Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-19 / 167. szám
Fürdeni, tessék mondani, szabad? Szinte nem múlik el nap, hogy valahol ne jelenne meg rövidebb hosszabb hír arról, hogy a Duna vize erősen szeny- nyezett, nem ajánlatos benne fürdeni. A Velencei tavat a kiszáradás fenyegeti, algásodik a Balaton és Dombodnál a holt Duna-ág. Mi lesz a vizek szerelmeseivel, ha nem hódolhatnak szenvedélyeiknek, nem úszhatnak, szörfözhetnek, kajakozhatnak? A természetes vizek tönkremennek, és eljön az idő, amikor csak a medencés strandokon lehet majd fürdeni? Talán azért nem ennyire elkeserítő a helyzet. Bajánál csak a Sugovicán van három fürdésre kijelölt hely, ahonnan a jövő héten vesznek mintát. A strand-szezonban havonta egyszer elemzik a víz minőségét. Most sem kapott utasítást az Állami Népegészségügyi Szolgálat városi intézete, hogy soron kívül megtegye.- A Dunán kijelölt fürdőhely még a kempingnél sincs Baján, mert nagyon fertőzött a víz. Ennek ellenére figyelemmel kísérjük és folyamatosan elemezzük a Duna vízminőségét is - mondja dr. Vány a Katalin főorvos. Tolna megyében a Duna teljes szakaszán szalmonellával szennyezett a víz - tájékoztat Dittert Jenőné, a Tolna megyei ÁNTSZ munkatársa. - Nem javasoljuk a fürdést egészségügyi okokból. A dombori Holt-Du- nán is erősen megindult a víz minőségének romlása a Dunából átemelt víz miatt. Szalmonellával még nem fertőzött, de már mással igen. Kék alga is található benne, ami nem csak esztétikailag csúfítja el a vizet, hanem lehetnek közötte olyan fajok is, amelyek toxin termelők és allergiás jellegű megbetegedéseket okozhatnak. A Balatonból a múlt héten vettek először vízmintát, amelynek az eredménye még nem érkezett meg. A vízminőség várhatóan jó lesz, mert annak romlása függ a leterheltségtől, az időjárástól, és még nagyon sok mindentől. A kijelölt strandokon is már felkészültek a szezonra. A déli-parton a tavalyi adatok alapján nagyon kedvező volt a helyzet, bíznak benne, hogy az idén is az lesz. Baranyában Mohácsnál a napokban vettek vízmintát a Dunából a szabad strandnál. Az időjárás eddig nem kedvezett a fürdőzőknek, de a szakemberek nem is ajánlják senkinek, annak ellenére, hogy ezen a szakaszon egy kicsit tisztább a víz. Sz. K. A szakemberek nem ajánlják a fürdőzést Mohács térségeben sem, bár itt tisztább a víz Egy kávé a Gerbeaud-ban Vajon hány magyar irodalmi mű született itt? KDNP-ülés: új arcokat! Nem „fejeket követelnek”, hanem a megújulás reményében új arcokat, esetleg új elnököt kívánnak látni a központi vezetésben a kereszténydemokraták. Egyebek mellett ez fogalmazódott meg a KDNP tegnapi pécsi regionális tanácskozásán. Ä Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyei szervezetek vezetői elemezték a párt választásokon elért eredményét, amit kudarcnak könyveltek el. Az okok között azt említették, hogy túlságosan sokáig kitartottak az MDF mellett, s eközben nem alakult ki a párt egyéni arculata. A múlt felhánytorgatása, az igazságtétel helyett a gazdasági és szociális problémákra, az infláció és a munkanélküliség kezelésére, a vállalkozókra kellett volna nagyobb hangsúlyt fordítaniuk. A tisztújítást tekintve egyezségre jutottak abban, hogy elsőként a? országos vezetésben kell sort keríteni a személycserékre, majd csak ezt követően erősítik, vagy újítják meg a megyei-, és az alapszervezeteket. A regionális összejövetel résztvevői megfogalmazták azokat a célokat, amelyek nélkül szerintük elképzelhetetlen a kereszténydemokrata mozgalom talpon maradása, illetve ki- teljesedése. A KDNP-nek továbbra is ragaszkodnia kell világnézeti alapjaihoz, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy erősítsék a politizálás néppárti jellegét. A jövőben a médiát érintően új stratégia kialakítására készülnek, egyben megszervezik a párt professzionális pénzügyi menedzselését is. A pécsi regionális eszmecserén elhangzottakat továbbítják az országos nagy választmány jövő szombati ülésére. B.Z. Az élet minden területén vannak egyedi, kivételes helyzetű, valósággal fogalommá lett nevek, személyek és helyek egyaránt. Ilyen név a magyar cukrászat múltjában, de a jelenében is a budapesti Vörösmarty téren lévő Gerbeaud cukrászda. A Gerbeaud - azaz, ahogy magyarosan mondjuk, egy innen származó dióssütemény után, a „zserbó” - eredetileg a nem kevésbé neves, és főleg József Attila gyermekkori verse által elhíresült Kugler Henrik alapítása. A soproni származású cukrász 1858-ban nyitotta meg cukrászdáját, s igyekezetét, sikerét az említett vers egyik sora is bizonyítja, miszerint „De szeretnék kuglert venni” - így kisbetűvel, hiszen csemegének számító, áhított ínyencség lett süteményéből. Kugler szakmai tudását folyton gyarapította, beutazta egész Európát. Egy ilyen út alkalmával találkozott Párizsban a svájci Emil Ger- beaud-val. Pestre csábította, és 1884-től már közösen vitték az üzletet. Néhány év múlva Gerbeaud megvásárolta a cukrászdát, s az igazi nagy karrier az ő irányítása alatt kezdődött. Az üzemet a kor legkorszerűbb gépeivel szerelte fel, az állandó jó minőségű alapanyagok biztosítására Fiumében és Pesten csokoládégyárat működtetett. A cukrászdát megnagyobbíttatta, és a századfordulón már 150 alkalmazottat foglalkoztatott. A berendezést is kicserélte, Párizsból hozott bútorokat, melyek védett műemlékként még ma is megvannak. Mindezt Reichné Ágoston Mária, a Gerbeaud mai igazgatónője mondta azon a sajtótájékoztatón, melyen azt jelentették be, hogy a cukrászdában a jövőben a holland Douwe Egberts cég kávéit forgalmazzák majd. A kávéról esett szó, mert a Gerbeaud az egyike az oly fájdalmasan kevesen maradt pesti kávéházaknak. Megtudtuk, hogy a magyar kávézási szokások is változóban vannak. A híres, méregerős pesti „dupla” még ma is a közönség kedvence, azonban ebből nem tanácsos napi négy-öt adaggal felhajtani. És bár a cukrászdában egy nap 1000 adag kávét főznek, már sokan kémek gyengébb capuc- cionot, Wiener melange-ot, fagylaltos kávét. Az igazgatónő büszkén szólt a Gerbeaud hagyományairól, mint mondta, nehéz lenne számba venni azokat a magyar irodalmi alkotásokat, melyek a kávéház valamelyik márványasztala mellett születtek, s melyek címe fölé mindig oda lehetne gondolni egy közös felcímet is: „Egy kávé a Gerbeaud-ban”! Más kérdés, hogy a mai tükrös, csillogó cukrászdában nem a magyar írók hajolnak kávéjuk mellett a kéziratpapír fölé. M. K. A Gerbeaud épülettömbje Budapesten a Vörösmarty téren Taxisok hosszú csatája a szerzői jogvédőkkel Akár hallgat zenét az utas, akár nem, fizettetne a hivatal A történet lassan olyan hosz- szú lesz, mint a tengeri kígyó. Azzal a különbséggel, hogy annak valahol van vége. De, hogy a taxisok és a Szerzői Jogvédő Hivatal között régóta folyó adok-kapok mikor fejeződik be és milyen eredménnyel, egyáltalán pont kerül-e az ügy végére, azt a jóistenen kívül senki nem tudja. De kezdjük az elején! Huszonöt éve született egy rendelet, amely a már nyilvánosságra hozott zeneművek nyilvános előadását szerzői jogdíj megfizetéséhez köti. A másik, két éve alkotott művelődési minisztériumi ukáz az előbbi végrehajtását hivatott betartatni. Ennek egyik alpontja kimondja, hogy a repülőgépeken, hajókon, vonatokon, buszokon kívül a taxikban szolgáltatott zene után is szerzői jogdíjat kell fizetni, mégpedig havonta és hangszórójaként 200 forintot. A taxis érdekvédelmi szervezetek persze azonnal tiltakoztak. Ellenkezésük elsősorban egyszerű számtani műveleteken és azon alapul, hogy nem kimondottan zeneszolgáltatásra specializálódtak ... Ha a számtant nézzük, két hangszóróval a jogdíj évente 4800 forint lenne. Ám sok új kocsit gyárilag eleve már négy hangszóróval szerelnek föl, így az összeg automatikusan 9600 forintra rúgna. Vegyük fele-fele arányban, és számoljunk tizennégyezer taxival Magyarországon! Abban a pillanatban kiderül, hogy nem is volt olyan ostoba az, aki kitalálta a pénzszerzésnek ezt a módját, a végösszeg ugyanis százmillió-nyolcszázezer forintra kerekedne, amit aztán valahogyan szétoszt a Hivatal. A taxisnak még akkor is fizetnie kellene, ha nem szól a magnó vagy a rádió, hanem csupán rendelkezik „zeneszolgáltatásra alkalmas berendezéssel”, mert a rendelet ezt is pontosan rögzíti. Ha megfigyelték, a számtanban végig feltételes módot használtam. Mert a jogszabály betartatásán őrködök a taxisok felzúdulását tapasztalva, másfél éves huzavona után belátták, hogy ilyen feltételekkel egyetlen petákot sem gyűjthetnek a kasszába. Rájöttek arra is, hogy lehetetlen a folyamatos ellenőrzés, mert esetleg többe kerülne a leves, mint a hús. Gondoljanak bele, mennyire rúgna évente a taxiszámla, ha az ellenőrök — feltéve persze, ha lennének annyian — csak a taxisok egytizedét próbálnák elszámoltatni úgy, hogy egyszerű utasként ülnének a kocsiba . .. Ezért az idén kitalálták az évi ezer forintos taxinkénti átalánydíjat, amiből még alkudni is lehet. S hogy mire jutottak? Or- csik Ferencné, a Szerzői Jogvédő Hivatal Pécsi Kirendeltségének vezetője Baranyában és Tolnában két társaságról tud, amelyek belementek a fizetésbe, az egyik korábban állami cég volt. Elárulta azt is, hogy egyelőre még elképzelésük sincs az ellenőrzésről. A Pécsi Szállítók Ipartestületének elnöke, Döme János pedig egyszerűen legyint az egészre, mondván, próbáljanak érvényt szerezni a rendeletnek, amit egyébként is a taxisblokád utórezgésének tart. A tanulság? Legfeljebb any- nyi, hogy valamennyiünk örömére gazdagabbak lettünk egy újabb príma jogszabállyal... Balogh Z. 1994. JÚNIUS 19., VASÁRNAP 69 méterrel a mohácsi Duna felett A neve: Széchenyi-híd Az utóbbi napok hírei - esetleg szűkített költségvetéssel valósul meg az EXPO - árnyékot vetettek a tervezett mohácsi Duna-hídra is. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis a fővárosban a világkiállításra megépülő gyalogoshíd kerülne Mohácsra, ám ez a létesítmény - információink szerint - a visz- szafogott költségekben már nem szerepel... Pedig már a neve is megvan, a „keresztelő” azonban nem olyan egyszerű mint gondolnánk. Knolmayer Jánosnétól, Duna-Híd Alapítvány kuratóriumának titkárától azonban megtudtuk: a Tudományos Akadémia hozzájárult, hogy a városba szánt átkelő neve Mohácsi Széchenyi Duna-híd legyen. Akik már látták a pozsonyit, nagyjából el is tudják képzelni, milyen lesz majd a mohácsi híd. A teljes hossza csaknem 770 méter, egypilonos, feszített vázas - kétségtelenül nagyon szép látvány. Tervezője egyébként amerikai szakember, ő bocsátotta az UVATERV rendelkezésére az „eredetiben” Barcelonánál a spanyol Ebro folyót átívelő híd dokumentációját. A legmagasabb pontja természetesen a pilon csúcsa: 69 méterrel a Duna szintje felett. A dr. Kernya István mohácsi magángyógyszerész által tett Duna-híd Alapítvány éppen a napokban készíttette el azokat a reprezentatív adományleveleket, amelyeket bárki megvásárolhat, ha a költségekhez hozzá szeretne járulni. Mohács városa egyébként 300 milliót utal az EXPO-nak a szinte változtatás nélkül adaptálható hídért, amelyen egy kétsávos autóút, egy 2,5 méter széles kerékpár-, illetve 1,7 méter széles gyalogos- út vezet át a folyó felett. Egy amerikai tőkéscsoport ajánlkozott a létesítmény finanszírozására, bár őket elsősorban a tervezett csatlakozó létesítmények - mint például a nemzetközi olaj-, illetve yachtkikötő - érdekli. A bevezetőben említett hírek ellenére az Alapítvány nem mondott le a régióban oly fontos átkelőhelyről. (Nem is erősítették meg hivatalosan: mi marad el a tervezett EXPO-léte- sítményekből.) Éppen ezen a héten tárgyaltak az UVATERV szakembereivel: miként lehet egyeztetni a városrendezési tervekkel a híd megépítésével járó változtatásokat. Ezek a tárgyalások eredményesek voltak. A hétvége legújabb híre: az EXPO-hídra a pályázatot kiírták, ez valószínűsíti, hogy megépítik. Mészáros A. MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. július 1-jétől. Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. név lakcím (ir. szám) ..........év................hó ... ........n ap aláírás Előfizethető: 1 hónapra 375 Ft 2 hónapra 750 Ft 3 hónapra 1125 Ft 6 hónapra 2250 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg felragasztása nélkül küldje a kiadó címére. (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) új vdn 3
