Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-13 / 191. szám
10 aj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1994. július 13., szerda Az MSZP és az SZDSZ vezetői a képviselői irodaházban véglegesítik az új kormány programját. Koalíciós kormányzás Mi változik a parlamentben? Akkor hol a helyünk? Csak egy mondat erejéig voltunk érdekesek Hogyan tovább, Tisztelt Ház? Lezajlott az alakuló ülés, majd - plenáris tanácskozással és két törvényjavaslat vitájával - az első két „igazi” munkanap. A nyári szünet előtt hogyan alakul a Tisztelt Ház további menetrendje - kérdeztük dr. Soós Tibortól, az Országgyűlés Hivatalának vezetőjétől.- Ismeretes, hogy a következő plenáris ülés július 14-15-én lesz: ekkor teijeszti be Horn Gyula a kormány programját. Ha ezt az Országgyűlés elfogadja, akkor ezzel a döntéssel automatikusan a miniszterelnök személyét is elfogadta. A következő aktus annak bejelentése, hogy a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - kiket nevezett ki miniszterré. Ekkor kerül sor az új miniszterek eskütételére, majd pedig egy jelképesnek is tekinthető mozzanatra: a miniszteri bársonyszékek elfoglalására. Jogilag ekkor ér véget az előző kabinet, az ügyvezető kormány működése. S ekkor kezdik meg hivatali munkájukat a tárcák új vezetői - vagyis az ülést követően átveszik minisztériumuk napi ügyeinek intézését.-A politikai államtitkárokat is a miniszterekkel együtt nevezik ki?- Nem, őket föltehetően július 15-18. között hallgatják meg a bizottságok, s ezt követően kapják meg kinevezésüket a köztársasági elnöktől. Ennek birtokában azután nyomban munkához láthatnak.-Július 15-én tehát lezárul a mostani, rendkívüli ülésszak?-Egy hónapos nyári szünetet tart a törvényhozás, maga a rendkívüli ülésszak azonban nem zárul le: várhatóan az augusztus 20-a utáni héten folytatódik. A hagyományos előírások szerint ugyanis a szeptemberi parlamenti tanácskozások sorolhatók a „rendes” ülések közé.-A 4-5 hetes szünet alatt tehát elcsöndesül a Ház?- Erről szó sincs. A parlamenti munka feltételeit biztosító apparátusnak ez „csúcsidő” lesz. A képviselői irodaházban és az országház épületében is ekkor végzik a legtöbb átalakítást, átrendezést. Több képviselő, aki az új ciklusban nem nyert mandátumot, az utolsó napig „hivatalban”, azaz irodai szobájában volt. A nyári szünet végére azonban készen leszünk ezekkel a munkákkal, s augusztus második felében elfoglalhatják helyüket az új parlament tagjai és frakciói. Koós Tamás Az MSZP és az SZDSZ a koalíciós tárgyalásokon megállapodott abban, hogy ésszerűsíteni kell a parlament munkáját, szélesebb jogi lehetőségeket kell biztosítani a T. Háznak, hogy valóban ellenőrzést gyakorolhasson a kormányzat felett. Ez szükségessé teszi a Házszabály módosítását, ami a jelenlegi jogszabályok szerint az Országgyűlés kétharmadának egyetértésével hajtható végre. Milyen irányokban szükséges a módosítás? Kezdődhetne azzal, kik és hogyan alakíthatnak frakciót? A pártok javaslata szerint a jövőben parlamenti frakciót csak az országgyűlési választásokon indult és országos listát állított parlamenti pártok meghatározott számú képviselői alakíthatnak, így nem fordulhat elő olyan szituáció, mint amire a korábbi négy évben számos példa volt: a pártjukkal elégedetlen, abból kiváló honatyák vagy honanyák újabb frakciókat hozhassanak létre. Tarthatatlannak bizonyult az az állapot, ahogyan a korábbi években az egyes képviselői indítványok a T. Ház elé kerültek. Megalapozatlan, a frakciók és a bizottságok által nem támogatott javaslatokon órák hosszat folyt a vita, meddő, értelmetlen szópárbajok alakultak ki a padsorok között. Az elgondolások szerint a megalapozatlan, a bizottságok által irreálisnak ítélt indítványok a jövőben már nem is kerülnek a plénum elé. A szavazások sem a korábbi menetrend szerint történnek majd; a plenáris ülésen csak olyan kérdésekben kell dönteniük a honatyáknak, amelyeket valamelyik bizottság tagjainak bizonyos hányada, vagy valamelyik parlamenti frakció egyértelműen támogat. Az előző parlamenti ciklusban a tartózkodók szavazatát nemleges szavazatként vették figyelembe, most ebben is változást javasol a két koalíciós párt. Véleményük szerint egyértelműbbé válik a parlament munkája, ha a tartózkodók szavazatait az eredmények összesítésekor figyelmen kívül hagyják. A Házszabály módosításának egyik újdonsága: a jövőben biztosítani szeretnék a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselők anyanyelv-használa- tát. A fordítás, a tolmácsolás kérdésében természetesen a későbbiekben születik majd döntés . Ésszerűsítik a napirend előtti felszólalások rendjét is, várhatóan csak a frakcióvezetőknek lesz lehetőségük élni ezzel a joggal. Korlátozni fogják a felszólalások időtartamát is, ugyanakkor a korábbinál tágabb teret biztosítanak a kisebbségi vélemények ismertetésének. Új mederbe terelik a bizottsági munkát. Az ülésekről rendszeresen hiányzókkal szemben Bármily komoly témák sorakoztak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi parlamenti közgyűlésének napirendjén, a kisebbségi jogoktól a válságmegelőző mechanizmusig, a sajtófigyelem jó részét - sajnos - megint csak a Vlagyimir Zsiri- novszkijhoz fűződő skandalum kötötte le. A szélsőséges nacionalista nézeteiről hírhedtté vált moszkvai honatya ugyanis (paradox módon épp a biztonságpolitibüntető szankciókat helyeznek kilátásba: az országgyűlési ülésszak alatt a bizottsági szavazások több mint egyharmadá- ról hiányzó képviselők várhatóan elveszítik bizottsági tagságukat, és egy éven belül nem választhatók be másik bizottságba sem. A szavazásról való igazolatlan távoliét esetében csökkenteni fogják a vétkes képviselők tiszteletdíját. Mindez jelzi, hogy a parlamenti munka súlypontja e testületek irányába tolódik el. Az egyes üléseken jelen kell majd lenniük azoknak a jogászoknak, aki a javaslat megszövegezését véglegesítik és ott kell lennie a kormány döntésre felhatalmazott képviselőjének is, hogy a végrehajtás során érvényesíteni tudja a bizottságokban elhangzott észrevételeket. A Házszabály megváltoztatása a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítását is maga után vonja. Ebből következően változnak majd a titok- védelem előírásai, szigorodnak a gazdasági összeférhetetlenség szabályai, és a parlamenti munkával együtt járó lobbyzás játékszabályai is átalakulnak. kai bizottság ülésén) egy sor olyan kijelentést tett, amely nemcsak a jelenlévők közt keltett hangos nemtetszést, de további diplomáciai botrányokhoz is vezethet. Oroszország nélkül Ausztriában ma csak „törökök és muzulmánok” lennének - mondta például, majd hatalmas felzúdulást keltve kifejtette: a harmadik világháborút ,Jia és azonban nélkül” Oroszország fogja megnyerni. Sz.G. Újból töprenghetünk: hol a tényleges helyünk a világban? Úgy éreztük, hogy Clinton amerikai elnök múlt heti lengyelországi látogatása és az általa ott elmondottak növelhették a kelet-közép európaiak önbizalmát. Christopher amerikai külügyminiszter varsói találkozása a térség államainak - köztük Magyarország - külügyminisztereivel és az ott megvitatott témák ugyancsak azt a hitünket erősíthették, hogy a világ első számú hatalma végre talán valóban megérti: mennyire fontos elemei a világpolitikának az egykori szocialista országok, s ennek megfelelően kezeli Európa kevésbé fejlett felének politikailag, gazdaságilag sőt katonailag is zűrzavaros problematikáját. Optimizmussal vártuk tehát a a G 7-ről immár G 8-ra átkeresztelt szupersztárok - Amerika, Anglia, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, OlaszorA harangok nemcsak délben szólnak. Konganak jószerével a nap minden szakában. Cseng-bong a lélekharang a Hét, a Híradó stábjáért, a tönkrement kis példányszámú napilapért, a majd 5 millióval „utcára került" főszerkesztőért... Magán-közügy? Fülsértő ez a harsány bim-bamozás. Akik a kötelet húzzák, nemrég épp ők győzködték a nézőket, olvasókat, hogy az Egyenleg kiebruda- lása a képernyőről, a bátran kérdező riporterek elhallgattatása, a rádiós „takarékossági” tisztogatás, a kritikus hangú műsorok fölszámolása - vihar egy pohár vízben. Kiért szól a harang? Új parlament, új koalíció, új kormány, új program, új politikai stílus - megannyi nagy léptékű, siker és kudarc esélyét egyként magában hordó változás idejét éljük. Mindennek igenis része a váltás sok-sok nehézsége, egzisztenciákat is érintő öröme-keserve. A A Köztársaság Párt választási programjának egyik központi kérdése a volt a nyugdíjak teljeskörű értékállóságának azonnali biztosítása. A Köztársaság Párt ezért a szeptemberre tervezett nyolc százalékos nyugdíjemelés tekintetében a teljeskörű elvét vallja. Ezen túlmenően meg kell vizsgálni, hogy az így kialakult nyugdíjemelés hogyan viszonyul az aktív foglalkoztatottak nettó bérszág és immár Oroszország első embereinek - hétvégi nápolyi tanácskozását. S mire ébredhettünk? Kiderült, hogy a világ hatalmasai számára a világgazdasági fejlemények és saját gazdaságuk viszonylag kedvező jelei, Jelcin „befogadása”, Ukrajna megse- gélyezése - e kétségtelenül fontos megnyilvánulások - mellett a kelet- és közép-európai országok mindössze egyetlen, a reformok folytatását bátorító mondat erejéig voltak érdekesek. Mit mutat ez? Azt, hogy a világ nagyhatalmai mindig a maguk érdeksorrendjébe helyezik a mi térségünket, s olyan mértékben foglalkoznak vele, amennyire az adott helyzetben érdekükben áll. Most megint töprenghetünk: a valóságban is olyan kicsinyke ez az érdekeltség, mint amilyennek most látszik? Kocsis Tamás tömegtájékoztatásban is. De csak fontos, konfliktusokkal terhes, indulatokat is kavaró része, az egésznek pusztán egy szegmentje. És etikátlanul visz- szaél mikrofonnal, kamerával, lehetőségével az, aki ennek ellenkezőjét próbálja elhitetni velünk. Mert önmagáért veri félre a harangokat. Messze még a médiaháború vége? A nagy hangzavarból arra lehetne következtetni, hogy a sajtó-frontokon egyelőre nincs kilátás fegyvemyugvásra. De bízzunk benne: ez csak akusztikai csalódás. Tudnivaló, hogy nagy lármát kevesen is tudnak csinálni. A hatalomváltás nyerteseinek tarsolyában talán már ott van a fegyverszüneti megállapodás tervezete. Rajtuk, bölcsességükön és önmérsékletükön múlik, hogy végre a nézőkről, olvasókról szóljanak a hírek, a műsorok és ne azokról, akik írják és szerkesztik. Bajnok Zsolt növekedéséhez, és az attól való elmaradás esetén még ebben az évben a különbséget rendezni kell. Számításaink szerint ez további nyugdíjemelést kell, hogy jelentsen. így a Köztársaság Párt elfogadhatatlannak és indokolhatat- lannak tartja a tervezett 8%-os emelés mértékének csökkentését. Köztársaság Párt Baranyai Központja Zsirinovszkij szélsőséges nézetei Kiért szól a harang? Nagy lármát kevesen is tudnak csinálni Értékálló nyugdíjakat Van-e más út Koreában? Az elszigeteltség fenntartása nem vezet sehova Ki kapja Kádár János szobáját? Fehérházi csiki-csuki Vajon Kim ír Szén halála után merre fordítja a hosszú évek óta elszigeteltségben tartott távol-keleti ország kor- mányrúdját a 82 évesen eltávozott pártvezető-államfő-félisten utóda, aki minden valószínűség szerint saját fia, az 52 éves Kim Dzsong II? Fennmarad-e feszültség a Koreai-félszigeten, vagy folytatódnak az óvatos, sokszor szinte csak jelzésszerű gesztusok a párbeszéd kialakítására Szöullal és Washingtonnal? A nukleáris szakadék szélén való táncolás irányvonalát viszik-e tovább Korea északi felében, vagy pedig tartósan győz a józanság? Felesleges kérdések? Korántsem, mert nem mindegy, ki, mennyire és milyen gyorsan ismeri fel e "korparancsot". Kim ír Szén arról volt híres, hogy magát - és népét - évtizedekig szinte függetlenítette a gazdasági és politikai racionalitástól, s igyekezett feltartóztatni a változások elkerülhetetlen hullámát. De az elnök halála előtt egy-két héttel országa kimozdulni látszott a rákényszerí- tett mozdulatlanságból. Van-e más út? Tehet-e az új vezetés mást, mint hogy elszánja magát a külvilág által elvárt, régóta esedékes reformok bevezetésére? Lehet-e egyáltalán más irányba tartani, mint a realitások felismerése, a tárgyalások beindítása, az atomfenyegetéssel való zsarolás feladása felé? Lehet, de értelmetlen volna. Hisz éppen Kim ír Szén korszaka bizonyítja: az elszigetelődés fenntartása nem vezet sehová Koreában sem. Sz. G. Egyszerűen Fehér Háznak nevezik a pesti Margit-híd déli oldalán, a Parlament közelében látható épület-kolosszust. A negyvenes évek második felé ben épült, eredetileg az Állam- védelmi Hatóság központja számára. Később az MSZMP Központi Bizottságának székháza lett, egészen a rendszerváltásig. Azóta a parlamenti képviselők irodaházaként „foglalkoztatják”. Az előbb említett időszakaiban sokak számára karrierjük csúcsát jelentette, ha bekerülhettek. Az elmúlt négy évben is akadtak hasonló „vállalkozók”, akik számára ugródeszkát jelentett a Fehérház, minthogy itt vannak a parlamenti képviselők irodái. Napjainkban zajos a ház, fúrnak, faragnak benne, mert általános költöztetés van napirenden. A választások után világos lett: új erőviszonyok alakultak ki, az új arányoknak megfelelően ismét el kell osztani a szobákat. Az már eldöntött tény, hogy az MSZP a ház első, második, harmadik emeletét kapta meg, ahol eddig az MDF frakció „lakott”. A tulipános képviselők most „feljebb” kerültek, a negyedik és az ötödik emeletre. így esett meg, hogy az előző „lakó”, amikor a szobájába akart menni, azt tapasztalta, hogy az már foglalt. Őr is áll előtte, mivel a friss „honfoglaló” éppen Szabad György, az országgyűlés volt elnöke. A régi lakó, Szili Sándor, az MSZP képviselője így sok kollégáját megelőzve, nyomban leköltözhetett a harmadikra. Az épület déli részének első emeletén, a 131-es szám alatt nem egyetlen szobát találunk, hanem azokat a munkaszobákat, amelyek Kádár Jánosnak és négy közvetlen munkatársának a rendelkezésére álltak. Sok világhíresség, nevezetes politikus, tudós, művész megfordult ezekben a helyiségekben, köztük a világ minden komoly lapjának, tv-jének, rádiójának vezető munkatársa is. Amikor Nyers Rezsőt a párt elnökévé választották, átmenetileg ismét lakott volt a 131-es, de utána már senki sem foglalta el. A rendszerváltást követően az Interparlamentális Unió képviselete tevékenykedett e szobákban. Az elkövetkezendő időben pedig az új parlament szociális és egészségügyi bizottságának lesz az állandó „székhelye”. Az első emelet északi szárnyában a Grósz Károlynak kiépített főtitkári rész nagy átalakuláson ment keresztül. Valamikor ezen a részen Havasi Ferenc és Óvári Miklós KB-titkár dolgozott, de az átépítés után, a 117-es számú rész a főtitkár ,rezidenciája” lett. Ezt az épü- letszámyat és az elnök munkahelyét a Politikai Bizottság állandó ülésterme - jelenleg a kulturális bizottság tanácskozásainak a színhelye - kötötte össze. A volt főtitkár helyére először Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője költözött, majd az utódja, Kulin Ferenc is ezt a helyet választotta magának. Napokon belül új névtábla jelzi, hogy itt található Szekeres Imre, az MSZP alelnöke, frakcióvezetője. Csak a FIDESZ és a Kereszténydemokrata Néppárt marad az eredeti helyén, ők ússzák meg a költözést.- Ennyit, mint az utóbbi öt évben, nem költöztettünk ebben a házban - jegyezte meg a harmadik emeleti liftnél éppen „akcióban” lévő, nagy költöztető brigád egyik tagja, amint egy több mázsás lemezszekrénnyel birkóztak, azt vitték a negyedikre. - A demokrácia már csak ilyen, sok benne a költöztetés - jegyezte meg búcsúzóul a közel két évtizede a Fehér Házba került „súlyemelők” képviselője. Maris János
