Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-02 / 180. szám
1994. július 2., szombat Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Nyilvános pályázat a Szigetvári ÁG vagyontárgyaira A Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt., mint felszámoló, nyilvános pályázat útján értékesíti a Szigetvári ÁG vagyontárgyait - irodaházat, kastélyokat, műhelyeket, iparvágányt, gazdasági épületeket, több önálló üzemet, és mezőgazdasági gépeket. A pályázatokat július 11-én 12 óráig lehet benyújtani a KHV Rt. Dél-Dunántúli Irodájában (Pécs, Hunyadi u. 2/a.). Biohumusz-hitelek A haladék, amelyet az OTP Bank Rt. nyújt egyes biohu- musz-hitel adósoknak nem általános érvényű - tájékoztatott az OTP Bank Rt. illetékese. Az OTP Bank Rt. csupán azoknak a biohumuszh-hiteladósoknak módosította augusztus 15-ére adósságrendezésük határidejét, akik kérelemmel fordultak a Biohumusz Alapítványhoz. Minden más esetben az ügyfelekkel korábban már közölt és közzétett határidők az érvényesek. A határidő-módosítás feltételei között szerepelt az is, hogy azok akik kérelemmel fordultak a Biohumusz Alapítványhoz erről írásban tájékoztassák a hitelüket kezelő OTP fiókot. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. július 1-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 155,46 156,96 158,46 Ausztrál dollár 74,07 74,74 75,41 Belga frank (100) 308,16 310,91 313,66 Dán korona 16,13 16,28 16,43 Finn márka 19,00 19,17 19,34 Francia frank 18,47 18,64 18,81 Gör. drachma (100 41,98 42,38 42,78 Holland forint 56,40 56,92 57,44 ír font 153,21 154,61 156,01 Japán yen (100) 102,50 103,43 104,36 Kanadai dollár 73,20 73,96 74,72 Kuvaiti dinár 342,59 345,92 349,25 Német márka 63,27 63,87 64,47 Norvég korona 14,49 14,63 14,77 Olasz líra (1000) 63,97 64,58 65,19 Osztrák sch. (100) 899,75 908,10 916,45 Portugál esc. (100) 61,57 62,14 62,71 Spanyol pes. (100) 76,82 77,55 78,28 Svájci frank 75,48 76,14 76,80 Svéd korona 13,11 13,23 13,35 USA dollár 101,29 102,29 103,29 ECU (Közös Piac) 121,00 122,12 123,24 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Hatan azok közUl, akiket közvetlenül érintett az összevonás Fotó: Szundi György Ez stabil hely, a légkör is más, nyugodtabbak az emberek Akiket az erőmű-bánya frigy éltet Magánszemélynek háromszáz hektár Hamarosan életbe lép a hazai földtörvény Áprilisban múlt egy éve, hogy kormányzati döntésre ösz- szevonták a Pécsi Erőmű Rt-t a komlói mélyművelésű bányákkal és a pécsi külfejtési üzemmel, így a cég már több mint háromezer embert foglalkoztat. Miként élték meg, mit vártak, és mit kaptak az integrációtól a a bányászok? Jobb a soruk, biztosabb a kenyerük? * Gallai László a harminc éves bányász múltjából a külfejtésnél majd két évtizedet dolgozott bérfelelősként, bérügyi előadóként vették át. Felesége, Erzsébet fogászati asszisztensként két éve került az erőműhöz.- A felszámolás körül nagy volt a bizonytalanság, a feszültség, néha azt se tudtuk, melyikünkre számítanak a továbbiakban. Aztán az integrációban reménykedtünk, meg tartottunk is tőle. Megnyugtattak, minden korábbi járandóságunk megmarad - mondja a férj. - Igaz, a hűségjutalmat nem szeptemberben, egy összegben, hanem idén januártól havi kifizetéssel kapjuk, de ez legalább biztos.- Én a Megyei Kórház fogászatáról jöttem át ide. Itt anyagilag is jobb. Évi két részletben megkapom a 13. havi fizetést, az áramdíj kedvezmény is számít - sorolja Gallainé.- Bár nagyobb bért nem kaptunk, de anyagilag így most sokkal biztonságosabb, és van munkahelyünk! Nagyfiúk, Péter a külfejtési üzem anyaggazdásza is átkerült a céghez, Zoltán esztergályos tanuló, bíznak benne hogy talál munkát és leérettségizik. * Papp István továbbra is diszpécser Zobákon, felesége, Piroska közgazdászként hetedik éve erőműves, a tavaly januártól önállóvá lett Komlói Fűtőmű Kft. gazdasági vezetője.- Önöket hogyan érintette az összevonás?-Édesapám a Kossuth bányától ment nyugdíjba, én is ott kezdtem 1966-ban, és ’69-től vagyok Zobákon - kezdi a félj. - Tudjuk, a mélyművelésű bányászat roppant költségigényes, ezért is ott lappang mindannyiunkban a bizonytalanság. Ki tudja, mit hoz még a jövő? Az embereket manapság jobban foglalkoztatja a munkahely megtartása, mint korábban bármikor.-Örülök, hogy férjemet is átvette a cég. Nem is tudom, mi lenne velünk? Márti lányunk orvosegyetemre jár, Hella bolti eladó. Jó, hogy mindketten dolgozunk, keresünk. * Peti János és Attila hosszan sorolják, a családból és a rokonságból hányán éltek, élnek a bányából. János karosszérialakatos, majd repülőgép-szerelő lett, leérettségizett, itt negyedik éve turbina tmk-lakatos. Öccse, Attila vegyipari gépésztechnikusként hét éve lett a szénelőkészítő diszpécsere, most ugyanott, az átadóállomás csoportvezetője.- Jól érzem itt magam, segítőkészek a munkatársaim. Ez stabil hely, más a légkör, nyugodtabbak az emberek. Humánus megfontolásból szerintem mindenképp jó volt az összevonás, nagyon sok embernek megtartotta a munkahelyét - állítja Peti János.-Már 1991 elején tudtuk, le fog állni a szénelőkészítő - kezdi Attila. - Jött a létszámleépítés, bizonytalanság, sok emberi kapcsolat megromlott. Engem is, mint a legfiatalabb diszpécsert kivettek a műszaki állományból. Átkerültünk néhány hónapra Vasas bányához, utána a külfejtéshez, ohnan kerültünk az erőműhöz.- Csak a munkahely biztonsága miatt jobb itt?-Itt egészen más minden, a szakszervezet is, itt nem idegenként fogadtak minket. Járandóságként én az étkezési hozzájárulást választottam, bátyám a szénutalványt. * A Pécsi Erőmű Rt.-nél az összevonást illetően bizonyára akadnak más véleményen lévők is. Az biztos, hogy több mint ■ kétezer bányász szerencsésnek vallja magát, s nem pusztán csak azért, mert megmaradt az állása. B. Murányi László A kihirdetését követő 30. napon, július 27-én lép életbe a termőföldről szóló törvény, melyet áprilisban fogadott el az Órszággyűlés. A jogszabály megjelenésére az Alkotmány- bíróságnak csak azon határozata után kerülhetett sor, mely kimondja, hogy a törvény szövegének szabályai nem ellentétesek az alkotmánnyal. A jogszabály szerint gazdasági társaságok és kevés kivétellel a jogi személyek, valamint külföldiek nem szerezhetnek földet Magyarországon. A belföldi magánszemélyek által megszerezhető földterület nagysága nem hadhatja meg a 300 hektárt, illetve értéke a 6000 aranykoronát. Azokban az esetekben, ahol már jelenleg is ennél nagyobb földterület van egy magán- személy birtokában, a törvény megengedi annak jövőbeni tuIfjú még, de lassan felnőtté válik a hazai hirdetési szakma, a reklámipar. A közelmúltban lezajlott 24. Magyar Reklámfilm Szemle tapasztalatai és tanulságai legalább is ezt Ígérik. A szakemberek körében immár egységes vélemény formálódik arról: milyen feltételeknek kell megfelelnie a reklámnak ahhoz, hogy célba érjen. Az alapvető kritérium az, hogy megérintse, megfogja a közönséget, találkozzék érzésvilágával, ne szakadjon el napjaink valóságától. Ilyen szempontból Ítélték telitalálatnak a szakértők a Volkswagent Kovács úrral hirdető filmet, amelynek készítői az elmúlt három évtized hazai történéseinek néhány jellemző epizódját is felvillantották. A hatásvizsgálatok egyértelműen arra Utalnak, hogy bennünket, nézőket hidegen hagynak, sőt, esetleg bosszantanak, ha számunkra idegen, fényűző környezetben ajánlgatnak különféle portékákat. Nem igazán vagyunk „vevők” például arra, amire szédítő tőzsdei forgataglajdonlását is. A korlátozás alól kivételt képez a közös tulajdon megszüntetése, valamint az, ha valaki a kisajátított földje után kapott pénzért új földet vásárol. Nem számít tulajonszerzés- nek, így korlátozás alá sem tartozik a törvényes öröklés, az elbirtoklás, illetve amennyiben valaki árverésen szerez földtulajdont. A belföldi jogi személyek közül csupán a magyar állam, az önkormányzatok, az erdő- és legelőbirtokossági társulatok és a közalapítványok szerezhetnek földtulajdont. Hasonlóan a belföldi magánszemélyekhez, a külföldi magánszemélyek is elcserélhetik már meglévő termőföldjeiket és kisajátított birtokuk kárpótlásaként kapott jegyen is vásárolhatnak területet, földbirtokot. ban, káprázatos báli mulatságon vagy mondjuk, óceánjáró luxusjacht fedélzetén próbálnak rábeszélni bennünket. Ezzel magyarázzák a reklámipar teoretikusai, hogy a külföldi reklámfilmek nálunk nem is túl sikeresek. Pedig a piacot nagyrészt ezek uralják: a bemutatott filmek 80 százaléka import-termék. A külföldi túlsúlynak egyszerű anyagi oka van: kevés a magyar megrendelő, mivel a reklámfilmek horribilis összegbe kerülnek. Egyetlen másodpercre jutó forgatási költség elérheti a 100 000 forintot, s azért, hogy az csúcsidőben képernyőre jusson, további 1 milliót is fizetnie kell a készíttetőnek. Ugyanakkor erősödik a felismerés, hogy például a rádió-reklám jóval gyorsabban hat, mint a tévébeli hirdetés. Föltehetően azért, mert a készülékek hovatovább mindenüvé elkísérik a hallgatót, s a friss, informatív reklámra a nap minden órájában reagálhatnak az érdeklődők. - zsu Milyen hatásosak a magyar reklámok? A Kék Szalag Bizottság pénzügyi ajánlásai Energetikai sikerprivatizáció Ausztriában Az EVN-nek 17 000 új tulajdonosa van - lehet, hogy eladják a cég másik felét is Dr. Rudolf Gruber (jobbról) a pécsi Zöld Hídban A GDP-re, azaz a bruttó hazai termékre vetített költségvetési hiány csökkentését szolgáló átfogó reform keretében meg kell szüntetni a bankok burkolt adóztatását. A Magyar Nemzeti Banknak a kötelező tartalékolás rendszerét a nemzetközileg alkalmazott normákhoz kell igazítania. Ebben összegezte a Kék Szalag Bizottság - melyben neves magyar és külföldi szakemberek stratégiai fontosságú kérdések elemzésével foglalkoznak - a hazai pénzintézeti szektor reformjára megfogalmazott első ajánlását. Az ebből készített tanulmányt a Kék Szalag Bizottság nyilvánosságra ho*zta. A bizottság úgy ítéli meg, hogy a bankfelügyelet funkcióinak jobb ellátása érdekében az intézményt szakmailag meg kell erősíteni, és javítani kell az MNB-vel való koordinációját. A bankok privatizálásával ugyanis a bankfelügyelet feladatai összetettebbé válnak. A bankári szolgáltatások javulása terén tartós előrelépést a bizottság szerint csupán a privatizáció hozhat. A bankprivatizáció legcélszerűbb módja az egyes pénzintézetek esetében olyan stratégiai partner vagy konzorcium által történő befektetés lenne, mely a szükséges tőkeemelés mellett korszerűbb banktechnológiát és olcsóbb forrásokat egyaránt biztosít. A pénzügyi közvetítés feltételeinek javításában a bizottság szerint a külföldi beruházók fontos szerepet játszhatnak. A privatizáció során a döntéseket az eladási tenderek eredményére célszerű bízni. Mivel a külföldiek szerepvállalása politikai viták tárgya, a kormánynak már előre határozottan és világosan állást kell foglalnia a követendő privatizációs eljárások és a külföldiek részvételét illető kérdésekben. A banki működés szabályozását megkülönböztetés nélkül minden bankra érvényesíteni kell a tulajdoni szerkezettől függetlenül. A Kék Szalag Bizottság úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi közvetítés fejlesztésében a bankok mellett a szakosított pénzintézeteknek és a nem bank jellegű pénzügyi intézményeknek is nagy szerepe van. Különösen fontos lenne a tőkepiac, ezen belül is a részvénypiac fejlődése, mert ez segítené a vállalatok tőkeellátásának javítását. A tőkepiacok fejlesztésében a kormánynak kezdeményező szerepet kell vállalnia. A Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság vendégeként az elmúlt napokban járt Pécsett Dr Rudolf Gruber, az Alsó-Ausztriai Energiaszolgáltató Részvénytársaság igazgatója, aki egyben Magyarország tiszteletbeli konzulja abban a tartományban. Az osztrák vendég látogatásának különös aktualitást adott, hogy várhatóan a közeli években kerül sor a hazai energiaipar privatizációjára, amin az Álsó-Ausztriai Energiaszolgáltató Rt. (EVN) sikerrel jutott túl. Itt jártakor erről kérdeztük Gruber urat a ZÖLD-HÍD Energetikai és Környezetvédelmi Tanácsadó Egyesülés irodájában.- Az EVN privatizációja a legsikeresebb magánosítás volt az osztrák energiaszektorban. Nagyon komolyan készültünk rá, mind szakmailag, mind pedig a fogyasztók irányában. A sikerhez természetesen hozzájárult az is, hogy a cég hosszú idő óta nyereségesen működik. Ez nem változott azóta sem, az elmúlt évi működés következtében 21 százalékos tőkearányos nyereséget értünk el.- Kik lettek a társaság új tulajdonosai?- Az osztrák állam a cég részvényeinek 49 százalékát ajánlotta fel megvételre 1989-1990-ben két lépcsőben. Az akkori kedvező kelet-európai események azt eredményezték, hogy a belföldi mellett élénk nemzetközi érdeklődés is megnyilvánult társaságunk iránt. A jegyzés nagyon rövid idő alatt lezárult, és számszerint 17000 új tulajdonosa lett az EVN-nek. Három százaléknál magasabb részesedése egyetlen részvényesnek sincs, akik között japán és egyesült államokbeli is van. Jellemző, hogy részvényeink a legnagyobb forgalmúak az osztrák tőzsdén, és biztonságuk miatt nagyon kedveltek kisbefektetői körökben is.- A sok tulajdonos nem befolyásolja negatívan a társaság működését?- A többségi tulajdon még mindig állami kézben van, ám nem elképzelhetetlen, hogy rövidesen azt is magánkézbe adják. A tapasztalat szerint ugyanis a részvényesek magas száma nincs rossz hatással a cég működésére. Ezt mutatja, hogy a részvények a névérték 14-sze- resén kelnek el az EVN-papírok a tőzsdén. Arról az egyről azonban nem szabad lemondani, hogy a fogyasztóorientált magatartás megtartásával a továbbiakban is a zökkenőmentes szolgáltatás és a versenyképesség megőrzése legyen a legfontosabb cél.- Ön fontos helyen említette a fogyasztóközpontú szolgáltatást. Mi a véleménye a baranyai energiaszolgáltató cégek kezdeményezéséről, a ZÖLD-HÍD-ról?-Nagyon örömteli dolognak tartom, hogy a cégek önállóan kezdeményezték ezt a közeledést a fogyasztókhoz, ami az egyetlen járható út számunkra. Az EVN-nél 140 ember foglalkozik folyamatosan tanácsadással, a fogyasztókkal való kapcsolattartással. Mint nálunk, úgy gondolom önöknél is hamar bebizonyosodik, hogy egy ilyen kezdeményezés milyen hatékonyan segítheti egy-egy szolgáltató cég munkáját, kedvezőbbé teheti megítélését a fogyasztók körében. Kaszás E.
