Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-27 / 175. szám
8 aj Dunántúli napló Magazin 1994. június 27., hétfő „Karácsony előtt hiányzik a fél fenyőerdő!” A vadőr szava Az orvvadászok működésének gyászos eredményeként tavaly felére csökkent a MAVAD forgalma. Ennek és más anomáliáknak a megoldását szolgálná az október 1-én életbe lépő új rendőrségi törvényhez kapcsolódó jogszabály-sorozat, amely az erdőőrök, vadőrök, természetvédelmi őrök, halőrök jogállását, hatásköri jogosítványait rendezi majd. Igazság szerint a Föld- művelési Minisztérium minden évben elkészítette az erről szóló törvénytervezetet, de rendőrségi törvény hiányában az sem léphetett életbe. Pedig szorít az idő. Medicina kaleidoszkóp eddigi kísérletek reményt kelSzlovák postavonatrabló pere Ausztriában A bűnözés professzora néven emlegeti az osztrák sajtó a 44 éves szlovák- osztrák kettős állampolgárságú Libor Ollert, aki az 1990. április 9-én elkövetett alsóauszt- ' riai postavonatrablás vádlott- ■ jaként áll a St. Pölten-i tartományi bíróság előtt. Az S 1978-ban az akkori Csehszlovákiából Ausztriába szó ; szerint egy bőrönddel áttelepült férfi 1990-ben már 10 millió schilling tulajdonosa volt, s csak azért nem ennek a í sokszorosáé, mert sokat köl- j tött a tanúk elhallgattatására, no meg a zsákmányon osztoznia kellett bűntársaival. Igaz, a pénz a családban maradt: bátyját, apját, két unokahúgát vette be az általa kitervelt és irányított rablásba, amely Ausztria történetében a legnagyobb. A vádirat szerint a fantasztikus cseh és szlovákiai kapcsolatokkal rendelkező Oller - Marian Calfa volt miniszterelnök barátja, kishíján belügyminiszter is lett egyszer - f két éven át tervezte a nagy akciót. Április 9-én jött el a nap: a St. Pölten és Bécs között közlekedő helyi vonaton fegyverrel kényszerítették a vasúti alkalmazottakat a postakocsiba, majd a zsákmánynyal elegánsan távoztak. Amikor a szállítmány menetrend szerint este 9 körül befutott a Westbahnhofra, a postakocsiban a kísérők egyikét holtan, hármukat megkötözve találták s eltűnt 35 millió schilling. Egyszer már majdnem elcsípték őket: nem sokkal a postavonatrablás után, rövid időre rendőrségi fogdába kerültek, s bár nem tudták megmondani, honnan van feltűnően sok pénzük, bizonyí- j ték hiányában elengedték őket. Ezután adták fel a ko- rábbi ausztriai emigrációt, s az 1978-ban elnyert osztrák állampolgárságot megtartva ■ visszatértek Szlovákiába. Itt Oller pénzzel és kíméletlen gyilkosságok sorozatával - vette elejét minden szóbe- szédnek. Ollert tavaly júniusban a kittseei határátkelőhelyen tartóztatták le, a családtagokat Szlovákiában. Más ausztriai bűncselekmények is vannak a számlájukon: egyebek között 1984-ben a déli bevásárló- központban elkövetett betörésnek ők a tettesei - 10 millió schilling volt a zsákmány. Akkor is elkapták, akkor se tudtak semmit rábizonyítani. Kiengedték - két nappal később Cadillacet vásárolt magának. Oller maga sem a gyilkosságban, sem a rablásokban nem vett részt - ő a tervező, a keresztapa. Régen, az „átkosban” minden sokkal egyszerűbb volt: működött a polgári fegyveres őrség, a halőrök és a többiek az állami tulajdon védelmében teljes magabiztossággal léptek föl a törvényszegőkkel szemben. A rendszerváltozás óta azonban nagy a zavar. Ugyanis az állami tulajdon privatizációja nyomán létrejött rengeteg vadásztársaság, horgászegyesület alkalmazottai nem kísérhetik be a vadorzót, mert akkor állampolgári szabadságában sértik meg. A háború óta nem tapasztalt mértékben szaporodott el az orvvadászat, megnőtt a mezei lopások száma, elharapódzott az engedély nélküli fakivágás. „Karácsony előtt hiányzik a fél fenyőerdő” - mondja dr. Bo- sánszky Lajos, a Belügyminisztérium törvényelőkészítő főosztályának vezetője. - Az orvvadászok terepjáróval közlekednek, és „működésük” nyomán a felére csökken a „MAVAD” korábbi forgalma. Pedig egy-egy ezüstérmes őzaggan- csért akár egymillió forintot is kifizet a külföldi turista. Természetesen dolgoznak a hagyományos hurokkal vadászók is, de őket a legkönnyebb elkapni. A legnehezebb lefülelni azokat a vadásztársasági tagokat, akik feketén hívják a németeket és a márka a társaság kasszája helyett az ő zsebükbe vándorol. Mit tehet a vadőr? Gyakorlatilag semmit. Ül a nagybörzsönyi kocsmában és poharazgat. Egyszercsak odaszól neki az egyik törzsvendég: „Te Jóska! Tudod, hogy hányszor volt már a lapockád a szálkereszten?” Vagyis a puskája célkeresztjében. Szegény vadőr sokszor csak a lövések hangját hallja, de nem mer odamenni. Persze balesetek is előfordulnak. Fót környékén például a múltkor már sikerült utolérni a tilosban járók gépkocsiját a vadásztársaság Nivájával. Az egyik cimbora a lebukás miatti félelmében elejtette a mordályát, mely a nem túl bizalomgerjesztő „belgrádi puska” névre hallgatott. Ez egy légpuskából „átbuzerált” fegyver kispuska golyóval. Az elsütő billentyűt pedig egy begörbített szög helyettesítette. „Két luk volt a hapsin - mesélik -, de a lövedék elment a bordáján, s így életben maradt.” Az igazsághoz tartozik, hogy a vadőrök, halőrök és társaik sosem tartoztak a legkvalifikáltabb szakemberek közé. Kivéve a századfordulón, mikor is a Ferenc József által aláírt 1884-es mezőgazdaságról szóló törvény mezei rendőrségről íródott passzusában felhatalmazza az erdőőröket és mezőőröket kényszerítő eszközök alkalmazására. Annakidején vadőr, stb. csak „esküdt ember” lehetett. Megvesztegethetetlen volt. Ma csak „sánták, bénák és vakok pályáznak erre az állásra.” Á franciáknál az őrök állami alkalmazottak, de feladatkörüket és fizetésüket a vadásztársaságok és más egyesületek szabják meg. A hollandoknál már 1934-ben kreáltak egy törvényt, mely kimondta, hogy az őrök csak a rendőrséggel és az önkormányzattal együttműködve tevékenykedhetnek. Például Utrechtben a közterület-felügyelet ellátására kiválogattak negyven köztiszteletben álló polgárt. Csak walkie-talkie van náluk, járőröz- nek, utat biztosítanak. A rendőrségnek pedig rögtön negyven szeme és füle lett, anélkül, hogy kilépett volna az utcára. A másik haszna a dolognak az, hogy minél több szervezetet vonnak be a munkába, annál kisebb a veszélye annak, hogy valaki az őrző-védő szolgálatot a saját egyéni céljaira használja ki. A társadalom és a különböző szervezetek együttműködése nélkül nem lehet rendet tenni az ügyben. Luxus, hogy ugyanazon a területen járőrözzön egy vadőr, egy természetvédelmi őr, és mondjuk - egy mezőőr. Arról nem is beszélve, hogy nem mindegy: négyen kergetik a tolvajt gyalog vagy biciklivel, vagy ketten, de autóval. És nem fordulnának elő olyan esetek sem, hogy a falu határában egymást zargatták a helybéliek és a vadásztársaság tagjai a nagy magyar éjszakában, míg ki nem derült: a vadászok nem kukoricatolvajok, a földművelők nem orvvadászok ... S ha a közös célért folyó munkába bevonhatók lesznek a hegyközségek és a megmaradt téeszek tagjai, akkor talán nem hiába rimánkodnak majd a vadászok az agmómus- nak: ültessenek lucernát a kukorica és a nádas közé, különben nem tudják kilőni a tengeriben garázdálkodó vaddisznókat. Rendőrségi törvény hiányában mindezidáig nem lehetett tisztázni az őrök jogállását és azt, hogy ki legyen a munkáltató. Rengeteg dolguk lesz még a minisztériumoknak az október elseje után induló fél év alatt, amíg a kapcsolódó jogszabályokat megalkotják. Jó lenne, mondja beszélgetésünk végén a minisztériumi illetékes, ha az 1996-os budapesti vadász-ha- lász-természetvédelmi világkiállításra (nem az Expo!) sikerülne elérni azt, hogy az őrök ugyanolyan hatósági emberek legyenek, mint a rendőrök. Gáspár Ferenc Vízben lebegve A térdszalag operáció után gyakran hónapokig tart, amíg a paciens a térdizületét újra teljesen meg tudja terhelni. Egy újonnan kifejlesztett tréning- program, az aqua-jogging segítségével ezt az időt hét hétre lehet csökkenteni. Az aqua-joggingnál a páciens speciális úszómellényt öltve lebeg a vízben anélkül, hogy a talajt érintené. így a térdét nem terheli a test súlya. A taposó gyakorlatok során az aqua-jog- gerek pulzusa percenként 200-as frekvenciát ér el. A gyakorlatokat hetenként négyszer, minden alkalommal 90 percen keresztül végzik. Ezt speciális futótréning követi alacsony vízben, hogy a térdet újra erősebben megterheljék. Az aqua-joggingot a heidel- bergi egyetem kutatói fejlesztették ki, s az teljességgel fájdalommentesen végezhető, az ízületek nem dagadnak és megakadályozza a rettegett izomsorvadást. Bűvszó: flavonoid Aki rendszeresen olyan táplálékot fogyaszt, amely un. flavo- noidokat tartalmaz, annak sokkal kisebb a kockázata, hogy szívinfarktust kap: ezt bizonyították be a hollandiai Nemzeti Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet tudósai. A kísérlet során 80 férfinél (65-84 évesek) elemezték a fla- vonoid-bevitelét a szervezetbe. A flavonoidok növényi festékek, amelyek a táplálékkal kerülnek a szervezetbe: ezeket bőven tartalmazza a tea, a hagyma, a takarmánykáposzta, a paradicsom, az alma és a vörösbor. A kísérlet résztvevői naponta átlagosan 26 milligramm flavo- noidot vettek magukhoz úgy, hogy naponta 3-4 csésze fekete teát ittak. A kísérlet 5 év múlva kimutatta, hogy a szívinfarktus okozta halál vagy szívinfarktusban való megbetegedés abban a csoportban, amelynek tagjai naponta 29,9 milligramm flavono- idot vettek magukhoz, kereken 50 %-kal volt kevesebb, mint azoknál, akik csak 19 milligrammot, avagy ennél is kevesebbet fogyasztottak. Az orvosok úgy vélik: a flavonoid feloldja többek közt azokat az anyagokat, amelyek a vérereket elzárják és védelmet nyújtanak az un. szabad gyökökkel szemben is, az utóbbiak olyan molekulák, amelyek a szervezetben oxigénnel reakcióba lépve sejtkárosító hatást fejtenek ki. Az első műmáj A londoni King’s College kórházban most próbálják ki az orvosok az első műmájat. A készülék élő sejtekkel működik. Az tőek. A gép a műveséhez hasonlóan működik. A páciens vére egy bonyolult szűrőberendezésen áramlik át, majd az - megtisztulva a salakanyagoktól - visz- szakerül a testbe. Mivel azonban a máj funkciói a vese funkcióinál hasonlíthatatlanul összetettebbek, a technika mai színvonalán még nem tudnak olyan készüléket gyártani, amely képes lenne ezeket a sokrétű feladatokat.teljes egészében átvenni. A műmáj készítői megkerülték a problémát azzal, hogy a máj „munkáját” egészséges májsejtekkel végeztetik. Egy egészséges májból kivett sejteket klónozással elszaporítanak és azokat behelyezik a gépbe. Ezek a sejtek - összesen mintegy 200 milliárd - a műmájon keresztül egy henger apró kapillárisaiba kerülnek, s tápoldattal tartják életben őket. A májbeteg páciens vérét - mint a művese kezelésnél - keresztül vezetik a kapillárisokon, majd újra a testébe juttatják. A hengerben a 200 milliárd májsejt teljesítménye egy normálisan működő máj teljesítményének mintegy 20 százalékát teszi ki, ez pedig már elegendő egy májbeteg életben tartásához. Ha a máj funkciója 20 százalék alá csökken, a beteg egy héten belül meghal. így a londoni orvosok a műmájat elsősorban segédeszköznek tekintik annak az időnek az áthidalására, amíg a szervátültetéshez szükséges máj rendelkezésre nem áll. A gép híd a túléléshez, de a májátültetést nem tudja pótolni. A platán A platán az emberiség meg- mentőjének bizonyulhat az AIDS vírussal szemben. Franciaországban, ahol Eu- rópa-szerte a legnagyobb az AIDS-ben megbetegedettek száma, kedvező kutatási eredményekről számoltak be: a francia Rhone-Poulenc vegyi konszern tudósainak, Jean-Francois Mayaux vezetésével sikerült a platánfa kérgének kivonatából egy molekulát izolálni, amely alkalmas lehet rá, hogy megvédje az egészséges sejteket az AIDS vírus (HÍV) fertőzés ellen. A felfedezés új utat jelent az AIDS-kutatásban, amelynek lényege: gyógyítás helyett - megelőzés. Az eddig ismert AIDS elleni gyógyszerekkel ma akkor avatkoznak be, amikor a halálos vírus már megtámadta a sejteket: ezekkel az eljárásokkal meghosszabbítják ugyan sok beteg életét, de a betegséget meggyógyítani nem tudják. Miután a platán kérge az első laboratóriumi kísérletekben az egészséges sejtkultúrákat megvédte az AIDS fertőzéstől most további kísérletsorozatokat kell elvégezni. Pozitív eredmények esetén 1995 elején következhetnek az első emberen végzett kísérletek. A háború óta nem tapasztalt mértékben szaporodott el az orvvadászat, megnőtt a mezei lopások száma is Nemere: „Bocsánatot kérek!” Meddig terjedhet az írói fantázia? Március elején érdekes levél érkezett a Pesti Riport szerkesztőségébe. A First Stúdió emblémájával jelzett levél aláírója szerint egy ismeretlen személy a kezdő kiadó levélládájába bedobott egy több, mint 100 oldalas dokumentumot, amely egy, a választások idejére tervezett fegyveres puccs anyagát tartalmazza. A kiadó közölte, hogy szponzort keresnek a könyv kiadásához, illetve amennyiben érdekli a szerkesztőséget az anyag, részleteket lehetne közölni belőle az újság hasábjain. A főszerkesztő megbízta egyik munkatársát, szerezzen az anyagból egy példányt. A tudakozó szerint a kiadó nem rendelkezett telefonnal, így az újságíró felhívta telefonon az illetékes kerületi kapitányságot, küldjenek ki járőrt, létezik-e egyáltalán ilyen kiadó. ígéretük ellenére ez nem történt meg, viszont másnap a főszerkesztő lehordta túlbuzgó munkatársát, amiért bevonta a rendőrséget az ügybe. Az újságíró tehát maga ment el a megadott címre, ahol - mivel az ott lakók nem tudtak a stúdióról - üzenetet hagyott a levélszekrényben - amelyen szintén ott volt a First Stúdiónak a levélről már ismert emblémája -, hogy meg szeretnék ismemi az anyagot. Pár nap múlva jelentkezett egy feldúlt hölgy, aki elmondta, hogy ő ugyan fél, de ha már ilyen lehetőség pottyan az ölükbe, pénzt szeretnének belőle látni. Be is ment a Pesti Riporthoz, és vitt egy példányt a „titkos dokumentumból”. A jegyzőkönyv-szerű anyag arról szólt, hogy lehallgatják az ország valamennyi vezető politikusát. Az öt, fedőnévvel szereplő beszélgető arról társalgóit egymás között, hogy mikorra időzítsék a fegyveres puccsot, a választások előtt, vagy a választások közötti időre? Hámori Tibor, a Pesti Riport főszerkesztője, arra hivatkozva, hogy a Pesti Riport nem foglalkozik politikával, visszautasította a kéziratot. Időközben egy aranyhamisítási ügyben folytatott nyomozás során a belga belbiztonsági erők egy olyan dokumentumra találtak, ami arra utal, hogy május 29-re fegyveres puccsot terveznek Magyarországon. Az újságíró ismét elment a „First Stúdióba” beszélni akart a kiadóval: hova vitte a kéziratot, nem ők állnak-e a belgiumi MTI-jelen- tés mögött? A kiadó azonban eltűnt ... Se név, se embléma. A lakók ugyanúgy nem tudtak a dologról, mint korábban. A Blikk című lap azonban nyilvánosságra hozta: a „dokumentumokat” Nemere István író kívánta közzétenni.-Nemere úr! Ezt az egész puccs dolgot ön találta ki?- Igen. Ezt marketing stratégiának hívják, amikor időzítve van valami, akkor robban.-Nyugaton, ahol ezt a stratégiát használják, az ilyen könyvek, filmek elé odaírják, hogy a történet nem valóságos, csak kitalált.- Ha én a saját nevem alatt adtam volna ki ezt az anyagot, senki nem hitt volna nekem, így, ha az eredeti tervem szerint áprilisban megjelent volna a könyv, nagy szenzáció lett volna, és felhívta volna a figyelmet egy esetleges tényleges puccsra.- Ezek szerint ön egy igazi puccstól tartott? Nem anyagi megfontolás miatt „időzített”?- Január, február táján a sajtóban több cikk megjelent arról, hogy készül valami, és hogy közbe fognak lépni az illetékesek. Egy könyvben pedig 80 ezer forintot lát az ember.- Ha megjelentek ilyen figyelemfelhívó cikkek, nem voltak elegek azok ahhoz, hogy az érdekeltek intézkedjenek?- Kevésnek éreztem azokat.-A névtelen kiadót is ön találta ki?- Igen. Megállapodtunk Soltész úrral, aki egy létező kiadónak, az Alfának a munkatársa. Én azt akartam, hogy ők adják ki a könyvet. Arról nem tudtam, hogy egy más néven működő stúdió neve, emblémája alatt lépnek. Sőt, arról sem volt tudomásom, hogy körbejárják a szerkesztőségeket, pénzt, szponzort keresve. Nekik nem volt pénzük és gondolom, hogy kitalálták ezt, hátha bejön.-Az eszébe sem jutott, hogy akiknek ilyen módon a kezébe került az anyag, komolyan vehetik, és félnek, esetleg a hozzátartozóik féltik őket, vagy hogy lépnek az ügyben a rendőrség felé?- Úgy gondoltam, ha komolyra fordul a dolog, megmondom a rendőröknek az igazat. De ők engem meg se kérdeztek. Egy szakember egyből észreveszi, hogy kitaláció az egész. Az irodalomban lehet ijesztegetni, az más, mint egy bombariadó.-Aki szereti az ilyen irodalmat, az ilyet vesz De ha én nem szeretném a napjaimat valóságosnak hitt krimiben élni?-Nézze, az újságok is tele vannak horrorral, ha akarja, ha nem, lát, olvas ilyet. De azoktól, akik - nem az én hibámból - így élték meg ezeket az eseményeket, bocsánatot kérek.- Mit gondol, miért nem adták ki a kiadók a könyvet? Nem azért, mert a szereplők emberi jogait sérti, és nem vállalnak ilyen pert?-Azt hiszem, egy politikus ilyen szempontból nem lehet sér- tődékeny. Ä terjesztők azt mondták, hogy Magyarországon ez a téma senkit nem érdekel. Az egészben az bosszant, hogy végül is egy gyakorlatilag nem létező könyvről van szó. Buda Magdolna
