Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-12 / 190. szám

1994. július 12., kedd Közélet uj Dunántúli napló 9 Hosszú ideje már annak, hogy a határ sorompója a magasba lendült... Müller Andrea felvételei Udvari félelmek és remények A falu, ahol túl nagy a nyugalom Az embernek már a mohácsi benzinkútnál elmegy az élet­kedve. Valamikor hosszú, .Ru­góba”, vagy annál is messzebbre vezető útnak nekivágó kocsiso­rok álltak itt ilyentájt, s ide futott be az utolsó néhány kilométerre kicentizett üzemanyaggal a kül­földről hazatérő nyaraló. Most alig ketten lézengenek a rekkenő melegben a gőzölgő aszfalton. S mit szóljon az a vállalkozó, aki annak idején bérbe vette a földet az önkormányzattól, és benzinkutat épített Udvar északi bejáratánál? Egyetlen garast sem hozhatott vissza eddig a többmil­liós befektetés; a kútfejek ugyan még épek, de itt-ott már rozsdá­sodnak a vastraverzek, s igen­csak sokba kerül majd a régen földbe ásott tartályok felújítása is. Békében is meg lehet szen­vedni a túloldali esztelen öldök­lést. Előre tudom, hogy zsákutcába kerültem - mert a faluba vezető út az egyetlen kijárat is egyben -, mégis megdöbbent az utolsó porta kerítésével egy vonalban húzódó, egykor jobb napokat lá­tott leeresztett határsorompó, a három év pora és pókhálója lepte „beléptető lámpa” élettelen üvegszeme. Hárman üldögélnek „ott bent”, a senki földjén, míg egyikük, meglátva a megtor­panó autót komótosan a sorom­póhoz nem ballag. - Bizonyára eltévedt - gondolhatja magában a határőr, ami nem is csoda. So­kan jönnek még ma is azzal a szándékkal, hogy itt menjenek át a határon. Hajlamosak a né­pek a feledékenységre, és akad közöttük hivatali ember is : Szekszárd után a tábla még ma is jelzi az udvari átkelőt... A határőrök persze nem csak „idegenvezetőként” szolgálnak a posztjukon; biztosítják a he­lyet, egyben figyelik, hogy mi­kor mi történik a túloldalon, egyben ellátják a falu védelmét. Megvannak hozzá az eszközeik, s ha ne adj isten szükség lenne rá, hamar a segítségükre siet a határvadász század is. A község közben éli a három év alatt megszokottá vált életét. A postán naponta vagy harminc levél fordul meg, bezzeg több volt, amíg működött az IBUSZ-iroda meg a vámhiva­tal! A bolt előtti pádon békésen szívja cigarettáját a Sátorhelyről ingázó csinos eladólány. Igazán forgalom csak a „kenyémapo- kon” van, ilyenkor jut idő a na­pozásra. Vetnek is rá egy-egy pillantást a közeli fa árnyékában sziesztázó fiatal telefonszere­lők. Az emberekben már csak va­lahol mélyen lapul a háborútól való félelem. Megszokták a ker­tek alján húzódó aknamezőt, és sokkal inkább tartanak a min­dennapok küzdelmeitől, néhá- nyan a nyomorúságtól, mint a fegyverzajtól. A- kétszáz lelkes kisközség nem hogy beletörő­dött volna kényszerű helyze­tébe, de kiutat keres a kiszolgál­tatottságból. Az utóbbi két év­ben bevezettették a gázt, van vezetékes ivóvíz, társadalmi munkában készült egy tűzoltó­szertár, püspökségi támogatás­sal fölújították a templomot, ki­építették a buszfordulót, lett ját­szóterük a gyerekeknek, ősszel bekerül a falu a távhívó háló­zatba, most szépül a kultúrház, ahová esetleg vissza lehetne hozni a Majsra elkerült óvodát. No, és az áldott csönd, amióta megszűnt az átmenő forgalom! Az utóbbit igazából azért nem is nagyon hangsúlyozzák az itt élők, mert egy működő határát­kelő csak-csak hoz valamit a konyhára. Erre építenek azok is, akik már a nyitásra terveznek. Kifőzdét, építőanyag kereske­dést, mi egyebet. Be is válnak a számítások a benzinkút tulajdo­nosának terveivel egyetemben, ha újra megnyílik a határ. Ha megnyílik ... Időnként felröppennek hírek a „szom­szédvárból”, és nem véletlenül, mert a Krajinai Köztársaság így is hangsúlyozni kívánja létjogo­sultságát, amit egyébként senki nem ismert el. Ezek után nem csoda, ha még szűk szakmai kérdésekben sem tartanak kap­csolatot egymással a határ két oldalán őrködők. Ráadásul a mieink megfigyelték, hogy a túloldalon állandóan ugyan­azokon a csapásokon járnak a katonák, s miután sokszor cse­rélődött az ottani állomány, ta­lán még ők sem tudják, hol van­nak pontosan a határ közelébe telepített aknák. Majd ha való­ban nekilátnak a robbanószer- kezetek eltakarításának, majd ha véglegesen rendelődnek a politikai viszonyok, akkor jön el az ideje a tárgyalásoknak és a határátkelő újbóli megnyitásá­nak. Udvar addig éli mai világát. Reményekkel telve, de a kelle­ténél nagyobb nyugalomban. Balogh Zoltán A benzinkút teljesen csendes. Csak egy-egy gyermek téved be néhanap, hogy biciklijén akrobatikus köröket róva életet vi­gyen környékére. Koalíciós kormányzás Megszilárdul-e a szociális biztonság? A koalíciós pártok értékelése szerint az elmúlt négy évben a társadalom szociális feszültsé­gei tovább nőttek, romlott a la­kosság egészségi állapota. Sem a szociálpolitika, sem az egész­ségügy intézményrendszere nem tudott alapvető reformokat, megfelelő válságkezelő mecha­nizmusokat kialakítani. Ilyen körülmények között merésznek tűnik a megállapodás azon ré­sze, amely szerint a megalakuló kormány stratégiai feladata egy hosszú távon is fenntartható, a gazdaság jövedelemter­melő-képességéhez igazodó, de a piacgazdaság egyenlőtlensé­geit méltányosan kezelő jóléti rendszer kialakítása. Reális cél­kitűzés ez? Igen - mondják a szakértők - ha nem halogatják tovább a szociális juttatások és a jóléti szolgáltatások teljes körű felülvizsgálatát. A követ­kező négy esztendő a méltányos tehermegosztás jegyében kép­zelhető csak el úgy, hogy az ál­lami kiadások takarékossági el­vei ne szenvedjenek csorbát, de a kiadások átcsoportosításával a kormány az eddiginél eredmé­nyesebben segíthesse a legrosz- szabb helyzetben lévők szociá­lis biztonságát. Ebben a hely­zetben elkerülhetetlen, hogy egyes szociális ellátásokat ne nyirbáljanak meg, még a jutta­tások növelése árán sem állít­ható- meg a középrétegek to­vábbi lecsúszása. Milyen lehe­tőségek adódnak? Az első a tár­sadalombiztosítás működőké­pességének fenntartása, egye­bek között az ezt garantáló va­gyonrészek átadásával, a kor­mánytól való függőségének csökkentésével. További feladat a nyugdíjak karbantartása a méltányosság és a gazdasági egyensúly adta lehetőségek kö­zött. D ugyanilyen lényeges a nyugdíjba vonulás új feltételei­nek kimunkálása. A várhatóan 1995-ben beterjesztésre kerülő nyugdíjtörvény lehetőséget te­remt majd az állampolgári jo­gon járó alapnyugdíj fokozatos bevezetésére és kiszámítható, átlátható nyugdíjemelési rendet alakít ki. Az anyasági és gyer­mektámogatások esetében az új koalíció az egységes család­szemléletű megközelítés híve. A családi támogatásokat a szo­ciálisan veszélyeztetettebb ré­tegek javára kívánják átcsopor­tosítani, míg a magasabb jöve­delműek körében a juttatásokat várhatóan szűkíteni fogják. Meg kell állítani a drámai egészségromlást - hangoztatják a koalíciós pártok. El akarják érni, hogy a kötelező biztosítás rendszerén belül minden állam­polgár jogosult legyen az alap­vető egészségügyi ellátásra. Még az idén szeretnék beve­zetni az új gyógyszertámogatási rendszert és várhatóan az év vége előtt sorra kerül a táppénz- rendszer gyökeres reformja is. Sok emberen segíthet a lakás- támogatások rendszerének javí­tása. Ennek során az alacso­nyabb jövedelműek előnyt él­veznének és a szociálpolitikai kedvezményt fokozatosan kiter­jesztenék az első lakásként vá­sárolt használt lakásokra is. Ezek tehát a szociális biztonság erősítésének alapvető építőele­mei - ahogy a koalíciós pártok látják. Előkészületek a szivattyúzásra a Szigetközben Megkezdték a dízelszivaty- tyúk telepítését hétfőn a Sziget­közben, a vonatkozó kormány- határozat értelmében ugyanis a térség ideiglenes vízpótlását dí­zelszivattyúzással kell megol­dani. A győri, továbbá a gyulai székhelyű vízügyi szervezetek, továbbá a fővárosi árvízvédelmi készenléti szervezet dolgozói a szükséges vízjogi engedély bir­tokában 30 szivattyút telepíte­nek Dunaremete, Dunasziget és Dunakiliti térségébe. A beren­dezések másodpercenként 15 köbméternyi vizet szivattyúz­nak át az Oreg-Dunából a hul­lámtéri mellékágakba. Hozzá­vetőleg félszázan dolgoznak az ideiglenes vízpótlás feltételei­nek megteremtésén. A melléká­gak kiszáradt mederfenekét megtisztítják az időközben be­nőtt növényzettől, azoktól a sar- jaktól, amelyek a vízáramlást kedvezőtlenül befolyásolják. Bizonyos kotrási és kőburkolási munkákat is végeznek, s ezzel egy időben a gépeket működési helyükre állítják. A dízelszi­vattyúk egyébként rendelke­zésre állnak, hiszen ezeket a belvízvédekezésben tartják ké­szenlétben. A tervek szerint jú­lius 20-án egyszerre indítják va­lamennyit, amennyiben az üzemeltetési engedély addigra megérkezik. Üzemeltetési költ­ségük naponta eléri a 2,5 millió forintot, mivel naponként 15 ezer liter gázolajat fogyaszta­nak. Az előzetes hatástanulmá­nyok szerint zajszintjük és lég- szennyezésük helyenként na­gyobb lesz a megengedett ér­téknél. Két évvel kapunyitás előtt... miiin Tulajdonképpen már két esz­tendőnk sincs a budapesti vi­lágkiállítás megnyitásáig. Kia­lakult a "kommunikáció keré­kasztala", az Expo véglegesnek tűnő térképe. Az is egyértelmű ma már, mi lesz az épületek ké­sőbbi sorsa, mit is örököl a vi­lágkiállítástól a tervezett egye­temi campus. íme, az előzetes Expo-térkép. 1.- Magyar nemzeti pavilon. Később a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kará­nak épülete. Elkészült a kit 2. - Az Osztrák Köztársaság pavilonja, amely ugyancsak a BME tulajdona lesz. 3. - Külföldi kiállítók pavi­lonrendszere, amelyet az építő­vállalat lebont. 4. - Az Expo központi épü­lete, protokoll-, sajtó- és in­formatikai központ, valamint a megyék bemutatkozásának helyszíne. Később az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ad otthont. 5. - Skanzen, az ország egyes tájegységei népi építészetének bemutatója. 6. - Vatikáni pavilon. Később az egyetemi campus kápolnája és plébániája. 7. - Sportcsarnok, amelyben a világkiállítás alatt az Expo na­gyobb szabású rendezvényeit tartják. 8. - Uszoda, amelyet átalakí­tanak a kiállítók számára. 9- Színház. Később egye­llítás tervrajza térni kulturális központ s a fővá­ros újabb színháza. 10. - Étterem. 11. - Szolgáltatások (rendőr­ség, mentők, tűzoltóság stb.) Később egyetemi sportpályák. 12. - Az Expo szórakoztató negyede, vidámpark, disco. 13. - A hét magyar régió táj­házai, amelyekben később az egyetemi campus büféje, eszp­resszója kap helyet. 14. - Főtér, a résztvevő nem­zetek zászlaival. 15. - Füvesített magaslat, az úgynevezett szőlődomb. Innen nézheti végig a közönség a főté­ren zajló eseményeket. 16. - Gyalogoshíd, amelynek pesti hídfőjénél lesz az Expo ke­leti kapuja. 17. - Északi kapu. 18. - Déli kapu. 19. - A gyalogoshíd budai hídfője. 20. - A jelenlegi, ideiglenes zászlótér. i

Next

/
Thumbnails
Contents