Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-14 / 162. szám

10 aj Dunántúli napló Az olvasó véleménye 1994. június 14., kedd Egészségesebb iskolakert A több éve eredményesen fo­lyó egészségnevelési program keretében május 7-8-9-én egészségnevelési és környe­zetvédelmi napokat rendezett az ANK 2. sz. Általános Iskolája. A sokszínű programot Né- methné Bornemissza Klára és Bender Ágnes állította össze, közülük a gyerekek választhat­ták ki, melyiken vesznek részt. 7-én, a Madarak és fák nap­ján a Mecseken a környezetvé­delemmel kapcsolatos feladato­kat oldottak meg és növényeket gyűjtöttek a tanulók Cser Tibor biológiatanár vezetésével. Ez egyben verseny is, melynek eredményhirdetése egyúttal nyi­tása volt a nyolcadikai progra­moknak: vetélkedőknek plakát­készítésnek és rajzpályázatnak Ruppert Zsuzsa irányításával. Mosgainé Rideg Gyöngyi a KRESZ-parkba vitte a gyereke­ket, akik játékos versenyeken mérhették össze ügyességüket. 9-én szellemi akadályverseny­nyel folytatódott a nap, amelyen a felsősök számot adhattak mindazokról az ismeretekről, melyeket a drogról, alkoholról, aids-ről az évközi foglalkozá­sokon hallottak. Azok a gyerekek, akik sze­retnek kerékpározni, a malom­völgyi kerékpártúrát választhat­ták, ahová Harsányi Csaba test­nevelőtanár vezetésével kerék­pározással kapcsolatos vetélke­dőkön vettek részt. A biztonsá­gos kijutást a rendőrség közle­kedésrendészeti csoportja segí­tette. Az eseményeket termék- bemutató zárta, melyet a Bara­nya Megyei Tejipari Vállalat és a Sütőipari Vállalat támogatott. Iskolánk arculatához szoro­san kapcsolódnak ezek a napok, hiszen tagjai vagyunk az „Egészségesebb Iskolákért” WHO projectnek. Bendes Ágnes munkaközösség-vezető jt 4 A vasasi általános iskolások rendbetették a Hársas turistaházat Kutya miatt borult árokba a gépkocsi Nincs bizonyíték, nem fizethet a biztosító Hová fordulhatunk fogyasztói panasszal? Válaszol a vendéglős Az Új DN. május 30-i szá­mában megjelent „Ballagási ebéd helyett „éhkopp” című írással kapcsolatban a követke­zőket szeretném elmondani: Meglepődtem, amikor a 13 órára rendelt asztalhoz 12.25-kor megérkeztek a ven­dégek. Kis türelmet kértem, hogy azonnal helyet biztosítsak számukra. Amint panaszában is jelzi, a teraszon tudtam helyet adni, terített asztallal kínáltam a őket és azt is elmondtam, hogy napernyővel árnyékolni is tu­dok. Sajnos ezt nem fogadták el. A panaszos írja, hogy bizto­sítani kívánta a helyet, így volt ezzel a többi vendég is. Arról nem volt tudomásom, hogy két nappal előbb jelezte volna, mi­szerint fél órával korábban ér­keznek a megbeszéltnél. Sem­miképpen sem tudtam volna már változtatni, mivel ezidőben is előre megszervezett rendez­vény volt. Két asztal megrende­lésekor a vendégek időben be­határolták tartózkodásukat, elő­rejelzésük szerint fél órai rátar­tással, azaz 13 órakor kérésük­nek megfelelő időpontban tud­tam volna biztosítani a helyet. őszintén sajnálom, hogy a változtatás iránti kérését nem velem, vagy feleségemmel be­szélte meg, mert ha velünk tör­ténik az egyeztetés, akkor a pa­naszos a sérelmet el tudta volna kerülni. Kérem, szíves megérté­sét és mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy hasonló eset ne forduljon elő. Huzián József, vendéglős Üzlet és tisztesség A közelmúltban történt, hogy a postaládánkban találtunk - férjemnek címezve - egy postai értesítőt, mely szerint utánvétes postánk érkezett. Féljem el is ment a postahivatalba átvenni a küldeményt, amely a feladó szerint „gyémántköves gyűrűt” tartalmazott. 590 forint utánvé­tet fizettünk érte. Semmilyen já­tékban részt nem vettünk, ami­vel megérdemeltük volna e „csodás” küldeményt. Gondo­lom, rajtunk kívül még nagyon sokan gyanútlanul átveszik a borítékot, kibontáskor azonban jön a csalódás. Hiába küldi vissza az átvevő a gyémántköves gyűrűt - ami­kor rájön a turpisságra -, ugyanis a budapesti székhelyű Diszkont Kft. már nem veszi át. Esetünkben egy négy gyer­mekes családot rövidítettek meg 590 forinttal. Nem rossz üzlet, csak a tisztesség meg­kérdőjelezhető! Gerber Istvánná Szerkesztői üzenet K. Józsefnét kéijük, írja meg címét, személyi adatait, hogy panaszának utána tudjunk nézni és levélben válaszolhassunk. A fiam és csapattársa edzés után kocsival igyekeztek haza. Már majdnem kiértek az egyik faluból és kezdett gyorsítani, amikor egy jól megtermett fehér kutya szaladt eléjük. A frontális ütközést kormánymozdulattal szerette volna elkerülni. Köz­ben fékezett is, a kocsi épphogy elérte a kutyát, ám az útpadkán egy tócsában fogott a jobb ke­reke. A kocsi az árokba került és fejtetőre állt. A fiúknak - szerencsére - az ijedtségen kí­vül semmi bajuk nem történt. Egy közelben tartózkodó rendőr értesítette a helyszínelőket, akik korrekt módon elvégezték a munkájukat. Jött a másnap, a Hungária Biztosító felkeresése. A követ­kező kéréseik, instrukcióik, vol­tak: keressük meg a kutyát; a kocsin legalább pár szál szőr­nek lennie kell; a kutyának sé­rültnek, vagy döglöttnek kell lennie; tudjuk meg, ki a gaz­dája, van-e biztosítása, s annak van-e felelősségbiztosítási ré­sze. Hiányos nyomozói ismere­temmel elkezdtem a kutatást. Persze találtam a faluban több, Az 1993. évi rendelkezések alapján - erdőben lévő hétvégi házam fűtéséhez - tüzelőolaj- utalványt igényeltem, amit a Pé­csi Vámhivatal részemre meg is küldött. Télen nem tudom használni a házamat, csak tavasztól őszig. Igen gyakran szükséges, hogy az esti órákban rövidebb-hosszabb ideig fűtsünk. Eddig nem is volt probléma. Májusában újból meg a leírthoz hasonló kutyát. Van akinek ilyen jellegű kutyája, meg biztosítása is van, de hal­lani sem akart arról, hogy eset­leg az ő kutyája lehetett, amely elcsavargott. Három napot a he­lyi kocsmában töltöttem, mivel faluhelyen ez a legjobb hírfor­rás hely. A baleset is ennek a környékén történt. Az állator­vossal is beszéltem, nem tudott sérült kutyáról. Hirdetést tettek ki a kocsma ajtajára, jutalmat ajánlottam fel a nyomravezető­nek, minden hiába. ' Baranyi Sándor Szentlőrinc * Erzsébet u. 69. * A panasszal megkerestük a Hungária Biztosító Rt-t, ahon­nan a következő tájékoztatást kaptuk: A gépjárműben keletkezett töréskárok megtérítésére a biz­tosítónak alapvetően két úton van lehetősége, ami egyben kö­telezettséget is jelent természe­tesen. Az egyik lehetőség a ká­rosult saját vagyonbiztosítása - jelen ügyben a casco szerződése - alapján történhet kártérítés, akartam venni a szokásos 20 liter egyszeri olajmennyiséget, ám az üzemanyag-kútnál közölték ve­lem, hogy az utalvány lejárt, nem szolgálhatnak ki. Az engedélyben a vámhivatal az 1993/94-es fűtési idényre adott utalványt, azonban nem tüntette fel, hogy azok 1994. április 30-án lejárnak, és nem tudok olajhoz jutni. Nem tudom elképzelni, hogy miért született meg ez az in­míg a másik lehetőséget a káro­kozó személy érvényes felelős­ségbiztosítási szerződése kí­nálja. Miután ügyfelünk casco biz­tosítással nem rendelkezik, számára csak a károkozó - az elütött eb gazdája mint állattartó - felelősségbiztosítása alapján nyílna lehetőségünk kárának rendezésére. A károkozó személy megje­lölése és a bekövetkezett kár bi­zonyítása a károsult feladata, ami nemcsak a biztosítók gya­korlatában működő elv, hanem egyezik a jogi gyakorlattal és az életszerűség követelményeivel is. Bár hatásosnak tűnik Baranyi Sándor panaszos levele, az ügyben eljáró kollégáink sem­milyen mulasztást nem követtek el. Akkor jártak volna el sza­bálytalanul, ha a jogalap tisztá­zása nélkül intézkedtek volna a kár kifizetésére, megsértve ez­zel azon ügyfeleink érdekét is, akik jogos és megalapozott igénnyel fordulnak hozzánk és várnak tőlünk kártérítést. Dr. Jankó Tamás igazgató tézkedés, olyan, mintha nyáron nem engednék a szén és a tűzifa vásárlását. Miért azokat a becsü­letes embereket büntetik, akik tényleg fűteni akarnak? Van pár literre szóló megma­radt jegyem, amit vissza kellene küldeni a vámhivatalnak, mert ha nem, pénzbírsággal sújtanak! De kire szabjak ki pénzbüntetést én? Erdélyi János Pécs, Kamilla u. 9. Gyakran előfordul, hogy a fogyasztó nem tudja hová for­dulhat panaszával. A követke­zőkben ehhez adunk néhány címet: Budapesten; Kereskedelmi Minőségelle­nőrző Intézet (KERMI) Vásár­lói Tanácsadó Irodája Budapest, VIII. József körút 6. Hétfőtől péntekig 10-14 óra között áll a fogyasztók rendelkezésére személyesen, telefonon, vagy írásbeli megkeresés alapján. Az iroda fő tevékenysége: Vásárlói döntést elősegítő szaktanácsadás, széleskörű áru­ismereti és közérdekű informá­ciók nyújtása; vásárlást követő tanácsadás, vásárlói panasz ese­tén útbaigazítás annak érdeké­ben, hogy az elintézés a legrö­videbb és célravezetőbb legyen; felvilágosítás a fogyasztókat megillető jogokról a kereskedői kötelmekről. Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség Fogyasztók Irodája Budapest, Dorottya út 2. Orszá­-------------------------♦------------------­A hagyományos évenkénti gyermeknapi kirándulást idén is megrendezte a Pécsi Gyermek- otthon egyes csoportjai szá­mára. A hetes csoport vezető tanára engem is meghívott az egésznapos kirándulásra, ami­nek örömmel tettem eleget. Mi­vel a szerdai nap amúgy is csa­ládias nap az intézményben, a nevelő tanárok a kirándulást erre a napra, június 1-re szer­vezték. Szikrázó napsütésben indul­hattunk el a menetrendszerinti buszjárattal Orfű felé, a Bü- dös-kúthoz - távol a város zajá­gos Fogyasztóvédelmi Egyesü­let Budapest, Balaton út 27. Baranya megyében: Az Országos Fogyasztóvé­delmi Egyesület Baranya me­gyei Tanácsadó Irodája Pécs, Apáca u. 15. Hétfőtől péntekig 9-15 óra között áll a fogyasztók rendel­kezésére személyesen, a 411-399 számú telefonon. Le­vélben bármikor megkereshetik a tanácsadó irodát, szívesen áll­nak rendelkezésre. A tanácsadó iroda segítséget nyújt vásárlás­hoz áruismereti és közérdekű információkkal. Panasz esetén tanácsot, szükség esetén egyéb segítséget is nyújt annak rende­zéséhez. Felvilágosítást ad a fo­gyasztókat megillető jogokról. Országos Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Baranya me­gyei Felügyelősége Pécs, Rákó­czi u. 30. Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei Tanácsadó Irodája tói, a tiszta levegőre. A reggelit már a kulcsosház előtti tisztáson fogyasztottuk el. Ebédre pörköltet készítettünk bográcsban a gyerekek nagy örömére. Délután egy óra után gyalogtúrára indultunk. Felke­restük a Sárkány forrást és egy öreg barlang bejáratát, majd né­hány óra elteltével visszaindul­tunk a Pécsre. Mindannyian, akik részt vet­tünk ezen a kiránduláson jól éreztük magunkat és élmények­kel gazdagon tértünk „haza”. Fodor László társadalmi segítő Gyermeknapi kirándulás Jogi tanácsadó K. I. kérdezi, hogy az áthe­lyezés szabálya létezik-e a közalkalmazottaknál, ha igen, mit tartalmaz. Az 1990. évi XXXIII. tör­vény 26. §-a úgy rendelkezik, hogy az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodni. Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalma­zott új munkakörében, munka­helyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezett közalkalma­zottnak az áthelyezést meg­előző közalkalmazotti jogvi­szonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el. Kovács A. olvasónk 1993. májusától szeptember 30-ig állt munkaviszonyban. Idő­közben augusztus végétől májusig beteg volt. Munka­helyére nem vették vissza, szabadságát sem akarják ki­fizetni. Kérdése: lehetséges ez, hisz munkaviszonyát nem mondták fel, az a betegsége miatt nem szűnt meg. Olvasónk sajnos nem ismeri kellő módon a jogszabályi elő­írásokat. Ugyanis a Munka Törvénykönyvének 79. §-ában meghatározottak szerint hatá­rozatlan és határozott idejű munkaviszony is létezik. A határozott idejű munkavi­szony időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A levélből megállapítható, hogy olvasónk munkaviszonya határozott idejű munkaviszony volt. Ez azt is jelenti, hogy munkaviszonya külön felmon­dás nélkül is megszűnt a szer­ződésben megjelölt 1993. szeptember 30. napján, függet­lenül attól, hogy időközben megbetegedett. Munkáltatójának tehát nem kellett felmondani. A szep­tember 30-a utáni időre sza­badságra nem jogosult, hisz ezen időben már nem állt munkaviszonyban. A határozott idejű munkavi­szony megszűnésének nem akadálya az időközbeni meg­betegedés. A betegség nem változtatja meg a munkavi­szony jellegét. K. N. a pénztartozás telje­sítése iránt érdeklődik. A Polgári Törvénykönyv 292. §-a úgy rendelkezik, hogy a pénztartozás teljesítésének helye - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosult lakóhe­lye, illetőleg székhelye. A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határ­idő kezdete előtt felajánlott tel­jesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kárta­lanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalaní­tásra vonatkozó megállapo­dása - jogszabály engedélye hiányában - semmis; a sem­misség a szerződés egyéb ren­delkezéseire nem hat ki. Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fize­tett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtarto­zásra kell elszámolni. A köte­lezett eltérő rendelkezése ha­tálytalan. Tóth G.-né gyermekgon­dozási segélyen van. Kér­dése: vállalhat-e munkát és mennyi időre? A többször módosított 10/1982. /IV. 16/ MT .sz. ren­delet 6. §-a értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy - a segély teljes összegének folyósítása mellett - a gyermek másfél éves kora után munkát vállal­hat. A munkaviszony (tagsági viszony) keretében történő munkavégzés azonban éves át­lagban a törvényes munkaidő felét nem haladhatja meg. A gyermekgondozási se­gélyben részesülő üzemi bal­eset esetén a keresőképtelen­ség tartamára a gyermekgon­dozási segély és a baleseti táp­pénz között választhat. Sz. I. kérdezi, hogy ha nem ismert a gyermek apja, ak­kor kit kell apaként beje­gyeztetni. Az anya családi neve ilyenkor bejegyez­hető-e? A Családjogi törvény 4L §-a úgy rendelkezik, hogy ha a gyermek mindkét szülője is­meretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának ki­léte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anya­könyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt sze­mélyt jegyezzenek be. Az in­tézkedésre a gyámhatóság hi­vatott. Ilyen esetben az apa családi nevéül, ha az anya is­mert, az anya legközelebbi is­mert anyai ági férfi felmenőjé­nek családi nevét kell megál­lapítani. Az anya kérelmére azonban a gyámhatóság az apa családi nevéül megállapíthatja az anya családi nevét, az anya által megjelölt más családi ne­vet, feltéve, hogy az más jogos érdekét nem sérti. Nem állapít­ható meg olyan családi név, amely a gyermekre sérelmes. S. Á. En kit büntethetek meg?

Next

/
Thumbnails
Contents