Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-05 / 153. szám

Repeta és csemege az állatoknak A törékeny Franciska néninek a tíz mázsás bölény volt a kedvence Franciska néni, - ha kihúzta magát - volt vagy 150 centi magas és legfeljebb 45 kiló. A mecseki állatkert dolgozói kivé­tel nélkül jól ismerték, s tudták: az útja mindig a bölényhez ve­zet. Picikémnek hívta a lega­lább tíz mázsás állatot, s a bö­lény mihelyt meglátta, a kerí­téshez ballagott. Kezesbárány­ként ette a kezéből azt a mara­dékot, amit Franciska néni az éttermekből gyűjtött össze neki. Franciska néni sajnos már meg­halt, a bölénynek azóta ritkáb­ban jut repeta. De jut. Azoktól az állatbará­toktól, akik örömüket lelik ab­ban, hogy rendszeresen feljár­nak a Mecseki Kultúrpark Ál­latkertjébe és viszik nekik a szá­raz kenyeret, ételmaradékot, gyümölcsöt. A pénztárnál szól­nak, hogy miért, melyik állat­hoz jöttek, lehivatják az állat gondozóját, hogy aztán vele együtt odaadhassák kedven­cüknek, amit hoztak.-Télen is többször megfor­dult náluk Feri bácsi, diót és mogyorót hozott - mondja Lemle Zoltán, az állatkert igaz­gatója. - Mi csak a keresztnevé­ről ismerjük, s azt tudjuk, hogy a mohácsi szőlőhegyről jár hoz­zánk, már évek óta. Amint el­kezdődik a gyümölcsszezon, ő felpakolva megjelenik. Különö­sen szőlőérés idején. Aztán té­len hozza a diót és a mogyorót. De nem csak ő, hanem még so­kan mások. Többek között azokra az ál­lattartókra gondolva mondja ezt az igazgató, akik az oroszlá­noknak küldik az elhullott jó­szágaikat. Magángazdák és szövetkezetek, gazdaságok, kft.-k egyaránt. A közelmúltban egy nyúltartó gazda óljaiban egy farkaskutya garázdálkodott. Elképzelhető, mekkora düh és keserűség fogta el a gazdát, amikor meglátta a kiterített nyu- lakat, de ilyen állapotban is eszébe jutott az állatkert: fel­vitte a három nylonzsáknyi nyu- lat az oroszlánoknak. De az üz­letek is nekik küldik a meghibá­sodott fagyasztóládákban felol­vadt húsféleségeket. Szerencse és jó dolog, hogy voltak, van­nak Franciska nénik, Feri bá­csik. Akik pontosan tudják, hogy akiknek ez a feladatuk, azok az állatokat ugyan megfe­lelően ellátják, de pluszt, vagy csemegét nehezen tudnak előte­remteni. Nem futja a keretből. Ezt a törődést szeretné meg­köszönni és egyben a gondos­kodók körét kibővíteni a Me­cseki Kultúrpark azzal, hogy létrehozza azt az alapítványt, amelynek egyik célja az lesz, hogy nevesítse és folyamatossá tegye a már részben kialakult támogatást. Úgymond „hivata­lossá” teszik, hogy ki, melyik állattal törődik. Jelképesen örökbe adják neki. Ezt a lehető­séget elsőként azoknak fogják felkínálni, akik már eddig is a segítőik közé tartoztak. T. E. Nemrég egy ismeretlen gazda több tucat házinyulat ajándé­kozott az oroszlánoknak Fotó: Löffler Gábor Kényelmes lesz az őszi-téli cipő Bánhidy Pálnak eddig félmilliárd forintjába került a hencsei kastély rekonstrukciója és a 18 lyukú golfpálya megépítése A hencsei szerencse * Alom golfpálya természetvédelmi területen, luxuskivitelben Az utca embere a kánikulára készül, és a pihekönnyű szandá­lokat, papucsokat nézegeti, pró­bálgatja az üzletekben. A bara­nyai kereskedők e hét végén már az őszi - téli lábbeliket vá­logatták a Dunántúli Cipőke­reskedelmi kft. bemutatóján. Huba József, a Pécsi raktár­ház cégvezetője elégedetten mutatta a 240 modellt és a mel­léjük tűzött színmintákat. Most bőséges a választék, szépek, kényelmesnek ígérkezők a lábra valók. A vásárlói panaszokat fi­gyelembe véve, őszi viseletre nem rendeltek műbőr alap­anyagú cipőket. Bőrből készül valamennyi - emiatt drágák lesznek. Hazai gyártóktól is rendeltek, de legtöbb a brazil, a távol-keleti, a spanyol, francia, olasz és osztrák cipő, csizma, papucs. A bébicipők csodálatosan puhák, tűzések, csillogó kö­vecskék, gyöngyök díszítik. Az olasz gyermekcsizmák vidám mintáin a tél motívumai, állatfi­gurák köszönnek vissza. Fű­zőkkel, tépőzárakkal csukód­nak. A gyerekcipő divat a nyu­gatit követi: az anyag vízleper- getős, vászon vagy műszőrme béléssel. A fazon száras, mili- tary-stílusú. A leányka alkalmi cipők - lakk topánkák, strasz- szoktól csillognak. A fiúk-férfiak kényelmes, szélesebb orrú, hemyótalpas ci­pőben róhatják az utcákat. Ele­gáns viselet lesz számukra a mokasszin jellegű cipő. A bé­lelt, fűzős Military-k télen me­legen tartják a lábat. A hölgyek cipődivatjánál sláger a barokk sarok és a plattform (vastag) talp. Újra hódít a lovagló- csizma, sok fűzővel, műszőrme béléssel. A színek visszafogot­tabbak: az égetett barnák és a feketék árnyalatai. Jövő héten a somogyi, utána a tolnai kereskedők tekinthetik meg a lerakat kínálatát. Ádám Erika Növényritkaságok, perzsa­szőnyeg finomságú pázsitfű, csillogó vizű tavacskák, itt-ott néhány kimunkált homokgödör, s közben hangtalan elektromos kisautók suhannak a tájon. Bi­zonyára az ínyenc nyugati golf­rajongók is elcsodálkoznak majd, hogy mindez Magyaror­szágon, Somogy megye eldu­gott szegletében található, Hen- csén, Kadarkúttól 5 kilométerre. Az Európa rangú pályát július elsején adják át a sportrajon­góknak, de a kép ezzel koránt­sem teljes. A bejáratnál étterem és felújí­tott kastély fogadja a belépőt, lent ízléses pinceborozóval, a tetőtérben pedig egy-két szobás apartmanokkal. A kastélypark tájvédelmi körzet, ahol nem­csak a 100 éves Tiszafa az egyetlen látnivaló. A több, mint 200 hektáros terület felén fel­épült 18 lyukú golfpálya önma­gában is kész csoda. Áki pedig idevarázsolta ezt a luxusoázist, az Bánhidy Pál, Ausztráliából hazatért sportbarát, egykor maga is B válogatott vízilab­dázó. Eddig közel félmilliárd forintot áldozott az objektum megvalósítására, de a kontinen­sen is ritkaság számba menő sportcentrum végső formájában 16 üdülőfalut is tartalmaz - kü- lön-külön 40 magyaros házzal. Épül egy termálfürdő is nagy­atádi vízminőséggel. Már is hozzákezdtek 13 teniszpálya ki­alakításhoz, köztük kettő fü­vest!) lesz, hiszen a szükséges eszközök rendelkezésre állnak ­a golfpályához a különleges fű­nyíró eszközöket 1 millió dollá­rért vásárolták meg. Emellett számos sportolási lehetőség várja az érdeklődőket, a lovag­lástól a kerékpártúrázásig, s egy újabb 18 lyukú golfpálya terve is körvonalazódik. Végül is az objektum létrehozását 2,5 milli­árd forintra taksálják, s 2-3 év a határidő. A szórakoztatási központ 200 embernek ad majd munkát, s megváltoztaja a térség idegen- forgalmi arculatát. De nem csak a külföldieket várja a létesít­mény. A magyar pénztárcákhoz igazított árakon évi heti, havi appartman bérleteket lehet vá­sárolni, ezzel is elősegítve a tel­jes beruházás megvalósulá­sát. Mészáros B. E. Orffín gond a köztisztaság Orfű a hazai és a külföldi tu­risták által keresett, elismert üdülőcentrum küszködik a köz- tisztasággal. Kovács Dezső orfűi polgár- mester mérgesen magyarázza, hogy a kormány támogatás szempontjából úgy veszi figye­lembe a települést, mintha csak 720 lelkes község lenne. Igaz, ennyi az állandó lakók száma télen. De kora tavasztól késő őszig az üdülőkkel együtt kisvá- rosnyi a lélekszámúk. Termé­szetesen emiatt a területük, a zöldfelületük is többszöröse mint egy falué. Orfűn a parkok, pázsitok mintegy egymillió nyolcszázezer négyzetmétert foglalnak el. Ennek csupán a harmada az önkormányzaté. Belterjesen gondoznak ebből 350 ezer négyzetmétert, külter­jesen 250 ezer négyzetmétert. Pénz híján 120 ezer négyzetmé­ternyi zöldterület gondozatlan marad. Hogy miért? Nincs rá pénz. Orfűnek évente négymillió fo­rintja van a parkok csinosítá­sára, ápolására. A soknak tűnő összegből csupán a faluköz­pontban lévőt szépíthetik és a többiben a füvet nyírják, a sze­metet összeszedik. A polgármester szerint Orfűn óriási gond a köztisztaság. Az őslakók és az üdülőtulajdono­sok mindent megtesznek azért, hogy megfeleljenek az elvárá­soknak. Persze előfordul olyan ember, aki nem veszi figye­lembe a rendet. Hiába az ingye­nes lim-lom szállítás, bizony a megadott idő után is kidobják a rozsdás hordót, elrepedt WC-kagylót.. . Egy nap helyett az üdülőterületen két hétig kénytelenek megrendelni a szemétszállítást. Ezért a köz- tisztaságra fordítható évi 1,2 millió forint helyett kétmillióra lesz szükség. Ebbe belejátszik, a közterületen lévő konténere­ket a heti két alkalom helyett naponta üríteni kell. Ádám E. 240 különböző modell közül válogathattak a kereskedők Főzzünk változatosan! Ázsiában, Kínában, Tibetben honos a rebarbara, de nálunk is termesztik, már kapható a pia­cokon. A növény vastag szára földarabolva, megfőzve, kitűnő gyümölcslevesnek, mártásnak, sütemény töltelékének. A rebar­bara gyógyító hatású, előmoz­dítja az emésztést, ajánlott idült bél- és gyomorhurutnál, lép- és májbetegségeknél. Rebarbaramártás. Egy kiló fölaprított rebarbarát fél cit­rommal, szegfűszeggel puhára főzünk, szétzúzzuk vagy turmi- xoljuk. Öt deka vajból és 2 evő­kanál lisztből fehér rántást készí­tünk, fölengedjük a rebarbara főzőlevével valamint egy deci tejföllel. Behabaijuk vele a re­barbarát, hozzá adunk 20 deka cukrot és összeforraljuk. Rebarbaralepény. Hozzáva­lók: 35 deka liszt, 25 deka mar­garin, 2 deka élesztő, 2 evőkanál cukor, egy egész tojás, csipet só, fél deci tej. Az élesztőt kevés cukros tejben fölfuttatjuk, ösz- szegyúrjuk a liszttel, margarin­nal, cukorral, egész tojással, csöpp sóval. A jól kidolgozott masszát két cipóra osztjuk, és hideg helyen 2 órán át pihentet­jük. A töltelékhez 1 kiló rebar­barát veszünk, a kérgét lehúz­zuk, 2 centis darabokra vágjuk, 20 deka cukorral, fél citrom le- vével és héjával föltesszük főni annyi vízbe, hogy éppen ellepje. Ha megpuhult leszűrjük, meg­hintjük 20 deka cukorral. Az egyik elsodort cipóval kibéle­lünk egy kivajazott, kilisztezett tepsit, ráhalmozzuk a tölteléket, majd a másik tésztalappal bebo­rítjuk. A tetejét villával meg- szurkáljuk és közepes tűznél ró­zsaszínűre sütjük. Flidegen sze­leteljük. W.M. 1994. JÚNIUS 5, VASÁRNAP Kőkemény valutázók, átejtett balekok Egymást is madárnak nézték a pécsi pénzváltók - gázspray-vel döntötték el vitájukat E héten is igen aktívnak bizo­nyultak Pécsett az utcákon, tere­ken banki szolgáltatást végző va­lutázók. Ám a fair play díjat bizo­nyára csak kevesen érdemelnék ki közülük. A hét közepén ugyanis két ízben is erőszakkal végződött az alkudozás a Nagy Lajos király úti parkolóban. Szerdán egy német házaspárt húztak be a csőbe az alkalmi pénzváltók. A turisták 300 német márkát szerettek volna forintra váltani, ám amikor észrevették, hogy forintot gyorsan pörgető nő­személy valami csalásra készül, inkább félbehagyták vele az üz­letet. Márkájukkal ezen a téren per­sze egy percig sem kell árválkod­niuk a turistáknak. Újabb ajánla­tot kaptak a németek egy magya­rul jól beszélő román állampol­gárságú fiatalembertől. Ekkor az alku már csak 200 márkáról, és az annak megfelelő 13 ezer forintról szólt. A román bankember ki is számolta előttük a tizenhárom ez­rest, de a német házaspár férfitag­jának zsebébe gyors és ügyes mozdulattal már egy másik pénz- köteget nyomott. Ám annyira azért még sem volt ügyes, hogy ne fogjon gyanút a házaspár. Kö­zölték is vele: addig nem adják át a márkát, még át nem számolják a zsebbe csúsztatott pénzt. A szá­molásra azonban már nem maradt idejük, ugyanis a román fiú (egy nála idősebb és jóval erősebb tes­talkatú) társa lökdösni kezdte a férjet. A hölgy riadalmát látva a fiatalember azonnal cselekedett, kitépte a nő kezéből a 200 márkát és társával együtt futásnak eredt. Szerencsére a közelben éppen rendőrök tartózkodtak, és a se­gélykiáltást halva a menekülő fér­fiak után eredtek. A helyszínen el is fogták őket, és megállapították a kétes értékű pénzkötegről, hogy annak csak csomagolása volt az ötszáz forintos, amely belülről százdinárosokkal volt bélelve. A román gentleman-ek ügyében le­tartóztatásuk mellett folytatódik a vizsgálat. Két valutázó az előző napi perpatvar ellenére már másnap kétes tisztaságú üzletbe bonyoló­dott az említett parkolóban. Hú­szezer márka értékű pénzcseréről szóban megállapodást is kötöttek, és abban maradtak, hogy a tértől kicsit távolabb, a panelházak tö­vében bonyolítják le a pénzvál­tást. Kölcsönösen megmutatták egymásnak a pénzt, de aki a valu­tát vásárolni akarta, meglepetten tapasztalta, hogy 200 márkával hibádzik a számítás. A téve­désre felhívta partnere figyel­mét is, ám amikor az ismét át akarta ejteni, már elfogyott a türelme. Gázspray-val arcába fújt, majd kezéből a márkakö- teget kikapva futásnak eredt. Ezzel pedig (mint ahogy a ro­mánok) ő is megvalósította a rablás bűntettét. A kifosztott férfi azonban a rendőrségi eljárásnál gyorsabb ügymeneteket kedveli. Barátai­val azonnal a menekülő után rohant, s amikor beérték, vissza vették tőle a márkát és a forin­tot is. Ettől kezdve ők menekül­tek, és sikerült is egérutat nyer­niük. A nyomozás folytatódik. Balog Nándor Új VDN 5 I i i i i

Next

/
Thumbnails
Contents