Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-26 / 174. szám
Pécsi diáklányok egy nemzetközi konferencián Négy pécsi diáklány vett részt azon a nemzetközi konferencián, amit nemrég tartottak meg Nyitrán és amelynek a többi résztvevője kizárólag felnőtt, környezetvédelemmel, környezet- és foglalkozás- egészségüggyel foglalkozó kutatók voltak. Hogy került a négy „Babitsos” gimnazista lány - Szilágyi Judit, Brandmüller Teodóra, Tamai Dóra és Balogh Anita - a világ minden tájáról érkezett tudós emberek közé? 1992-ben Amerikában hozták létre a Fact Alapítványt. Ez az alapítvány különböző tudományok gyakorlatba ültetését, a kutatók és gyakorlati szakemberek közötti információ cserét hivatott elősegíteni, aminek érdekében konferenciákat szervez. Mindig a legaktuálisabb témákat támogatja, most a kelet-európai országok környezetvédelme és munkaegészségügye került előtérbe. A négy lány már korábban érdeklődött a környezetvédelem iránt, s elképzeléseikről készült tanulmányt elküldték az alapítványnak. Válaszként meghívó érkezett részükre az alapítvány által támogatott soros konferenciára úgy, hogy a 600 dolláros részvételi díjat is kifizették helyettük. Ez volt az első eset, hogy a Fact Alapítvány konferenciáján diákok is résztvettek. A lányok pedig talpraesettnek bizonyultak, nem voltak el- fogódottak a felnőttek, a rangos szakemberek között. A műhelybeszélgetéseken még azt is megengedték maguknak, hogy némi bírálatot mondjanak a túlságosan akadémikus megközelítésű előadásokról, á gyakorlat számára nehezen adaptálható ötletekről. Elmondták, ők mint diákok a legegyszerűbb módon szeretnék a környezetvédelemmel kapcsolatos közgondolkodást megváltoztatni, úgy, hogy az általános iskolásokat céloznák meg. Ismertették azt a tervüket, hogy szeptembertől különböző általános iskolákban tartanának környezetvédelmi foglalkozásokat a gyerekeknek. Különböző veszélyes hulladékok (pl. szárazelem) gyűjtését, a szelektív hulladékgyűjtést szerveznék meg, s a környezetvédelmi, a környezet és egészség összefüggéseiről szóló ismereteket játékosan sajátítanák el a gyerekek, akik tőlük, diákoktól talán jobban elfogadják ugyanazt, mint a felnőtt tanároktól. Azt is elmondták, szeremének más országokból megismerkedni hasonló gondolkodású fiatalokkal, s jó lenne, ha az alapítványnak lenne diákcsoportja. Az ötletük olyannyira tetszést aratott, hogy a szervezők elhatározták, a következő konferenciákra a részt vevő országokból diákokat is meghívnak. S. Zs. Siker Dohány Sándor keramikus- művész a ma nyíló XIII. Országos Kerámia Biennálén a Képzőművészeti és Iparművészeti Szövetség díját nyerte el.-A kerámia nagyon széles skálát ölel fel az agyagtól a porcelánig - mondta Dobány Sándor. - A máz és festés használata pedig rendkívül változatos külsőt adhat a tárgyaknak. A porcelántárgyakon belül én egy szűk szeletet választottam: teás- és kávéskészleteket készítek. Az izgat ezen belül, hogy mi az a határ - formai, használati vagy festési - ameddig el lehet menni. Eltértem például a klasszikus formától, ahol egy tengelyen helyezkedik el a fül és a csőr, vagy alacsonyabban helyeztem el a csőrt, ezáltal oda kell figyelni a kannára töltés közben, mert különben túlcsordul.- Nagyon érdekes, hogy a Festett kerámia, mint szobor kannák nem éppen forgástestek.-A hagyományos kannákon a legkarakterisztikusabb részt mindig a csőr és a fül adta. Én a testre is nagy hangsúlyt helyezek, és formailag inkább szoborként kezelem.- Sokat dolgoztál együtt Dévényi Sándor építésszel.- Első közös munkánk a Teréz utca 15. sz. ház volt. De nagyon szeretem a Munkácsy Mihály utcai épületet is. Most már állnak másutt is épületek, amelyekre én készítettem a kerámiát, például Baján egy irodaház, Szegeden egy banképület. Pécsett ma már nem nagyon akad lehetőség, a beruházók pénzhiányra hivatkozva nem kérik a kerámiát.- Mennyire ad szabad kezet az építész ?- Meghatározza azokat a helyeket, ahová kerámiát szeretne rakni. Ezen belül rám bízza, nekem kell kialakítani a játékosságot.- Mennyi ideig tart egy ilyen munka?- Az egészet én készítem műtermemben a gipszes munkától a festésig. A bajai ház például több, mint fél évig tartott.- Visszatérve az edényekre, van lehetőség a sorozatgyártásra?- Hosszú tárgyalás után most sikerült megállapodnunk a Zsolnay Gyárral, hogy a De- FORMA csoport - melynek alapító tagja vagyok - nyolc tárgyát 50 darabos szériában legyártsa. Eddig ugyanis a csoport prototípusokat állított elő. Egyébként nagyon szeretnénk egy manufaktúrát létrehozni, hogy önállóan tudjunk dolgozni, ehhez azonban a pécsi önkormányzat segítségére lenne szükségünk egy telephely kialakításában. Cseri László Dobány Sándor keramikus művész műhelyében Játék határok (és néha víz) nélkül A készülő pécsi csapat örömei és bosszúságai Bonyolult egyensúlyi és ügyességi gyakorlat a PMMF strandján Nemsokára elérkezik a Játék határok nélkül című nemzetközi televíziós vetélkedő pécsi versenyének időpontja: július 3-án. A résztvevő pécsi csapat már egy jó ideje készül. Mint Karsai István, a JPTE Testnevelési és Sporttudományi Intézete tanársegéde, a csapat felkészítője elmondta, megvan már az a négy fiú és négy lány, akik a vetélkedőn indulnak, de egy húsz fős keret is rendelkezésre áll, akikből, esetleges sérülés miatt, a beugrót kiválaszthatják. Az április 26-i alkalmassági próbán bárki részt vehetett a csapatba kerülésért, akinek volt valami pécsi kötődése, és 18—90 év között volt az életkora. A bekerültek 99 százaléka azonban a testnevelési intézetnek jelenlegi vagy végzett hallgatója. A kilenc külföldi csapat június 30-án érkezik a városba, július elsején pedig egy demonstrációs csapat bemutatót tart a vetélkedő helyszínén, bemutatva a tíz feladatot, amelyeket a csapatok 2-án, a verseny előtti napon, ki is próbálhatnak. Addig természetesen senki nem tudja, milyen feladatokat kell majd megoldani, azok jellegét a verseny eddigi történetéből lehet kikövetkeztetni. A csapat intenzíven készül, eddig heti két-háromszori edzéssel, jövő héttől pedig minden nap, elsősorban olyan egyensúlyi, különböző magasságokban végrehajtott, többszörösen összetett helyzeteket előidéző feladatokkal vagy gúlaszerű, az együttdolgozást megkívánó gyakorlatokkal, amelyekhez hasonló jellegű feltételezhetően a versenyen is lesz. Persze, eltekintve attól, hogy tíz ország láthatja a pécsi Dóm tér szépségeit és a magyar versenyzők kiváló képességeit, nem teljes az öröm a csapat tájékán. Mert igaz, hogy az összköltség százhúsz millió forint körül mozog, de a versenyzők ebből csak morzsákat érzékelnek. Összehasonlítva a többi magyar helység csapatainak felkészülési adottságaival, itt igencsak szerények a lehetőségek. Nincsenek eszközök, nem végezhetnek egy sor olyan gyakorlatot, amely esélyeiket növelhetné. Volt olyan fontos, órákig tartó megbeszélés, ahol még egy pohár vizet sem kaptak. Másfél havi kemény munka, s a hajnalig tartó versenyzés jutalma, hogy megnézhetik magukat a televízióban augusztus 7-én egy másfél órás süntett adásban. Pedig nem kémének sokat. Csak egy kis figyelmességet. Cs. L. Zimmer Frei? Adótipp házigazdáknak Szezon előtt vagyunk. Aki falusi turizmusból él, azzal foglalkozik, hogyan kell készülnie az adózására. Ehhez adott tanácsokat dr. Bokor Pál, az APEH első elnökhelyettese.- A személyi jövedelemadó törvény úgy fogalmaz, hogy háromszázezer forintig a falusi turizmusból származó bevétel adómentes. Mi is a falusi turizmus? Tulajdonképpen a nem kiemelt üdülőhely, gyógyhelyeken történő szálláskiadás, és ^ szálláshoz kapcsolódó ellátás értendő ebbe bele. És van még egy másik kritérium, hogy tíz ágynál több kiadásáról nem lehet szó, illetve az illetőnek szintén ott kell lakni, tehát a saját házát kell a turizmus céljaira „üzemeltetni”. Az adózási szabály előírja, hogy a 300 ezer forint összbevétel személyenként értendő, tehát egy házaspár esetén ez már 600 ezer forintot tesz ki. Itt természetesen gondolni kell arra, hogy 500 ezer forint fölött már az általános forgalmi adónál az úgynevezett alanyi mentesség megszűnik és be kell jelentkezni az adóhatóságnál, hiszen belép az általános forgalmi adó kötelezettség. A másik lényeges szabály pedig, hogy ha a 300 ezer forintos határt túllépi az illető, akkor az adókötelezettség az első forinttól lép be. Tíz forint büntetés a Kossuth-szobor avatóinak Száz éves Magyarország legrégebbi Kossuth-szobra, a siómarosi. Siómaros nevét ne tessék keresni a térképeken, merthogy olyan nevű település ma már nincsen, szép lassan Siófok lett. Egy dolog azonban a régi: a Kossuth utca és az enyingi út kereszteződésében 100 éve ugyanazon a helyen áll az első magyarországi Kossuth-szobor. Kossuth Lajos halálát követően rögvest gyűjtést indítottak egy szobor felállítására. A krónikák szerint 1894. júliusának elejére már 138 787 forint 13 krajcár összegyűlt, de a szobrot csak 1927. november 6-án avathatták föl Budapesten, hogy aztán 1950-ben lebontsák Horvai János alkotását és Dombóvárra vigyék. A siómarosiak a nagy gyűjtés hevében szintén gyűjteni kezdtek, de nem a fővárosi szobor javára, hanem egy sajátra: 1948-ban, a szobor talpazatából került elő az az írás, amelyből az utókor megtudhatta, hogy az első szobrot Szokó István református lelkész szorgalmazta, a temetés utáni napokban. A derék siómarosiak 642 forintot gyűjtöttek össze, ebből 400 forintért Ge- renday Antal és Béla fia elkészítette a 80 centiméteres mellszobrot. Az öreg Kossuthot ábrázoló portrét 1894. július 1-én avatták föl. Történt pedig, hogy bizonyos Gilicze József és unoka- testvére olyannyira emlékezetessé akarta tenni a szoboravatást, hogy titkon rézmozsarat öntöttek és díszlövéssel jelezték a szobor leleplezését. A fegyvergyártást azidőben sem vették jó néven: a két enyingi atyafit 10-10 forintra büntették. N. J. Rádió mellett.. Azt mondja Behár György - neves zeneszerző - a rádió műsorvezetőjének, hogy annakidején a Zeneakadémián komolyzenét tanult, mint többi diáktársai, aztán egyszer - már képzett muzsikus korában - felkérték, komponáljon könnyűzenei számot, ami könnyebben jut el a tömegekhez, a film, vagy éppen a tánczenekarok jóvoltából. Az ötvenes években a hazai mozik műsorukra tűzték az akkoriban valóban nagyszerű szovjet filmet Szállnak a darvak címmel, egy tehetséges színésznő, Szamoj- lova főszereplésével. A Be- hár-szám is ezt a címet kapta, talán a film hangulatát idézve. A rádió is gyakran műsorra tűzte, Kiss Márta előadásában: az énekesnőt akkor ismerte meg a könnyűzenei közönség, ám aztán neve feledésbe merült . . . Behár György ma is szívesen emlékszik vissza erre a dalra és amikor mesél erről, a műsorban ismét hallhattuk a Szállnak a darvak című számot, még Kiss Márta előadásában. Ez eddig rendben is van, hanem a műsorvezető - ki hangja után ítélve talán ha éppen az ötvenes években születhetett - igyekszik „szellemesen” egy kis „politikát” belevinni az ötvenes évek könnyűzenei világának érzékeltetésébe és ilyeneket mond, hogy abban az időben a rádióból mást sem hallhattunk, mint cigányzenét, nyugati produktumokat pedig semmit, mert tiltották. Valakik. Akárkik. Most mondhatnám, hogy az utóbbi években - talán éppen a mindenütt fellelhető „műmagyarkodás” révén az általa soknak tartott magyamóta - cigányzene - népi nóták is bőven vagy bővebben hallhatók a egy ilyen sláger: „Szénát hordanak a szekerek, a szekerek, - ketten ülünk a bakon, kedvesem ...” - erre még jómagam is emlékszem. Meg arra is, hogy Veress Péter abban az időben kikelt a szám ellen, mondván, hogy ekkora badarságot rég nem hallott, a szödeszkán ül a paraszt, többnyire a jobb felén, bal kézzel tartja a gyeplőt, jobb kezében az ostort. Ami pedig a nyugati számokat illeti. A rádió könnyűzenei műsorának szerkesztői persze nem kényeztették el a hallgatókat, de azért az sem igaz, tál Johhnytól akár a Gyertya- fénykeringpig, ki tudja még mit nem. Ákos Stefi nem csak a rádióban énekelt nyugati számokat, hanem például a Béke-szálló bárjában a híres Holéczy együttessel, de Kovács Erzsi Budapest szivében, az Oktogonon - már nem emPéter bácsi a bakon rádióban, de hát nem baj, az ő dolguk. Behár György azt mondja a műsorvezetőnek, hogy az úgynevezett „szocialista realista” táncdalok divatoztak, (nem szószerint idézem) mire a műsorvezető közbeveti: „Meg hogy . . .szénát hordanak a szekerek című dalok és társaik ...” Behár nevet, mondja, valahogy ilyesmik. Tényleg volt vegíró talán még életében nem látott parasztszekeret. Ugyanis a szénával megrakott paraszt- szekérnek nincs bakja. Amikor a szénát fölrakják a szekérre, jó magasra, akkor a tetején hosz- szában átvetik a hosszú fa rudat és annak két végét rudazó kötéllel lekötik. A bak pedig - ami nem más, mint egy deszka - csak akkor kerül a kocsira, amikor a kocsi eleje üres. A hogy mellőzték a nyugati táncdalokat. Behár felsorol néhány táncdalénekest, többek között mondjuk Ákos Stefit, vagy a szintén kitűnő énekest, Kovács Erzsit. Jómagam a rádióból ismertem meg az amerikai világszámot, a „bigint” vagy a „stardusst” (talán jól írom le e címeket) vagy a francia Hulló faleveleket és még sok-sok kitűnő nyugati dalt, a Szentimenlékszem milyeji nevű - mulatóban. És még sok más tánc- dalénekes és tánczenekar. Hát ez is az igazsághoz tartozik. Meg az is, hogy megöregedtünk. Vagyis, ha más nem is, de a „nóták” szépek voltak . .. 4 Új VDN 1994. JUNIUS 26., VASÁRNAP l *
