Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-26 / 174. szám

A Number 1. egy Humber A pécsi motorkerékpár-gyűjtő Csepel(b)en utazik I Ha valakire el lehet mon- ‘ dani, hogy „régi motoros”, ak- i kor az Bendik István uránbá­* nyász. Szakmájában a vájvég- > tői az üzemszervezésig jutott, ! de hobbyjára még inkább illik a í kifejezés. Úgy kezdte, mint a motorke- ! rékpárok szerelmeseinek több- j sége, gyerekkorában összeber- helt minden lerúgott masinát, I hogy aztán a kertek alatt él- | vezze a száguldást. Az első guruló alkalmatos- ; ság egy 100-as Mátra volt az ; életében, melyet aztán száipta- s lan típusváltozat követett. Vé- | gül is a motorszerelő álmok : nem valósulhattak meg, de Bendik Istvánnak szabadidejé- : ben az lett legfőbb ejfoglalt­* sága, hogy járja a MÉH-tele­peket, falusi udvarokról vásá­rolja meg az elrozsdásodott, öreg kétkerekű benzinfalókat.-A magyar ipar remekeit kutatom - mondja a motor­gyűjtő, Csepel gyártmányokat 1946-tól 1962-ig, de van egy igazi ritkaságom is, az 500 köbcentis Richard Kühne ter­vezte motor, angol Humber ka­rosszériával. Időnként a trágyadomb mel­lől kell kivakami a gépeket, de Bendik István immár a negye­dik darabot varázsolta újjá a napokban. Az első munkára rögtön akadt külföldi vásárló 100 ezer forint körüli áron, s bizonyára gyorsan vevőre ta­lálna a Weiss Manfréd 100-as Csepel típus is (1948-as utolsó széria), valamint „egy évvel fi­atalabb” 125 köbcentis test­vére, melyek startra készen áll­nak a pécsi ház udvarán. A 250 kilogrammos Humber is meg­állná a helyét az utcai forga­lomban, de ezeknek a régi mo­toroknak a fényszórói már nem elégítik ki az érvényes hazai szabványokat. Egyébként sem lenne olcsó mulatság 8 közel félszáz éves Csepelt, meg egy 70 éves nyu­gati matuzsálemet üzemben tartani, márpedig Bendik Ist­vánnak pillanatnyilag ekkora a gyűjteménye. Az összeszerelés öröme, az eredetiségre törek­vés nehézségei adják az igazi élvezetet - összegzi Bendik István szenvedélye lényegét, az üzemeltetés csak hab a tortán. M. B. E. Együtt a három csodagép Bendik Istvánnal A kerítés egyelőre marad ... Megoldatlan az igali galiba A fizető fürdőzők nem juthatnak az éttermekhez, butikokhoz a strandon felállított kerítés miatt Fotó: Löffler Gábor Lesz végre szívsebészet a pécsi klinikán Gázvezeték Patalomban Már korábban jelezte hatvan patalomi család igényét gázve­zeték építésére. A somogyi községben most közelebb ke­rültek a célhoz, mert a szom­szédos faluban már készül a beruházás. A patalomiak a számítások szerint 70 000 fo­rint közműhozzájárulást fizet­nek, ennek az önkormányzat körülbelül az egyharmadát fe­dezi. Traffipax a mellékutakon Sok panasz nyomán döntöt­tek úgy, hogy e héttől már a ki­sebb mellékútvonalakon is el­lenőrzik Balatonlellén az autó­sokat. Bár arra vannak előírá­sok, hogy a üdülőövezetekben miként lehet közlekedni, ezeket a gépkocsivezetők rendre meg­szegik. A rendőrség ezért traffi- pax-szal ellenőrzi a sebesség betartását. Lótenyésztő szakmérnökök Első ízben tesznek egyetemi szintű államvizsgát a kaposvári Pannon Agrártudományi Egye­tem végzős hallgatói. Az ötéves oktatási időszak befejeztével 49-en kaphatnak ezekben a na­pokban okleveles agrármérnöki diplomát. Mellettük - sikeres államvizsga után - 32 állatte­nyésztő mérnök, illetve 16 lóte­nyésztő és szaküzemmémök veheti át a diplomát. Üzletközpont Kadarkúton Kadarkút központjában ké­szül az az üzletház, amelyet a vállalkozó tulajdonosok össze­fogásával építenek. A beruhá­zás mintegy 4,5 millió forintba kerül. Hat üzletnek már megvan a gazdája. Az építkezés várha­tóan a jövő év elejére készül el, nem csak a helybeliek, de a közúti csomópont áthaladó for­galmának is a szolgálatába ál­lítva. A címben feltett kérdésre rö­viden válaszol Kárpáti András: - Gépállomás?! Isten ments! Bajorországban 1958-ban alakult meg az első gépkör. A lényege: különféle gépekkel rendelkező földművelő gazdák értelmes fejlődésen alapuló együttműködése. Ezt a megha­tározást is a Tolnán élő nyugdí­jas tanártól, Kárpáti Andrástól hallottuk, az első magyar gép­kör elnökétől, a Magyarországi Német Gazdák Szövetségének alelnökétől. A gépkörnek nin­csen mezőgazdasági gépe, csak Úgy tűnik, a fürdők üzemel­tetői és a vendégek ellátására szakosodott vállalkozók közötti elmérgesedett vita nem csak Or- fűre jellemző. A baranyai ügyet az érintettek, az érdeklődők már „kitanulhatták”, ám most ugyanez a helyzet Igáiban, az­zal a többletsúllyal, hogy - mint Herczegné Szél Edit polgármes­ter-asszony fogalmazza Igái­ban kincs van, a gyógyulást se­gítő termálvíz, s ennek zavarta­lan használatát különösen nem lenne szabad egyéni érdekek ál­tal vezérelve beárnyékolni. A fürdő üzemeltetője az In- tertherm Kft. A helyi önkor­mányzattal ez év februárjában kötötték meg - a testület egy­hangú döntése alapján - a szer­ződést. Itt azonban megjegyzi a polgármester-asszony a szük­séges egyeztető megbeszélése­ket megelőzően. Vagyis lépés­hibát vétettek, de ezzel együtt a település haszna: a belépője­gyek árának bruttó 10, illetve az üzemeltető által tervezett beru­házás értékének ugyancsak 10 százaléka. Márpedig nem kis tervekről van szó. Az igali galiba oka: az üze­meltető szerint ha a helyi vál­lalkozók továbbra is a fürdő te­rületén kívánnak működni, ak­kor illene a fejlesztésből is részt vállalniuk, illetve pontosan fi­zetni a bérleti díjat. A vita jel­képe” egy kerítés: az Intertherm szerint azért húzták fel, mert meg szeretnék akadályozni a jegyet nem vásárlókat abban, hogy a fürdő területére lépje­nek. így viszont a fizető fürdő­zők nem jutnak az éttermekhez, butikokhoz. A megegyezésre nagyon nagy szükség lenne. Igái jóhírű nyaralóhely, termálvize értékes. Talán ez a háttere annak az ál­lamigazgatási döntésnek, hogy a kerítést le kell bontani. Ezt a tolla és számítógépe. A kom­bájn, a traktor, a vetőgép a gaz­dáé, aki viszont a gépkör koor­dinációjában pontosan tudja: másoknak mikor van szüksége az ő gépére, illetve a mások tu­lajdonában lévő berendezés neki mikor kell.- Úgy kell ezt elképzelni, hogy a gépkör a Föld, ám szá­mos kis holdja van, amelyeket meghatározott pályán keringtet - magyarázza el Kárpáti úr. - A gépkörön belül a feladatokat az agrármenedzser, az üzletvezető végzi, személye a a megoldás határozatot azonban bírósági úton meg lehet támadni - az In­tertherm él is ezzel a jogával. A döntésig a kerítés marad ... Az Intertherm komoly fej­lesztéseket szeretne Igáiban megvalósítani: új fedett fürdőt építeni a kapcsolódó egészség- ügyi szolgáltatásokkal, a me­dencéket felújítani. Csakhogy amíg az áldatlan vita tart, hozzá sem kezdtek. Ebben a perpatvarban tulaj­donképpen mindenki védi a maga álláspontját - „csak” a vendégek érdekei szorultak hát­térbe. A polgármester-asszony sze­rint ugyanis már régen le kellett volna ülnie tárgyalni egymással a három érintettnek: az üzemel­tetőnek, a vállalkozóknak és a terület tulajdonosának, az ön- kormányzatnak, az utóbbinak mint közvetítőnek. kulcsfigurája. Szervezőképes­sége, emberi tulajdonságai, el­kötelezettségének a mértéke az együttműködés révén elérhető eredmény meghatározó ténye­zője. Magyarországon már több gépkör is működik, híreink sze­rint Baranyában most várható Szászváron, hogy megszerve­zik, német segítséggel. Ezek az „egycélú szövetkezetek” igen hatékonyan segíthetik a magán- gazdaságok zökkenőmentes - és ami ugyancsak lényeges: költségkímélő - működését. Ez Némi előrelépést jelent, hogy e hét közepétől már napi belépőket árusítanak: ezzel mindenki annyiszor léphet ki a fürdőből - és juthat el egy-egy étterembe -, ahányszor akar. Ára elég borsós: 200 forint. A vendégek száma egyébként nem csökkent, bár - hívta fel erre a figyelmet Herczegné Szél Edit - az utazási irodák jelzése szerint többen is jönné­nek, ha az áldatlan vita nem vetne rossz fényt a fürdőre. Át­tételesen magára a településre is. Befejezésül csak annyit: ha az államigazgatási határozatot az Intertherm javára dönti el a bíróság, a kerítés továbbra is ott feszül a fürdő és a vállalkozók között. Mint az Intertherm kép­viselőjétől hallottuk: a pihenni, nyaralni, gyógyulni vágyók ér­dekében ... Mészáros Attila persze nem zárja ki a társulás­nak azt a formáját, amikor az érintettek közösen vásárolnak meg egy nagyértékű gépet". Itt kapna magyarázatot a ta­nár úr definíciója: „értelmes fej­lődésen alapuló”. A szövetke­zőknek szakítaniuk kell a szö­vetkezet hátrányos „tudatmara- dékaival”, biztosítaniuk kell a kölcsönös érdekegyenlőséget - s ez bizony nem egyszer vezet­het vitához -, ugyanakkor meg­felelő szakmai felkészültséget is igényel az értékes berendezések kezelése.- Az irigység helyett az ész­szerűségnek kell diktálnia - mondja Kárpáti András, aki egyébként az utóbbi hetekben intenzív tágyalásban van a fel­álló új kormányzat agrárszak­embereivel is a gépkörök elter­jesztésének érdekében. M. A. •Többször írtunk már arról, hogy az orvostudományi egye­temek között ma már Pécs az egyetlen, ahol nincs szívsebé­szet. Az egyetem vezetői évek óta próbálnak mindent meg­tenni azért, hogy ezt a tarthatat­lan helyzetet felszámolják. Mi­után konkrét ígéretet kaptak úgy két éve, a II.-es számú sebészeti klinika megüresedett igazgatói székébe olyan professzort ne­veztek ki, aki rendelkezik szív- sebészeti gyakorlattal. Arról is beszámoltunk, hogy az előző Parlament Baranya Megyei or­szággyűlési képviselői kilobbiz­tak a költségvetésből a pécsi szívsebészet megteremtésére 300 millió forintot. Akkor azt hihettük, sínen van az ügy, már csak arra kell várni, mikor utalják le a pénzt, s mikor kezdődhet el a II. sz klinika e célra való átalakítása. Kiderült, korai volt az öröm, sőt volt olyan időszak, amikor olyan je­lek kezdtek mutatkozni, hogy az egészből megint nem lesz semmi. Az illetékesek mintha elfeledkeztek volna az ígéretük­ről, s ha szóba került, már nem 300, hanem 200 millióról be­A Gallup Intézet paksi közvé­leménykutatásának eredménye közismert: az ott élő lakosság háromötöde elfogadta hogy a Paksi Atomerőmű területén megépüljön az elhasznált fűtőe­lemek átmeneti tárolója. Azon­ban ebből a felmérésből az is kiderült, hogy a helybeliek csaknem harmadának fogalma sem volt arról, hogy az atom­erőmű részeként már 1983-tól működik itt átmeneti tároló. Az is elgondolkodtató, hogy ugyan­ilyen arányban nem bíznak az emberek az épülő ipari létesít­mény biztonságos működésé­ben. A lakosság feltételei közt első helyen szerepelt, hogy kül­földi származású radioaktív anyag, elhasznált fűtőelem ne kerülhessen a paksi tárolóba, s ez teljesen érthető. Annál érde­kesebb, hogy a válaszolók sze­rint fele olyan fontos szempont a biztonságos üzemeltetés, mint az itt élőknek nyújtott ellen­szolgáltatás, például áram­díj-kedvezmény formájában. Apropó ellenszolgáltatás! Paks város önkormányzata és a PART. vezetői e hónapban olyan alap-megállapodást írtak alá, mely szerint 130 millió fo­rint + ÁFA pénzösszeget kap az önkormányzat az atomerőműtől a régió lakosságának szakszerű tájékoztatásáért, a társadalmi el­lenőrzések, valamint az érdek­lődők és az érdekeltek látogatá­széltek. (miért csökkent közben 100 millióval az összeg, senki­től nem sikerült megtudni.) Az egyetem vezetői ezért igen keményen számonkérték az egészségügyi kormányzatnál az ígéreteket, megindult a bok­szolás, nehogy valakinek más célra jusson eszébe felhasználni az összeget. (A félelem nem volt alaptalan, történtek ugyanis ilyen célzások.) Végül siker ko­ronázta a tárgyalásokat, az egyetem rektora a közelmúltban kézhez vehette azt az államtit­kári levelet, amelyben tudatják, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem részére 200 millió fo­rintot elkülönítettek, s hozzájá­rulnak ahhoz, hogy műtő felújí­tását és haemodinamikai labora­tórium (szívműködést vizsgáló berendezés) telepítését magába foglaló átmeneti programot va­lósítsanak meg. Lesz tehát végre Pécsett szívsebészet. Eb­ből a pénzből egyelőre a bonyo­lultabb műtétekre nem kerülhet sor, viszont azokat az életmentő kisebb műtéteket, amire a régió betegeinek hónapokat kell vá­rakozni, itt rövid idő alatt eltud­ják majd végezni. S. Zs. sainak megszervezéséért, a tá­roló környezeti hatásainak mé­réseiért, s be kell rendeznie egy előadótermet is a Bezerédi Álta­lános Iskolában, melynek ugyancsak a széles tömegek in­formálása a feladata. Ugyanak­kor a PART. folyamatosan be­számol a létesítés helyzetéről, a szállításokról, a tároló töltött- ségi állapotáról. Nem árt tudni, hogy van a vi­lágon olyan fűtőelem, melyet 30 éve őriznek átmeneti tároló­ban, s az is tény, hogy 2010 előtt a földgömbön sehol nem készül el végleges lerakóhely. A Pakson épülő úgynevezett száraz tároló ma már egyre nép­szerűbb műszaki megoldás, a csehországi Dukovany erőmű mellett is készül egy hasonló. A magyar változatnál a kié­gett fűtőelem kazettákat függő­leges csövekben helyezik el, majd nitrogéngázzal töltik fel a tárolócsöveket. A kazettákat pedig különleges konténerrel és vasúti szállító kocsival juttatják el az erőműből idáig. Ennek a rendszernek a meghibásodása egyébként csaknem kizárt, biz­tonsága jócskán meghaladja az atomerőművekét is. A tároló lé­tesítmény kapacitása az I. ütemben - III. ütemet terveztek - 4950 kazetta elhelyezését oldja meg, ilyen mennyiség pe­dig a paksi reaktorok 10 éves üzemeltetésével keletkezik. M. B. E. A gépállomások létesítésének előfeltétele: értelmes együttműködésen alapuló fejlődés Mi is az a gépkör? Zöld(?) út a paksi átmeneti tárolónak 1994. JÚNIUS 26., VASÁRNAP Új VDN 3 4 4 i 1 f

Next

/
Thumbnails
Contents