Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-02 / 180. szám

8 aj Dunántúli napló Riport 1994. július 2., szombat Az iskolások most természetesen a szünidőt töltik Gyód a jövőjét alapozza ben épül a harangláb mellett egy kápolna, amely harmonikusan il­leszkedik az épület utcafronti képébe. A kápolna létrehozásáért alapították a Gyódért Alapít­ványt, .amelynek csekkszámláján jelenleg 300 000 forintjuk van. A helybeliek adták össze. Már készek a tervek a felújí­tásra váró kultúrház épületére is. Faluházat akarnak belőle, amelyben rendezvényterem, me­legítő konyha lesz, a tetőterében pedig a polgármesteri hivatal kap helyet. Hogy mi lesz a mostani sorsa,- Ha vezetékes ivóvizünk lesz, meg egy-két kisebb mun­kára futja még a pénzünkből, ak­kor már nagyon jó ciklust zá­runk. - Ez volt az álláspontjuk a gyódi önkormányzat képviselői­nek négy évvel ezelőtt. De nem rendíthetetlenül. Hagyták magukat meggyőzni a lehetőségek által, gyarapították a Pécs melletti települést. Köz­ben már a holnapra gondolnak, előre terveznek. És ez sokkal több, mint egy megnyugtató, jó érzés. Azokat a telkeket - a sportpá­lya mellett - amelyeken új házak sorakoznak, négy évvel ezelőtt olyan feltételekkel adta el az ön- kormányzat, hogy ha nem lesz vezetékes ivóvíz, akkor kutat kell fúrniuk a gazdáknak. Nem csekélység, hisz 30-35 méter mélyről kaphattak volna vizet. De a vezetékes víz megérke­zett. Pogány közelében kötöttek rá a Duna vezetékre, amelyből Kökény, Keszü, Gyód és Arany- osgadány kapja a vizet.- Ez hatalmas lendítő erő volt számunkra - mondja Schmidt Ferenc polgármester. - Előtte hosszú ideig nem is gondolhat­tunk telkesítésre. A sportpálya melletti 17 telket csaknem kizá­rólag helybeliek vették meg. Fia­talok és középkorúak. A domboldalnak kapaszkodó kis faluval a hatvanas évektől nem számoltak. Tengődött a megyeszékhely mellett, s aki te­hette, jobb lakóhely után nézett. Sokak szerint azt is csak a vé­letlennek köszönhetik, hogy nem szüntették meg az alsótagozatos iskolájukat. Annak, hogy a Pel- lérdi Általános Iskola kihelyezett osztályaként tartották nyilván. Meg talán Tanó István, ma már nyugdíjas pedagógusnak, aki ki­tartóan végig dolgozta a nehéz éveket. Nem is véletlen, hogy a veze­tékes ivóvíz mellett a legelső dolguk az volt, hogy rendbe tet­ték a tantermet, az orvosi rende­lőt és várót. Amikor az önkor­mányzat átvette az iskolát, mindössze három gyermek ta­nult itt, most tizenketten vannak. A harangláb mellett kápolna, az iskola mellett két új tanterem építését tervezik Läufer László felvételei Német nyelvet is tanulnak. Szá­mítások szerint a következő években 17-18 tanulója lesz az iskolának. Ez is arra utal, hogy fiatalodik, éled a falu. Nem véletlenül dön­töttek úgy, hogy két tanteremmel bővítik az intézményt. Most nyá­ron, július végén kezdik a mun­kát és 1995 május 15-ig szeret­nék befejezni. Az osztálytermekkel egyidő­még nem tudni, de az biztos, hogy nem adják el. Egyébként napokon belül újabb funkciót is kap: itt is lesz irodája a körzeti rendőr csoportnak, amely Po­gány, Keszü, Kökény és Gyód közrendjéért felelős. Az erről szóló megállapodást a napokban írják alá a Pécsi Rendőrkapi­tánysággal. Ezt mondta Zsobrák János alezredes, a kapitányság munka­A faluszéli telkeket, ahol már vezetékes ivóvíz is van, főleg he­lyiek, fiatalok és középkorúak vették meg és kezdtek építkezni társa is, aki ottjártunkkor jött megnézni, hol és milyen helyet tud felkínálni az önkormányzat a rendőri csoportnak. Ez is hozzá tartozik azokhoz a változásokhoz, amelyekről rész­ben már múlt, részben még jövő időben beszélhetünk. Tipikus példa erre, hogy a saját úthálóza­tuk aszfaltozása félig már elké­szült, a másik felét az év végéig befejezik. Készen vannak a tervek a szennyvízcsatornázásra is. Ke- szüvel közösen, jövőre kezdik a kivitelezést és úgy tervezik, hogy három év alatt megépítik. Azokat a telkeket, amelyeket a szőkéi út közelében alakítanak ki, már szennyvízvezetékkel akaiják kínálni. Biztosan tervez majd ide is valami szép épületet Sónyák József mérnök, aki hamarosan gyódi lakos lesz. Ma még Pé­csett él, de Gyódon vásárolt telket, építkezett, s nemsokára ide költözik. A sportpálya mel­letti szép családi házak egyike az övé. De nem csak a házzal növeszt új gyökereket. Tervez a falunak. Az iskolabővítés, a kápolna, a faluház, mind-mind az ő munkája. Egy fillér ellenszolgáltatás nélkül készítette. Sokak által régóta áhított magatartás, amit ő példáz. Igaz, Gyódon nem is­meretlen és szokatlan. A nem­rég átadott spörtöltözőjük építé­sén hetekig dolgoztak a helybe­liek. Maguknak csinálták. T. É. Magyarul magyarán Minket, titeket - bennünket, benneteket Biztonsági övezet Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyfajta „biztonsági övezet” kiépítését kezdeményezi az orosz maffia ellen Kelet-Európábán, s az első „védőbástya” valószínű­leg Szlovákia lesz - jelentette az ITAR-TASZSZ hírügynök­ség Pozsonyból, beszámolva Louis Freeh, az FBI igazgató­jának szlovákiai látogatásáról. Freeh-t az amerikai kormány­zat hat magas rangú tisztség- viselője is elkísérte. A mind­össze félnapos tárgyaláson megvitatták a szervezett bű­nözés, ezen belül is elsősor­ban a kábítószer-kereskede­lem elleni küzdelem lehetősé­geit. Sörporos hordók Sörporral rukkolt elő egy cseh sörfőzde, ha nem is ins­tant jeliegűvel. A porból víz hozzáadása után csak tíz nap múlva lesz sör, de lesz, még­hozzá nagyon jóízű, ráadásul olcsóbb a hagyományosnál, mivel a szállítási költségek is alacsonyabbak. Sörporlasztással egyébként vagy húsz éve foglakoznak prágai kutatók, ám ők eddig csak a kísérletekig jutottak, az első igazi gyártó Bruntal vá­ros főzdéje. Ami a „kiszere­lést” illeti, hetven dekagram­mos csomagokban vásárol­hatja meg ki-ki a sörporát, s ennyiből kilenc liternyi nedű nyerhető. Rekeszre sincs szükség, cipekedni sem kell, csupán tizet aludni. A jó pornak nem kell cégér, és a cseh sörporfőzde máris 40 tonnányira kapott megrende­lést Oroszországtól, ám Uk­rajna, Lettország, sőt Kanada is érdeklődik az újdonság iránt. Magyartanár barátom tette föl a kérdést: Mikor melyiket hasz­náljuk e látszólag azonos szerepű, de eltérő alakú szópárok közül? Aki tanult nyelvtant, az tudja, hogy a címben szereplő szavak ún. személyes névmások, mégpe­dig a többes szám első és második személy tárgyragos, ennélfogva a mondatban tárgyként használt alakjai. A nyelvművelő szakirodalom viszonylag szűkszavúan válaszol az általunk is föltett kérdésre, imigyen: ,A köznyelvben a min­ket, titeket általában hangsúlyos: a bennünket, benneteket pedig hangsúlytalan.” A mindennapi beszéd gyakorlatában ez alig használható útbaigazítás. Ezért először a hangsúly fogalmát kell tisztáznunk. A hangsúly nyoma­téktöbblet, amely a szöveg egy-egy részének a kiemelésére való. Most ne foglalkozzunk a hangsúly sokféle fajtájával, csu­pán azzal, amely a szóban forgó szóalakokkal kapcsolatos. Az ál­talában helyett most a különö- sen-re figyeljünk. Ilyen különös esete az ún. szembeállítás: Minket hívtak meg a versenyre, nem tite­ket. - Őket már ismerem, de tite­ket még nem. Az összekapcsolás vagy párhuzam ugyancsak oka lehet a kiemelésnek: Nemcsak ti­teket dicsértek meg, hanem min­ket is. Minket is kihagytak meg ti­teket is. Hangsúlytalan a bennünket, benneteket, ha nem ezek a mondat újságoló részei: A Széchenyi té­ren láttunk benneteket; Figye­lemre se méltatott bennünket. A kielégítő válaszhoz köze­lebb visz bennünket (nem: min­ket) a szópárok alaki vizsgálata. Ez viszont már jórészt nyelvtör­ténet. A minket, titeket a mi, ti többes első és második szenté­lyű névmásokra vezethető visz- sza. Ezek az alanyként használt alakok. Ezekhez járul a-í tárgy­rag. A minket esetében egy ej­téskönnyítő n közbeiktatásával. Nélküle a miket mint azonos alakú szó félreértésre adna okot. A régi magyarban a mi magunk nyomatékos alaknak a min ma­gunk változata is általános volt. A titeket alakban erre (mármint az ejtéskönnyítésre) nem volt szükség, de használták, sőt egyes nyelvjárásokban ma is használják a tikteket változatot, amelyben a többes számot a -k többesjel is nyomatékosítja. Újabb alakulat a bennünket, benneteket, amelyeknek az alapja vagy töve a -ben határo­zórag, s amelyek az (ük)nk és az (e)tek személy ragokkal, (újab­ban személyjelekkel) egészül­nek ki. Ezek ún. személyrago- zott határozóragok mint kiegé­szült névmásalakok. S hozzájuk járul a -t tárgyrag. A magyar nyelvből más pél­dákat is idézhetnénk annak iga­zolására, hogy az azonos funk­ciót, szerepet ellátó nyelvi esz­közpárok közül a kiemelést, a többletet általában a régibb (primer) változat látja el, a sima szerep betöltésére pedig a má­sodlagos (szekunder) alak a használatos. Ezzel a néhány megjegyzés­sel talán sikerült valószínűsíte­nem a tárgyalt alakpárok hasz­nálatában „általában” érvénye­sülő különbséget. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés július 11-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐ­LAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szer­kesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A június 18-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Mégse kellett volna megkérdezni tőle, hogy van.” A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Szabó József, Pécs, Szaturnusz u. 3., Tóth Viktó­ria, Görcsöny, Petőfi u. 19., Tusnovits Imre, Szentlászló, Kossuth u. 70., Vető Margit, Dráva- szerdahely, Kossuth u. 27., Zaklajda Józsefné Pécs, Gosztonyi Gy. u. 16/a. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents