Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-27 / 175. szám
1994. június 27., hétfő Gazdaság aj Dunántúli napló 9 A forintot 1,2 százalékkal leértékelték a dollárból és ECU-ból álló új valutakosárral szemben Mit ígér a forint? Az árfolyam csökken, a kamat nő Új jogszabályok a kereskedelemben „Veszélyes” házalók, átejtett vásárlók — Légkondicionált Suzuki Swift Csepelen nyitották meg szerdán a Suzuki 110. márkakereskedését, a Merkur vállalkozásaként. A városközpontban levő autószalonban kapható először az Esztergomban készülő Suzuki Swift légkondicionált változata, amelyre már a többi Su- zuki-dealer is felveszi a megrendelést. A légkondicionálóval ellátott Swiftet az 1.3 GLX és a Sedan típusoknál kérhetik a vásárlók, mindkét esetben 100 ezer forint felárat kell fizetni. Az esztergomi gyár képviselőjétől származó információ szerint sikeresen befejeződött az automata sebességváltóval felszerelt Swiftek próbagyártása, és július elején megkezdődhet az üzemszerű termelés is. Piacvédelmet sürget a TVK Piacvédelmi intézkedéseket sürget a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. az ország egyetlen polipropiléngyártója, amely az utóbbi évben polietilénből 6-8 százalékkal, polipropilénből pedig 5 százalékkal kevesebbet tudott értékesíteni a magyar piacon a korábbinál. A csökkenés oka a nagy mértékű nyugati és keleti import - mondta Kucsma János, a TVK kereskedelmi igazgatója. Két évvel ezelőtt 114 millió dollár volt az exportált műanyag készáruk értéke, tavaly friár 7 millió dollárral alacsonyabb. Ugyanakkor a behozatal értéke 1992-ben megközelítette a 180 millió dollárt, tavaly pedig túllépte a 190 millió dollárt. A belföldi felhasználók közül az egyik legnagyobb partner a tejipar volt, amely 1989-ben 6000 tonna fóliát igényelt a TVK-tól. Az import fóliák miatt ennek a mennyiségnek már csak a felét vásárolja meg a TVK-tól a tejipar. Hasonló a helyzet az agrofóliával. 80 milliárd az orosz adósság Oroszország 80 milliárd dollárnál valamivel magasabb külső adósságállománnyal kezdte az idei évet s az 1994-ben esedékessé váló kamat- és tőketörlesztések ösz- szege eléri a 32 milliárd dollárt. Az állami duma költségvetési bizottságának közlése szerint az idei fizetési kötelezettség mesz- sze meghaladja a gazdaság teherbíró képességét. A kormány egyébként már a költségvetésbe is mindössze 4,7 milliárd dollárt állított be a külföldi adósság után járó törlesztések címén. A parlamentben elhangzott 80 milliárdos adat nem tartalmazza a kelet-európai országokkal szembeni orosz adósságokat és a már átütemezett magánbanki hiteleket sem. Az elmúlt két hétben megélénkült a jegybank tevékenysége: a forintot 1,2 százalékkal leértékelték a dollárból és ECU-ból álló új valutakosárral szemben. Ez volt az idén a negyedik leértékelés, amelynek nyomán immár kereken öt és fél százalékkal gyengült a hazai valuta a múlt év december végi árfolyamához képest. Az egyes leértékelési lépéseket nem lehet mechanikusan összeadni, hiszen minden egyes leértékelés már egy kisebb értékű forint árfolyamát változtatja, tehát ha az 1993 december 31-i állapotot 100-nak tekintjük, akkor az első 1 százalékos leértékelést követően már 99-et, majd azt követően a 98.01—et csökkentették, és így tovább. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minden egyes leértékelésnek az éves inflációra gyakorolt kedvezőtlen hatása az év kezdete óta eltelt hetek, hónapok számával arányosan csökken. Ezzel párhuzamosan a jegybank emelte a nála elhelyezett kötelező kereskedelmi banki tartalékok kamatlábát, azt a kamatlábat, amelyet különböző címeken a kereskedelmi bankoknak felszámít, ha azok a Magyar Nemzeti Banktól hitelt vesznek fel. Ezzel érdekeltté tette a kereskedelmi bankokat abban, hogy maguk is emeljék a náluk elhelyezett betétek, elsősorban a lakossági pénzek kamatlábát. Emiatt várhatóan a banki hitelek kamatai is emelkednek majd, jóllehet aligha akkora mértékben, mint a betéti kamatlábak. A konszolidáción, tőkefeltöltésen átment bankok ráadásul ma már jóval nagyobb biztonságban tudhatják kihelyezett pénzeiket, hiszen számos biztosítási cég garanciát vállal a hitelezőkért, emiatt nincs tovább szükség az általuk felszámított és a hitelek után beszedett kamatok közé beépített széles önvédelmi sávra. A Magyar Nemzeti Bank is nyilvánosságra hozta álláspontját arról, milyen lépéseket látna célszerűnek az ország gazdasági helyzetének javítására. E nyilatkozat csaknem akkora jelentőségű, mint a jegybank többi más lépése, hiszen befolyásolja a bankok és ügyfeleik döntéseit. Ennek ismeretében ki-ki pontosan felmérheti, hogy mit várhat a kamatlábakat és az árfolyamot lényegesen befolyásolni képes jegybank magatartásától. Úgy tűnik, most érdemes lesz a fogyasztást elhalasztva megtakarításokat képezni, mert a banki betétek is kedvező kamatjövedelmet biztosítanak majd. A Nemzeti Bank nyilatkozata azt is sugallja, hogy a hazai exportőröknek nem érdemes ha- lasztaniuk exportbevételeik behajtását és forintosítását, mert az előzetes hírekkel szemben nem várható a forint nagymértékű leértékelése. Az év végéig még várhatóan bekövetkező összesen mintegy további 10 százalékos, kis részletekben végrehajtandó leértékelésnek pedig aligha lesz számottevő gazdasági következménye. Az ebből eredő veszteségekért viszont bőven kárpótolhat a megnövelt kamatláb. Az importőrt sem készteti ez az üzenet arra, hogy előrehozza a behozatalt, hiszen annak drágulása kisebb mértékű lesz, mint a befektetett tőkén elveszített kamatláb-jövedelem. Üzenetértékű az is, hogy a jegybank a külfölddel folytatott kereskedelem egyensúly hiányát úgy kívánja mérsékelni, hogy egyidejűleg tovább csökkentse az inflációt is. Mindez következetes magatartásra vall, s egészében elismerésre méltó. Azt azonban tudomásul kell vennünk, hogy az eddig folytatott „kis lépések taktikája” nem hozott gyökeres fordulatot a kereskedelmi mérlegben. A forint reálárfolyama még ma is túlértékelt maradt, azaz nem alkalmazkodott pontosan a külföldi valuták vásárlóerejéhez képest bekövetkezett értékvesztéséhez. Kérdés persze, hogy az új kormány minek ad majd elsőbbséget? A növekedésnek-e, vagy a stabilitásnak? Ez csak az új kormányprogramból derül ki. Ezért a jövő - akárcsak a totótábla - ma még sokesélyes. Bácskai Tamás Hadiipar Nagyszabású hadiipari kiállítás nyílt Franciaországban, a Párizs közelében lévő Le Bourget-ban. Az „Eurosa- tory-94”-en több mint ötszáz cég vesz részt, közöttük - a rendezvény történetében most első ízben - amerikai és kanadai vállalatok. A szervezők éppen erre hivatkozva büszkén közölték, hogy a szárazföldi haderőknél alkalmazott katonai eszközök terén ez az első világméretű kiállítás. Az „Eu- rosatory” szigorúan zárt ajtók mögött, a nagyközönség kikapcsolásával zajlik, ám látogatókban valószínűleg így sem lesz hiány. Gyökeres változások színtere napjainkban a kereskedelem. A piacgazdaság kialakulásának jogi feltételeit azonban csak résaben tudta megteremteni a leköszönő parlament. Egyrészt a meglévő szabályokat kellett az életnek, az elvárásoknak megfelelően korszerűsíteni, másrészt új szabályokra is szükség volt annak érdekében, hogy megkezdődhessen a bolti privatizáció, jobban érvényesüljön a fogyasztók védelme és a hazai szabályozás közeledjen az Európai Unió tagországaiban alkalmazott gyakorlathoz. Az újonnan született törvények és rendeletek lényegében a liberalizálás jegyében láttak napvilágot. Látványosan csökkentették a központi és helyi közigazgatás „egyedi elbírálási lehetőségeit”, a szubjektív beavatkozást. A korábbi jogszabályok ugyanis a kereskedelmi tevékenység folytatását engedélyhez kötötték és széles körben biztosítottak mérlegelési jogkört a hatóságoknak. Mára az engedélyezési rendszert egy normatív szabályozás váltotta fel, amelynek alapján bárki kereskedhet, ha a leírt kritériumoknak megfelel. Ennek alapján csak a nyilvántartás számára van bejelentési kötelezettségük azoknak, akik új üzletet nyitnak vagy nagykereskedelmi tevékenységbe fognak. Megjelentek új értékesítési formák, mint például az „anonim” csomagküldő és házaló keA Földművelésügyi Minisztérium kimutatása szerint 129 állami élelmiszeripari vállalatból 1993 végéig 117 alakult át, és 45-öt privatizáltak. Ebben a legnagyobb multinacionális befektetők mellett szép számmal vettek részt a külföldi kis- és közepes méretű szakmai cégek is. Az utóbbi időben a hazai befektetők körében is élénkült az érdeklődés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi tőke elsősorban az olyan élelmiszeripari ágazatok iránt érdeklődött, amelyekre kevésbé volt jellemző a piacvesztés és a befektetett tőke gyors megtérülését ígérték az új tulajdonosoknak. Ilyen szempontból a legvonzóbbak a biztos belföldi piaccal rendelkező cukor- és növényolajipari, valamint az élvezeti cikkeket előállító dohány-, szesz- sör- és édesipari vállalatok voltak. A 45 magánosításból 27 ezekben az ágazatokban jött létre. A szokásostól eltérően dolgozták ki a - jövedelemhelyzereskedelem, amelyek esetében a jogi szabályozás hiánya komoly hátrányt okozott a fogyasztóknak. Ma már ezen a területen is befellegzett a tisztességtelenül üzletelőknek, ugyanis minden csomagküldő cégnek címmel, üzlethelyiséggel azonosíthatóan kell megjelennie a piacon úgy, hogy a vásárlók sérelmeik esetén igényeiket érvényesíthessék. A házaló kereskedelemmel kapcsolatos minisztériumi rendelet kidolgozásának előkészületei is megtörténtek, amely szintén a vásárlók „biztonságát” szolgálja majd a kétes üzletekkel és ügynökökkel szemben. Folyamatban van az úgynevezett direkt marketing szabályozása is, amely elsősorban 4 adatvédelmi célokat szolgál, hiszen sokakat felháborít az, ha pontos névre és címre érkeznek a kereskedői ajánlatok. A termékfelelősségi törvény nyomán a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerültek a vásárlók, mert a hibás árúkért kártérítési kötelezettség terheli a gyártó, illetve az importáló céget. A jótállás keretében felére - hatvan napról harmincra, a harminc helyett tizenöt napra - csökkent a méltányolható javítási határidő. Megszüntették azt a korlátozást is, amelynek értelmében a vásárló csak akkor élhet csereigénnyel, ha a terméket már ötször javították. Ma már a második meghibásodás után is kérhető a csere. N. Zs. tűk, tőkeellátottságuk révén a termelésben, az ellátásban valamint az exportban meghatározóan fontos szerepet betöltő - tej-, hús- és gabonaipari vállalatok privatizációs koncepcióját. Az eladásra kijelölt 62 cégből eddig 5 húsipari, 2-2 tej- és gabonaipari vállalatnak találtak új gazdát. Márkavédelmi okokból két húsipari és két paprika feldolgozó üzemnél fenntartották az 5 százalékos tartós állami tulajdont, egy gabonaipari vállalatnál a közraktározási tevékenység miatt tartós, háromnál pedig átmeneti többségi állami tulajdonrész megtartása mellett döntöttek. Növekszik a kisüzemek száma az élelmiszer feldolgozásban. Arányuk a termelésben ma már 25-28 százalék. Ágazatonként azonban jelentős az eltérés: míg a cukoriparban szinte egyáltalán nincs kisüzemi termelés, addig a söriparban például már mintegy 250 kisebb serfőzde üzemel. U. G. Mi került magánkézbe az élelmiszeriparban? Ipari Park Miskolcon Guruló autópályák Magyarországon gyártják a speciális vagonokat A kaliforniai The Austin Company, Miskolc városa és a Miskolci Egyetem képviselői aláírták a Miskolci Ipari Park projektjének dokumentumait. A tervek szerint a tengerentúli, építőipari beruházásairól ismert világcég kezdésként egymilli- árd forinttal járulna hozzá az ipari park infrastruktúrájának megteremtéséhez. A Miskolci Ipari Park elképzelés először a kormány 1991- es miskolci kihelyezett fórumán vetődött fel, majd az 1992- ben elfogadott térségi fejlesztési programban már megvalósítandó tervként szerepelt. Az idén februárban megszületett borsodi acélipari reorganizációs kormányprogram már mint a gazdasági szerkezetváltás és a foglalkoztatás egyik lehetőségét említi a parkot. Az aláírás alkalmával T. Asztalos Ildikó, Miskolc polgár- mestere elmondta, hogy a városnak nincs tőkéje a projekt finanszírozásához, már a kezdetekkor látható volt, hogy csak külső befektetőkkel valósítható meg a Miskolci Ipari Park. A közgyűlés ahhoz azonban hozzájárult, hogy a közigazgatásilag Sajószentpéterhez, tulajdonjogilag azonban Miskolchoz tartozó 700 ezer négyzetméteres szabad területet ingyen bocsássák a projekt rendelkezésére. A Miskolci Egyetem két éve dolgozik az ipari park elképzelésén és a Kereskedelemfejlesztési Alapból elnyert 8 millió forintos támogatás segítségével várhatóan augusztusra elkészül a megvalósíthatósági tanulmány, s ugyancsak a Miskolci Egyetem kapcsolatainak köszönhető, hogy az amerikai The Austin Company képbe került. Erdélyi Endre, a cég képviselője elmondta, hogy befektetendő tőke komoly mennyiségben áll rendelkezésre, csak megfelelő elképzeléseket kell letenni elnyeréséhez. Az ausztriai Kombinált Közlekedési Szervezet, az ÖKOMBI (Österreische Gesellschaft für Kombinierten Verkehr) magyarországi tevékenysége feladását mérlegeli - jelentette az APA-OTS (Original Test Service). Ennek az az oka, hogy a Wels-Szeged között létesített guruló autóút, „RoLa” kihasználtsága 45 százalékra csökkent. Az ÖKOMBI ügyvezetője, Stefan Hofer szerint az ÖKOMBI számára, amely ezen az útvonalon saját maga által finanszírozott vagonokat üzemeltet, veszteségessé vált a befektetés. Véleménye szerint a visszaesés a magyar közlekedéspolitikára is visszavezethető. A kihasználtság további csökkenése és a veszteségek emelkedése esetén az osztrák fél kénytelen megfontolni, hogy a napi négyről egyre csökkentse RoLa-jára- tok számát, illetve akár fel is számolja azt. Az osztrák jelentésre reagálva Sipos István, a MÁV megbízott vezérigazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: kétségtelen, hogy a RoLa forgalom az utóbbi időszakban visz- szaesett, és ennek a magyar közlekedéspolitikán kívüli okai vannak. A főleg török kamionokat szállító szerelvények kihasználtságát elsősorban az csökkentette, hogy az ENSZ-embargó miatt a török fél több hajót bérelve vizi úton próbálkozik a szállítással. Mindenképpen visszautasította azt a feltételezést, hogy Magyarországon ne lenne jövője a vasúton történő kamionszállításnak, hiszen folyamatosan erőfeszítéseket tesznek arra, hogy új útvonalakon, más országokat is bekapcsolva lehetővé tegyék ezt a szállítást. Ezt a célt szolgálta, hogy Sopronban, osztrák kormányzati támogatással megépült a konténerterminál, amely lehetővé teszi: a Győr-Sopron-Ebenfurt vonal ezen állomásáról már ősztől kamionszállító szerelvény közlekedhessen Hamburgig. A napokban ért véget az a tárgyalás- sorozat, amely a guruló autópályákat Munkácsig terjesztené ki. Ebben a viszonylatban évente 140 ezer kamion közlekedik, amelyeknek forgalmát nehezíti a felújításra szoruló tiszai hídon való átkelés. A vasúton történő kamionszállítás amiatt is ésszerű és megfontolásra érdemes, mert Munkácsig az európai normál nyomtávú vasút van kiépítve. Ideális esetben az ukrajnai útvonalat ugyancsak a osztrák-német határon levő Welsig lehetne meghosszabítani, hiszen a vasútra rakott kamionok tíz óra alatt megteszik ezt a távolságot. A megbízott vezérigazgató utalt arra is, hogy még ebben a hónapban Pozsonyban tárgyalóasztalhoz ülnek a szlovák, a cseh és a német közlekedési szakemberek, hogy megvitassák, miként lehetne ezeket az országokat, illetve Németország keleti tartományait a szállításnak ebbe a speciális formájába bekapcsolni. A szomszédos országok folytatott együttműködési tárgyalásokon kívül - éppen mert ennek guruló autópálya elteijedésében Magyarország érdekelt - a kormányzat állami forrásokat biztosít a speciális kamionszállító vagonok magyarországi gyártására. Sipos István bejelentette, hogy kiskundorozsmai RoLa terminál fejlesztésére 218 millió forintot fordítottak, és további 260 millió forintot különítettek el a Ganz-Hunslettől megrendelt összesen 50 speciális szerelvény gyártására. Elmondta, hogy két hete született megegyezés szerint Aradon is készülnek speciális vagonok, amelyek majd a Romániából érkező áruk ilyen jellegű szállításában vesznek részt.
