Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-09 / 187. szám

1994. július 9., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Apa és fia ugyanannak a ritka, szép mesterségnek művelője Fotó: Müller Andrea Az ékszerjavítás örökös szakmai kihívást jelent Rumann Ernő „gazdagsága” Szabadkereskedelem Szlovéniával Bajor-magyar iparos kapcsolatok A Bajor kamarák - München, Augsburg, Regensburg - és Ba­ranya, Tolna és Hajdú-Bihar megye ipartestületeinek vezetői Budapesten tartott tanácskozá­sukon értékelték a magyar-né­met vállalkozók és érdekvé­delmi szervezetek közötti kap­csolatokat. Szó volt a Dombó­váron létesített üzemek feletti képzőközpont tevékenységéről. Ezen kívül megállapodtak, hogy a Baranyában már bevált multiplikátor képzést megkez­dik Miskolcon és Debrecenben is, valamint az RKW német ta­nácsadó cég munkatársai Pé­csett is tevékenykednek majd. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. július 8-tól. Pénznem vételi közép eladási Angol font 154,18 155,68 157,18 Ausztrál dollár 72,83 73,37 74,17 Belga frank (100) 307,94 310,62 312,44 Dán korona 16,16 16,31 16,46 Finn márka 19,20 19,07 19,34 Francia frank 18,54 18,71 19,00 Gör. drachma (100) i 42,12 42,52 42,92 Holland forint 56,81 57,33 57,95 ír font 152,55 153,25 155,35 Japán yen (100) 101,67 102,60 103,50 Kanadai dollár 72,05 73,01 74,07 Kuvaiti dinár 337,85 341,48 344,51 Német márka 63,74 64,34 64,94 Norvég korona 14,51 14,60 14,72 Olasz líra (1000) 63,95 64,56 65,17 Osztrák sch. (100) 906,22 914,02 922,92 Portugál esp. (100) 61,79 62,36 62,92 Spanyol pes. (100) 76,73 77,46 78,17 Svájci frank 75,73 76,07 77,05 Svéd korona 12,79 12,91 13,03 USA dollár 99,99 100,99 101,99 ECU (Közös Piac) 121,65 122,77 128,09 Szeptember 8. - BNV Szeptember 8-án, ezúttal 98. alkalommal várja a látogatókat a fogyasztási cikkek tíz napig nyitva tartó seregszemléje, a Budapesti Nemzetközi Vásár. Az eddigi jelentkezések alapján Magyarországgal együtt eddig 28 országból mintegy 900 cég állít ki, körülbelül 35 ezer négyzetméteren. Első alkalom­mal jelentkezik a BNV-n Szí­ria, az egyiptomi és kenyai cé­gek pedig hosszú idő után ismét részt vesznek a vásáron, melyet számos szakmai és közönség- program tesz színesebbé. Az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium közreműködésével szer­vezik meg a piacvédelem, mi­nőségbiztosítás és kereskede­lem szakmai napját. Az oldalt összeállította: B. Murányi László Az ötven éves Rumann Ernő ötvös, arany- és ezüstműves ke­zében forgatja, szemüveget váltva nézi az idősebb nő arany­láncának darabjait, aztán kije­lenti: „Megcsinálom. Kár lenne egy ilyen mesterremeken tört­aranyként túladnia, asszonyom. A nő megkönnyebbülve mondja, hogy sehol másutt nem vállalták a javítást, s hogy fog majd örülni az unokája, mert neki szánja nászajándékul a régi pompáját visszanyerő láncot.- Ezzel a századfordulón ké­szült antik ékszerrel gyönyörű­ség dolgozni, nem úgy, mint a mai, többnyire precíziós öntés­sel készült merev, törékeny ara­nyékszerekkel. Ez még békebeli egyedi munka, szakmailag bármekkora kihívást is jelent, mégis élvezet a javítása — mondja nekem. Visszaül kis munkaasztalká­jához, eligazítja az aranyresze­léket és forgácsot felfogó bőrt és munkához lát. Szerszámai speciálisak, és ehhez a munká­hoz méretezetten igen kicsik. S drágák, akár a javításra váró ék­szerek. Ami szemlátomást igen nagy, az a türelme és a kéz­ügyessége. Rumann Ernő a sors kegyelt­jének tartja magát. Ügyesen rajzolt, szobrászto­don. Ezt a hajlamot tán apai nagyanyja nagybátyjától, Ma­darász Viktortól örökölte Emil öccsével, akivel együtt végez­ték a pécsi Művészeti Gimná­zium ötvös szakát. Hálával em­líti Bizst János, Simon Béla, Lantos Ferenc és Rétfalvi Sán­dor művésztanárai nevét, akik­től oly sokat tanultak.- Emil öcsém is ötvös, arany- és ezüstműves, Magyarbólyban él és dolgozik, Siklóson van a munkaátvevő helye. Ő ráadásul még vésnök is - közli testvéri büszkeséggel. Szakmai tudását a Pénzver­dében, az Iparművészeti Alap Kivitelező és az Óraékszer Ipari Vállalatnál, a Baranya Megyei Népművészeti Szövetkezetnél gyarapította. Amikor elkészült a Pécsi Iparosház, Roll Miklós órás barátjával közösen pá­lyázva nyerték el az egyik utca-fronti helyiség bérleti jo­gát, a műhelyét, amit most vett meg családi támogatásból és ta­karékszövetkezeti hitellel. Nagyobbik, Attila fia segítő családtagként mellette tanulja a szakmát, reméli, hogy őt Balázs fia is követi.- Atilla nagyon ügyes, tü­relme, érzéke is van a szakmá­hoz. Rábízhatok már komoly munkákat is. Estin le kell még érettségiznie, mert az szüksé­ges. Remélem, hogy szakmai dinasztia leszünk: Rumann és fiai - mondja elérzékenyülve.- A javításokhoz szükséges aranyhoz könnyen hozzájut?- A szakmánkat alaposan földbe döngölték korábban, de a nyolcvanas évektől már az ipa­rosok is hozzájuthatnak a javí­tásokhoz nélkülözhetetlen alap­anyaghoz. Tudja, hogy a munka során a gyűjtőbőrre lehulló aranyreszelék és forgács meny­nyit ér? - néz rám kíváncsian, s mivel fogalmam sincs, meg­mondja: - Törtaranyként grammja ötszáz forint körüli.- Ékszerek készítésével miért nem foglalkozik ?- A későbbiekben majd arra és az árusítására is berendezke- dek. Egyelőre még kielégít a ja­vítás, az azzal járó örökös szakmai kihívás. Annak igencsak örül, hogy van már neve a szakmában. Amit - szerinte - csakis úgy szabad művelni, ahogy ő teszi. Tisztességgel, mesterségbeli tudással és szakmaszeretettel, nagy-nagy munka-türelemmel és udvariassággal, a minőség és a határidő betartásával. Ezek­nek köszönheti, hogy mind töb­ben már direkt őt keresik, egyre több az újabb munkával hozzá visszajáró kuncsaft. Finoman tudakolom, hogy aki arannyal foglalkozik, az maga meggazdagszik-e? Ezen jót nevet.-Mit gondol, ha ez hajtana, okozhatott volna ekkora fejfá­jást a műhely megvételéhez szükséges családi segítség és a hitelek felhajtása? Eltart a szakma, s remélem, a fiaimmal együtt ezután se lesz ez más­ként. Erre rendezkedtem be, s örömmel végzem a munkám. Elégedett vagyok. Ha ezt gaz­dagságnak lehet nevezni, akkor az vagyok, de nagyon. B. Murányi László E hónapban lépett életbe a magyar-szlovén szabadkeres­kedelmi megállapodás. A szomszédos Szlovéniával for­galmunk az I99l. évi 100 mil­lió dollárról az elmúlt évben 200 millió dollárra emelkedett, kivitelünk 139 millió, impor­tunk 62 millió dollárt ért el, ez­zel Szlovénia a tizenhatodik he­lyet foglalja el exportpiacaink sorában. Kivitelünk több mint 43 szá­zaléka élelmiszer, 37 százaléka alumínium, műtrágya és vashul­ladék, 14 százaléka energiahor­dozó, a fogyasztási cikkek és a gépipari termékek aránya azon­ban együttesen sem éri el a 6 százalékot. Behozatalunk 44 százaléka anyagjellegű termék - cellulóz, szénhidrogén és fa - 25-25 százalék az energiahor­dozók és a fogyasztási cikkek A július elsején életbe lépett erdőbirtokossági törvényben szereplő szervezeti lehetőségek közül az erdőbirtokossági társu­latok megalakítása látszik a le­gelőnyösebbnek - hangzott el a Zalaegerszegen rendezett erdő­gazdálkodási konferencián. Az emellett szóló érvek közül leg­fontosabb, hogy egyedül a tár­sulat lehet olyan jogi személy, amely például erdőt vásárolhat, s képes hiánytalanul teljesíteni a szakmailag önálló és üzemterv szerinti társult gazdálkodás fel­tételeit. Sőt, az erdőbirtokossági társulat - mint jogi személy és tulajdonos - lehet leginkább al­kalmas majd a vadászati jog gyakorlására is. A társulat nem vállalkozás, hanem mindig hosszú távra tervező erdőmű­A Vám- és Pénzügyőrség szervei 1994. július 4-én 00.00 órától a költségvetési bevételek védelme érdekében a halasztott (15 napos) vámfizetési rendbe tartozó ügyfelek részére beér­kező - a jövedéki szabályozás­ról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény hatá­lya alá tartozó - vámárukat csak a vám és a vámmal együtt fize­tendő köztartozások azonnali részesedése. A többi gépipari termék, illetve mezőgazdasági áru. A magyar áruk iránt to­vábbra is élénk a kereslet, az év első négy hónapjában 60 millió dollár magyar exportot és 20 millió dollár importot regisztrál­tak. A kétoldalú szabadkeres­kedelmi megállapodás kiterjed valamennyi ipari és mezőgaz­dasági termékre, a vámokat az ipari termékekre vonatkozóan legkésőbb 2001. január elsejéig bontják le. A vámon kívüli akadályok lebontásának ütemezése azonos az EK-, EFTA- és CEFTA- megállapodásokban rögzítet­tekkel. A szabadkereskedelmi egyezmény piacvédelmi ren­delkezései szintén ugyan e megállapodásokkal azonos vé­delmet biztosítanak a magyar áruknak. velő szervezet, amely csak az erdőbirtokossági törvényben előírt kötelezettségek - műve­lés, védelem, stb. - teljesítése mellett alakulhat át. Társulatok esetében az erdő nem szolgálhat vállalkozások fedezetéül, bizto­sítékául. Szakmai és használati szempontból minimum 60-100 hektár területen ésszerű erdőbir­tokossági társulatot alakítani, amelyek tagja csak az lehet, akinek az erdőtulajdonát már földhivatali nyilvántartásba vet­ték. A részarány tulajdon neve­sítés és az új - erdőgazdák be­jegyzésének lassúsága, vala­mint a sok és gyakran távoli tu­lajdonos egy erdőkezelő szer­vezetbe „hozásának” nehézsége nagy mértékben lassítja új társu­lások létrejöttét. megfizetése után adhatják ki. Az ilyen áruk behozatalánál vámbiztosítékul csak készpénz vagy a készpénzben nyújtott vámbiztosítékkal azonos elbírá­lás alá eső, ilyen címen teljesí­tett befizetést (átutalást) fogad­nak el a vámhivatalok. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága által kiadott en­gedélyeket Arnold Mihály ve­zérőrnagy, országos parancsnok azonnali hatállyal visszavonja. Erdőbirtokossági társulatok alakulnak Jövedéki termékeket importálók figyelem! Szaktanácsadók segítik a mezőgazdaság talpra állását A folyamatos szaktanácsadás a tehenészetekben is nélkülözhetetlen (felvételünk Bicsérden készült) Fotó:Müller Magyarországon a piacgaz­daság feltételeinek kialakításá­ban fontos szerepe van mező- gazdaság átalakulásának, amely alapjaiban érinti a tulaj­don- és birtokviszonyokat, a termelés szervezeti és intéz­ményi kereteit. A folyamatban lévő kárpótlás, reorganizáció és privatizáció révén megjelen­tek a magángazdaságok, a ma­gántulajdonon alapuló társas vállalkozások, új típusú szö­vetkezetek. Mindezek életké­pessé tételéhez szükség volt szaktanácsadói hálózat kialakí­tására. A névjegyzékbe került 700 agrár-, kertész- és mező- gazdasági üzemmérnök nagy részének másoddiplomája van, növényvédő- és vállalatgazda­sági szakmérnökök is egyben. Sok közöttük az okleveles könyvvizsgáló és a mérlegké­pes könyvelő is. A szaktaná­csadók speciális képzettségű, több diplomás szakemberek, akiknek a munkáját a falugaz­dászok is segítik. Hazánknak exportorientált mezőgazdaságra van szüksége. Piaci körülmények között mű­ködő valódi szövetkezetekre, amelyek szolgáltatnak, feldol­goznak, értékesítéssel foglal­koznak. Ugyanakkor fontos, hogy létrejöjjön 50-60 óriás szövetkezet is, amelyek meg­valósíthatják a vertikális integ­rációt. Külföldi pénzügyi segítségre nem nagyon számíthat hazánk. A felhasználható pénzt azok­nak kell juttatni, akik képesek önerőből fejlődni. Ehhez pedig nélkülözhetetlenek a vállalko­zói alapon tevékenykedő szak- tanácsadók. Az ágazat fejlő­dése csak az egyéni érdekelt­ségen alapuló termelés minél teljesebb körű megvalósításá­val képzelhető el. Az előrelépés záloga a haté­kony képzés, a gyakorlati okta­tás és a szakszerű szaktanácsa­dás. A magyar gazdák döntő többségének alapvető ismere­teket kell elsajátítaniuk a ter­melésben, a pénzügyekben és a marketingben is. Egyre több kiadványnak kellene megje­lenni, ebben jelentős szerepet vállalhatnának az egyetemek, kutató intézetek, amelyek ezzel kapcsolódhatnának be a szak- tanácsadói hálózatba. Parragi Antal, az FM Bara­nya Megyei Földművelésügyi Hivatalának szakfelügyelője részt vett a szaktanácsadók első országos tanácskozásán. Mint elmondta, a konferencián a szakemberek mellett néhány gazda is ismertette saját tapasz­talatait. Többek között egy za­lai sertéstenyésztő, aki ma már 1000 férőhelyes telepet bérel, és egy szaktanácsadói kft. segít neki, hogy azt minél hatéko­nyabban működtesse. Meglepő volt azonban az a tény, hogy a vállalkozók elsősorban üzletvi­teli, könyvvezetési és adótaná­csokért fordulnak a szakértők­höz, a közvetlenül a termelést érintő kérdésekkel, pedig csak egy nagyon kis részük. A Me­zőgazdasági Fejlesztési Alapra benyújtott pályázatok elkészí­téséhez is sokan igénybe vették a szaktanácsadói hálózatot. Felvetődött a konferencián, hogy jó lenne, ha a jövőben ezt minden pályázónak kötelezően előírnák, valamint az, hogy szükség lenne egy etikai kódex kidolgozására. Az is szóba ke­rült, hogy a hátrányos helyzetű vidékeken 1-2 évig kapjon 100 százalékos támogatást a szak- tanácsadás. Érdekvédelmi szervezetet kívánnak létrehozni a szakta­nácsadók, amelyen keresztül tagjai lehetnek a kamarának, ugyanúgy, mint a falugazdá­szok. Phare támogatással az FM a munkájukat segítő számí­tógépes információs rendszert alakít ki. Baranyában eddig 15 szaktanácsadó működik. Sz. K.

Next

/
Thumbnails
Contents