Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-30 / 178. szám

10 aj Dunántúli napló 1994. június 30., csütörtök Vállalkozások - Üzlet A fogyasztók figyelmébe Mit tegyünk, ha már az első nap elromlik a mosógép? Külpiaci eredmények Az év első négy hónapjában folyó áron 413,6 milliáid forint volt a magyarországi import ér­téke, amely 27 százalékos nö­vekedést jelent az előző év azo­nos időszakához képest. A kivi­tel januártól áprilisig mindössze 298,3 milliárd forintot tett ki, de ez az előző év első négy hónap­jának viszonylag alacsony ex­portszintje miatt 25 százalékos emelkedést jelentett a KSH felmérése szerint. Az év első harmadában az átlagosnál na­gyobb mértékben bővült az Eu­rópai Unió országaiból és a Ke- let-Európából származó beho­zatal. Az EU országok esetében számszerűsítve 32, a keleti ré­giót tekintve pedig 30 százalé­kos volt a növekedés a korábbi adatokhoz képest. Közel 4 milliárd az Expo Kft-nek A főváros és a világkiállítási Programiroda együttműködésé­ről, az Expo '96 Kft. vagyoná­nak emeléséről, és Világkiállí­tással összefüggő ingatlanfej­lesztésekről tárgyalt a Világki­állítási Tanács. Bejelentették, hogy a kiállítási, és a hozzá kapcsolódó 80 hektáros terüle­ten folyó beruházásokhoz a Programiroda az év végéig 3,7 milliárd forintot utal át az Expo '96 Kft-nek. Első lépésként rö­videsen 200 millió forinttal emelik a kft. alaptőkéjét, majd havonta folyósítanak összege­ket a folyamatos munka elvég­zéséhez. Nem ismert még a végeredmény Megtörtént a tenderbontás az úgynevezett gyógyszergyári portfolió esetében, azonban a végeredményre még várni kell. A négy gyógyszergyár részvé­nyeiből álló hatvanmillió forint névértékű csomagra csak kár­pótlási jegyben lehetett ajánla­tot tenni. A pályázatra tizenöt érvényes és egy érvénytelen ajánlat érkezett. A győztest azonban még nem hirdették ki, mert a vagyonkezelő először a nyertest kívánja értékesíteni. Szintén az eredmény kihirde­tése ellen szól, hogy el szeret­nék kerülni azt a helyzetet, hogy a július 10-re meghirdetett hasonló portfolióra érkező pá­lyázatokat befolyásolja az első pályázat végereményének isme­rete. Új önellenőrzési nyomtatvány Vállalkozók és vállalkozások számára június 1-jétől új, egysé­ges önellenőrzési bizonylatot vezetett be az APEH. A havi, a negyedévi, illetve az éves beval­lásra kötelezettek ezen az egysé­ges nyomtatványon korrigálhat­ják - ha szükséges - az eredeti bevallásulat. Az új önellenőrzési bizonylat az APEH-nyomtatvá- nyok hivatalos gyártóinak keres­kedelmi, illetve viszonteladói há­lózatában szerzhető be. A régi típusú bizonylat július 31-ig használható fel. Az elmúlt hetekben tájékoz­tatást adtunk a szavatossági igények érvényesítésének álta­lános szabályairól, az élelmi­szerek, ruházati termékek mi­nőségével kapcsolatos kifogá­sok intézéséről. Most a min­dennapi életünkben jelentős szerepet betöltő tartós-fogyasz­tási cikkekre (mint pl. a búto­rok, háztartási gépek, híradás­technikai és elektronikai termé­kek, járművek) vonatkozó sza­bályokat ismertetjük. Ezek beszerzése a legtöbb családnak ma is komoly anyagi megterhelést jelent, a vétel si­kere netán sikertelensége hosz- szabb távon is befolyásolhatja a hangulatunkat, tehát nem kö­Mosógépekre és a hűtőszekré­nyekre 12-24 hónap a garancia zömbös, hogy esetleges meghi­básodásuk esetén tudjuk-e mi a teendőnk? Nézzük először, hogy milyen jogok illetik meg a vásárlót tar­tós fogyasztási cikk meghibá­sodása esetén. Mindenekelőt a korábban már ismertetett szavatossági jo­gok (javítás, árleszállítás, csere, vételár visszafizetés) megilletik a vásárlót azzal az eltéréssel, hogy a vásárlástól vagy üzem­behelyezéstől számított három évig lehet kifogást bejelenteni abban az esetben, ha a hiba (rej­tett) hat hónapon illetve a jót­állás idején belül nem vált fel­ismerhetővé és arról a vásárló­nak nem volt tudomása. A belföldön kereskedelmi forgalomba kerülő új tartós fo­gyasztási cikkek jelentős része csak jótállási kötelezettséggel értékesíthető. Ez azt jelenti, hogy az ilyen termékek minő­ségéért fokozott felelősséget vállalnak, a fogyasztót többlet jogok illetik meg, mivel a jót­állási idő (12 hónap, illetve egyes cikkeknél 24 hónap) alatt a termék hibátlan, zavartalan működését szavatolják, illetve meghibásodás esetén gondos­kodnak a díjmentes javításról. Amennyiben a jótállással ér­tékesített termék meghibásodik, úgy a vásárló kérheti a térnék - kijavítását; - árának leszállítá­sát; - kicserélését, továbbá el­állhat a szerződéstől, vagyis kérheti a vételár visszafizetését. A javítást egyébként 15 na­pon belül kell elvégezni, ez a határidő abban az esetben hosz- szabbodhat meg 30 napra, ha legalább a javítás 15. napjától kölcsönkészüléket (kölcsön­járművet) biztosít a kereskedő, vagy a szerviz (attól függően, hogy a meghibásodást, jótállási igényt hol jelentette be a vá­sárló). A javítás helyett, vagy az esetleges részleges javíjtás mel­lett mód van arra is, hogy a hi­bával arányos mértékben közös megállapodás szerint a vételárat csökkentsék, így ezáltal rende­zik a minőségi kifogást. Nézzük, hogy mikor kérheti a vásárló a termék kicserélését - csereutalvány kiadását? Le kell szögeznünk, hogy a vásárló a termék kicserélését nem kérheti, ha a termék rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül kijavítható, a javítás a jogosult érdeksérelme nélkül lehetséges. Mit jelent ez a gyakorlatban. Ha a kereskedő, szerviz a ja­vítást 15 nap (vagy kölcsönké­szülék biztosítása esetén 30 nap) alatt elvégzi és a javított árú használhatósága azonos lesz a hasonló ideig használt hibát­lan árú értékével és használha­tóságaival, akkor a jótállásra kötelezett nem kötelezhető a termék kicserélésére. Ha azonban az említett felté­teleket nem teljesíti, úgy a cse­rét biztosítani kell. Abban az esetben, ha a vásárlástól számí­tott 3 napon belül meghibásodik a jótállásos fogyasztási cikk (biztosíték kivételével) úgy azt a kereskedő köteles a vásárló kérésére azonos típusú új ter­mékre kicserélni, ha pedig a cserére nincs mód, akkor a vé­telárat visszafizetni. (Ez esetben nem a szervizhez kell fordulni.) A 3 napon belüli cserélhető­ség a gépkocsi meghibásodása esetén nem alkalmazható. Az említett 3 napba nem számít bele természetesen az az időtar­tam, amely alatta kereskedő üz­lete bármely ok miatt zárva tar­tott (ünnep, szabadság, beteg­ség). A vásárló hibás teljesítés esetén a szerződéstől (vásárlás) is elállhat, vagyis a vételár visz- szafizetését kérheti, ha a teljesí­téshez fűződő érdeke megszűnt. Az érdekmúlást azonban a vá­sárlónak kell bizonyítani. Fontos, hogy a szabályosan kitöltött jótállási jegyet (melyen a javítószerviz is feltüntetésre került) gondosan megőrizzük, mert jótállási igényt ezzel érvé­nyesíthetünk. Meghibásodás esetén a hibát a kijelölt szerviznél (lakóhelyen üzemelő, vagy ha ilyen nincs a legközelebbi) jelentsük be. Bejelentésünk alapján a szrviz a javítást a rögzített bekö- tésű pl. villany boy ler, valamint a járművek kivételével - a 10 kg-nál súlyosabb, vagy kézi csomagként nem szállítható termékeknél az üzemelés he­lyén végzi el az egyeztetett idő­pontban. Szabályozásra került az is, hogy a helyszíni kiszállást a vásárló választása szerint az egyeztetett nap délelőttjén, vagy délutánján kell teljesíteni. Nem lehet tehát indokolatlanul hosszú időt (pl. reggel 8- és du. 18 óra közötti időt) megjelölni a javításra. A fent nem említett terméke­ket a vásárló maga szállítja a megjelölt szervizbe, vagy ahhoz a kereskedőhöz, ahol a terméket vásárolta. Tudnunk kell, hogy a jót­állási jegyre köteles a szerviz vagy kereskedő az igénybeje­lentésének, a javított termék át­adásának idejét, illetve a jót­állás új határidejét feltüntetni. Ez azért fontos, mert a jótállási idő meghosszabbodik azzal az idővel, ami alatt a vásárló a hiba miatt a terméket rendeltetéssze­rűen nem használhatta. (Pl. ha az 1993. május 31-én vásárolt mosógép 1994. május 26-án meghibásodott, a hibát a kijelölt szerviz a helyszínen nem tudta megjavítani, ezért beszállította a telephelyre. A javítást a beje­lentéstől számított 14 nap alatt elvégezték, a mosógépet vissza­szállították. Az eredeti jótállási idő 14 nappal meghosszabbo­dott, vagyis az nem járt le május 31-vel, hanem tovább - június hónapban is tartott két hétig.) Fontos ismernünk, hogy a ja­vítás során csak új alkatrészt építhet be a szerviz a jótállásos készülékbe, tehát a felújított al­katrész beépítését a vásárló nem köteles elfogadni. A jótállásos termék vagy jelentős részének kicserélése esetén a jótállás idő­tartam a termékre vagy annak cserélt részére újra kezdődik. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, ha pl. az említett mosógépet nem tudták volna megjavítani, úgy arra csereutalványt kellett volna kiadni. így azonos típusú új mosógépet biztosított volna a kereskedő a vásárló számára, ami újabb 12 hónapig jótállá­sos. Ha a gép fő darabját (mo­torját) kellett volna kicserélni, úgy a kicserélt motorra indult volna az újabb jótállási idő attól függetlenül, hogy a mosógép többi részére a jótállási idő előbb lejár. Az utólagos félreértések és viták elkerülése érdekében a jótállási jegyen fel kell tüntetni a termék jelentős részeit, ame­lyekre a jótállási idő csere ese­tén újra kezdődik. Abban az esetben, ha a hibá­val, a javítás módjával, érték- csökkenés mértékével stb. kap­csolatban vita merül fel, úgy a jótállásra kötelezett (kereskedő vagy szerviz) köteles a kijelölt minőségvizsgáló szerv szakvé­leményét kikérni a kifogás elbí­rálása érdekében. A szakvélemény beszerzé­sére irányuló megbízásában fel kell tüntetni a vásárló álláspont­ját és nyilatkozatait is és mind­két fél aláírását. A kiadott szak- vélemény kereskedőre, szer­vizre nézve kötelező. A vásárlói kifogás alapján végzett minő­ségvizsgálat a vásárló számára minden esetben díjtalan. Amennyiben a minőségvizsgáló szerv szakvéleményét a vásárló sérelmezi, úgy igényét a továb­biakban csak polgári peres úton érvényesítheti. Külön is megemlítjük, hogy jelentős változás következett be a régi szabályozáshoz képest a járművek esetében a jótállási feltételekben. Megszűnt ugyanis a korábbi kilométer tel­jesítménytől függő korlátozás és a gépkocsik jótállására is az általános feltételek vonatkoz­nak, vagyis a kötelező jótállási idő a vásárlástól számított 12 hónap. A javítási határidő is csak akkor lehet 30 nap, ha köl­csönjárművet biztosít a jótál­lásra kötelezett. A jótállási idő lejárta után sem szűnik meg a termék minő­ségéért való felelősség, hanem valamennyi tartós fogyasztási cikkre a vásárlástól számított 3 éven belül lehet minőségi kifo­gást előterjeszteni (amennyiben a hiba nem az átadás után kelet­kezett, vagyis rejtett hiba esetén és amikor a hiba oka nem ren­deltetésellenes használatra ve­zethető vissza). A szavatossági igényeket a kereskedelemben kell bejelen­teni, kivéve ha a szerviz is fel van hatalmazva a szavatossági igény rendezésére. Tudnunk kell azt is, hogy a három éves szavatossági idő letelte után is köteles biztosítani a gyártó, il­letve az importáló a kereskedő­vel együttműködve a javításhoz szükséges alkatrészt és a javító szolgálatot. Az alkatrészbiztosítási idő a térnék fogyasztói árától (vásár­lási árától) függően - az élettar­tamot figyelembe véve - került meghatározásra, így 1500 Ft alatt - 3 évig, 10 000 Ft-ig - 6 évig, 10 000 Ft felett 8 évig. Abban az esetben ha a megje­lölt időponton belül alkatrész hiánya miatt nem tudják a kije­lölt szervizben megjavítani a hibás termékünket, úgy az al­katrész biztosítási kötelezettség elmulasztása miatt kártérítési igénnyel léphetünk fel a kötele­zettel szemben. Végül nézzük mit tehet a ha­tóság? A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 20 000 Ft-ig ter­jedő szabálysértési bírságot szabhat ki, ha - a vásárló minő­ségi kifogását nem a megsza­bott módon, vagy időban inté­zik el, illetve - ha a jótállási je­gyet nem állítják ki, vagy nem adják át a vevőnek. Reméljük tájékoztatásainkkal sikerült hozzájárulni a minőségi kifogások intézésével kapcsola­tos jogok megismeréséhez, il­letve azok érvényesítéséhez. Amennyiben pedig minőségi ki­fogások intézését nem az előí­rásnak megfelelően végezték, úgy panaszaikkal, bejelentése­ikkel forduljanak hozzánk sze­mélyesen vagy levélben (7623. Pécs, Rákóczi út. 30. I. em.) il­letve telefonon (72/410-604). Baranya Megyei Fogyasztó- védelmi Felügyelőség A pécsi, újmecsekaljai Korona Bútoráruház az általa forgalmazott bútorokra, elsősorban iro­daberendezési cikkekre 1-3 év közötti garanciát vállal Fotó: Läufer László A Verzál Kiadó szakkönyvei Izraeli adatátviteli eszközök Telecomp-nap Pécsett A Telecomp Kft. Pécsett az Ifjúsági Ház előtti parkolóban július 3-án és 4-én egy emeletes busz segítségével megismerteti a vállalkozókkal, üzletembe­rekkel, a különböző vállalatok, kft-ék, rt-ék, bt-ék képviselőivel az izraeli RAD-csoport adatát­viteli eszközeinek teljes termék skáláját. Különféle modemeket, multiplexeket, tömörítőket mu­tatnak be az érdeklődőknek. A külföldi cég bemutató au­tóbuszával bejálja Európát. Magyarországon elsőként Pé­csett, majd Budapesten tekint­hetik meg az érdeklődők az álta­luk gyártott termékek , teljes tí­pusválasztékát. A hétfői szak­mai napon láthatók lesznek mű­ködés közben egyes berendezé­sek, de inkább a rendszerszem­léletet próbálják meg illuszt­rálni az izraeli cég és a Tele­comp kft. szakemberei. Min­denkit tájékoztatnak, és választ adnak a feltett kérdésekre. Magyarországon is egyre na­gyobb teret hódítanak az adat- átviteli rendszerek. Egyes cégek az egymástól messze lévő te­lephelyeik közötti kapcsolat tar­tásához, az információk egy he­lyen történő eléréséhez használ­ják, míg mások ezen keresztül felügyelik a műszaki folyama­tokat és menedzselik a felme­rülő műszaki problémákat, ad­nak információkat azok optimá­lis fnegoldására. A Verzál Kiadó június 30-án bezárja a budapesti Múzeum Körút 13. sz. alatti szakköny­vesboltját és július 1-én meg­nyitja az V. kerületi Kálvin tér 2. alatt (telefon: 06-1/137-5624) a Verzál Centert. A Verzál Kiadó idei kiadvá­nyai: Már megjelent a „Könyv- vizsgálók-főkönyvelők-vizsgá­zók összevont (konszolidált) -éves beszámoló” kiadvány, a „Mit kell tudni a társadalombiz­tosítási járulék fizetéséről? A társadalombiztosítási járulékfi­zetés és ellenőrzés ABC-je”, az „Új számviteli szabályok” I-II. kötete, az „Adózási és számvi­teli technikák a hazai és a nem­zetközi gyakorlatban”, „A csőd, a felszámolás, a végelszámolás számvitele”, a „Társadalombiz­tosítási jogszabályok 1994”, a „Kft.-k számviteli kézikönyve 1994” és a „Könyvviteli ismere­tek a kettős könyvvitelt alkal­mazók részére, az új számviteli törvény alapján”. Júniusban jelenik meg „A pénzügyi jogszabályok gyűjte­ménye I-V. kötet”, a „Lízing és számvitel 1994”, a „Kézikönyv az illetékről” és a „Kereske­delmi számviteli kézikönyv”. Augusztusban a „Kérdések és válaszok (számvitel)” II. kötete, szeptemberben a „Gyakorlati számvitel vállalkozóknak”, va­lamint a „Non-profit szerveze­tek számviteli kézikönyve” ke­rül ki a nyomdából. Októberben a „Készletgazdálkodás A-tól Z-ig. Számvitel-teszt-gyakorlati példák” és a IV. negyedévben az „anyagügyvitel, nyilvántar­tás és elszámolás” című kiad­vány jelenik meg. Az APEH Módszertani Bi­zottságának a Verzál Kiadó gondozásában „Az adóhatósági határozatok bírósági felülvizs­gálata” várhatóan a II. félévben lát napvilágot. Az SZJA, ÁFA, TÁNYA egységes szerkezetű kiadványok kéziratainak lezá­rása után megjelenő módosítá­sokat, állásfoglalásokat a IV. negyedév elején külön gyűjte­ményben teszik közzé. Az APEH Módszertani Bi­zottsága kiadványait a Verzál Gazdasági Klubjában (VEKO) jelentkezők térítésmentesen kapják.(Címük: 1630. Buda­pest, Pf.: 22., XVI. Tekla u. 7. Tel./Fax.: 06-1/164-6958.) A „Vállalkozások- Üzlet” oldalainkkal legközelebb július 14-én jelentkezünk A i á á

Next

/
Thumbnails
Contents