Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-16 / 194. szám
8 új Dunántúli napló Riport 1994. július 16., szombat A kocaólak lakói Jövedelem, vagyongyarapítás, juttatások és munkahelyek Dán Duroc a Fáni-majorban >: * m !, . jt ff \ SMMliiill, A villányi sertésnek a szakmán belül legalább olyan jó a híre, mint a villányi bornak, úgy általában. Akkor sem kételkednék benne, ha mindezt csak régi ismerősömtől, Imhof Mihálytól, a villányi szövetkezet főállattenyésztőjétől hallanám. Visszaigazolták azonban ezt mások is, kívülállók. Mondjuk a dalmandi és a bólyi gazdaságok, mások. Hiszen innen viszik a továbbte- nyésztésre alkalmas alapanyagot. Még Győrből is ideutaznak egy jó kanért. De minek köszönhető ez az országos hímév? Laikus számára a disznó csak disznó, nagy különbséget nem lát benne. Legfeljebb akkor csodálkozik rá a dologra, ha kijön az Ivánbaty- tyán felé vezető út mentén lévő Fáni-majorba, s csak úgy mehet be a sertéstelepre, ha az erre a célra kijelölt öltözőben nekivetkőzik, átesik a fertőtlenítő procedúrán, tetőtől-talpig lefür- dik, tiszta ruhát vesz föl. (Egy kórház intenzív osztályára könnyebb bejutni.) így védik a jószágot az esetleges fertőzésektől. A hármas mentességű, a legfőbb betegségeket nem ismerő, európai szabványt jelentő, Dániából direkt tenyésztésre hozott ŰMroc-sertésfajta ezt megköveteli. Cserébe gyorsan gyarapodik, jól és többnyire húsként hasznosítja a takarmányt. A tenyésztői munka diadala? Az. Most, amikor már százalékokban mérik a sertés húsgyarapodását talán kézenfekvő jellemző: ha a magángazdaságban meghizlalt sertés 46 százaléka színhús, már jó. A Duroc fajta legrosszabb egyede is 50 százalék feletti húshozamra képes, de többnyire 55-56 százalékot is elér. Még szemléletesebben:- Ha idetennék két jóféle sültkarajt - csapja a tenyerét az asztalra Imhof Mihály biztosan a Duroc-fajtából kikanyarí- tottat választanád. Hát erről ennyit. Most, amikor az emberek nagy része a falun a megélhetéséért küzd, amikor soha annyi járadékos, munkanélküli és szegénységében csellengő ráérős ember nem élt a falvakban, mint ma, feltehetően öröm hallani azokról az erőfeszítésekről, melyeket a villányiak tesznek. Még nem kamatozik minden úgy, ahogy kéne, de Sólyom Lajos szerint, aki a tenyésztelepen állatgondozó, folytatni kell a telepi fejlesztéseket. Hiszen a sertésből közel 60 család él meg: kap fizetést, s hoz munkája nyomán a gazdaságnak állandó forintokat. Havonta 1000 hízót visznek a villányi gazdaságból a vágóhídra, s emellett országosan terítik a tenyészanyagot. Kovács Andrásné állatgondozó Ivánbattyánból jár ide, alig egy kilométerre lakik a teleptől. Hasonlóan gondolkozik mint Pulfer Adámné: sok a teendő, s különösen ebben a kánikulai melegben enbert próbáló a munka, mégis szinte megfizethetetlen, hogy van hol dolgozni. Hogy nem kell azon töprengeni, mi lesz holnap? Hogy - habár kevés a pénz -, jut a mindennapokra.- Mennyi a jövedelmük?- Úgy 20 és 30 ezer között a havi bruttó. De ezért dolgozni kell ám! A Fáni-major évekig pusztulásra ítélten állt: szép műemlék-jellegű öregistállója a szövetkezet vezetőinek döntése nyomán menekült meg. Akkor sokan furcsán néztek, s ha jól belegondolunk, ma is ritka dolog, ha valahol egy termelőszövetkezet sertéstelepi beruházásokra voksol. Jó öt-hat éve star- toltatták a sertés-akciót, s azóta szinte megállás nélkül újítgatják meg, bővítik a telepet. Czigler János elnök szinte kisakkozza a lehetőségeket: ahogy jut rá pénz, folyamatosan maguk építik, bővítik a telepet, adva munkát ezzel is az embereknek.- Ma igen nehéz gazdasági környezetben kell egyszerre több feladatra koncentrálva dolgoznunk. Biztosítani kell tagjainknak a megélhetést úgy, hogy közben gyarapodjon a ránk bízott vagyon, újabb foglalatosságot tudjunk adni a tagok gyerekei, a fiataljaink számára, s megadhassuk az öregeknek a különféle juttatásokat. Amikor átalakult a szövetkezet, ezt ígértem. Tavaly 20 millióval gyarapodott a közös vagyon, a juttatásokat sikerült a tsz-nyugdíja- soknak biztosítani, s eközben az aktív dolgozók bére 30 százalékkal emelkedett. Ismerve a honi gazdasági légkört, a mezőgazdaságot nem éppen preferáló szabályzórendszereket, nem kis dolog ez. Nem fizetik meg a termelőt. Ezer példát lehetne mondani, de maradjunk itt a Fáni-majorban: Dániában a tenyészkan és a hízó ára között tízszeres az árkülönbség. Nálunk alig kétszeres. A csupa hús vágóállatért bak- sis-felárat fizet a húsipar: nem annyit, amennyi az abba befektetett munka. Mondom is beszélgetőpartnereimnek, amibe magam is csak reménykedem: előbb-utóbb nálunk is értékelni fogja a piac a minőséget, a jobbat. S hallom azonnal a választ: csak addig tönkre ne menjünk. Anyagilag és idegileg. Befejezzük a beszélgetést, a sertésgondozók mennek vissza az ólakba, vissza a kutricák közé, folytatják a reggel megkezdett munkát. Innen-onnan időnként fülsértőn föl-fölvisít egy kan: a süldők között akad több herélni való. Kozma Ferenc Egy-egy jól felszerelt hizlaldában közel háromszáz sertés kap helyet Müller Andrea felvételei Magyarul-magyarán Reklámnyelvtan Samtex Tíz kiló samtexet - nagy erejű, tulajdonságai miatt a terrorcselekményeknél gyakran használt robbanóanyagot - találtak a cseh közlekedési rendőrök egy szlovák állampolgárságú férfinál. A 26 éves, galán- tai illetőségű fiatalember hosz- szabb ideje különböző morvaországi magánvállalkozóknál teljesített személyi őrszolgálatot. A rendkívül veszélyes robbanóanyagot a rendőrség feltevése szerint valamelyik nyugati országban akarta eladni, ahol egy kilogramm samtex ára 2000-5000 márka között mozog. Az ügy érdekessége az, hogy Szlovákiában az utóbbi időben több helyen, igen nagy mennyiségű samtexet loptak el, de a széleskörű nyomozás ellenére a rendőrség eddig csak jelentéktelen töredéknek jutott a nyomára. MÁV-szanálás A vasút esélyegyenlőségének megteremtéséhez elkerülhetetlen a nagy adósságokat maga előtt görgető MÁV pénzügyi szanálása, a vasúti hálózat korszerűsítése. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az észak-déli irányú útvonalak fejlesztésére, ugyanakkor mielőbb be kell fejezni az M3-ast és megvizsgálni a déli autópálya megépítésének realitását. Áttekintendő a Matáv privatizációjának további menetével kapcsolatos rendelkezések egy része, valamint a Magyar Posta helyzete - mondta Lotz Károly (SZDSZ) közlekedési, hírközlési és vízügyiminiszter-jelölt az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában. A reklámnyelv számos érdekes jelenségre irányítja rá figyelmünket. Bizonyára sokan emlékeznek a környezetvédőknek arra a plakátjára, amely egy szemétdombon álló kakast ábrázol, amint éppen azt kukorékolja: „Nem bántja a szemét a szemét!?”- Újabban pedig ugyanez a szervezet teszi föl a nagy kérdést tévében és a rádióban: „Mi kell jobban: a szemetek világa vagy a szemetek világa?” A köznyelvi helyesírás nem adja vissza e szövegek hangzásbeli különbségét, úgy is mondhatnám: lényegét, mert két önálló beszédhangunk (fonémánk) jelölésére csak egy betűnk van. Ezzel rámutathatunk a magyar helyesírás fogalmában meglévő ellentmondásra is, arra ti., hogy minden beszédhangnak egy betűjele van. Sajnos, egy esetben ez a tétel csorbát szenved, mert a magyar nyelvterület nagyobbik részén két e hangot ejtünk és hallunk. Az egyik az ún. nyílt e, a másik az ún. zárt e. A kiejtés szerinti (fonetikus) írásban így jelöljük: é, vagyis az e-re tett két ponttal. Ezzel nyilvánvalóvá válik a szemét és a szemét, a szemetek világa és a szemétek világa közötti óriási különbség.Ez számtalan más példával is igazolható. A mentek írott szóalak négy különböző jelentést hordozhat: 1. én menték (valaki), 2. ti ménték (most valahova), 3. ők méntek (a múltban valahova), 4. ők mentek (mentesek valamitől. - A Né égyél! - egyértelmű tiltást fejez ki, a Ne, egyél! - viszont az ellenkezőjét, azaz biztatást az evésre, kínálást, ha nem is a legudvariasabb formában. Nyelvünk szép hangzásának apostola, Kodály Zoltán, és vele együtt sok nyelvtudósunk is szorgalmazta a két hang megkülönböztetését a köznyelvi helyesírásban is. A finnben például megvan. Az e a zárt, az ä a nyílt e betűjele. A magyar fej a finnben pää. (A finn a magánhangzók hoszzúságát is a betű megkettőzésével jelöli, úgy, mint mi a mássalhangzókét.) A két e megkülönböztetését a jelentésen kívül, a jóhangzás (az eufónia), vagyis az esztétikai szempont is indokolja. Hangstatisztikai vizsgálatok szerint ugyanitt egységnyi szövegben az e hangunk fordul elő a leggyakrabban, ahogy a szakemberek mondják, ennek a hangunknak a legnagyobb a megterhelése. Az ilyenféle torlódása az e-knek, mint eme lehetetlen feleletnek elengedhetetlen eredménye... a nyelvünket nem értő hallgatót a kecskemekegésre emlékezteti. A nyelv maga is védekezik az egyhangúság, a monotónia ellen. Ezért lett a régi perkelt-bői pörkölt, a ser-bői sör. Ezért váltakozik a csend és a csönd, a csöpp, a fel és a föl stb. Kodály például kórusműveinek szövegeiben következetesen jelöltette a zárt e-t. Betűjele nem került be a magyar ábécébe, s bizonyára a jövőben se fog. De kívánatos, hogy köznyelvi kiejtésünkben őrizzük meg, s az, aki anyanyelvjárásban megtanulta, az őrizze meg színpadon, mikrofon előtt, szónoki, emelvényen és a magánéletben egyaránt. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés július 25-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A július 2-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Kérek még egy korsó sört, de ha lehet, ezúttal finomabban.” A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Bérezési Istvánné, Pécs, Szőnyi O. u. 8/b., Györfi Ödönné, Hidas, Vörösmarty u. 29., Judt István, Pécs, Bagoly dűlő 1/3., Tóka Tibor, Pécs, Nagy .I. u. 48., Zimmer Gábomé, Komló, Kazinczy u. 4. Az utalványokat postán küldjük el. L
