Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-09 / 187. szám

8 uj Dunántúli napló Közélet 1994. július 9., szombat Magyarul magyarán Isten — isten Ma még Óidhoz tartozik, de az elválást szorgalmazza a két szomszédos település: Eperjespuszta és Tótokföldje Vita a határszélen a közös határról Tudják hol van Eperjespuszta? Hi­szen Óidra is azt mondja a polgármes­tere: isten háta mö­götti hely! Pedig hát Old „székhelyközség”. Közigazgatásilag hozzá tartozik Eper­jespuszta is, Tótok­földje is. Innen alig három-négy kilomé­terre a közelmúltban még szerb aknák röp­ködtek, robbantak. A két kis település való­ban „az ország vége”. A közigazgatási köldökzsi­nór az eperjesiek, a Tótokföld- jén lakók szerint is túl hosszú. A földrajzi távolság légvonalban nem, közúton azonban szintén: 20-25 kilométer. Ha be akarom jelenteni magam ideiglenes la­kónak az oldi önkormányzati hivatalban, oda-vissza ennyit kell autóznom. Kenyérért keve­sebbet: a legközelebbi bolt Mattyon van, 10 kilométerre. Keskeny ez az út, egy kocsi fér el rajta. És irgalmatlanul ká- tyús. Gyűrűspusztánál fordul Tótokföldje felé.-Tönkrement - panaszolja Marton István oldi polgármester -, különösen az utóbbi időben, amikor a déli háború miatt a magyar határőrök erre jártak le nehéz gépeikkel. Most javít a határőrség egy 4 kilométeres földutat kőszórással Old és Epeijespuszta között. Lényege­sen lerövidül a távolság. A pol­gármesteri hivatal a múlt évben 170 000, idén 200 000 forinttal járult hozzá.- Kekeckednek ezzel a föld- úttal - mérgelődik Kovácsáé Dobos Zsuzsa -, pedig nekünk nem ez kell! Óidon nem tudunk bevásárolni, egy zokniért is Sik­lósra kell mennünk! Vagyis szerintük a gyűrűs­pusztai 6,5 kilométeres, szilárd burkolatú utat kellene megjaví­tani. Lassan már egy éve igen ke­mény csata folyik az oldi ön- kormányzat és a két kis telepü­lés lakói között. Eperjespuszta és Tótokföldje el akar válni Óidtól, s Egy házasharasztihoz csatlakozni. Egyáltalán: miért tartoznak oda?- Régen - mondja Marton István - oldi embernek földje arra nem volt. Az uradalmak szervezésekor azonban már hozzánk tartoztak. Nincs is ne­kik külterületük. Eperjespuszta állandó lakóinak száma 25, a másik településé 15. Önállóak nem lehetnek. Egyházasharasz- tival nincs közös határuk, oda sem csatlakozhatnak. Kovácsné, az elválást szor­galmazó lakók által választott bizottság elnöke:- Mi sem tudjuk, mit kere­sünk Óidnál! Azt a levéltárban megnéztem, hogy egy 1886-ban készült térkép szerint van közös határunk Egyházasharasztival. A bizottság egy népszavazás eredményének szülötte. A múlt év novemberében írták az oldi polgármesteri hivatalnak az eperjesiek: „Önök eddig semmilyen ké­Old és kötés résünket nem teljesítették! . . . Az itteni víz nem ivóvíz, tartály- kocsiban sem biztosítják... A gyerekek iskolába járását sem oldották meg. ”- El tudja maga azt képzelni - néz rám szúrós szemmel Ko­vácsné -, milyen az: télen fél ötkor kiverni a gyerekeket az ágyból, letisztítatlan utakon ki­vánszorogni velük Gyűrűspusz­táig, hogy buszra szállva isko­lába jussanak, s este öt óra felé hazaérjenek?-Nem kértek, hanem köve­teltek! - szögezi le a polgármes­ter. - A válaszunkban jeleztük: a panaszbeadványban leírt kö­vetelések túlzóak. kötött két település kiválik, vi­szont elhárítjuk magunktól azt a felelősséget, hogy intézkednünk kelljen. ” Ehhez tartották is magukat. Felrótták viszont az egyházas- haraszti önkormányzatnak: nem jelentkeztek eddig, hogy meg­tárgyalhassák a kiválás ügyét.- Ez nem is a mi feladatunk! - szögezi le Horváth Pálné pol­gármester. - Az oldiak köteles­sége. Azt pedig teljes mérték­ben megértem, hogy a két tele­pülés hozzánk akar „költözni”. Korábban ott volt bolt, minden évben rendbe tetette az egyhá- zasharaszti tanács az útjukat, gázcseretelepet létesített, he­Mutatja Marton István írás­ban is: „Az időjárás jobbra for­dultával - olvasom - település­rész-közgyűlést tartunk.” Vagyis: amint eljuthatnak az illetékesek Eperjespusztára. Csakhogy onnan naponta ki is kell jönni. A népszavazást január 14-én kezdeményezték.-Olyanok is aláírták - ne­hezményezi a polgármester -, akik nem állandó lakosok .. . Február vége felé falugyűlé­sen próbálták elsimítani a dol­got, de „A falugyűlés - tudósít a jegyzőkönyv - semmilyen megoldást nem hozott.” Azon is morfondíroztak: kell-e egyáltalában kiírni nép­szavazást, hiszen - vélte az oldi testület - nincs esélyük az önál­lóságra, a másik községhez csatlakozásra. A Köztársasági Megbízott Hivatala válaszolt: el kell ren­delni a népszavazást, „mert azt nem dönthetjük el, hogy mire van esélye a két településnek. ” A két település lakóinak 83 százaléka kérte a népszavazást. Március 8-ra írták ki. Eperjes- pusztán az elválás mellett 18-an, ellene négyen, Tótok- földjén mellette heten, ellene hatan voksoltak. Az oldi polgármesteri hivatal levelet írt a Köztársasági Meg­bízott Hivatalának: „Számunkra mindegy, hogy az egyébként úttal össze nem tésére 250 000 forintot tartal­maz.”- Úgy tudom, hogy vízmű lé­tesítésére Old 60 millió forint állami támogatást nyert - mondja Kovácsné. - Ebből több mint 30-at visszaküldték azzal, hogy nem kellett. Hát milyen önkormányzat az ilyen?- Végül is: mi az akadálya a népszavazás döntése végrehaj­tásának?- Addig nem csatlakozha­tunk Egyházasharasztihoz, amíg nincs egy olyan határozat, amelyik megjelölné, hogy mi­lyen területek tartoznak Eper- jespusztához és Tótokföldjéhez. így aztán most mindenki csak vár. . .- ígért valamit Önöknek az egy házasharaszti önkormány­zat? Hiszen amit Óidtól követel­tek, tízmilliókba kerülne.- Megígérték: az utunkat mindenképpen megcsinálnák. S nekünk ez a fontos: az út! Mészáros Attila Félreértés ne essék, nem a borozgatás közben koccintás­kor elhangzó kedélyes köszön­tésről van szó, hanem arról, hogy a magyar helyesírás sza­bályzata szerint nagy vagy kis kezdőbetűvel írjuk-e a címül választott szót. „A magyar helyesírás sza­bályai” 11. kiadásának 160. pontjából célszerű kiindul­nunk. E szerint „A mitológia és a vallás fogalomkörébe tar­tozó személynévként használt nevek általában (én emeltem ki - R.B.) nagy kezdőbetűsek: Allah, Boldogasszony, Hadúr, Isten, Jupiter, Ozirisz, Zeusz stb.” Ez a névsor (betűrend­ben) önmagáért beszél. - Az esetleges félreértések végett a szabály így folytatódik: „Az isten (így!) szót gyakran (én emeltem ki - R.B.) használjuk köznévi értelemben is, illető­leg olyan szövegösszefüggés­ben, amelyben kisbetűs kez­dése a helyes: a görög istenek; Tudja isten, mi lett vele. Az is­ten szerelmére! Hála isten- nek\" A SZÓTÁR részben: isten (köznévként) - Isten (tulaj­donnévként). A Helyesírási kéziszótárban ugyanezt talál­juk. A Magyar Értelmező Ké­ziszótárban ez áll: isten 1. (első jelentés) Mit. (azaz a mi­tológiában) Á világ valamely jelenségét megszemélyesítő képzelt emberfölötti lény. A görög istenek, a háború istene; 2. (második jelentés) (gyak. tulajdonnévszerűen). Egyis- tenhívő vallások hitvilágában: a világ teremtője, fenntartója, a legtökéletesebb személyi- • ség, isten csapása; Vall.: isten anyja: Szűz Mária; isten fia: Jézus Krisztus...”. A címszó következetesen (kell) kis kez­dőbetűs. Ezt magyarázhatja a 2. után zárójelben álló két ér­telmezés: a./ gyak, azaz gyak­ran, tehát nem mindig, b./ tu­lajdonnévszerűen, azaz mintha tulajdonnév volna. Átugorva a gondolatmenet folyamatosságának néhány logikai lépcsőjét, oda jutunk, hogy a szó leírójának szemé­lyes, sőt legszemélyesebb döntésétől függ a nagy, vagy a kisbetű alkalmazása. Némi túlzással hitvallással ér fel. A hívőnek Isten, az ateistának is­ten, aki nincs. Ezt a kisbetű jelzi. A Pál utcai fiúk-ból a kisbetűs nemecsek jut eszembe, ahol a kis n nem a tagadás, csak a megvetés jele. Ellentmondásnak tartom a 2. jelentés által adott lehető­séggel szemben („gyak. tulaj­donnévszerűen”) a sóhajként elhangzó istenem!, a köszö­nésként használt isten áldjon, isten veled, a hála, köszönet gyanánt elhangzó: isten fi­zesse meg; a fogadkozásként használt isten bizony, isten ments, isten a tanúm stb., stb. kisbetűs írásmódját. Ezeket ál­landósult közkeletű nyelvi ki­fejezéseknek minősíti a sza­bályzat, amelyekben úgymond „elhomályosult” az isten szó jelentése. Ha a közelmúlt és részben a jelen írásgyakorlatát vesszük szemügyre, azt tapasztaljuk, hogy a nem kifejezetten vallá­sos szövegekben szinte követ­kezetesen kis kezdőbetűs írás- gyakorlattal találkozunk. So­kan világnézeti állásfoglalás­ként fogták fel ezt, s nem koc­káztattak. Az idősebb nemze­dék tagjainak ez annyira szo­kásává vált, hogy napjaink ol­dottabb légkörében se képesek ettől a beidegződéstől szaba­dulni. Rónai Béla Rossz minőségű, szinte járhatatlan utak vezetnek a két csatolt helységbe. Ez szinte lehetetlenné teszi a pusztákon kívüli mun- kábajárást és az alapvető élelmiszerek beszerzése is nehezen oldható meg. Fotó: Müller Andrea tente kétszer ment ki a kenye­res-autó. Most? Nézze meg az útjukat! Négy éve azzal semmit sem csináltak! A napokban el­mentem arra, komolyan mon­dom, amikor megláttam, telje­sen kiakadtam! Azoknak az embereknek, akik a két pusztán élnek, létfeltétel az út. Szorgal­mas kertészek, piacra termel­nek, szállítaniuk kell\- Van közös' határa a két te­lepülésnek és Egyházasharasz- tinak?- Természetesen van, Li- voda-pusztánál. Csodálkozom, hogy az oldi képviselőtestület - csupa helyben született ember - ezt nem tudja ...- Fogadná Egyházasharaszti a kiváló településeket?- Május közepén egyhangú igenlő döntést hozott erről a képviselőtestületünk.- Elszámolást kértünk az oldi polgármesteri hivataltól. Szerintem fals számokkal dol­goznak - mondja Kovácsné.- A két településen az össz­lakosságnak 11,34 százaléka él- mutatja a listát Marton István.- A költségvetésből rájuk jutó rész e szerint 429 578 forint. Azt már az eperjesieknek küldött levelében olvasom: „Készséggel elismerjük, hogy ezt az összeget az említett tele­pülésekre kellett volna fordítani, ezzel szemben a költségvetés Eperjespuszta és Tótokföldje vonatkozásában telefon létesí­RÉGI GYEREKJÁTÉK A VICC POÉNJA, 1. RÉSZ ELFO­GULT, IRODAL­LÓBÍZ­TATO szó ÍR. ÍRÜL SOKSZOROSÍTOTT KÉPMÁSOLAT A VICC POÉNJA. 2 RÉSZ BELGA FUT­BALL­CSAPAT ITTRI— UM, KÁ­LIUM SALÉT­RQMSAV RÁDI­USZ ÚTSZA­KASZ KECSKE­HANG ÉNE­KESNŐ. KLÁRI RÓLUNK KIALA­KÍTOTT KÉP SZÁNDÉ­KOSAN ÁRTÓ, CSALÓ. IDEGEN SZÓVAL V KARINTHY FRIGYES MŰVÉ AFRI­KAI ÁLLAM AZONOS BETÚK ERKÉLYT TARTÓ RÁDI­UM KELET “V ^CIPŐ- NÉP.’ ROHAM V POPZENEI IRÁNY ZAT ^7 TRÉFÁS ÖTLET HINTŐ— PORM. V" TÉVÉ­MÁRKA JOGHURT­JELZŐ HATÁS VAN ILYEN LEPKEFÉ LE RtÄ/AR HADVE- 1, PÁL ZÉR, I tPÁN IKÖTÉ BALA­TONI EkSÍ-*° TÁS. AL TATÁS TÖBTé­töí MÚZSÁJA V URÁN. KÉN KÖLTŐI SÓHAJ MAJOMKENYÉR­FA-V BARA­NYAI KÖZSÉG. !AR !£! FFI BE­X ££NÍV VAS MEGYEI KÖZSÉG LAKÓJA ~--------- — 11 1 <\ w FRANCIA TERROR. SZERVE­ZET V V NŐI BE­CENÉV ÓSZÍRIAI BÖL-. NYÍRSÉ­G! KÖZSÉG > ... ÉS KONTRA RÓMAI 50 V“ OXIGÉN NÉMET AUTÓ­JEL NYÍR­SÉGI KÖZSÉG FÉL­EDESI RÁDI­UM Ur ÁRAM EGY­NEMŰ BETŰI SZENT. ANGO­LUL URÁN SZÉL­HÁRFA EGY­HAHMAD ŰRMÉR- TÉK. RÖV. V MOZART EGYIK UTÓ­NEVE NŐI BECE­NÉV Beküldendő a helyes megfejtés július 18-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg LEVELEZŐ­LAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szer­kesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em.

Next

/
Thumbnails
Contents