Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-01 / 149. szám
10 uj Dunántúli napló Választás 1994. június 1., szerda A kulisszák mögött Sok szerencsét, Magyarország! A választások néhány tapasztalatáról Új nemzedék A végeredményt - többé-ke- vésbé pontosan -* már valamennyien ismerjük. Tudjuk a számokat, ismerjük az új arcokat, akik a következő négy esztendőben az ország legrangosabb ügyeiben dönteni fognak. Összeállításunk a választási központban illetve a három legnagyobb párt - az MSZP, az SZDSZ és az MDF - főhadiszállásán készült. Né A reggel 6 órakor nyitó választási körzetekből már 7 órakor megérkeztek az első jelentések, amely szerint egyetlen óra alatt a választópolgárok 1,6 százaléka leszavazott. A rekordot ismét Püspökladány érte el: hatvan perc alatt a választásokra jogosultak 3,8 % járult az urnákhoz. A város az elsőfordulóban is rekordot állított: akkor 7 óráig a jogosultak 4,4 % voksolt. Az országos választási bizottságot délután felkereste Bo- ross Péter miniszterelnök is. A bizottság tagjai bemutatkoztak, elmondták, kit képviselnek. Amikor a sor végére ért, ő is bemutatkozott:-Én Boross Péter vagyok, még a régi kormány miniszter- elnöke. A különböző választókörzetek környékén a Szonda Ipsos 40 főhivatású és 1500 alkalmi felmérője mintegy 180 ezer választópolgárt kérdezett meg a döntéséről. Ennek alapján egy perccel a szavazóhelyiségek zárása után nyilvánosságra hozták felmérésük eredményét. Szerintük az MSZP 208 vagy 209 mandátumot remélhetett. Gratulálunk, telitalálat! Dr. Kara Pál, a választási bizottság titkára mondta az eredményhirdetés után:- Nem számítottunk arra, hogy a második fordulóban is 50 % fölé emelkedik a szavazók száma. De szerencsére a számítógépek és a magyar szakemberek által készített programok kitűnően vizsgáztak. A 19 órás umazárás után 20.50 perckor már ideiglenes végeredményt hirdethettünk. A rendszer olyannyira bevált, hogy a hazánkban járt külföldi szakemberek közül a norvégok már be is jelentették: szívesen megvásárolnák. Né A vert sereg várához hasonlított vasárnap este a Magyar Demokrata Fórum budapesti, Bem téri székháza. Bár a kapu előtt már a késő délutáni órákban felsorakoztak a televíziós közvetítő kocsik, bent a házban mégsem volt igazán nagy nyüzsgés. A portán kissé mogorva, fáradtnak tűnő emberek. Az emeleti sajtószobában „történésre” váró, cigarettát és ásKDNP A KDNP intéző bizottsága hétfőn határozatban erősítette meg, hogy a párt semmiképpen sem lép koalícióra az MSZP-vel, ha történetesen erre felkérést is kapna. Ugyanakkor az intéző bizottság tárgyaló testületet jelölt ki, hogy konzultációkat kezdjen a parlamentbe jutott pártokkal. A Keresztény- demokrata Néppárt elnöksége - annak ellenére, hogy mandátuma ez év őszéig szól - lemond a június végén összeülő országos választmány ülésén. Az intéző bizottság határozott arról, hogy az őszről előrehozott nagyválasztmányi ülésen tisztújításra is sort kell keríteni. Egyelőre kérdéses, hogy a nagyválasztmány ügyvezető elnökséget választ majd, vagy - személycserék révén - megújítja a párt vezető testületét. Mindemellett ugyanakkor a KDNP alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát is módosítja majd az országos választmány. ványvizet szopogató újságírók. A falakon mindenütt plakátok, az MDF kampány kellékei, amelyekről a párt jelöltjei mosolyognak vissza. A televízió adását a teremben csak az óránként kezdődő sajtótájékoztatók idejére szakítják meg. Herényi Károly, a párt szóvivője láthatóan nyugodt. Elegánsan, de kissé szomorkásán teszi a dolgát. Az épületben négy számítógép jelzi kezdetben még csak óránként, később percenként a Duna Palotából érkező „híreket”. Késő estére négy új fénykép került az egyéni képviselők dicsőségtáblájára. Dr. Rubovszky András, pártigazgató röviden summázza a helyzetet:- Meghajtjuk fejünket a nép akarata és a Magyar Szocialista Párt elsöprő győzelme előtt. De úgy vélem ezután ismét emelt fővel dolgozhatunk, politizálhatunk tovább. Az MDF egyértelmű sikerének tartjuk, hogy a választásokon ilyen nagy arányú volt részvétel. A mi pártunk érdeme, hogy Magyarországon - a jóslatok ellenére - nem durvult el a választási kampány, nem teregették ki a jelöltek egymás magánéletét. Né Kétszáz ember a kapuban. Sorbanállás a belépőért. Amelyik érvényes az első emeletre, nem jogosít fel a másodikra. Egyik ügyintéző küld a másikhoz. Senki nem tud semmit. A Óriási a különbség az 1990-es és az 1994-es választások között. Nemcsak abban, hogy 1990-ben, az első szabad választáson a választók a jobbközép, konzervatív koalíciót juttatták hatalomra, 1994-ben pedig balra, az MSZP-re szavaztak, hanem főleg abban, hogy alapvetően megváltoztak maguk a pártok és megváltozott a választói magatartás is. Csak ebben az összefüggésben érthető meg az MSZP földcsuszamlásszerű győzelme is, mivel ennek a pártnak sikerült a legmarkánsabb pártprofilt és politikai alternatívát, valamint a legerősebb pártkötődést kialakítania. 1990-ben a pártok még igencsak kialakulatlanok voltak és számos véletlen tényező is befolyásolta választási szereplésüket. A választók mintegy fele csak az utolsó hónapban, egynegyede pedig csak a legutolsó héten döntötte el, hogy melyik pártra szavaz. 1994-ben viszont a pártok profilja és programja körül jóval kevesebb volt a bizonytalanság. A tudatos válaszsajtótájékoztatón megszámlálhatatlanul sok ember. A csilláron is újságírók lógnak. Az udvarban üvölt a rádió, kihangosítva a tévé. Mindenki az eredményeket várja, de a szabaddemokraták székházában nincs mámoros győzelmi ünnep. A megszerzett 70 mandátum csaknem kétszer annyi, mint amennyit a legerősebb jelenlegi kormánypárt ezután magáénak tudhat majd, de kevesebb annál, mint ahánnyal korábban (92) rendelkezett a párt. Már délután, a részeredmények láttán kiderült, hogy jelentős MSZP győzelem várható. Öt óra felé felreppent a hír, Pető Iván állítólag kijelentette: a többséget szerzett MSZP-vel nem lépnek koalícióra. Késő este újabb fordulat. Pető Iván bejelenti, hogy minden elterjedt híreszteléssel ellentétben az SZDSZ álláspontja a régi: a koalícióról később döntenek, de ez mint lehetőség fennmarad. Akkor este - mielőtt elcsendesedett volna a székház - ez volt az utolsó hivatalos szó. Né Az MSZP székházába sem juthatott be senki a speciális engedélyek nélkül. Azzal is legfeljebb az első emeletig, a sajtónak fenntartott teremig. Hatalmas képernyő, számítógép vezérli a műsort: hol a tévé programját „élvezheti” a nagyérdemű, hol a választási bizotttói döntést és az MSZP széleskörű társadalmi támogatottságát az is határozottan jelzi, hogy magasabb volt a részvétel is mint 1990-ben, nevezetesen az első fordulóban 65-ról 69 százalékra, a második fordulóban pedig egyenesen 45-ről 55 százalékra nőtt. Az érettebb és tudatosabb választói magatartás továbbá abban is jelentkezik, hogy 1994-ben még kevesebben szavaztak olyan kisebb pártokra, amelyek valószínűleg nem érik el az 5 százalékos küszöböt. 1990-ben még mintegy 16 százalék volt az ilyen elveszett szavazatok aránya, 1994-ben már csak 12 százalék. Az 1994-es választások eredménye tehát azt jelenti, hogy megszilárdult a hat parlamenti párt együttese. Ez már önmagában is igen pozitív tény, hiszen a túl sok parlamenti párt ság komputereiből lehívott adatok villognak az orrunk előtt. Oldalt egy hatalmas táblán ajelöltek képei. A nevek mellett - percről percre egyre több - piros szegfű virít. A győztesek jele. A falon a jelszó: „Sok szerencsét, Magyarország!” A folyosói sürgés-forgásban fel-feltűnik néhány ismerős arc. Nem látom Csehák Juditot vagy Békési Lászlót, de ott van Nagy Sándor, Csintalan Sándor, Kökény Mihály a feleségével, Kósáné Kovács Magda a lányával... Pécsi Ildikó oldalán a fia és Szűcs Lajos.- Nekem papirom is van róla, hogy győztem! - lobogtat az orrom előtt egy cetlit a művésznő. - Kértem egy másolatot a jegyzőkönyvből, mert amíg nem láttam, nem hittem az eredményt.- Nem fog hiányozni a színpad, a szerepek?- Biztosan hiányzik majd. De ki mondja, hogy a parlamenti szereplés mellett nem lehet felvállalni egy-egy másik szerepet is? Szekeres Imre az esti órákra már gépiesen mosolyog. Erre álltak be az izmai. Minek köszönhető a párt átütő sikere? - kérdeztem.- Szerintem három dolognak. Az első: a választók szemében az MSZP szakértő párt lett. A második: kiszámítható pártnak tartanak minket. A harmadik: nyitott párt vagyunk, nem a színfalak mögött politizálunk.- Milyen lesz a sajtóhoz való viszonyuk?- Remélem kiegyensúlyozott. Nem akarunk egyetlen orgánumra sem rátelepedni. ígérem, nevetni fogunk a rólunk készült karikatúrákon, nem sértődünk meg a kritikán, legfeljebb megfogadjuk a bírálatot.- Mivel telik majd a jövő hete?- Szeretnék aludni, de erre aligha lesz időm. Megkezdődnek a koalíciós tárgyalások előkészületei, közben a párton belül is két fontos kérdésben dönteni kell. Az egyik: kik legyenek a szóba jöhető koalíciós partnerek; a másik: ki legyen a szocialisták miniszterelnök-jelöltje. Ezzel egyidejűleg felgyorsul a kormányprogram és a leendő kormány-szerkezet tervezetének előkészítése. Nem tudom, mindez belefér-e majd egyetlen hétbe. Éjjel egy óra után már senki sem vár az újabb hírekre. Lazul az őrség fegyelme is, az újságírók kedvükre bolyonghatnak a szobák között. Innen is, onnan is pezsgőt kínálnak. Az udvaron már üvölt a zene. A BIT rendezi a „fiestát”. A tömeg Keleti Györgyöt élteti, Csintalan Sándorral az élen „zakatol” a közönség. Kint petárdák robbannak. Győzelmi ünnepet ül az MSZP. (koós-németh-somfai) nehezíti a törvényhozás munkáját és a koalícióalakítást. A pártok megszilárdulásának hosz- szabb távú tendenciája jelentkezett a második fordulóban abban is, hogy mindössze két független képviselő jutott be a parlamentbe. Az 1994-es választások első fordulója már sok mindent eldöntött. A második fordulóra tehát korántsem volt nyitott teljesen a verseny - ahogy a jobbközép pártok hirdették - a 259 (174 egyéni és 85 országos listás) mandátumra; az MSZP és az SZDSZ az első forduló alapján ugyanis az országos listán mindenképpen jelentős kompenzációt kapott volna. Maradt természetesen így is több nyitott kérdés a második fordulóra. Főleg az, hogy az MSZP eléri-e az abszolút többséget, bár ennek birtokában is jelezte, hogy feltétlenül koalíciót kíván alakíMájus 29-én lezajlott a választások második fordulója. A számítógépes eredmények alapján az ország választópolgárainak 52,3 %-os részvétele mellett kialakult a rendszerváltás második szabad, demokratikus parlamentjének összetétele. A választások egyik érdekes jelensége a részvétel kérdése volt. Az időközi választások tapasztalata alapján még 1993-ban is sokan kételkedtek a szavazás érvényességének elérésében. A megfigyelők előzetes várakozásával szemben az első forduló után a második fordulóban is több állampolgár élt jogaival, mint 1990-ben. Ennek okát elsősorban abban látom, hogy az ország lakossága felmérte döntéseinek hatását és egyértelműen hitet tett a demokrácia játékszabályainak elfogadása mellett. Érdekes tendenciaként figyelhető meg, hogy az 1990-es választásokhoz képest Baranyában a városokban és különösen Pécsett az országos átlagnál magasabb arányban mentek el az emberek szavazni. Mivel a szavazáson résztvevők több mint 50 %-a a kormányváltást erőteljesen hangsúlyozó pártokra adta vok- sát mind a listás, mind az egyéni mandátumok esetében, a városi lakosság életkörülményének erőteljes romlása is befolyásolhatta az első forduló 68,9 %-os részvételi arányával szemben a 72-73 %-os arányt. A második forduló eredményeit összehasonlítva mintegy 4-5 %-nyi ez az arányeltolódás Pécs és Komló javára a megye többi választókerületéhez képest. Különösen érzékelhető volt a politikai hangulatváltás pl. a lakótelepes Megyervárosban, ahol Az 1994. évi parlamenti választások során az MSZP több mint hatszorosára növelte mandátumainak számát, a KDNP eggyel szerzett többet mint 1990-ben, míg a többi párt alulmúlta 1990. évi teljesítményét. Az MSZP 1990-ben 33 parlamenti helyet szerzett, míg most 209-et. Képviselőinek aránya a parlamentben 8,55-ről, 54,15 százalékra nőtt. A KDNP 21-ről 22-re növelte mandátumainak számát, részvételi arányát a parlamentben pedig 5,44 százalékról 5,7 százalékra. Az SZDSZ-nek a korábbi 94 helyett 70 képviselője lesz a parlamentben, s ezzel mandátumainak aránya 24,35 százalékról 18,13 százalékra csökken. tani, mégpedig lehetőség szerint szociálliberális koalíciót az SZDSZ-szel, a hosszabb távú együttműködés és stabilitás jegyében. A magyar választási rendszer sajátossága, hogy a két forduló miatt már egymásba csúszik a választási vetélkedés és az előzetes, informális koalíciós egyeztetés a leendő partnerek között. A második forduló előtt az SZDSZ nagyon erőteljesen érzékeltette, hogy magát kiegyensúlyozó erőnek tekinti, s azzal fordult a választókhoz, hogy adjanak neki támogatást az MSZP túlsúlyával szemben egy leendő kormányban. De ugyanezt hangsúlyozták a vesztes kormánykoalíció pártjai is az MSZP-vel és az SZDSZ-szel szemben, azt állítva a kampányuk középpontjába, hogy a fenti két párt kétharmados többsége veszélyes lehet a demokrá1990-ben a pécsi városi átlagánál kevesebben éltek a szavazati joggal, most azonban a főleg családiházas körzetekkel összehasonlítva arányaiban többen mentek el szavazni. Ez a nyugat-európai mércével mérve is aktív részvétel egyértelműen igazolja, hogy a magyar lakosság nem közömbös, nem kiábrándult a politikából és valódi alternatívák meg- csillantása esetén kezdi megtanulni a résztvevő állampolgári magatartás szabályait. Másik tanulsága e parlamenti választásoknak, hogy a többség egyértelműen elfogadta a többpártrendszert és szavazataival csak azokat a képviselőket támogatta, akik mögött párt is állt. Egyetlen, mégoly népszerű független politikusnak sem sikerült bekerülni az Országházba, mint Kupa Mihály, vagy Fodor István. A korosztályt tekintve kiegyensúlyozottabb képviselői összetétel várható: a képviselők döntő többsége 38-50 év közötti és akárcsak az 1990-es választásoknál felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A jelenlegi ismereteink szerint a politikai életet az a nemzedék fogja befolyásolni, amely a rendszerváltás miatt egy kicsit az 1990-es választásokon háttérbe szorult, részint a politikai életbe visszatérő idős generáció miatt, részint a múlttalan fiatalok miatt. Az elkövetkező 4 gazdaságilag nagyon nehéz év lehetőséget biztosít e generáció számára, hogy felhasználja a már korábban megszerzett negatív és pozitív tapasztalatait az ország életének módosítására. Laczkóné dr. Tuka Ágnes Az MDF képviselőinek száma 164-ről (42,49 százalék), 37-re esik vissza (9,59 százalék). Az FKGP parlamenti helyeinek száma 44-ről (11,4 százalék) 26-ra csökken (6,74 százalék). A Fidesznek eddig 22 képviselője volt (5,7 százalék) és most 20 parlamenti helyet nyert el (5,18 százalék). Az 1990-ben megválasztott 176 egyéni képviselő közül mindössze 11 tudta megőrizni helyét egyéni körzetben. Az SZDSZ korábbi 37 egyéni képviselői közül 8 „újrázott”. Az MDF 114 egyéni képviselője közül kettő jutott ismét mandátumhoz. Az MSZP korábbi egyetlen egyéni képviselője, Szűrös Mátyás szintén ismételt. ciára. Persze, ha korábban - mondjuk négy évvel ezelőtt - jut eszükbe, hogy a „többség diktatúrája” mennyire veszélyes, akkor talán nem is szenvedtek volna ilyen csúfos vereséget most a választásokon. A? MSZP elleni negatív kampány minden formája azonban bumeráng hatást váltott ki és csak megerősítette a választóknak az új, határozott politikai alternatívát kereső döntését. A péntek esti kampányzáró tévévita - konszenzust kereső hangnemével, s a várható kormánypárti és ellenzéki vezetőknek az együttműködésre vonatkozó gesztus értékű nyilatkozataival - fordulatot igér a hazai közéletben. A politikai közvélemény figyelme most természetesen a még nyitott kérdések, vagyis a koalícióalakítás, a kormány összetétele és struktúrája, illetve az első száz nap és fél év programja felé fordul. Hétfő reggel már megkezdődött a pártok hosszú menetelése az 1998-as választások felé. Ágh Attila Az Országos Választási Bizottság központjában A negatív kampány bumeránghatást váltott ki Két választás mm Összehasonlítás 1990-nel
