Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-12 / 190. szám
8 Magazin 1994. július 12., kedd Az „egyetemesség” csak nemzetközi kapcsolatokkal garantálható Egyetemek egymás között Dr. Török Béla professzor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem volt külügyi rektorhelyettese sokat tett az utóbbi tíz évben azért, hogy a POTE-t intézményesen is bekapcsolja a nemzetközi tudományos-oktatói élet vérkeringésébe. Ezért talán nem is meglepő, hogy épp őt hívták meg egy tübingeni kere- kasztal-beszélgetésre, melyet a Südwestfunk rádió szervezett, és témája az egyetemek közötti nemzetközi kapcsolatok, a partnerség kilátásai voltak.- A beszélgetésen Adolf Teis, a Tübingeni Egyetem elnöke, két német és két amerikai professzor vett részt és jómagam - mondta Török professzor. - Tudott dolog, hogy a 9 fakul- tású Tübingeni Egyetem száz külföldi kapcsolata közül a POTE az egyik. De miért is van minderre szükség? A 70-es évek elején az illetékesek előtt egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a német tudomány kezd elmaradni a világ élvonalától. Ezért vált elsődleges fontosságúvá, hogy professzorok, asszisztensek, sőt hallgatók is lehetőség szerint minél nagyobb számban ellátogathassanak a tudomány fellegváraiba továbbképzésre, amik már akkoriban is főképp Amerikában és Japánban voltak. Ez a képzési, együttműködési módszer lassan gyakorlattá vált, s ma már szinte természetes, ám hangsúlyozni kell, hogy mindez mintegy két évtizedes szervezett munkának köszönhető!- Mi volt a helyzet az egykori szocialista országokban?- Ezt ott is megkérdezték, és azt kellett válaszolnom, hogy szerződéses nyugati kapcsolat nem volt, inkább csak egyéni ismeretségekre, szakmai barátságokra támaszkodó együttműködés. 56 előtt egyáltalán nem lehetett utazni sehova, és 58 után is inkább azok a személyes kötődések éledtek fel újra, amik még idősebb kollégák által a két világháború között köttettek. Érdekes viszont, hogy ennek ellenére az úgynevezett „baráti országokkal” sem törekedtünk magas szintű kooperációra. A helyzet persze, fokozatosan javult, engedtek a gyeplőn. 1980-ban egy pécsi radiológiai kongresszus alkalmával - előzetes levelezés, egyeztetés után - fél óra alatt elhatároztuk Frommhold professzorral a Tübingeni Egyetemmel való hivatalos kapcsolatfelvételt, ám a bürokratikus útvesztő miatt erre csak két év múlva kerülhetett sor! De ez is nagyon nagy szó volt, és már már több mint 150 ember járt Németországban (kezdetben hallgatók nem mehettek) információ- és tapasztalatcserén.-Milyen egyéb érdekes témák vetődtek fel?-Számomra rendkívül érdekes volt, amit egy atomfizikus mesélt. Nevezetesen az, hogy az ő intézetének nemzetközi kapcsolatai a közös projektek végett oly széleskörűek, hogy már otthon, Németországban is a munkaidő 80 százalékában angolul beszélnek, mert csak így lehetséges az együttműködés. Tübingenben egyébként senki sem lehet professzor anélkül, hogy tökéletesen ne uralna legalább két idegen nyelvet!-A rádióműsoron túli személyes beszélgetésben az is tisztázódott, hogy bár a DAAD (Német akadémiai Cserekapcsolatok Intézete) megvonta Tübingentől a „központi” támogatást, és ezért az egyetemnek némileg le kell építenie kapcsolatait, ez Pécsre nem vonatkozik, tovább is az eddigi formában folyik majd az együttműködés. M. K. 1996-ban ezeréves lesz a Pannonhalmi Főapátság A világ elől remeteségbe menekülő norsiai Benedek tanítványai kis kolostorokban telepedtek le, ahol imádságban és munkában találták meg az élet értelmét. Az első bencés szerzeteseket Géza fejedelem „invitálta” hazánkba 996-ban, ők Pannóniában Szent-Márton hegyén telepedtek le. A legenda szerint miután a dombtetőn kitűzték a templom oltárát jelző keresztet, hozzákezdtek a kis missziós kápolna és a földbe vájt, agyagba rakott kövekkel falazott szerzetesi cellák megépítéséhez ... Hogy valójában milyen is volt a majd ezer évvel ezelőtti monostor, azt ma már nehéz elképzelni. A szerzetesek életét a Szent Benedek által megfogalmazott Regula szabályozta. A bencés kolostorokban elengedhetetlen volt a könyv, a könyvek írása, az írás tanítása, a könyvtár használata. Ma 340 gimnazista, 55 szerzetes, 20 novicius él, tanul, dolgozik a pannonhalmi apátság falai között. A szerzetesek 5 óra 4o perckor kelnek, imádkoznak, misét hallgatnak. Fél hétkor keltik a gimnazista diákokat a kollégiumban, akiknek az ima, illetve a reggeli után 5-6 órájuk van. Ez alól csak a vasárnap a kivétel. Ebéd után 2-től fél 4-ig szabadidős foglalkozások következnek, majd 7-ig tanulás. A vacsora után tévézhetnek, filmeket nézhetnek a házi moziban. A szerzetesek élete abban különbözik a diákokétól, hogy a munka, a tanítás mellett több időt töltenek imádkozással. Az ódon műemlékfalak között ma nagyon jól megfér egymással az ősi hagyomány Kétmilliárd kellene a felújításhoz szellemének a tisztelete és a modem technika: a XVI. századi antik bútorok között a telefon, a telefax, a számítógép, a televízió... A normatív állami támogatásból és a havi 3000 forintos szülői hozzájárulásból megél az iskola, de felesleges bevételük, amelyből fejleszthetnének, amit visszaforgathatnák az oktatásba, sehonnan sem származik. Az anyagiakat illetően az apátság sem mentes a gondoktól. Pedig az iskolára ráférne a felújítás, kellene egy új tornacsarnok. Csak a 350 ezer kötetes könyvtár felújítása 170 millió forintba kerülne.-A Szent Márton kolostor alapításának ezredik évfordulójára készülünk. Az 1996-ra tervezett ünnepségsorozat sikere azon áll vagy bukik, hogy meg- lesznek-e hozzá az anyagi feltételek - mondja Dr. Várszegi Asztrik főapát. - Ahhoz, hogy az ország egyik legnagyobb műemlék épület-együttese megfelelő állapotba kerülhessen, komoly állami támogatásra lenne szükség. Elkészült a rendezési, fejlesztési terv, jelenlegi számításaink szerint 2 milliárd forintra lenne szükségünk, de az Országgyűlés számunkra csupán évi 100 millió forintot hagyott jóvá. Dr. Várszegi Asztrik nem kis büszkeséggel beszél az apátságban folyó kutatási és feltárási munkákról. Februárban a Bazilika tornya alatt közel ezer esztendős kőfalra leltek. Ez a felfedezés arra utal, hogy a dombtetőn már a XI. században is komoly kőépület állhatott. A Mátyás kori kerengő legfrissebb felfedezése egy freskó, amely a ma 800 éves templomépület külső falát díszítette egykor. A feltárás jelenlegi állapotában még csak következtetni lehet a kép méretére, témájára, de remélik, hogy az ezeréves ünnepség szerves részét alkothatja majd e műemlékek bemutatása. (újvári) Idegenforgalmi remények Szlovákiában Három-tíznapos körutak Szlovákiában az ország gazdaságához hasonlóan az idegen- forgalom is válsághelyzetben van. Bár a jól jövedelmező turizmus megteremtésének adottak a feltételei, mégis az ágazat visz- szaeséséről beszélnek. Amint azt Pavol Weiss, a pozsonyi Idegenforgalmi Intézet igazgatója elmondta, a rendszer- váltás utáni négy év nem volt elegendő arra, hogy az idegen- forgalom új programja elkészüljön. Tisztázatlan az idegenforgalom intézményeinek helyzete, az államigazgatás részéről csupán másodrangú ágazatként kezelik, a gazdasági minisztérium egyik osztálya foglalkozik csupán a turizmus problémáival. Feloldották ugyan a vízumkényszert, a kötelező minimális valutabeváltást is eltörölték, ezen túlmenően azonban komolyabb ösztönző lépéseket nem tettek az idegen- forgalom fellendítésének érdekében. Sőt, az Idegenforgalmi Alap helyett létrehozták az Idegenforgalom Támogatási Programját és a vállalkozásokat megterhelték a rendkívül magas általános forgalmi adóval. Az Idegenforgalmi Intézet adatai szerint ebben a válság- helyzetben is megközelítőleg 65 ezer embert foglalkoztat Szlovákiában az idegenforgalom. A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat is beleszámítva az ágazat több mint 100 ezer embernek nyújt közvetlen vagy közvetett megélhetést. Ezért nem lehet közömbös az állam számára sem az a tény, hogy 1992-höz viszonyítva tavaly a beutazó turisták száma 2,8 millióval csökkent. A legnagyobb visszaesést a lengyel vendégek elmaradása okozta, de számottevően csökkent a Németországból és Magyarországról érkezők száma is. Az Idegenforgalmi Intézet, amely az égető problémákra folyamatosan figyelmezteti a kormányt, az ATC osztrák tanácsadó céggel közösen elemezte a szlovákiai idegenforgalom helyzetét és kidolgozta új, rövidlejáratú marketing koncepcióját. Azért döntöttek a rövidlejáratú tervezet mellett, mert nyilvánvaló, hogy a szlovákiai idegen- forgalom a közeljövőben nem remélhet jelentősebb beruházásokat. A meglevő kapacitások minél hatékonyabb kihasználásra kell a figyelmet összpontosítani. Az osztrák szövetségi kancellári hivatal finanszírozta tervezet részletesen feltérképezte a külföldi piacot, összegezte a nemzetközi tapasztalatokat. A tanulmány 25 olyan szállodát is kiválasztott, amelyek szolgáltatásai megfelelnek az európai színvonalnak. Ezekre az objektumokra építve három-tíz napos körutak szervezését ajánlották a szlovák szerveknek. A szlovák idegenforgalom vezetői most komoly reményeket fűznek az ausztriai kapcsolathoz. Az osztrák fél ugyanis felajánlotta, hogy újabb tanulmányokat készít a szlovákiai idegenforgalom támogatására. Mint megtudtuk, a szlovák oldalon nagy figyelmet fordítanak a magyarországi idegenforgalmi kapcsolatok ápolására is, a kölcsönösen hasznos együttműködésben látnák a továbblépés lehetőségeit. Pavol Weiss szerint már több magyarországi intézménnyel tárgyaltak kapcsolataik bővítésének lehetőségeiről, hiszen a 1996-os budapesti EXPO a szlovák idegenforgalom számára is nagy esélyt jelent, amelyet szeretnének minél jobban lehasználni. Mázsár László A Mátyás-szobor előtti szabadteret teljesen megtöltő, Kolozsvár román és magyar polgárait egyaránt magába foglaló sokaság tiltakozott június 24-én ökumenikus istentiszteleten a szoborkompozíció eltávolítása és a Fő tér feldúlása ellen. Kolozsvári ásatások A világ legtöbb városában jóindulatú helyeslést vált ki, ha az ősi múlt feltárására indulnak ásatások. Kolozsvárott nyugtalanságot, feszültséget, politikai konfliktust. Az ok az elmúlt két év vitái nyomán jól ismert. Az ásatásokra kiszemelt téren áll Fadrusz János szoborcsoportja, amely az igazságos Mátyást ábrázolja lóháton. Ez a szobor szálka a város ultranacionalista, magyarellenes érzelmeit nem titkoló polgármestere, Ghe- orghe Funar szemében, mert a magyar múltra emlékeztet. A Funar pártjához tartozó Medrea alpolgármester kifecsegte: az ásatások végcélja római kori romokat bemutató szabadtéri múzeum létesítése a Fő téren, ahol azonban nem lenne helye a középkori magyar uralkodónak. Fadrusz János idetervezett művét tehát át kell majd helyezni, egy egységpárti városatya már javasolta is hová: Vajdahu- nyadra. De mi a régészeti érvelés? Gheorghe Lazarovici, az erdélyi történeti múzeum igazgatója úgy vélekedett, hogy a jelenlegi Fő tér - amelyet egyébként most Unirii térnek, az Egyesülés terének neveznek, ami Erdély és az addigi Románia 1918-as egyesülésére utal - Na- poca római kori település központja is volt. Napoca először katonai központként volt ismeretes, majd Hadrianus császár idején municípium lett, később coloniának minősítették. A municípium rangot Kr. u. 124-ben 1870 éve kapta meg a település és Lazarovic professzor szerint a régészek nem mehetnek el tétlenül az ilyen évfordulók mellett. Hogy miért éppen az 1870. a jelentős, arról nem adott bővebb magyarázatot. Ezért az erdélyi történeti múzeum elhatározta, hogy az idei erdélyi ásatási keret egyötödével ásatásokat kezd. (Ez mellesleg igen szerény összeg: 10 millió lej, ami 70 ezer forintnak felel meg.) A múzeum igazgató érvelése azon alapszik, hogy a Fő téren 1821 óta több ókori leletet találtak különböző földmunkák során: római pénzeket, szobrocskákat, kandeláberkart, lámpát, oszlopokat, falmaradványokat. A magyarok is végeztek ásatásokat, 1940-ben, csak nekünk románoknak lenne tilos? - teszi fel a kérdést. Másfelől 12 római város volt Erdély területén, s ezek feltételezett fóruma mindenütt beépített terület, itt viszont Lazarovici szerint ilyen akadály nincs, a egyedülálló esélyt nem szabad elszalasztani. Egyelőre talajvizsgálati próbaásásokra kértek engedélyt, s mivel a keret kevés, a városi tanácstól vártak 30 millió lejes kiegészítést - amit az nem adott meg. Remélik, a döntés még változik vagy alapítványi támogatást sikerül szerezni a tervhez, amely mindenképpen többéves, esetleg több évtizedes munkát jelent. Ez tehát a Funar polgármester támogatását elnyert régészeti terv. Ferenczi István kolozsvári régészprofesszor tudományos érvei viszont nyomós ellensúlyt képeznek. Véleménye szerint ugyanis éppen a Fő téren 1921 és 1943 között végzett feltárások amelyekre különböző építkezések alkalmával került sor - bizonyítják, hogy nem itt volt a római Napoca központja, hanem a Szent Mihály templomtól, tehát a Fő tértől északra. Hiszen az ásatások során feltárt leletanyag igen szegény. Ezen a területen elsősorban 11-12. századi magyar középkori temető sírjait találhatják meg, ha leásnak. Baracs Dénes Quelle Nyugat-Európa egyik legnagyobb csomagküldő szolgálata, a Quelle csoport az 1993-94-es üzleti évben jó eredményt könyvelhet el. 15,14 milliárd márkás összegű bruttó összforgalom elérésével sikerült piaci pozícióját erősítenie, fő üzleti területein - csomagküldés és kiskereskedelem - pedig forgalmát 600 millió márka fölé emelnie. Amint dr. Klaus Mangold, a Quelle elnöke a július hatodikai nürnbergi mérlegértékelő sajtókonferencián elmondta, az 1993-94-es üzleti évben a csoport 120 millió márkás mérlegeredményt tudott felmutatni és bár a megelőző üzleti évben 146 millió márka volt az aktívum, az 1993-as recesszió körülményei között az idei mégis egészen különleges teljesítménynek számít.