Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-25 / 173. szám

1994. június 25., szombat A mai nap új Dunántúli napló 5 A Rems Murrból érkezett vendégeket tegnapi programjuk so­rán Pécsett, a Megyeházán dr. Szűcs József, a Baranya megyei Közgyűlés elnöke is köszöntötte Fotó: Läufer László Rems Murr-i kapcsolat Gazdasági, kulturális együttműködés Baranya megye és a németor­szági Rems Murr járás 1990- ben megszületett és 1991- ben szerződésben szente­sített kapcsolatában mind szo­rosabbra fűződnek a szálak - derült ki azon a sajtótájékozta­tón, amelyet pénteken tartottak Pécsett a német delegáció és vendéglátóik tárgyalásait köve­tően. A kooperáció gazdasági, kulturális és oktatási téren is egyre hatékonyabb a partnerek között.- Fordulópontot az együtt­működésben 1993 ősze hozott, amióta egyre inkább a szakmai kérdések, szakmai találkozók kerülnek előtérbe - mondotta dr. Szűcs József, a Baranya Me­gyei Közgyűlés elnöke. - Azóta orvosaink tanulmányi úton tar­tózkodtak németországban és találkozhattak többek között a Rems Murr járás és Baranya megye tűzoltói, de még a ké­ményseprői is. Ugyancsak rendszeres az ifjúsági csoportok cserelátogatása. Horst Lässing járási főnök, a német delegáció vezetője ugyancsak méltatta az együtt­működést. A tegnapi tárgyalá­sokról elmondták, hogy a szennyvízkezelés és ártalmatla­nítás területén kötöttek egyez­séget, amely mintegy 40-50 milliós beruházással járhat együtt, és kidolgoznak egy pro- ject-et a baranyai német építé­szeti emlékek ápolására, meg­őrzésére is. Balog N. Holnap az Új VDN-ben A Number 1. egy Humber A pécsi motorkerékpár-gyűjtő Csepel(b)en utazik * Megoldatlan az igali galiba A kerítés egyelőre marad I * Magyarszéken törtek be, Pesten buktak le A templomok fosztogatóit a hely szentsége sem állítja le * Játék határok (és néha víz) nélkül A készülő pécsi csapat örömei és bosszúságai * Szarvasfarm a Rinya mellett A barkás agancsot kedvelik a férfiak Gyümölcsaszaló üzem Zengővárkonyban Gyógynövények szárítását is tervezik A Határőrség pécsi laktanyájában a hősi halottak emlékművét is megkoszorúzták Fotó: Läufer Csillaghullás a határőröknél Több mint száz baranyai kapott elismerést a szolgálatáért Évtizedekkel ezelőtt, különö­sen faluhelyen nagy hagyomá­nya volt a gyümölcsök aszalá­sának, nem volt ritka az erdő­ben gyűjtött gombák szárítása sem, hogy a téli hónapokra biz­tosítsák a változatosabb étren­det és a vitaminhiányt is pótol­ják. Ha nem is sokfélét, de egyes gyógynövényeket is szá­rítottak a falusi portákon. Úgy tűnik napjainkban visz- szatémi látszik az aszalási mód­szer. Egyéb okok mellett amiatt, mert az emberek ismét kezdik megkedvelni az aszaltgyümöl­csöket, mint a korszerű táplál­kozás egyik kiegészítőjét. A ki­sebb, munkanélküliséggel is sújtott településeken vannak akik már családi vállalkozásban gondolkodva gyümölcsaszalók üzemeltetését tervezik. Ezen felismerésből (korszerű körül­mények között, nem az egysze­rűbb, napon való szárítás meg­oldását választva) készítette el Zengővárkonyban családi há­zuk melléképületében az ezer­mesterként ismert Józjsa László négykemencés, egyenként 12 rekeszes gyümölcsszárítóját. Falugyűlést tartottak tegnap a töttösi Kultúrházban, amelyen Wéber József, a falu polgármes­tere beszámolt a négy év folya­mán végzett munkákról, fejlesz­tésekről és az idei költségve­tés-tervezetről. A képviselőtestületi ciklus alatt a 700 lelket számláló falu több mint 30 millió forintot for­dított különböző beruházásokra, korszerűsítésekre. E tekintélyes összeget főként pályázatok út­Mint mondta, az egyedi fű­tésű szárítókban, napi öt mázsa gyümölcsöt tud szárítani, de az alma aszalása csak 12 órát vesz igénybe, így egy nap alatt tíz mázsát is fel tud dolgozni. A berendezéseket tapaszta­latgyűjtés alapján saját maga tervezte és készítette. Mint ős­termelő, saját termékeit dol­gozza fel, de a helyi és kör­nyékbeli igényeket felmérve mások számára is vállalja az aszalást. A aszaló berendezések jobb kihasználása érdekében be kívánja vezetni a gyógynövé­nyek szárítását is. Tervei között szerepel esetleges külföldi piaci kapcsolatok kiépítése is. Józsa László a próbaüzemlést a napokban tartotta meg. A si­keres üzemkezdetet követően kísérletképpen pékáruk szárítá­sát is megkezdte, eképzelhető, hogy a kapacitás kihasználtsá­gát zsemlemorzsa készítésével is fokoztni tudja. A szárító mel­lett gyümölcstároló helyiséget is kialakítottak, ahol a friss árut előkészíthetik. Józsáék bíznak vállalkozásuk sikerében. Sántha László ján nyerte az elöljáróság, cse­kély állami támogatást élvezve. A nagyobb beruházások kö­zött megemlítendő egy 2 kilo­méteres út építése, 3 (együtte­sen 12 ezer négyzetméteres) park létesítése, 1800 fa és cserje elültetése, valamint a temető felújítása. A falugyűlésen az idei költségvetés tervei kapcsán szó esett a földgáz bevezetésé­ről, illetve a telefonépítési munkálatokról is. Szent Lászlóra, a magyar ha­tárvédelmet megszervező kirá­lyunkra emlékeztek tegnap a ha­tárőrök a Határőrség Napja ke­retében, amely Baranyában tu­lajdonképpen egyhetes rendez­vénysorozat. Az ünnep alkalmat adott arra, hogy a nehéz feladatot teljesítő állomány egy kicsit megpihen­jen, s a kiemelten teljesítők át­vegyék megérdemelt jutalmu­kat. A baranyai határőrök mun­káját orzságosan is elismerik, ezt jelzi, hogy a budapesti MOM székházban a belügymi­niszter dicséret-jutalomban ré­szesítette Németh Jenő őrna­gyot. A Határőrség Országos pa­rancsnoka hasonló elismerést nyújtott át Fésűs István alezre­desnek, Váradi István törzszász­lósnak és Horváth Tamás sorál­lományú szakaszvezetőnek. Baranyi Mihály törzszászlós­nak a Határőrség Rendészeti Főigazgatója, míg Avarosi Ká­roly né közalkalmazottnak a Ha­tárőrség Szervezési főigazga­tója nyújtotta át a dicséret-ju­talmat. A Pécsi Határőr Igazgatáson csillaghullás szemtanúi lehettek a jelenlevő ünneplők. Lovász József ezredes, igazgató soron kívül léptette elő alezredessé Faragó Imre őrnagyot, száza­dossá Bózsing György és Gaál Gyula főhadnagyot, főhadnagy­gyá Nagy Gábor hadnagyot, fő­törzszászlóssá Getz Ervin és Selmeci László törzszászlóst, törzszászlóssá Dombai Gábor zászlóst, zászlóssá László Ist­ván főtörzsőrmestert, főtörzs­őrmesterré Balázs Ferenc tör­zsőrmestert, törzsőrmesterré Bordács Lajos, Feuerbach Ró­bert, Gál József, Hajdú Gyula, Kovács Szilárd, Krizsics György, László Béla, Létai At­tila és Somlai Ferenc őrmeste­reket. Rajtuk kívül négy tiszt, egy-egy zászlós és tiszthelyettes lépett előre a ranglétrán. 95-en kaptak dicséretet és jutalmat, míg heten dicséretben részesül­tek. Móczán Zoltán Új repülőjárat Menetrend szerinti repülőjá­ratot indít Budapest és Zágráb között július 1-jétől az Aviaexp- ress Légiközlekedési és Szol­gáltató Kft. - tájékoztatta Hor­váth Sándor, a cég ügyvezető igazgatója pénteken az MTI-t. Az 1990-ben alakult regionális légitársaság, amely 85 száza­lékban a KHVM, 15 százalék­ban pedig egy magánszemély tulajdonában van, hétfőn és pénteken indítja majd a zágrábi járatokat. Irodalmi est Fülöp Gábor költő bemutat­kozó estjére kerül sor hétfőn, este fél hétkor Pécsett, a Megyei Könyvtár kertjében (Apáca u. 8). A „Nyári esték a könyvtárban” elnevezésű rendezvénysorozat keretében megszervezett beszél­getést Pomogáts Béla irodalom- történész vezeti. Rossz idő ese­tén az találkozót a könyvtár ren­dezvénytermében tartják meg. * Garden-party Mohácson Vasárnap késő délutánra rendhagyó eseményre várják a mohácsiakat: a szabadság napja alkalmából a Deák téren álló Hősök emlékművénél a háború áldozatainak tiszteletére koszo- rúzási ünnepség lesz, majd ezt követően szabadtéri koncertre a Halászcsárda előtti térre váiják mindazokat, akik szívesen hall­gatják az európaszerte elismert fúvósokat, a Dobos József kar­nagy vezette Somberek-Mo- hács-Palotabozsoki Ifjúsági Ze­nekart. A hagyományteremtő céllal tartandó rendezvényen a zene hallgatása közben a vendé­gek a csárda alkalmi kerthelyi­ségében az éttermi áraknál ol­csóbban fogyaszthatnak halász­lét, sültkeszeget, vagy a jóféle sörök mellé megkóstolhatják a haltöpörtyűt. Töttös a teljes önállóság felé Barokk tábor Pécsett Vállalkozási szellem költözött a Magyar Postára Vámközvetítési és átcsomagolási díj Ki merné azt mondani, hogy ma nincs vállalkozó szellem Ma­gyarországon? Itt jár köztünk, lépten-nyomon belebotlunk, még ott is, ahol nem számítunk rá. A Nagy Szellem a Magyar Postát is elérte. Itt van ez a furcsa, bár koráb­ban kitalált és akkor még kis ösz- szegben megállapított ún. vám­közvetítési és átcsomagolási díj. Az akkori levelezéseknél és ka­pott küldeményeknél a két társa­dalmi rendszer különbözőségéből eredően nem mertük vélemé­nyezni sem az eljárást, sem az összeget. Azóta sok minden meg­változott. A Magyar Posta ezt nem kö­vette, de versenyre kelt - tegnapi önmagával, és nem a hazai kon­kurens kézbesítőkkel. Monopol­helyzetében versenynek tekinti a saját postaforgalmát, amit az egy­szerű ügyfél, a feladó és a címzett szolgáltatásnak hisz. Hinni persze csak a templomban szokás - szól egy régi-régi, kijózanító mondás. Értem már, hányadán áll a do­log. A Magyar Posta maga szabá­lyozza (vállalkozási) díjait, ahogy azt az üzleti érdeke megkívánja, avagy diktálja. Mert minden lépés az ő kasszájába hajtja a pénzt. Még a vámosok vámmentes munkája is. A történet egyszerű. A pros­pektusokat (Drucksache) tartal­mazó küldeményt, amely a pecsét szerint is vámmentességet élvez, 100 Ft vámközvetítési és 40 Ft át­csomagolási díjjal, no meg 50 Ft házhozszállítással kézbesítik. Nem csekély összeg ám a 190 Ft egy kétkilós dossziényi (ingye­nes) prospektusért. A címzésnél feltüntetett postafiókot figyelmen kívül hagyják. Ötven forintért igazán érdemes, nem? Arról nem is beszélve, hogy a küldemény 65 nap alatt érkezett meg Bécsből Pécsre. (Egy betűnyi távolság.) A külföldről érkező postai kül­demények a budapesti 14. sz. vámpostára futnak be. Érdeklődé­sünkre a vámszervek elmondták, hogy a vámmentes küldemé­nyeknél ők semmilyen költséget nem számolnak fel. Ha mégis fi­zettetnek a címzettel, azt a posta követi el. Természetesen a saját bevétele javára. Elgondolkoztató. Vámközvetí­tési díj és átcsomagolási díj a pos­tai (nem közzétett) díjszabásban. Egyáltalán, mi az a vámközvetí­tés? Miért, ki kérte? Játszhatunk a gondolattal. Minél több külde­ményt bontanak fel a vámosok (vagy csak a postások), annál na­gyobb a posta bevétele. Ez vilá­gos, ez az üzlet és az érdek. Tiszta bevétel az 50 vagy a 100 Ft a tel­jesen felesleges és szolgáltatást nem tartalmazó, vámközvetítési díj, no meg az átcsomagolás. Hát itt van az a nagy vállalko­zói szellem. Ott áll a beérkező küldeményeknél. Ha nem kérjük, ne is bontsák fel a csomagot. Ha mégis, mert a vámnak gyanúja támad, joga van hozzá, tegye, de abból a posta ne profitáljon, ne számítson fel sem a vámközvetí­tésért, se az átcsomagolásért A posta feladata és kötelessége az előre megfizetett bélyegmentesí­téssel vagy feladási díjjal felvett küldemény címhez szállítása. Ez lényegében egy szerződés. Akárhogy is szerkesztették a díjszabásba, jogtalan, de lega­lább *is tisztességtelen. Ezek után azt tanácsoljuk a külföldi partnereknek - pedig hálisten- nek egyre többen vannak -, hogy ne a Magyar Postával jut­tassák el ingyenes prospektusa­ikat, mert arra nagyon is ráfize­tünk? Talán inkább a postát kel­lene európaivá tenni. Szolgál­tasson, de azt pontosan és meg­bízhatóan tegye, az ügyfelek megelégedésére. Rozvány Gy. A barokk kor szelleme szövi át a Pécsi Kolping Család Egye­sület idei táborának mindennap­jait. A kor zenéjével, táncaival, ruháival, énekeivel építészeté­vel, képzőművészetével ismer­kednek könnyed, játékos for­mában az elsősorban a Dunán­túlról érkezett általános isko­lások. Esténként a Serafinum Kol­légium, a volt Minaret szálló hangulatos udvarán a vacsorá­hoz fel is húzták a maguk varrta barokk köntösöket. Nagyon ké­szülődnek a szombati műsorra, ami egyben a táborbúcsúztató is. A barokk kor egyik jellegze­tes műfaja, az opera is szerepel majd a programban, amelyet a szülők is megnéznek. Tegnap már délelőtt serény­kedett az orgonaépítők, helyez­ték el a festett papírhengerekből készült sípokat az iskolai pa­dokból összeállított vázba. Mi­előtt munkához láttak, a pécsi bazilika orgonáját tanulmá­nyozták, majd egy orgonaké­szítő mesternél nézték meg, ho­gyan áll össze a hangszer. Egy másik csoport a freskó­festés műveleteit élte meg. Kap­tak egy másfél négyzetméternyi falmélyedést, amelyet ők is ké­szítettek elő festésre. Mások varrtak, agyagoztak nemezeitek „bőröztek”. Semmit nem kény­szerítettek a gyerekekre, de mindenki megtalálta a neki legmegfelelőbb elfoglaltságot. Sikert aratott az első napi program, a csak mozdulatokkal előadott mesék. A Tárnokról érkezett András boszorkány alakítását még tegnap is meg­emlegették a társai. Az udvaron egy fiú „beadványt ” adott a ke­zembe, amely legalább húsz jelző felhasználásával szólítja meg a királyt. A nevelőktől megtudtam, nem kell fegyel­mezniük, legfeljebb néha no­szogatják a táborban lévő gye­rekeket. Ha uszodába mennek, a kisebbek felügyeletét a nagyok kérés nélkül megosztják egy­más között. P. E. « 1

Next

/
Thumbnails
Contents