Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-16 / 194. szám
1994. július 16., szombat Gazdaság új Dunantűli napló 9 Hódít a lízing Baranyában A megyében egyre több gazdasági tanácsadó cég foglalkozik lízingügyietek lebonyolításával, de csak két társaság van, amelyik kifejezetten erre a szakterületre jelölte meg tevékenységi körét, a Nagy Lajos király úti Morgan Lízingház Kft., valamint a Bajcsy Zs. úton a De- termin Kft. A lízingelés népszerűségét mi sem jelzi jobban Baranyában, hogy például a Morgan Lízingház éves forgalma 300 millió és 1 milliárd forint között ingadozik, s, hogy mitől ilyen keresett ez a gépjármű, ingatlan, vagy eszközvásárlási pénzügyi forma? Ezekkel az időnként banki kamatoknál is nagyobb hozadékkal rendelkező konstrukciókkal csökken a beruházás kezdeti forrásigénye, olykor egy hét alatt hozzájuthat a vállalkozó a kiszemelt eszközhöz, a lízingdíjak pedig a cég működési költségeiből leírhatók. ÁV Rt. elképzelés az MVM Rt.-ről Némi ellenkezés után mégis kész elfogadni az Állami Vagyonkezelő Rt. privatizálásra kidolgozott stratégiáját a Magyar Villamos Művek Rt. vezetősége, így a július 25-re tervezett rendkívüli közgyűlést várhatóan elnapolják egy szeptemberi időpontra. Az együttműködési készséget értékelve az ÁV Rt. reményei szerint így már vezetőcserére sem lesz szükség, épen ezért Holló Vilmost, a társaság korábbi vezérigazgatóját nevezik ki privatizációs biztosnak a társasághoz. Az Állami Vagyonkezelő Rt. elképzelései szerint a részvénytársaságról a későbbiekben leválnának az erőművek és az áramszolgáltatók, amelyeket akár 100 százalékban is lehetne a továbbiak folyamán privatizálni. Ugyanakkor ezt követően az irányító feladatot ellátó MVM Rt., a Paksi Atomerőmű, valamint a távvezetékek 100 százalékos állami tulajdonban maradnának. Brókercég-fúzió Megtörtént az első magyarországi brókerház-fúzió a héten, a Cs. Csiky Securities brókerház 85 százalékos részesedést vásárolt a Mid-Broker Kft.-ben, így a társaság a Budapesti Értéktőzsde hetedik legnagyobb brókercégévé válik. A céget a magyar származású Csaba von Csiky hozta létre 1991-ben, 100 millió forintos alaptőkével. A részvények 40 százaléka ma is az üzletember kezében van, emellett svájci, angol és olasz bankok még a tulajdonosok. A Cs. Csiky Securities Baranyában leginkább arról ismeretes, hogy nemrégiben 725 millió forintot vont be jogosultsági kibocsátás keretében a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Konzum Rt. számára nemzetközi befektetőktől. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. július 15-től. Likbol lesznek a baranyai gazdasági társaságok vezetői? A Központi Statisztikai Hivatal felmérést készített a megyeszékhely középvállalkozóiról A gazdasági társaságoknál megkérdezett képviselők lehetőség szerint a társaságok vezetői voltak. Többségük (90 %-uk) már alapításkor is olyan egyszemélyi vagy társtulajdonosa volt az adott társaságnak, selői között ritkán fordult elő szakképzettség nélküli. Az érettségizettek is inkább valamilyen szakmát adó szakközépiskolai vagy technikusi végzettséggel vágtak bele az önálló üzleti életbe. Sőt e vállalkozóknak Az életvitellel, munkastílussal kapcsolatos kérdéskörre adott válaszok a vállalkozásban résztvevők leterheltségéről árulkodnak. A megkérdezettek mintegy ötödének volta napi munkaideje 8 óra vagy annál Egyre több kisvállalkozásnak ad otthont az egykori SZOT Székház Fotó: Müller Andrea aki személyesen is közreműködött a tevékenység végzésében, míg további 4 %-uk csendestársként, vagy egyéb módon volt tulajdonosa a gazdasági egységnek. Nem egészen 3 %-uk megalakuláskor nem, csak később lett tulajdonos, míg összesen 4 % esetében készült a beszélgetés olyan személlyel, akinek nem volt tulajdonosi érdekeltsége az adott szervezetben. Ezeket a társaságokat zömében kizárólag természetes személyek alapították, tehát tulajdonlás ilyen foka a kisszámú foglalkoztatotti létszámmal működő egységeknél természetes. (A hagyományos nagy szervezetek osztódásából ugyanis nagyobb létszámot foglalkoztató szervezetek születtek.) Mint a gazdaságban általánosan is igaz, a vállalkozásokat képviselő - elsősorban vezető beosztású - személyek között a férfiak voltak túlsúlyban, arányuk meghaladta a 70 %-ot. (Áz 1990. évi népszámlálás adatai alapján a pécsi vezető és irányító beosztású személyek között is 67 %-ot képviseltek a férfiak.) A megkérdezettek között leggyakrabban a 31-40 éves korúak fordultak elő, 42 %-uk került ki e már megfelelő tapasztalatokkal rendelkező és nagy teherbírású korosztályból. Jelentős volt továbbá a vállalkozók között a 41-50 évesek tábora is (23 %). A vállalkozóknak ösz- szességében igen jelentős hányada, mintegy 78 %-a tartozott ahhoz a 21-50 éves korosztályhoz, mely még (vagy már) családon belül mintát adhat a következő generációk számára a vállalkozás terén. Pénznem vételi közép eladási A társas vállalkozásokban Angol font 154,62 156,12 157,62 vezető szerepet betöltők között Ausztrál dollár 73,07 73,74 74,41 abszolút többségben vannak a Belga frank (100) 310,08 312,83 315,58 felsőfokú végzettségűek. A Dán korona 16,25 16,40 16,55 megkérdezett személyek 59 Finn márka 19,28 19,45 19,62 %-ának van diplomája, ami egy Francia frank 18,62 18,79 18,96 vállalkozás elindításához és Gör. drachma (100 42,14 42,54 42,94 folytatásához szükséges szerteHolland forint 56,94 57,46 57,98 ágazó ismereteket, a foglalkozIr font 152,37 153,77 155,17 tatottakért, azok munkával való Japán yen (100) 100,91 101,84 102,77 ellátásáért érzettfelelősséget teKanadai dollár 71,66 72,42 73,18 kintve érthető. (Ha ugyanis Kuvaiti dinár 334,57 337,90 341,23 minden nagy súlyú döntésnél Német márka 63,83 64,43 65,037 szakember tanácsát kellene kiNorvég korona 14,58 14,72 14,86 kérni egy vállalkozónak, az a Olasz líra (1000) 64,19 64,80 65,41 vállalkozás hasznát jelentősen Osztrák sch. (100) 907,46 915,81 924,16 megnyirbálná.) Érettségizett Portugál esc. (100) 62,14 62,71 63,28 volt 29 %-uk, szakmunkásvizsSpanyol pes. (100) 77,23 77,96 78,89 gával rendelkezett 10 %-uk, Svájci frank 75,73 76,39 77,05 míg annál is alacsonyabb iskoSvéd korona 12,76 12,88 13,00 lai végzettség nem jellemző. USA dollár 99,12 100,12 101,12 A képzettség magas szintjéECU (Közös Piac) 122,09 123,21 124,33 vel összefüggésben a társas vállalkozások megkérdezett képvitöbb, mint a fele kettő, vagy több szakképzettséggel is rendelkezett. Az iskolai végzettség által reprezentált kedvező helyzet nem tükröződik ugyanakkor az idegennyelv-ismeret tekintetében. Az elmúlt évtizedek nyelvoktatásának hiányosságait még nem heverte ki a vállalkozások iránt is legérzékenyebb és legaktívabb közép, vagy némileg az alatti korosztály sem. Minta társadalom és gazdaság egészében általában, a vállalkozókra sem jellemző az idegen nyelvek széles körű ismerete, bármily égető szükség lenne is rá. A társas vállalkozások képviselőinek 58 %-a - a fiatalabb korosztályok viszonylag nagy súlya ellenére - semmilyen idegennyelv ismerettel nem rendelkezett, bár - mint az előzőekből kiderült - nem is gyakran lépnek túl vállalkozási tevékenységükkel az országhatáron. (Az azonban valószínű, hogy a külföldi kapcsolatok kiépítését akadályozza.) Az anyanyelvén kívül egy nyelvet beszélők alig 31, a két idegennyelvet beszélők nem egészen 8 %-ot képviseltek, míg ennél többet a vállalkozások vezetőinek mindössze 4 %-a ismert. A vállalkozásig vezető életutak alapján megállapítható, hogy az önálló üzleti életet választók többsége mind a munkahelyek, mind a foglalkozások száma tekintetében megfelelő tapasztalatokkal rendelkezett. Mindössze 5 %-uknak volt e vállalkozás az első munkahelye, 29 %-uk pedig az első változtatás során döntött ezen üzlet mellett. Mintegy 55 %-ot képviseltek azok, aki eddig 3-5 munkahelyen tevékenykedtek, s mintegy 10 %-ot, akiknek ennél is több helyen volt módjába próbálni képességeit. A munkahelyek változtatása azonban gyakran jár a foglalkozás változásával is. A foglalkozások számával kapcsolatos kérdésekre adottválaszokból az szűrhető le, hogy a tudatos, vagy kényszerű pályamódosítás - mely összefügghet egy új iskolai végzettséggel, vagy egyszerűen a képesség kipróbálásával más területeken - elég gyakori egy ember életében. E tekintetben az előbbiekhez hasonlóan alakultak az arányok a megkérdezettek között. Közel 8 %-uknak volt a megkérdezés idejéig csupán egy, 35 %-uknak kettő, 47 %-uknak 3-5 foglalkozása, s szintén 10 %-ot képviseltek azok, akik már ennél is több területen kipróbálták önmagukat. kevesebb, azonban egyaránt mintegy 40-40 %-ot tett ki a naponta 8-10, illetve a 11 órát és többet dolgozók aránya. Meglepően sokan dolgoznak a szokásos munkaidőn kívüli időszakban (pl. hétvégén, késő éjszaka). A megkérdezettek 58 %-ának rendszeresen, 35 %-ának alkalmanként akadt tennivalója ezekben az időszakokban. (Mindezekhez figyelembe kell venni, hogy a vállalkozásokat többen napi rendes munkaidejük mellett vezetik.) A vállalkozást megelőző időszak foglalkozásait tekintve a megkérdezettek első és a vállalkozást közvetlenül megelőző utolsó foglalkozás között elég lényeges módosulás következett be. Nagymértékben csökkent a szakmunkásként, s némileg az ügyintézőként és az ügyviteli alkalmazottként foglalkoztatottak aránya, számottevően megemelkedett ugyanakkor a valamilyen szintű vezetőként foglalkoztatottaké (9 %- ról 34 %-ra). A vállalkozóvá, válás körülményei A megkérdezett, vállalkozásban részvevő személyek véleménye alapján egyébként a vállalkozóvá válásban legnagyobb szerepe az utolsó foglalkozásnak volt, bár minden addigi foglalkozásból első helyen a szakmai tapasztalatszerzés volt a meghatározó súlyú. A vállalkozást megelőző foglalkozás során szerzettszakmai tapasztalat a megkérdezettek 60 %-ánál segített a vállalkozás elindításában. Érdekes módon az utolsó munkahelyen szerzett vezetői tapasztalatot, mint a vállalkozást segítő tényezőt nagyobb arányban említették (41 %), mint akiknek effajta gyakorlatuk előző foglalkozásuk alapján lehetett. (Minden bizonnyal nem csupán a tényleges gyakorlat során szerezhető benyomásokat és hatásokat értelmezték hasznosítható tapasztalatként.) Az előző munkák során kialakított jó kapcsolatok 46 %-uknál játszott közre abban, hogy saját üzletüket beindították, s legkisebb hányadukat (36 %-ukat) segítette az utolsó munkahelyük az induló tőke megszerzése révén. A vállalkozóvá válás közvetlen okaként egy adódó jó piaci lehetőség kihasználását nevezték meg a megkérdezettek legy- gyakrabban. Közvetlen meghatározóként 36 %-uknál szerepelt, s ez volt az a körülmény, mely az összes ok közül a vállalkozók legszélesebb körére hatással volt. Sokuknál volt szerepe az életszínvonal folyamatos romlásának, nevezetesen a megkérdezettek 17 %-a nem tudott volna megélni, ha nem vág bele valamiféle üzleti tevékenységbe. A korábbi munkahely megszűnése, az előző állás bizonytalanná válása 9-9 %-uknál, az üzletbe belépés felajánlása más személy részéről 6 %-uknál, nagyobb pénzösszeghez jutás 5 %-uknál szerepelt közvetlen vállalkozási okként. A vállalkozásra való hajlandóság, illetve a vállalkozási készség bizonyos mértékig átöröklődő dolog az egymást követő generációk számára. Any- nyiban legalábbis bizonyosan, hogy a vállalkozói légkörben felnövekvő ember merészebb akár új vállalkozás létrehozásában, akár a régi továbbvitelében, de egy esetleges profilváltoztatási döntés meghozatalában is. Nem beszélve arról az előnyről, melyet az újabb generációk elődeik tevékenységének tökéletesítése terén végezhetnek, előbbre víve ezzel magát a művelt szakmát is. Az e témában feltett kérdésekre adott válaszokból az szűrhető le, hogy a jelenlegi vállalkozó réteg széles körének az előző társadalmi berendezkedésből fakadóan ritkán volt lehetősége a vállalkozásra szülői minta alapján. A megkérdezettek nagyszülei ugyanis még szélesebb körben vettek részt az önálló vagy vállalkozói szférában, mint erre a társadalmi körülményekből fakadóan a szülőknek lehetőségük volt. A megkérdezettek 37 %-ánál volt az édesapának olyan, életszakasza, amikor önálló volt,vagy vállalkozói tevékenységet végzett, míg az édesanyáknak 9 %-uknál volt hasonló szakasz az életében. E tevékenységek továbbvitelére az esetek többségében a ma aktív korosztályoknak nem lehetett módja. A baráti kör és a vállalkozás A pécsi társas vállalkozási formákban résztvevők baráti köre és üzleti partnere sok esetben nem válik mereven el, legalábbis az e kérdéskörre adptt válaszokból ez derül ki. Általánosságban a válaszokból az tűnik ki, hogy a zavartalanabb üzletmenetérdekében a vállalkozók megpróbálnak szorosabb kapcsolatba kerülni a magánéletben is üzleti partnereikkel, s hogy a baráti kör egy része minden bizonnyal vállalkozói körökből alakul. Az üzleti életen kívüli kapcsolattartás leggyakoribb formája az üzletfelekkel, más vállalkozókkal történő összejövetel névnapokon, illetve egyéb családi ünnepeken, továbbá a találkozások, beszélgetések minden különösebb alkalom nélkül. (Mindkét találkozási forma a pécsi társas vállalkozók több, minta felénél előfordult alkalmanként vagy rendszeresen.) Mintegy 47 %-ot tett ki azok aránya, akik üzleti partnereiket otthonukban vendégül látják, közös fogadásokon, partikon pedig 41 %-uk szokott megjelenni. A szabadidőben közösen szervezett kirándulás és sportolás, valamint közös színházlátogatás már ritkábban fordult elő, de még e két kikapcsolódási formában is legalább minden negyedik vállalkozó szívesen tölti idejét üzletfelei vagy más vállalkozók körében. A két típusú vállalkozási forma közül a jogi személyeket képviselő kft-knél minden tekintetben szélesebb körű az effajta kapcsolat, mint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében. Ennek okait a megfigyelés alapján nem lehet megállapítani. Áz azonban valószínű, hogy a jellemző többfajta tevékenységből, az átlagosan nagyobb cégméretből fakadóan kiterjedtebb az állandó, stabil partnerkapcsolatuk is, melyek a közös szabadidős ki- kapcsolódásra lehetőséget adnak. A vállalkozói lét önmagában is inspirálja e kapcsolatok szorosabbra fűzését, a vélemény- és információcsere, a hasznosítható ötletek jelentősen elősegíthetik az üzlet zavartalanabb vitelét, nem egyszer pedig anyagi haszonnal is járnak. A szorosabb kapcsolattartás az üzletfelekkel a vállalkozási tevékenység során biztosítottkedvezményekből is kitűnik. A megkérdezett vállalkozók az üzlettársaknak - baráti alapon - határidő módodítást 45 %-ban biztosítottak, míg fizetési kedvezményt több mint felük tett lehetővé. Eszközök kölcsönadása 42 %-uknál, pénz kölcsönzése közel negyedüknél fordult elő. A válaszok alapján a megkérdezettek erőteljesen támaszkodnak a barátokra, ismerősökre a szükséges információ- igény kielégítése, tanácskérés, támogatáskérés tekintetében. Mindezek közül legszélesebb körben az információkérés terjedt el. A megkérdezett vállalkozóknak több mint a fele informálódik rendszeresen vagy alkalmanként barátai, ismerősei körében beszerzéssel, értékesítéssel kapcsolatban, továbbá jogi ügyekben is. Ennél mérsékeltebb ugyan, de még jelentős az adó- és vámügyekben, továbbá az üzleti partnerekkel kapcsolatos informálódás. A piaci, gazdasági információkban, jogi problémák megoldásában tehát sokkal inkább támaszkodnak e nem hivatalos kapcsolatokra, s ez is magyarázza a jogi, közgazdasági, piackutatási szakembereket foglalkoztatók viszonylag kis számú előfordulását. Nyakacska Mária KSH Baranya Megyei Igazgatósága A High Computer Kft. 28 emberrel évről évre nyereségesen dolgozik Müller Andrea felvétele
