Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-19 / 167. szám

Fürdeni, tessék mondani, szabad? Szinte nem múlik el nap, hogy valahol ne jelenne meg rövidebb hosszabb hír arról, hogy a Duna vize erősen szeny- nyezett, nem ajánlatos benne fürdeni. A Velencei tavat a ki­száradás fenyegeti, algásodik a Balaton és Dombodnál a holt Duna-ág. Mi lesz a vizek sze­relmeseivel, ha nem hódolhat­nak szenvedélyeiknek, nem úszhatnak, szörfözhetnek, kaja­kozhatnak? A természetes vizek tönkremennek, és eljön az idő, amikor csak a medencés stran­dokon lehet majd fürdeni? Ta­lán azért nem ennyire elkeserítő a helyzet. Bajánál csak a Sugovicán van három fürdésre kijelölt hely, ahonnan a jövő héten vesznek mintát. A strand-szezonban ha­vonta egyszer elemzik a víz mi­nőségét. Most sem kapott utasí­tást az Állami Népegészségügyi Szolgálat városi intézete, hogy soron kívül megtegye.- A Dunán kijelölt fürdőhely még a kempingnél sincs Baján, mert nagyon fertőzött a víz. En­nek ellenére figyelemmel kísér­jük és folyamatosan elemezzük a Duna vízminőségét is - mondja dr. Vány a Katalin főor­vos. Tolna megyében a Duna tel­jes szakaszán szalmonellával szennyezett a víz - tájékoztat Dittert Jenőné, a Tolna megyei ÁNTSZ munkatársa. - Nem ja­vasoljuk a fürdést egészségügyi okokból. A dombori Holt-Du- nán is erősen megindult a víz minőségének romlása a Duná­ból átemelt víz miatt. Szalmo­nellával még nem fertőzött, de már mással igen. Kék alga is ta­lálható benne, ami nem csak esztétikailag csúfítja el a vizet, hanem lehetnek közötte olyan fajok is, amelyek toxin terme­lők és allergiás jellegű megbe­tegedéseket okozhatnak. A Balatonból a múlt héten vettek először vízmintát, amelynek az eredménye még nem érkezett meg. A vízminő­ség várhatóan jó lesz, mert an­nak romlása függ a leterheltség­től, az időjárástól, és még na­gyon sok mindentől. A kijelölt strandokon is már felkészültek a szezonra. A déli-parton a tava­lyi adatok alapján nagyon ked­vező volt a helyzet, bíznak benne, hogy az idén is az lesz. Baranyában Mohácsnál a na­pokban vettek vízmintát a Du­nából a szabad strandnál. Az időjárás eddig nem kedvezett a fürdőzőknek, de a szakemberek nem is ajánlják senkinek, annak ellenére, hogy ezen a szakaszon egy kicsit tisztább a víz. Sz. K. A szakemberek nem ajánlják a fürdőzést Mohács térségeben sem, bár itt tisztább a víz Egy kávé a Gerbeaud-ban Vajon hány magyar irodalmi mű született itt? KDNP-ülés: új arcokat! Nem „fejeket követelnek”, hanem a megújulás reményében új arcokat, esetleg új elnököt kívánnak látni a központi veze­tésben a kereszténydemokraták. Egyebek mellett ez fogalmazó­dott meg a KDNP tegnapi pécsi regionális tanácskozásán. Ä Ba­ranya, Somogy, Tolna és Zala megyei szervezetek vezetői elemezték a párt választásokon elért eredményét, amit kudarc­nak könyveltek el. Az okok kö­zött azt említették, hogy túlsá­gosan sokáig kitartottak az MDF mellett, s eközben nem alakult ki a párt egyéni arculata. A múlt felhánytorgatása, az igazságtétel helyett a gazdasági és szociális problémákra, az inf­láció és a munkanélküliség ke­zelésére, a vállalkozókra kellett volna nagyobb hangsúlyt fordí­taniuk. A tisztújítást tekintve egyezségre jutottak abban, hogy elsőként a? országos vezetésben kell sort keríteni a személycse­rékre, majd csak ezt követően erősítik, vagy újítják meg a me­gyei-, és az alapszervezeteket. A regionális összejövetel résztvevői megfogalmazták azokat a célokat, amelyek nél­kül szerintük elképzelhetetlen a kereszténydemokrata mozga­lom talpon maradása, illetve ki- teljesedése. A KDNP-nek to­vábbra is ragaszkodnia kell vi­lágnézeti alapjaihoz, ugyanak­kor elengedhetetlen, hogy erő­sítsék a politizálás néppárti jel­legét. A jövőben a médiát érin­tően új stratégia kialakítására készülnek, egyben megszerve­zik a párt professzionális pénz­ügyi menedzselését is. A pécsi regionális eszmecserén elhang­zottakat továbbítják az országos nagy választmány jövő szombati ülésére. B.Z. Az élet minden területén vannak egyedi, kivételes hely­zetű, valósággal fogalommá lett nevek, személyek és helyek egyaránt. Ilyen név a magyar cukrászat múltjában, de a jele­nében is a budapesti Vörös­marty téren lévő Gerbeaud cuk­rászda. A Gerbeaud - azaz, ahogy magyarosan mondjuk, egy in­nen származó dióssütemény után, a „zserbó” - eredetileg a nem kevésbé neves, és főleg Jó­zsef Attila gyermekkori verse által elhíresült Kugler Henrik alapítása. A soproni származású cukrász 1858-ban nyitotta meg cukrászdáját, s igyekezetét, si­kerét az említett vers egyik sora is bizonyítja, miszerint „De sze­retnék kuglert venni” - így kis­betűvel, hiszen csemegének számító, áhított ínyencség lett süteményéből. Kugler szakmai tudását folyton gyarapította, beutazta egész Európát. Egy ilyen út alkalmával találkozott Párizsban a svájci Emil Ger- beaud-val. Pestre csábította, és 1884-től már közösen vitték az üzletet. Néhány év múlva Ger­beaud megvásárolta a cukrász­dát, s az igazi nagy karrier az ő irányítása alatt kezdődött. Az üzemet a kor legkorszerűbb gé­peivel szerelte fel, az állandó jó minőségű alapanyagok biztosí­tására Fiumében és Pesten cso­koládégyárat működtetett. A cukrászdát megnagyobbíttatta, és a századfordulón már 150 al­kalmazottat foglalkoztatott. A berendezést is kicserélte, Pá­rizsból hozott bútorokat, me­lyek védett műemlékként még ma is megvannak. Mindezt Reichné Ágoston Mária, a Gerbeaud mai igazga­tónője mondta azon a sajtótájé­koztatón, melyen azt jelentették be, hogy a cukrászdában a jö­vőben a holland Douwe Egberts cég kávéit forgalmazzák majd. A kávéról esett szó, mert a Ger­beaud az egyike az oly fájdal­masan kevesen maradt pesti ká­véházaknak. Megtudtuk, hogy a magyar kávézási szokások is változóban vannak. A híres, méregerős pesti „dupla” még ma is a közönség kedvence, azonban ebből nem tanácsos napi négy-öt adaggal felhajtani. És bár a cukrászdában egy nap 1000 adag kávét főznek, már sokan kémek gyengébb capuc- cionot, Wiener melange-ot, fagylaltos kávét. Az igazgatónő büszkén szólt a Gerbeaud ha­gyományairól, mint mondta, nehéz lenne számba venni azo­kat a magyar irodalmi alkotáso­kat, melyek a kávéház valame­lyik márványasztala mellett szü­lettek, s melyek címe fölé min­dig oda lehetne gondolni egy közös felcímet is: „Egy kávé a Gerbeaud-ban”! Más kérdés, hogy a mai tükrös, csillogó cuk­rászdában nem a magyar írók hajolnak kávéjuk mellett a kéz­iratpapír fölé. M. K. A Gerbeaud épülettömbje Budapesten a Vörösmarty téren Taxisok hosszú csatája a szerzői jogvédőkkel Akár hallgat zenét az utas, akár nem, fizettetne a hivatal A történet lassan olyan hosz- szú lesz, mint a tengeri kígyó. Azzal a különbséggel, hogy an­nak valahol van vége. De, hogy a taxisok és a Szerzői Jogvédő Hivatal között régóta folyó adok-kapok mikor fejeződik be és milyen eredménnyel, egyál­talán pont kerül-e az ügy vé­gére, azt a jóistenen kívül senki nem tudja. De kezdjük az elején! Hu­szonöt éve született egy rende­let, amely a már nyilvánosságra hozott zeneművek nyilvános előadását szerzői jogdíj megfi­zetéséhez köti. A másik, két éve alkotott művelődési minisztéri­umi ukáz az előbbi végrehajtá­sát hivatott betartatni. Ennek egyik alpontja kimondja, hogy a repülőgépeken, hajókon, vona­tokon, buszokon kívül a taxik­ban szolgáltatott zene után is szerzői jogdíjat kell fizetni, mégpedig havonta és hangszó­rójaként 200 forintot. A taxis érdekvédelmi szerve­zetek persze azonnal tiltakoz­tak. Ellenkezésük elsősorban egyszerű számtani műveleteken és azon alapul, hogy nem ki­mondottan zeneszolgáltatásra specializálódtak ... Ha a szám­tant nézzük, két hangszóróval a jogdíj évente 4800 forint lenne. Ám sok új kocsit gyárilag eleve már négy hangszóróval szerel­nek föl, így az összeg automati­kusan 9600 forintra rúgna. Ve­gyük fele-fele arányban, és számoljunk tizennégyezer taxi­val Magyarországon! Abban a pillanatban kiderül, hogy nem is volt olyan ostoba az, aki kita­lálta a pénzszerzésnek ezt a módját, a végösszeg ugyanis százmillió-nyolcszázezer fo­rintra kerekedne, amit aztán va­lahogyan szétoszt a Hivatal. A taxisnak még akkor is fizetnie kellene, ha nem szól a magnó vagy a rádió, hanem csupán rendelkezik „zeneszolgáltatásra alkalmas berendezéssel”, mert a rendelet ezt is pontosan rögzíti. Ha megfigyelték, a számtan­ban végig feltételes módot használtam. Mert a jogszabály betartatásán őrködök a taxisok felzúdulását tapasztalva, másfél éves huzavona után belátták, hogy ilyen feltételekkel egyet­len petákot sem gyűjthetnek a kasszába. Rájöttek arra is, hogy lehetetlen a folyamatos ellenőr­zés, mert esetleg többe kerülne a leves, mint a hús. Gondolja­nak bele, mennyire rúgna évente a taxiszámla, ha az el­lenőrök — feltéve persze, ha lennének annyian — csak a ta­xisok egytizedét próbálnák el­számoltatni úgy, hogy egyszerű utasként ülnének a kocsiba . .. Ezért az idén kitalálták az évi ezer forintos taxinkénti átalány­díjat, amiből még alkudni is le­het. S hogy mire jutottak? Or- csik Ferencné, a Szerzői Jog­védő Hivatal Pécsi Kirendeltsé­gének vezetője Baranyában és Tolnában két társaságról tud, amelyek belementek a fize­tésbe, az egyik korábban állami cég volt. Elárulta azt is, hogy egyelőre még elképzelésük sincs az ellenőrzésről. A Pécsi Szállítók Ipartestületének el­nöke, Döme János pedig egy­szerűen legyint az egészre, mondván, próbáljanak érvényt szerezni a rendeletnek, amit egyébként is a taxisblokád utó­rezgésének tart. A tanulság? Legfeljebb any- nyi, hogy valamennyiünk örö­mére gazdagabbak lettünk egy újabb príma jogszabállyal... Balogh Z. 1994. JÚNIUS 19., VASÁRNAP 69 méterrel a mohácsi Duna felett A neve: Széchenyi-híd Az utóbbi napok hírei - eset­leg szűkített költségvetéssel va­lósul meg az EXPO - árnyékot vetettek a tervezett mohácsi Duna-hídra is. Az eredeti el­képzelések szerint ugyanis a fő­városban a világkiállításra meg­épülő gyalogoshíd kerülne Mo­hácsra, ám ez a létesítmény - információink szerint - a visz- szafogott költségekben már nem szerepel... Pedig már a neve is megvan, a „keresztelő” azonban nem olyan egyszerű mint gondol­nánk. Knolmayer Jánosnétól, Duna-Híd Alapítvány kuratóri­umának titkárától azonban meg­tudtuk: a Tudományos Akadé­mia hozzájárult, hogy a városba szánt átkelő neve Mohácsi Szé­chenyi Duna-híd legyen. Akik már látták a pozsonyit, nagyjából el is tudják képzelni, milyen lesz majd a mohácsi híd. A teljes hossza csaknem 770 méter, egypilonos, feszített vá­zas - kétségtelenül nagyon szép látvány. Tervezője egyébként amerikai szakember, ő bocsá­totta az UVATERV rendelkezé­sére az „eredetiben” Barceloná­nál a spanyol Ebro folyót át­ívelő híd dokumentációját. A legmagasabb pontja természe­tesen a pilon csúcsa: 69 méter­rel a Duna szintje felett. A dr. Kernya István mohácsi magángyógyszerész által tett Duna-híd Alapítvány éppen a napokban készíttette el azokat a reprezentatív adománylevele­ket, amelyeket bárki megvásá­rolhat, ha a költségekhez hozzá szeretne járulni. Mohács városa egyébként 300 milliót utal az EXPO-nak a szinte változtatás nélkül adaptálható hídért, ame­lyen egy kétsávos autóút, egy 2,5 méter széles kerékpár-, il­letve 1,7 méter széles gyalogos- út vezet át a folyó felett. Egy amerikai tőkéscsoport ajánlko­zott a létesítmény finanszírozá­sára, bár őket elsősorban a ter­vezett csatlakozó létesítmények - mint például a nemzetközi olaj-, illetve yachtkikötő - ér­dekli. A bevezetőben említett hírek ellenére az Alapítvány nem mondott le a régióban oly fon­tos átkelőhelyről. (Nem is erősí­tették meg hivatalosan: mi ma­rad el a tervezett EXPO-léte- sítményekből.) Éppen ezen a héten tárgyaltak az UVATERV szakembereivel: miként lehet egyeztetni a városrendezési ter­vekkel a híd megépítésével járó változtatásokat. Ezek a tárgya­lások eredményesek voltak. A hétvége legújabb híre: az EXPO-hídra a pályázatot kiír­ták, ez valószínűsíti, hogy meg­építik. Mészáros A. MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. július 1-jétől. Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. név lakcím (ir. szám) ..........év................hó ... ........n ap aláírás Előfizethető: 1 hónapra 375 Ft 2 hónapra 750 Ft 3 hónapra 1125 Ft 6 hónapra 2250 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg felragasztása nélkül küldje a kiadó címére. (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) új vdn 3

Next

/
Thumbnails
Contents