Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-13 / 191. szám

1994. július 13., szerda Korunk aj Dunántúli napló 11 Július 16. és 22. körül Tűzijáték a Jupiteren A Dunántúli Napló július 6-i számában az „Üstökös száguld a Jupiter felé” címmel megje­lent figyelemkeltő írást - az esemény jelentőségére való te­kintettel - érdemes kiegészí­teni. E nagy bolygó május 1-én légkörébe. A Földre is naponta tonnányi mennyiségben hulla­nak le a térségünkben mozgó kő- és vasdarabok. Szerencsére ezek picinyek, zömük már a magaslégkörben elég, elporlad. (1998. március 23-án Amerika keleti partjain várható egy 800 1993 tavaszán még szoros közelségben voltak a gyöngyfüzér tagjai. Milyen lesz a jövő tudománya? A betegségeket olyan gyógy­szerekkel kezelik majd, ame­lyek egyfajta lövedékként meg­keresik a baj gócpontját, s ott fejtik ki hatásukat, a bolygónk körül keringő műholdak pedig „belátnak” a földkéreg alá, s így megtalálják a különböző ás­ványkincs-lelőhelyeket, miköz­ben a bányákban az embereket teljesen a robotok váltják fel - ilyen és ehhez hasonló újdonsá­gok várnak az emberiségre a következő tíz évben, legalábbis egy újonnan megjelent francia lap, az „A venir” szerint. A jövő kilátásait taglaló újság 2000 japán kutató véleményét összegezte, s tárta olvasói elé bemutatkozó számában: e köz­vélemény kutatás szerint a 2005-ig terjedő évtizedben na­gyobb tudományos haladás vár az emberiségre, mint az elmúlt harminc évben összesen. Csak néhány példát kira­gadva: a tudósok szerint 1998-ra várható a nagy sebes­ségű vonatok általános elterje­dése a világ fejlettebb országai­ban, s ugyanekkorra a jelenlegi 24 óráról 72 órára nő a meteoro­lógiai jelenségek előrejelezhe- tőségének határa. 2001-ben a tengeralatti épít­kezés technológiája már lehe­tővé teszi, hogy a vízfelszín alatt építsenek szórakoztató és lakóközpontokat, s szintén 2001-re várható a genetikailag manipulált mezőgazdasági ter­mékek elterjedése. 2002-ben kezdődik a „táv­gyógyászat” amikor a rutin­vizsgálatok miatt már nem kell kórházba vagy rendelőintézetbe menni, s ugyanekkortól számít­hatnak az idős emberek, vagy a rokkantak ápolórobotok beve­zetésére. Végül ami a cikk elején sze­replő újdonságokat illeti, ezek 2004-2005-től válnak majd megszokottá. Mindez persze még a jövő zenéje, ám a lap olyan újdonsá­gokkal is szolgál, amelyeket már most kapni lehet egyes üz­letekben. Létezik például olyan fürdő­ruha, amelyet nem kell levetni, az ember úgy is bámul alatta; a kényelmes - és gazdag - házi­asszonyok ma már választhat­nak, hogy késsel, vagy lézerrel akarják-e megpucolni a krump­lit, egy angol feltaláló pedig - az amerikai bombázók példá­jára - olyan gépkocsit épített, amely a rendőrség bánatára a radarok számára láthatatlan. S.Tóth László Egy sakkhúzás fiziológiája A gondolkodás folyamán cukorigény jelentkezik Robotpilóta kémleli a Földet Az amerikai légierő legújabb felderítőgépét, az Argus 2 néven emlegetett csodamasinát infra­vörös, optikai, akusztikai és ra­darérzékelők tömegével szerel­ték föl. Elektro-optikai fényké­pezőgépével (lencséjének gyúj­tótávolsága 1000 milliméter!) még az észlelt földi tüzérségi üteg ágyúinak kaliberét is meg lehet állapítani. A gép akár 6000 mérföldre (9656 km-re) lévő célt is felde­ríthet. Repülési magassága 5000-8000 méter. Hossza 8,1 méter, számyfesztávolsága 14,8 méter. A gép orrában egy 1,7 méter átmérőjű parabolaantennát helyeztek el, hogy az észlelt ada­tokat katonai műholdak közre­működésével a földi bázisra to­vábbítsa. Számítógépe másod­percenként 1,5 Mb(me gabite) adatot képes feldolgozni. Ezek a berendezések pótolják a személyzetet. Mert a felderí­tőmasinán nincs ember, a földi központból irányítják, vagy a fe­délzeti számítógép vezérli. A San Diegó-i General Ato­mics Aeronautical Sistems cég által tervezett és épített repülő­gép a most kezdődő próbák után előreláthatólag jövő januárban áll hadrendbe. Elsősorban a vál­ságövezetek (Szomália, Ruanda, Bosznia, Haiti) fölött kívánják beverni. AIDS-vizsgálat nyállal AIDS-teszt elvégzéséhez ed­dig minden esetben vérvételre volt szükség, amelyben aztán a HIV-vírus antitestjei után kutat­tak. Kezdetben a vért a laborató­riumokba kellett beküldeni, ma már bármelyik orvosi rendelő­ben gyorsteszt is végezhető, és az eredmény néhány perc múlva rendelkezésre áll. Izraeli tudó­soknak most sikerült olyan AIDS-tesztet kifejleszteniük, amelynél az elemzéshez csak nyálra van szükség. Az új mód­szer első kísérletsorozatát már eredményesen be is fejezték. A „nyálas” AIDS-tesztnek sok előnye van. Először is kép­zetlen személyek is elvégezhe­tik, másodszor nincs szükség bonyolult és drága laboratóriumi berendezésekre. Döntő áttörést azonban abban jelent, hogy nem kell vért venni a páciensektől. Ugyanis a vérvétel nagy óvatos­ságot igénylő művelet, mert HÍV pozitív esetekben fennáll a fertő­zés veszélye. A nyáltesztnél ez a kockázat nem létezik, minthogy a nyál a tudomány mai állása szerint nem tartalmaz AIDS-ví- rust, legfeljebb csak a HIV-vírus ellen képzett antitesteket. Az AIDS-nyáltesztet ,Jmmu- noComb” néven hozzák forga­lomba. A felszereléshez egy fé­sűhöz hasonló eszköz tartozik, amellyel a nyálmintát veszik, to­vábbá azok a vegyszeres edé­nyek, amelyekkel 12-36 egyedi AIDS-tesztet lehet elvégezni. A mozgó laboratóriummal már öt perc alatt megbízható eredmény érhető el. volt hozzánk legközelebb, 4,4 csillagászati egységnyire, 600 millió kilométerre. Egész éj­szakán keresztül uralkodott égboltunkon ez az ókori főis­tenről elnevezett testvérünk. Már az akkori emberek is meg­érezték - hiszen méretét meg­állapítani még nem tudták - ki­emelkedő szerepét bolygótár­sai között. Most egy vele kap­csolatos aktuális csillagászati katasztrófa hívta fel rá a fi­gyelmet. A katasztrófa nem a Jupitert fenyegeti, hanem ő okozta. Sőt azt részben már megtette 1992. július 7-én ezzel a felfedezői­ről (Gene Shoemaker és Ca­rolyn nevű felesége, valamint David Levy csillagászokról) Shoemaker-Levy 9-nek elne­vezett, az 1993-ban kilence­dikként felfedezett üstökössel. Akkor ugyanis a közelébe kényszerített egyetlen testből álló óriás hegységnyi üstököst vonzóerejével 21 darabra sza­kította szét. E darabok mint egy gyöngyfüzér, azóta nagyon szétszóródott libasorban tettek meg egy, a bolygó gravitációs hatására ismét módosult ellip­szist a Jupiter körül. A vissza­menőleges számítások szerint az 1960-as évek elején hozta be a Nap a tőle fényévnyire ke­ringő üstökösfelhőből a boly­górendszer belső térségébe. Pályájukon mozogva most ismét annyira közel kerültek a Jupiterhez, hogy július 16-tól kezdve hat napon át egymás­után belezuhannak a bolygó méter átmérőjű meteorit be­csapódása, de a fejlett űrtech­nika azt már bizonyára kint az űrben el fogja tudni téríteni.) A Jupiter 141,700 km egyen­lítőjén mért átmérőjű gáz­gömb. Ebbe csapódik bele a 21 db szikla. A bolygó teljes egé­szében főleg hidrogéngázból áll, csak a legbelseje sűrűsö­dött hidrogén-hélium fém­maggá. A Földön felrobbantott legnagyobb hidrogénbomba ereje 58 megatonna volt. Ennél százezerszer nagyobb erejű robbanások történnek a bolygó és az 1-4 km-nyi átmérőjű üs­tökösrészek ütközésekor. A csillagászok, a fizikusok sem tudták előre megbecsülni, hogy a légkör milyen mélységében következnek be robbanások, és hogy azoknak milyen követ­kezményei lesznek. Maga a bolygó a Földnél 318-szor nagyobb tömege mi­att természetesen meg sem érzi az eseménysorozatot, de légkö­réből " hatalmas gombafelhők törnek fel a magasba, és nyo­muk talán sokáig ott marad a látható felszínen, mint ahogy a jelenlegi, legalábbis több száz év óta meglévő „Nagy Vörös Folt”-ja. Kezdetleges távcsövével va­lószínűleg már Galilei is ész­lelte 1610-ben ezt az alakzatot. Cassinitől és Hooketól már 1664-től vannak róla adatok. 1878-ban a Folt feltűnően ki­vörösödött, alakját sokan leraj­zolták. Később hol elhalvá­nyodott, hol kifényesedett, de kétségtelenül egyazon alakzat létezik már századokon keresz­tül. 1973-ban, majd a követ­kező években a Pioneer- majd 1979-ben a Voyager szondák közelről is lefényképezték. A 22 fok déli szélességen je­lenleg 40x10 ezer kilométeres tengelyű ellipszis alakú, de néha ennél jóval nagyobb lég­köri képződmény ez, mely együtt forog a bolygóval, melynek - óriási mérete elle­nére - 10 óra a forgásideje. De a Foltnak a légkörön belüli sa­ját mozgása is van, 11 km/órás sebességgel nyugat felé lema­rad. Egy teljes kör megtételé­hez 5 év kell. A Folt keletkezésére és tar­tós fennmaradására eddig nem találtak magyarázatot. Kuiper alacsonynyomású örvényre gondolt. Ilyenek a földi ciklonok, me­lyek a tengerek felett sokáig élnek de szétesnek, ha száraz­földek fölé érnek. A Jupiteren nincs szárazföldi alakzat, így maradhatott fenn máig. Most kiderülhet, hogy a mostanihoz hasonló sziklák becsapódása nyomán keletkezett. Az említett szondák felvéte­lei fantasztikusan szép képe­ken örökítették meg a bolygó egyenlítőjével párhuzamos öveinek és sávjainak örvényeit, mintázatát. Valószínűleg ezek energiái is táplálják a „Nagy Vörös Folt”-jának a forgását és hordanak bele vörös színű gáz­anyagot, talán foszfor-nitrogén vegyületeket. Mostantól talán több ilyen folt marad légköré­ben. Az esemény csak manapság ritka a Naprendszerben. Évmil­liárdokkal ezelőtt így gyűlt össze a bolygók anyaga, vagy legalábbis így gyarapodott tömegük. Földünké is. Akinek alkalma lesz táv­csőbe benézni, a felsértett lég­körű Jupitert a Szűz- majd au­gusztus második felében a Mérleg csillagképben keresse napnyugta után a nappályán, a délnyugati égbolton. Dr. Tóth Korszakalkotó új parfümgyár­tási technológiát dolgozott ki egy amerikai cég. Hogyan is készül­tek eddig a parfümök?. Az illat­szergyártók letépkedték a növé­nyek leveleit, a virágokat, egy­szóval irtózatos pusztítást végez­tek a növényvilágban. S mindezt azért, hogy illatokat nyerjenek. Ennek azonban vége. Az ame­rikai New Yersey állam egyik városában, Unionban a Nemzet­közi ízesítők és illatosítok nevű cég vadonatúj technológiát dol­gozott ki a parfümgyártáshoz szükséges illateszenciák előállí­tására. A „virágtérelemzés”-nek elkeresztelt eljárással nemcsak Radioaktívvá tett cukrot fecs­kendezett kísérleti alanyai ereibe Jordan Grafman amerikai neuro­lógus, hogy kiderítse: mi játszó­dik le az ember fejében, amikor egy sakklépésen töpreng. Mint a Nature című amerikai folyóirat a kísérletről szóló beszámolójában megállapítja, a kutató abból a tényből indult ki, hogy a gondol­kodási folyamat során cukorigény jelentkezik. Ha tehát láthatóvá tesszük a szervezetben keringő cukrot, nyomon követhetjük: az agy mely helyein zajlik le az ész­beli művelet. A sugárkezelt édesség útja ar­ról árulkodik, hogy a sakkozó (feltételezhetően a döntéseit nem intuitíven hozó, lassabban cse­lekvő, úgynevezett átlagsakkozó) az illatforrásnak számító növé­nyek élete menthető meg, de az így előállított illat aromája sok­kal „finomabb”, mint ami a leté­pett virágokból nyerhető. A kuta­tók kimutatták, hogy amint levá­lasztják a virágot vagy a levelet az élő tőről, kémiai reakciók so­rozata játszódik le, s ennek kö­vetkeztében előnytelenül meg­változik az illatmolekulák össze­tétele. Az új eljárás során üveg­csészét illesztenek a nyíló virá­gokra, amelyből egy csövön ke­resztül kiszívják az illatmoleku­lákkal folyamatosan telítődő le­vegőt. A csőben egy szűrőt he­lyeznek el, amelyen fennakad­három szakaszban fog hozzá,hogy egy-egy figurát odébb mozdítson a táblán. A mű­veletet megjelenítő pozit­ron-emissziós tomográf képer­nyőjén először a látókéreg mun­kájára valló jelek tűnnek fel: a já­tékos észleli a kiszemelt bábot, színét és helyzetét. A bal agyfél­tekének egy másik pontján a já­tékszabályokat tárolja az ember, ezeket második mozzanatként ak­tivizálja. Ezután kerül sor a har­madik és legigényesebb műve­letre: az akció megtervezésére és lehetséges következményeinek felbecsülésére, vagyis a válasz és viszont válasz kölcsönhatásának mérlegelésére. Eme stratégiai tar­talmú töprengés már az agy jobb féltekéjében megy végbe. nak az illatmolkulák, majd a szű­rőt „átmossák”, s szétválasztják a hasznos és haszontalan ré­szecskéket. Ezt követően a meg­felelő molekulákat elemzik, és kémiai összetételük alapján mes­terséges úton állítják elő a kívánt illatot. A cég eddig 200 fajta virág, levél és gyümölcs illatát készí­tette el ily módon. Az eljárás két­ségtelenül bevált. Calvin Klein „Eternity” és az Yves St. Laurent „Champagne” nevű parfümjét már az új technológia segítségé­vel gyártják. Az eljárás az eddigi módszerhez képest olcsóbb a parfümgyártók számára. Mesterséges illatmolekulák A szén 250, az olaj 40, a földgáz 65 évre elég Energia - 2020 Négyszeresére nő az ember­iség villamos-energia szükség­lete a következő huszonöt év­ben - állapította meg az Energe­tikai Világtanács elnevezésű szervezet tanulmánya, melynek elkészítése három évig tartott a mintegy 3.5 millió fontot emésztett fel. A tanács részletesen felbe­csülte bolygónknak a következő évezred első negyedéig várható energiaszükségletét és az igé­nyek kiegészítésének módoza­tait. A kutatás kezdetekor - 1990-ben - állapítják meg a ta­nulmány szerzői, a föld lakos­ságának körülbelül a fele nem jutott villamos áramhoz. Ha ez az irányzat nem változik, akkor 2020-ra a „harmadik világ” né­pességének túlnyomó része nél­külözni lesz kénytelen az elemi kényelmi feltételeket. Ennek elkerüléséhez kétszer annyi energiára lenne szükség, mint a jelenlegi világtermelés. Mivel a gazdasági növekedés is elkép­zelhetetlen az energiaágazat fej­lődése nélkül, reális veszély az is, hogy a villamossággal való indokolatlan vagy indokolt ta­karékosság gazdasági feszült­ségeket, ezen keresztül politikai destabilizálódást okoz. Villamosenergiából 2020-ra négyszer annyi kellene, mint ma, és ennek biztosításához va­lamennyi energiaforrást fel kell használni. Annál is inkább, mi­vel az ásványi energiahordozók- a szén, a kőolaj, a földgáz - készletei számottevően fogyat­koznak. A jelenlegi fogyasztási szintet feltételezve a szén 250, az olaj 40, a fölgáz 65 évre ele­gendő. Jócskán fokozni kell hát az atomenergiatermelést. Ez pedig, mint köztudomású, nem veszélytelen, s már csak a ra­dioaktív hulladékok tárolásával kapcsolatos problémák miatt is társadalmi feszültségek meleg­ágya. Ezért is fontos lenne, hogy növekedjék a „megújít­ható” energiahordozók - a víz, a szél, a nap, az árapály és a bio­massza - aránya az energiater­melésben. Ez az arány eszmé­nyi esetben érheti el az egész energiafogyasztás 12 százalé­kát. Az amerikai haditengerészet a NASA segítségével új helikopter motort kísérletezett ki. Ennek segítségével zajtalanná válik a helikopter. A harcászatban igen jelentős kísérlet befejeződött, most kezdődik a széria gyártás. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents