Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-15 / 163. szám
1994. június 15., szerda Gazdaság új Dunántúli napló 9 Érvényes ajánlatok a Pécsi Tervező Rt.-re A Pécsi Tervező és Szolgáltató Vállalat 40,9 millió forintos névértékű részvényeinek pályázatára 3 eredményes ajánlat érkezett. Az Állami Vagyonügynökség a Privatizációs Ágazati Bizottság véleménye alapján most a pályázókat zártkörű versengő ajánlattétel megerősítésére szólítja fel. Az Állami Vagyonkezelő Rt. ugyanakkor tájékoztatja az érdeklődőket, hogy a Zsolnay Porcelángyár Rt. állami tulajdonban lévő 463,5 millió Ft össznévértékű törzsrészvényeinek megvásárlására meghirdetett nyilvános, egyfordulós pályázatra beérkező ajánlatok benyújtási határidejét augusztus 1 -én 12 órára módosítja. Alaptőkét emelt a Ciba Hungária Kétszeresére növelte magyarországi leányvállalatának alaptőkéjét a svájci Ciba cég, így a Ciba Hungária Kft. alaptőkéje 200 millióról, 400 millió forintra nő. A magyarországi kereskedelem az elmúlt két évben látványosan felfutott: 1992-ben 2,271 milliárd'forint, tavaly pedig 3,399 milliárd forint értékben adtak el készítményeket a magyar piacon. Az idén várhatóan elérik a 6,7 milliárd forintos forgalmat, és a korábbi évekkel ellentétben már nyereségre is számítanak. Az elmúlt évet ugyanis 140 millió forintos veszteséggel zárták, amely a piaci és a szervezeti háttér kiépítésének költségeivel függ össze. A növekvő eladás az idén már megkívánta, hogy bővüljön a cégnél a felhasználható pénz mennyisége. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. június 14-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 156,27 157,77 159,27 Ausztrál dollár 75,45 76,12 76,79 Belga frank (100) 303,23 305,98 308,73 Dán korona 15,93 16,08 16,23 Finn márka 18,73 18,90 19,07 Francia frank 18,26 18,43 18,60 Gör. drachma (100 41,28 41,68 42,08 Holland forint 55,67 56,19 56,71 (r font 152,48 153,88 155,28 Japán yen (100) 99,69 100,62 101,55 Kanadai dollár 74,20 74,96 75,72 Kuvaiti dinár 344,64 347,97 351,30 Német márka 62,36 62,96 63,56 Norvég korona 14,38 14,52 14,66 Olasz líra (1000) 64,40 65,01 65,62 Osztrák sch. (100) 886,68 895,03 903,38 Portugál esc. (100) 59,79 60,36 60,93 Spanyol pes. (100) 75,80 76,53 77,26 Svájci frank 74,08 74,74 75,40 Svéd korona 13,03 13,15 13,27 USA dollár 102,59 103,59 104,59 ECU (Közős Piac) 120,35 121,47 122,59 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre KSH-szemmel a pécsi vállalkozásokról A könyvtárgépesítés iránt a legnagyobb érdeklődés a szakemberek körében az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár szolgáltatásai közül. Az OMIKK utóbbi tíz éves katalógusa már a magyar szakemberek számára is számítógépes formában, az egész országban elérhető. Emellett sok külföldi adatbázist is használhatnak a különböző adatok után érdeklődők. Egy részük CD-ROM adatbázisként használható. Jelenleg az OMIKK-ból hét adatbázis-szolgálatató központon keresztül mintegy 7-800 adatbázis érhető el a világon. Baranyai csődlista A Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága felmérést készített a megye kisvállalkozóinak helyzetéről. Az intézmény átfogó elemzése érdekes képet rajzol a baranyai kisvállalkozók kialakulásának, megerősödésének körülményeiről, pénzügyi, életviteli környezetükről, motiváló tényezőikről. Magyarországon a gazdaság szervezeti rendszerének átalakulása már a nyolcvanas évek elején' megkezdődött. 1982-től új vállalkozási formák (kisszövetkezetek, kisvállalatok, a munkahelyi eszközök használatára szerveződött vállalati, majd önálló gazdasági munkaközösségek, stb.) jelentek meg a korábban évtizedekig stabil struktúrában és az ötvenes évektől „sikeresen” háttérbe szorított ún. magánszektor is újra éledezni kezdett. Az egyéni boldogulás természetes hajtóerői - és nem utolsósorban a kezdeményezéseknek utat engedő törvényi szabályozás - hatására a nyolcvanas évek végétől egyre gyorsuló ütemben léptek új szereplők (vagy a korábbiak megújult formában) a gazdálkodás szereposztásába. Új típusú gazdasági társaságok A társasági törvény életbe lépését követően tömegével alakultak a jogi és jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek. Ez a folyamat egybeesett a társadalom és gazdaság egyéb indíttatású átalakulásával, így a gazdaság szervezeti átalakulására több tényező is hatott.- A nagyszervezeti gazdasági struktúra ideje lejárt. Egy-egy hagyományos nagy létszámú gazdasági szervezet helyét kisebb - önálló működésre képes - egység vette át vagy azáltal, hogy az anyaszervezet megszűnt, vagy azáltal, hogy osztódással több kisebb szervezet formájában folytatta tevékenységét.- A munkanélküliség növekedésével gyakorivá vált a gazdasági kényszer miatti vállalkozás.- A megélhetés nehézségei ösztönözték a főállású munka- viszony melletti vállalkozást, az ezáltal szerezhető mellékjövedelmek ugyanis némelykor a már elért életszínvonal megtartásához, máskor a megélhetéshez nélkülözhetetlenek voltak.-Az adótörvények bevezetése utáni néhány évben az adó- kedvezmények különösen ösztönözték a magántőkével alapított társas vállalkozási formákat. Sok esetben a családi költségvetésben is elérhető megtakarítások is indokolták a kisebb (családi) vállalkozások létrehozását. (Nevezetesen a háztartási költségek jelentős hányadának üzleti mederbe terelése mentesítette a családi költségvetést attól, hogy ezen kiadásokat adózott jövedelemből fedezze.) Mindezek a kérdések: a vállalkozóvá válás motivációi a helyi önkormányzatokat különösen érdeklik, tekintve, hogy a helyi polgárság megizmsodása az egész település életére kiható tényező lehet. A vállalkozások környezetét, működési feltételeit segítő intézkedések jutalma a munkahelyteremtésben, a bevételi források növekedésében, vagy a kiadási terhek csökkenésében jelentkezik. Nem mindegy tehát, hogy a vállalkozóvá válás egy sok buktatóval terhelt kényszerpálya lassú végeredménye, vagy pedig a környezet által is serkentett jó megélhetési lehetőség. Kiből lesz vállalkozó? Milyen életút, családi háttér, képzettség, társadalmi környezet előzi meg a vállalkozóvá válás döntését? Milyen baráti kör, kapcsolatrendszer, életforma jellemez egy vállalkozót? Melyek azok a körülmények, amelyek hiánya akadályozza a vállalkozás sikeres működését? Ezekhez a talányokhoz igyekezett a KSH Baranya Megyei Igazgatósága Is kulcsot találni a pécsi , vállalkozásokra vonatkozó reprezentatív felmérés eredményeinek felhasználásával. Az alábbiakban ebből a vizsgálatból az egyéni vállalkozókra vonatkozó főbb tanulságokat ismertetjük. Terítéken az egyéni vállalkozások Az egyéni vállalkozások három nagy csoportjára irányult a megfigyelés: a hagyományos értelemben vett kisiparosokra, a kiskereskedőkre és a szellemi önállókra. (A csoportba sorolás a vállalkozói igazolvány kiváltásakor megjelölt főtevékenység alapján volt lehetséges, ami nem jelenti e tevékenység kizárólagosságát, erre később kitérünk.) Az alapsokaság arányainak megfelelően a vizsgálatban 80 kisiparos, 107 kiskereskedő és 117 szellemi önálló vett részt. (Az 1993-ban végrehajtott adatfelvétel időpontjában Pécsett több, mint 1500 egyéni vállalkozás működött.) A megfigyelt egyéni vállalkozások a vállalkozók számánál 37 %-al több főnek szolgáltak főfoglalkozású munkahelyül. Rajtuk kívül elenyésző volt a mellékfoglalkozásúak, a segítő családtagként bejelentettek, valamint az alkalmanként segítők száma. Jellemzően az egyéni vállalkozók zöme (90 %) csak egyedül dolgozott, alig 5 százalékuknál egy főállású alkalmazott is volt. Az egyéni vállalkozók 42 százalékának ez a tevékenység a kizárólagos megélhetési forrást jelentette, míg 16 százalékuk nyugdíj, további 42 százalékuk más munkahely mellett volt vállalkozó. (Fontos utalnunk rá, hogy ez a más munkahely a nem piaci szférát jelenti: állami vállalat, költségvetési szervezet, intézmény, egyéb munkahely.) Vezető helyen a kisiparosok Az egyéni vállalkozók közt a vállalkozás jellege szerint nagy a szóródás. Úgy tűnik, hogy a vállalkozás kizárólagossága a kisiparosok körében a legnagyobb (65 %) és a szellemi önállóknál a legkisebb (18 %) arányú. A nyugdíj melletti vállalkozás a kiskereskedők mindössze 6 %-nál, míg a szellemi önállók 27 %-nál fordult elő. A vállalkozók meghatározó része (81 %-a) egyféle, 18 %-a kétféle termelést ill. szolgáltatást végzett. Az ennél több lábon állás nem egészen két százalékukra vlt jellemző. A várakozáshoz képest meglepő, hogy a kisiparosok között a legalacsonyabb az egyfélével foglalkozók aránya, míg a kiskereskedők 84 %-a a kereskedelemben önmagában megtalálta számítását (Csütörtöki Vállalkozás-Üzlet rovatunkban a baranyai vállalkozások értékelését közöljük). A Heti Csődértesítő június eleji gyorsjelentése alapján az alábbi baranyai cégek ellen kezdődött felszámolási, végelszámolási, vagy csődeljárás (a közölt dátum a követelési igények bejelentési határideje fel- számolás=F, végelszámolás=V esetén, csődeljáráskor pedig a 90 napos fizetési haladék lejár- tának=CSF, vagy a csődeljárás megszüntetésének=CSM a napja): Pécsi vállalkozások: ANG International Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-V-06.18; BAUMARKET Építőipari és Kereskedelmi Kft.-F-06.18; FICSOR Gép és Műszergyártó, Javító és Értékesítő Kft. -F-07.09; GYTV Pécs Juh és Gyapjú Kereskedelmi Kft. -V-06.18; K-ORIENT Kereskedelmi-Vendéglátó és Szolgáltató Kft. -V-07.02; M és P Kereskedelmi Szolgáltató és Üzemeltető Kft. -V-07.02; METALSTIL Ipari és Kereskedelmi Bt. -F-07.02; PACK-UNG Csomagolóeszközgyártó és Műanyagfeldolgozó Kft. -F-06.25; Pécsi Cipőipari Rt. -CSF-06.15; PROMÉ- DIA Service Kft. -F-06.11; REKO Magyarországi Környezetvédelmi Kft. -F-06.18; Baranyai cégek: HÍRGEP Híradástechnikai és Háztartási Gépjavító Kisvállalat, Szigetvár -F-06.11; Hoffer és Társa Kereskedelmi Bt., Sásd -V-06.18; SZIGET-NYÚL Kereskedelmi Kft., Szigetvár -V-07.02. Növekvő idegenforgalmi bevétel a / Alacsony tőkehatékonyságú AFESZ-ek Az első negyedévben 211,9 millió dollár bevétel keletkezett az idegenforgalomból, ami 23 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint a kiadás 140,5 millió dollárt tett ki, ami viszont 8 százalékos visszaesést jelez. így az első negyedévben 71,4 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalomban, míg tavaly három hónap után ez az összeg 18,7 millió dollár volt, vagyis durván négyszeresére emelkedett. Forintban számolva a bevétel 21,7 milliárdot tett ki, és ez mintegy 47 százalékos emelkedés, a kiadás 414,4 milliárd forint volt, ami 10 százalékos növekedést jelent. Az aktívum 7,3 milliárd forint volt, míg az elmúlt év első negyedévében 1,6 milliárdos összeget tett ki. Az ÁFÉSZ-ek többsége tavaly stabilizálta tevékenységét. A 295 szervezet 120 milliárd forintos árbevételt ért el. Ez az előző évihez képest hozzávetőlegesen 95 százalékos csökkenést jelent. A mintegy 250 adat- szolgáltató ÁFÉSZ közül 70 veszteséggel zárta a múlt évet. Ennek együttes összege elérte az 531 millió forintot, míg 1992-ben a veszteség 920 millió forint volt. A jövedelmezően működő ÁFÉSZ-ek nyeresége 946 millió forintot tett ki. Az ÁFESZ-ek kereskedelmi forgalmában a bolti kiskereskedelem aránya 80 százalékos, aminek legnagyobb hányada az élelmiszerforgalom. Az ÁFÉSZ élelmiszerboltok forgalma mintegy 86,4 százalékra esett vissza. Indokolt az aktívabb árpolitika, a jobb költséggazdálkodást és a beszerzések optimalizálása. Optimizmusra adhat okot e téren, hogy az ÁFÉSZ- ek megyei beszerző szervezeitől - az úgynevezett Pro-Coop-ok- tól - igen sok árut szereztek be a boltok. Ennek értéke elérte a 16 milliárd forintot. A saját tőkeerőre vetített eredmény 1,1 százalékos, ami igen alacsony tőkehatékonyságot jelent. Zobákon még jó ideig biztosított a termelés Fotó: Szundi (Bányásznak) lenni, vagy nem lenni Csak külföldi vájárok segítségével megy a komlói széntermelés Baranyában a bányabezárások többször felkorbácsolták az emberek indulatait, joggal siratva a megszűnt munkahelyeket, azon viszont érdemes elgondolkozni, hogy a még működő üzemek komoly létszám- hiánnyal küszködnek. Mi hát a valóság? Erre kerestük a választ a Mecseki Szénbányák egyetlen mélyművelésű egységében Komlón. A bányászvárosban néhány éve még 5000 embernek adott munkát a szénkitermelés, ma csupán 2000 embernek jelent ez a tevékenység megélhetést. A szénbányáknál mindenkor gondot jelentett a vájvégen dolgozók utánpótlása, de szociális kedvezmények csábításával (például lakáshoz juttatás) és saját szakmai képzéssel pótolták a hiányzó létszámot. Napjainkban nincs sem kedvezmény, sem állandó nappali szakképzés. Nem vonzó már a magas kereset sem, a műszaki vezetők pénzét is beleértve félmillió körül mozog itt az éves bruttó átlagbér. Valójában csupán minden negyedik ember dolgozik a vájvégen, de éppen ez a terület az, amely nem vonzza a munkanélkülieket. A termelést kiszolgáló lakatosokból, villamos és egyéb szakemberekből, a műszakiakból, s alkalmazottakból nem lenne hiány. Ráadásul a gyakorlott váj végiek különböző humán intézkedések kapcsán - rokkantsági és bányász nyugdíj, bányászati keresetkiegészítés, rehabilitáció - kikerültek a föld alól. Nem jönnek az emberek Vasasról sem. A bánya-erőmű integráció előtt még érkezett 80 fő, s az Antracit Kft. megszűnése után is havonta felvettek 5-5 embert, de hiába emelték ezt a keretet a háromszorosára, összesen már csak 10 jelentkező vár komlói alkalmazásra. S bár a kormánydöntés értelmében Komlón az optimális 650 ezer tonnányi szénkitermelés helyett csak 415 ezer tonna a terv (köztudott, hogy csak az erőmű igényeinek kielégítése a cél, minimális lakossági ellátás mellett), a létszámgondok miatt ez is csak úgy teljesíthető, ha lengyel bányászokat foglalkoztatnak. Más kérdés, hogy Béta-bányán júliusban elfogy a leművelhető szénvagyon, s a dolgozókat átcsoportosítják majd Zobákra, mert itt új szint megnyitása nélkül akár 2005-ig is folytatódhat a munka a jelenlegi termelési kapacitással (A kormányhatározat ugyan csak 1997-2000-ig szól, de nem azt mondja ki, hogy akkor be kell zárni a bányát, hanem, hogy addig működtetni kell!). Ez a 400 ezer tonna körüli kapacitás viszont műszaki- és költségszempontok miatt alsó határnak tekinthető, nem csökkenthető tovább. így az 500 vájvégi mindvégig biztosítja további másfélezer ember számára is a munkalehetőséget. Az a sajátos helyzet állt elő, hogy míg a kiszolgáló területre már csak protekcióval lehet bejutni, addig a termelő részen egyre több lesz a külföldi dolgozó (jelenleg 100-an vannak és évente várhatóan 30 fővel gyarapodik a számuk), s éppen ők nyújtanak ezután munkahelyi védelmet a komlóiaknak. Mészáros B. E. ■e t i
