvényeinek és további Pillér befektetési je­gyeknek a megjelenése. Behatóan foglalkoznak a szakemberek a sok kritikát ki­váltott, áldatlan jegyzési állapo­tok megszüntetésével. Vizsgál­ják azt a lehetőséget, hogy a na­pokig tartó sorban állás helyett a jegytulajdonosok kérelmüket postán küldenék el a jegyzési helyekre. Á kárpótlási jegy és részvény csereakciójától függetlenül ke­resik a megoldásokat a jegyek további "felszívására" is. Egyik ilyen lehetőségnek tartják, hogy a jegyeket államkötvényre is be lehetne váltani, viszonylag hosszú, 10 éves lejáratra és 5 százalék körüli kamatra. Bánhegyi Zsuzsa Visszér betegségről egy profilváltás kapcsán A betegség megelőzhető Rendhagyó módon egy üzlet profilváltása kapcsán beszélünk a visszér betegségekről. A visszér betegség népbetegség­nek számít, Magyarországon a lakosság mintegy 37-38 száza­lékát érinti. Ezek egy része csu­pán kozmetikai probléma, azonban jelentős részüknél olyan mértékű az elváltozás, ami a betegnek komoly pana­szokat okoz. A visszér tágula- tokban az ér funkcionális zava­rai következményeként trom­bózisok (alvadt vérrögök) ala­kulhatnak ki, ami ha leszakad, s a vérkeringés útján eljut a tü­dőbe, szívbe, végzetes lehet. Visszér tágulatok azoknál alakulnak ki, akik erre hajlamo­sak, s akiknél ezt a meglévő haj­lamot még erősítik azok az un. rizikófaktorok, mint az ülő, vagy egy helyben álló foglalko­zás, vagyis a mozgáshiány, a túlsúly, a terhesség. Ugyanak­kor a betegség meg is előzhető. Vagy életmódváltással, vagy olyan eszközökkel, amelyek ja­vítják az erekben a vérkerin­gést. Ilyenek a ma már Magyar- országon is kapható, jó minő­ségű kompressziós gyógyharis- nyák. S itt jön a képbe a Jókai téren lévő könyvesbolt profilváltása. A váltást a BIOTÉKA név is jelzi. Az üzemeltető házaspár már eredetileg is azzal a szán­dékkal vette át az üzletet, hogy természetgyógyászati könyve­ket és anyagokat, gyógyászati segédeszközöket forgalmazzon. Az első engedély azonban nem járult hozzá a könyvesbolt pro­filjának megváltoztatásához, csupán nemrég nyílt erre lehe­tőségük. Kapcsolatot sikerült ta­lálni egy svájci céggel, amelyik jelenleg Európában a legjobb minőségű kompressziós gyógy- harisnyákat gyártja. Külön a férfiak és külön a nők részére készítenek harisnyákat (a nőké olyan minőségű, hogy alkalmi ruhához is lehet hordani). Háromféle típus található a boltban. Az 1-es fokozatú a még nem kifejlett visszér tágu- lattal rendelkezőknek ajánlott, akiknél azonban fennáll a ve­szély a kialakulásra. Ez esetben a harisnya megelőzés végett fontos. (Áz előbbiekben felso­rolt rizikócsoportba tartozók­nak). A 2-es fokozatú a már kia­lakult visszér betegségben szenvedőknek ajánlott, a trombó­zis kialakulásának megelőzésére. A hármas fokozatú harisnya pe­dig már a trombózis miatt kelet­kezett lábszárfekéllyel rendelke­zőknek nyújt védelmet. A kis üzletben azonban a gyó­gyászati segédeszközök az új kí­nálatnak csupán egy részét alkot­ják. Ugyanis természetgyógyá­szati eszközök is kaphatók, s ere­deti könyvesbolt mivoltát sem ta­gadva természetgyógyászati, ezo­terikus, és homeopátiával foglal­kozó szakkönyveket, s a relaxá- ciót elősegítő zenekazettákat is árul. S.Zs. * > A A 4

Next

/
Thumbnails
Contents