Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-05 / 153. szám

Janos Szablya amerikai színházmenedzser Egy amerikai magyar Pécsett Színházmenedzselés, művészet és repülőtér János Szablya színházmene- dzser az Egyesült Államokban. Seattle-ben él, s most rövid időre hazalátogatott. 1956-ban, két és fél éves korában került ki Kanadába családjával. 1963 óta az USA-ban él. Már a hatvanas évek végétől, az iskola mellett, dolgozott színházban, mint technikus és színész, azóta is fo­lyamatosan színházat csinál. A hetvenes évek elején Németor­szágban tanult elektromechani- kát, majd egy évig egy amerikai kolostorban élt, teológiát tanult, s közben természetesen - enge­déllyel - színházzal is foglalko­zott. Aztán a Washingtoni Ál­lami Egyetem következett, ahol színháztörténetet, színészetet, díszlettervezést és szinte vala­mennyi színházi szakmát kita­nulta. Mint elmondta, tiszta művészet Amerikában jószeri­vel csak az egyetemi színhá­zakban létezik, hiszen ott még nem számít a mindent meghatá­rozó pénz. Színházzal foglalkozó em­bernek az USA-ban két lehető­sége van a karrier építése szem­pontjából: New York és Los Angeles. Ő az egyetem elvég­zése után Los Angelest válasz­totta, Holly wood-ban élt család­jával több, mint három évig. Nagyon kemény évek voltak, rengeteg munka, kevés pénz. Amerikában pedig először min­dent ki kell fizetni, mielőtt en­nivalót vesz az ember, s kezdő művész bizony meg kell hogy barátkozzék az éhezéssel. Mert ott több, mint ötvenezer színész tartozik egy szakszervezethez (három ilyen létezik), s közülük csak 3-4 százalék dolgozik, a többi más munkát végez vagy éhezik. Munkához jutni pedig csak ajánlással lehet. A nyolc­vanas években reklámcégeknek dolgozott Washington állam­ban, majd a Seattle-i Operánál helyezkedett el, mint fő díszítő. Aztán egy oregoni, Pécs nagy­ságú városban szervezett előa­dásokat, ahol egy 2555 szemé­lyes, egy 600 személyes színház volt, ráadásul egy 6000 főt be­fogadó amfiteátrum és egy 450 fős kabaré is, valamint ezeken kívül még egy hangversenyte­rem, öt guruló színpad és kilenc kisszinpad is. Mint mondta, 2400 előadást szervezett ott egy év alatt. Aztán a San Francisco és San Jósé közti Cubertino-ban dolgozott, a Flint Színházban hat évig, majd egy állami szín­házat sikerült nyereségessé ten­nie, amely azt megelőzően 20 évig veszteséges volt. Most új vállalkozásba kezd, a nyugati parti színházakkal köt szerződést, amelynek értelmé­ben a szabadságon lévő szín­házvezetőket helyettesíti, s ve­zeti az üzletmenetet azok távol­létében. A Pécsi Nemzeti Szín­házban több előadást is megte­kintett, mint mondta, a művészi színvonal fantasztikusan jó, sok tapasztalattal megy majd haza. Fontosnak tartja, hogy az embe­rek menjenek színházba, s tá­mogassák, mert nem egészsé­ges, ha az állam után a gazdaság mondja majd meg, mit szabad és mit nem szabad csinálni a színházban. S bár Pécsett béke van, Amerikából nézve a bal­káni háború miatt senki nem akar idejönni. Komoly, nemzet­közi produkciókat pedig a repü­lőtér hiánya miatt nem lehet ide hozni, mert nagyon lelassulna a megvalósítás folyamata. Az idő pedig még mindig pénz Ameri­kában, és egyre inkább Ma­gyarországon is. Cseri László Farkas Ferenc a Zászlórend sorozattal Gyűjtők közt a Zászlórend a sláger Mellünkön, vagy mellényzsebben értékesebbek a kitüntetések? Református világtalálkozó Erdélyben Előkészületek Ilyefalván Aranyhíd Fesztivál Fonyódon A Balatontól délre eső terület nyári komolyzenei ellátatlansá­gára való tekintettel a fonyódi önkormányzat és a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapít­vány ez évtől kezdve minden évben egy világhírű zenekart kíván vendégül látni a nyári Aranyhíd Fesztivál keretén be­lül. Mint Horváth Béla, az ala­pítvány külügyi referense la­punknak elmondta, az EXPO pályázatán indulva bíznak anyagi segítségben is. A prog­ramhoz kapcsolódóan pályáza­tot írnak ki minden ősszel a fel­sőoktatási intézményekben ta­nuló fiatal zenészek részére a Magyar Ifjúsági Szimfonikus Zenekar tagságára. Az októberi meghallgatások után egyhetes próbaidőszak következik, majd decemberben a megalakult ze­nekar adventi koncertet ad. Húsvétkor, öt napos felkészülés után, négy napos koncertturné következik. A nyári Aranyhíd Fesztiválon aztán, mint a ma­gyar fesztiválzenekar, külön koncerteket ad a zenekar Sió­foktól Marcaliig, majd egye­sülve a külföldi zenekarral, kö­zösen is fellépnek. Ez a prog­ram jó lehetőséget biztosít a magyar fiatal zenészek szakmai továbbképzéséhez. Idén, az idő rövidsége miatt, a Kaposváron, Fonyódon és Budapesten, az elmúlt héten történő meghallga­tásokra kevesen jelentkeztek, ezért most csak külföldi zenekar vesz részt a július 31-től au­gusztus 22-ig tartó fesztiválon. A londoni Young Musicians Symphony Orchestra Cimarosa, Mozart, Schubert, Beethoven, Rachmaninov és Berlioz műve­ket játszik tehetséges fiatal szó­listák közreműködésével. Cs. L. Padlásokat bújva, nagyszüle- ink dolgai közt kutakodva, csaknem mindannyian rábuk­kantunk már patinás kitünteté­sekre, érmékre. Rögtön átfutott rajtunk, most valami különleges tárgyi, eszmei értékre akadtunk. De mi hát a valóság? Valóban gyémánttal, rubinnal ékesítet­tek, aranyból és ezüstből ké­szülnek az ilyen megnevezésű kitüntetések? Farkas Ferenc, pécsi érem- gyűjtő személyében avatott szakembertől kaptunk választ kérdéseinkre. Kiderült, már a rómaiak is osztottak különböző mértani idomokat ábrázoló jel­vényeket a harcokban legjobban helytálló katonáknak. Azóta sincs ez másképp: a kitünteté­sek a társadalom elismerésének mindenkori külső jelei. Ennek megfelelően némelyikük képző-, vagy iparművészeti re­mekmű, s külön szakirodalma van a témakörnek. Aki pedig a kezébevesz egy ilyen érmét, az részesévé válhat az adott kor történelmének. Farkas Ferenc előbb „hiva­talból” - az 50-es évek elején katonatiszt volt -, majd hobby-ból választotta az érem- gyűjtést. Ma már az oszt­rák-magyar monarchia, a Horthy-korszak és az 1945 utáni idők összes kitüntetéséből teljes sorozattal rendelkezik, így pontos képe van az egyes darabok értékéről, jelentőségé­ről. A profi gyűjtő legbüszkébb a II. világháború után kiadott magyar Zászlórend sorára, melyben az első helyen álló, gyémánttal ékesített darabból mindössze 41-et adtak ki, s az érme valóban 10 apró drágakö­vet tartalmaz. Ezzel szemben a rubin változat már csak színes üvegdarabokat rejt magában, s eszmei értéke így is több, mint 1000 márka (Itt jegyzendő meg, hogy míg az ezüst érmék több­sége valóban ebből a nemes­fémből készül, addig az arany kitüntetések nagyrésze csak fut­tatott). Érdemes viszont tudni, hogy a hazánkban fellelhető I. és II. világháborús kitüntetések ér­téke 300-2000 forint között mo­zog, s vasárnaponként Pécsett a Szőlőskert vendéglőben a Ma­gyar Éremgyűjtők Egyesületé­nek megyei csoportjának szak­értői ellenszolgáltatás nélkül megmondják az egyes érmék ál­lapotát, értékét. M. B. E. A hét végén zárult Erdély­ben, a háromszéki Ilyefalván, az a református konferencia, me­lyen többek között az 1996-os világtalálkozó is napirenden volt. A konferencián Erdélyi Jó­zsef pécsi presbiter és Boruss Mária bólyi lelkész vett részt, képviselve Baranyát. Az ilyefalvi konferenciaköz­pontban közel kétszázan tár­gyaltak 57 református egyház­megye küldöttei. Két fontos kérdés szerepelt a találkozó na­pirendjén: az Egyetemes Re­formátus Zsinat összehívásának kérdése és a református világta­lálkozó megszervezése. Az első téma kapcsán a bara­nyai résztvevőktől megtudtuk, hogy régi óhaj valósulhat meg az idén: Magyarországon ösz- szehívják az Égyetemes Refor­Az ország legszebb lányai ismét készülnek a megmérette­tésre: a Miss Universe Hungary döntője augusztus 19-én lesz Debrecenben. Az elődöntőket július elejétől Gyulán, Veszp­rémben, Siófokon, Szombathe­lyen és Budapesten rendezik. Fási Adóm, a Miss Universe Hungary nemzeti igazgatója elmondta, a két évvel ezelőtti szépségverseny pécsi elődöntő­jét sikeresen rendezték meg. A múltévi rendezvény a pécsi ön- kormányzati vezetők érdekte­lensége miatt nem bizonyult rangosnak, ezért a baranyai me­gyeszékhely helyett az idei elő­döntő színhelye júliusban Sió­fok. A régió szépei ott mutat­mátus Zsinatot. A zsinat első­sorban a magyarországi és az országhatárokon kívüli egy­házmegyékben az egységes lel­kipásztorképzést és a közös li­turgia elérését tűzte ki célul. Ä másik kardinális kérdés a III. Református Világtalálkozó megszervezése, melyre ígéretet tett a debreceni találkozón Tő­kés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke. Most a püspök ebbéli szándékukat megerősítette, s 1996 augusztu­sában várják a világ reformátu­sait Nagyváradon valamint a ta­lálkozó főbb helyszínein. A világtalálkozón való rész­vétel szándékát Baranyában a két küldöttnél, illetve az egy­házmegye központjában lehet - az előzetes felmérés miatt - majd jelezni. K. F. koznak be a zsűri előtt. Eddig az országból 170, 18-27 év közötti hajadon - nem férjezett, nem elvált, gyermek­telen leány - jelezte részvételi szándékát a Miss Universe Hungary-ra a gyulai szervező irodához. A korábbi évek ta­pasztalata szerint ez a létszám az elődöntőkig megháromszo­rozódik, bár nyáron nyolc szép­ségverseny lesz az országban. Fási úr is járt Manilában a szé­pek világversenyén. Most a szépségideál a középtermetű, kreol bőrű, hosszú fekete hajú, kecses, bájos leány. Fási úr a magas, karcsú, szőke hölgyeket kedveli. Ilyen a felesége is. Ádám Erika A régió szép lányai Siófokra mennek Rádió mellett... Szinte nincs nap, hogy a rá­dió híradásából ne értesülnénk lopásokról, betörésekről, rablá­sokról, rablógyilkosságokról és az „elkövetők” - elég gyakran - elképesztően kevés értékért követik el a bűncselekményt: felnőtt férfiak forgatták ki a 10 éves fiú zsebeit, s elvitték az ötvenforintnyi aprópénzét, het­venéves asszonyt félholtra ver­tek, mert nem adta át a retikül- jét, amiben mindössze száz­negyven forintot találtak, nyolcszáz forintért megöltek egy férfit valahol a fővárosban, de e fenti rémségek előfordul­hatnak bárhol az országban. Mondhatnám, ritka az olyan te­lepülés, amely hasonló ügyek­ről ne tudna helyi példát pro­dukálni. A friss eseményekről - rendszeresen beszámol a tévé, rádió, és a sajtó, de az ügyekről - a továbbiakban - már csak ritkán tesznek emlí­tést, vagyis arról, hogy a bíró­ság milyen - és feltehetően szigorú - ítéleteket szab ki a bűnözőkre. Ennek oka talán az a szerkesztői elgondolás, mi­szerint a friss eseményről még beszámol a média, de majd az ítéletről ismét tudósítani már nem érdemes. „Nem ér any- nyit!” Mellesleg jómagam sem akarok a jelenlegi közbizton­sági állapotokról írni, hiszen a törvény emberei - nem kevés erőfeszítéssel - ma is teszik a dolgukat. Meg aztán: nem hi­szem, hogy a bűnöző megjavul, amint a kezébe veszi az újságot és azt olvassa, hogy a rablás, lopás és egyebek, milyen ellen­szenves emberi cselekedetek. Különben pedig: a rabló nem olvas újságot. Talán azért sem, mert némelyik még olvasni sem tud. A betörő sem hallgat de a lopások, sikkasztások, mil­liós értékek eltulajdonítása ép­pen úgy folyik, mint az ember emberáltali leölése, ez utóbbi - napjainkban - oly nagy mér­tékben és iszonyattal, hogy arra a világtörténelemben korábban példa nem volt. Ám a napokban - elkeserítő - történetet hallottam. A teme­lázása történik, ilyenkor a rendőrség több-kevesebb siker­rel el is fogja a tetteseket. De a pécsi temetőben a virágokat lopják el, többen felhívták a temető őr figyelmét egy idős, eléggé szakadt kis öregasz- szonyra, aki szerintük gyanú­sítható. A gyanú, sajnos, bei­gazolódott. Az őrök rájöttek, Bűn és virágcsokor rádiót és főként híreket, mert nincs rádiója, vagy éppen az­nap készül betörni, éjszaka, egy rádiós boltba, ahol majd szerez magának egy készülé­ket. A kis- és nagy bűnözők lé­lektanával már emberemléke­zet óta sokan foglalkoztak a mai napig is, de talán nem sok sikerrel, mert lám, itt vagyunk már az ezredforduló küszöbén, tőt - a fájdalmasan szomorú - temetőt látogató hozzátartozók panaszkodnak, hogy a sírokra kihelyezett friss virágokat gyakran lelopkodják a ... hát kik? A temető őr, vagy őrök feladata a sírok, kripták nyu­galmának védelme. De ugye gyakori bűnügyi hír az is, ami­kor kriptafosztogatás, vagy sír­emlékek rombolása, meggya­hogy az asszony bizony az alig egy-két órával a sírra he­lyezett friss virágot felnyalá- bolja, meg a másikról, a har­madikról szintén, és kint a te­mető előtt, a bejárat közelében -, eladja. Nem azért adja el, hogy úgy jusson pénzhez, mint egy világvárosi zsebes és besurranó tolvaj, hanem mert éhes. Elmondta az őröknek, hogy van nyugdíja, de hihetet­len kevés, ami a legszüksége­sebb napi dolgokra sem elég, ám ennie kell, dolgozni nem tud, nem ért semmihez, csa­ládja nincs, különben pedig öreg már akármilyen munkára. Hát leszedi a virágokat, ta­lán azt gondolja, aki ott lent pihen s ha feléledne, meg is bocsájtaná neki. De onnént lentről, még soha senki vissza nem jött, csak ez a világ van, másvilág nincs, nincs reinkar­náció, nincs elő-, és harmad élet, csak eggyéválás a föl­ddel, porral, végérvényesen. De emlékezni lehet, azok em­lékeznek, akik a virágokat ki­helyezik a sírra. Fájdalmas szeretettel. Az öregasszony pedig hol­nap is lelopja a virágokat és eladja és eszik. 4 Új VDN 1994. JÚNIUS 5., VASÁRNAP 4 t > á i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents