Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-07 / 125. szám

1994. május 7., szombat Gazdaság új Dunántúli napló 9 Újból napirenden a mecseki atomtemető A vállalat legújabb terméke a zárjegy-címkéző gép Fotó: Löffler Gábor A Somapack fejlesztései a piacért Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban energetikai tájékoztatót tartott a héten dr. Szűcs István államtitkár-he­lyettes, akitől munkatársunk az uránbányát és az atomerő­művet egyaránt érintő kérdé­sekről kért nyilatkozatot. így szó esett arról, hogy van-e még létjogosultsága a mecseki atomtemető kialakításának, miután megoldódott a kiégett fűtőelemek Oroszországba történő vissszaszállítása.- Az atomerőmű folyamatos, zavartalan üzemelésének bizto­sítására meg kell építeni a paksi átmeneti tárolót, miként azt minden érdekelt európai or­szágban megtették, s kell a föld alatti tárolóról is gondolkoz­nunk. Múlt év végén a kanadai AECL elnökével aláírtam egy kétoldalú szakmai megállapo­dást. Ennek kapcsán az uránbá­nya közelében folytatódik a ku­tatás egy nagymélységű föld alatti tároló megépítésére, mert úgy látszik, hogy az aleurolit nevű agyagképződmény tökéle­tesen alkalmas ilyen sugárzó anyagok tartós tárolására. Kie­melném, egyelőre vizsgálatok ról van szó, mélyfúrásokról, vá­gathajtásról. Pillanatnyilag 100 méterre vagyunk a keresett kő­zettömbtől, másfél hónap múlva várható az elérése. Akkor kez­dődhetnek a konkrét elemzések, hogy valóban létrehozható-e itt radioaktív hulladékok temetője. Nagyon ígéretesek az előzetes adatok, úgy gondoljuk, hogy megfogtuk az isten lábát ezzel a rendkívül ritka kőzetképződ­ménnyel. A napokban egyéb­ként a Nemzeti Célprojekt irá­nyító testületi ülésén igen szé­les szakmai plénum dönt arról, hogy milyen ráfordítások, szerződések kaphatnak zöld utat ebben a kérdésben. A jövő azonban évekbe mérhető, s nagyon az elején vagyunk a kutatásoknak.- Szó van az atome­rőmű-uránbánya integráció­járól is. Mi hátráltatja a meg­egyezést?- Az uránbánya veszteség­gel működik, még mindig 65 dollár felett állít elő egy kiló uránkoncentrátumot, amit Bécstől Moszkváig 30-ért megkaphatnánk. Rossz a faj­lagos kitermelési mutató, ma­gas az önköltség, nagy a kör­nyezetvédelmi ráfordítás. Komoly döntés előtt áll tehát a kormányzat, mert ugyanakkor figyelembe kell vennie a régi­ópolitikai gondokat. A kérdés véleményem szerint összeköt­hető a föld alatti tároló kialakí­tásával is, mert például átcso­portosítható ide a munkaerő és az infrastruktúra. Részletekről azonban nem tudok, nincs még végleges megoldás, s a válaszra május 31-ig várni kell. Sajnálatos, hogy Szűcs Ist­ván sorozatosan úgy véleke­dik, nem látja szükségesnek az uránbányászatot a Me­csekben. Annál is inkább el­gondolkodtató ez épp a verti­kum létrehozásával kapcso­latban kijelentve, mivel az or­szágban mindenütt az erőmű-bánya integrációknál a kitermelő egység jelentős veszteséggel érkezik a házas­ságba. Miért épp itt lenne ez másképp? A „régiópolitikai gondo­kat” valóban érdemes figye­lembe venni, hiszen elég csak arra gondolni: Pécsett bezár­tak már egy bányát, Vasast. Ezúttal pedig közel 2000 em­ber további sorsáról van szó. Mészáros B. E. Amikor nyolc éve megyénk­ben elsőként alakult meg ve­gyesvállalatként a Somapack Kft., maguk se hitték volna, hogy az elkövetkezendő évek­ben mennyi mindennel kell megbirkózniuk. Sorozatban gyártották az akkor még biztos szocialista piacra a különféle csomagoló, címkéző, töltő és egyéb gépeket, nagy fejlesztési elképzeléseikkel hosszú távra tervezték a jövőt. Azóta nem csak a gépiparunk került nehéz helyzetbe. A magánosítástól sokat vár­tak. Ám az élelmiszer-feldol­gozó vállalatokat megvásárló külföldi cégek elsősorban saját gépeiket hozzák be.- A pénztelenség a legna­gyobb ellenségünk, mert gépe­inkre szükség van, de a meg­rendelők egyre nehezebben tud­ják előteremteni a rávalót - so­rolja Szőnyi György, a pécsi Somapack Kft. ügyvezető igaz­gatója. - A konkurencia is mind élesebb. Nagy előnyünk a nyu­gati cégekkel szemben az azo­nos minőség és műszaki szín­vonal mellett a hazai gyártás miatt a vámköltség kiesése, az olcsóbb szállítási és csomago­lási költség, nem is beszélve a pótalkatrészellátás és szervize­lés kérdéséről. Sajnos a tőkeerő és ennek vonzatai szempontjá­ból hátrányban vagyunk. Ilyen körülmények között a vállalat sikeres működése érde­kében elsődleges fontosságú a műszaki fejlesztés. Tudják, csak úgy lehet a leszűkült piacot megtartani és esetenként bőví­teni, ha az élet diktálta változó igényeknek megfelelő új gé­pekkel tudnak megjelenni. Ezek közül a doboztöltő-zárógépek, adagolók, folyadéktöltők, komplett töltősorok voltak a lé­nyegesebbek. A jövedéki törvénynek kö­szönhetően új fejlesztésekbe is belefoghatott a jól képzett mű­szaki gárda. Közepes és kisebb szeszgyártó- és palackozó cé­geknek zárj egye ímkéző auto­matát gyártanak. Ezek a beren­dezések a piacon felveszik a versenyt a KRONES, ANKER és ABL gépekkel, de azoknál jóval olcsóbbak. Legújabb fej­lesztésük az a címkéző auto­mata, mely a zárjegycímke és egy testcímke felragasztását is elvégzi. Tavaly a Sopiana Gépgyár, mint a Somapack egyik alapí­tója felajánlotta 38 százalékos üzletrészét a többi tulajdonos­nak. A lehetőséggel éltek az olasz MAIER cég, a hazai Komplex Külkereskedelmi Vál­lalat és a cégvezető magánsze­mélyek. Az üzem és irodaépület már korábban a Somapack tu­lajdonába került. Ugyan az egyedi munkákon a fejlesztési költségek miatt alig marad haszon, de ha ilyen áron is, van legalább munkájuk. S ez már önmagában is nagy szó manapság, főleg, ha hozzávesz- szük, hogy hitel nélkül gazdál­kodnak és eddig még nem volt veszteséges évük. B. M. L. Német támogatás kisvállalkozóknak A bőrgyár kikerült a reorganizációból Az induló magyar kis- és kö­zépvállalkozásokat segíti az a tanácsadórendszer, amely né­met támogatással jön létre a nyár elején. Az erről szóló együttműködési szerződést teg­nap írták alá az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) és a Kuratórium a Német Gazda­ság Racionalizálásáért (RKW) vezetői. A német gazdasági miniszté­rium megbízásából a Deutsche Ausgleichsbank 1,8 millió né­met márkával finanszírozza a tanácsadás koordinálásával fog­lalkozó iroda felállítását és mű­ködtetését. Az Iposz budapesti, Kálmán Imre utcai épületében felállított iroda május végére, június elejére kiválasztja a ta­nácsadókat. A három évnél nem régebben működő, illetve alapí­tás előtt álló vállalkozások kép­viselői számára hat tanácsadási nap díjának felét az NSZK fe­dezi. Ä koordináló irodát a né­met gazdasági minisztérium ál­tal a kis- és középvállalkozások segítésére létrehozott RKW működteti 1995. június 30-áig, a munkát ezután az Iposz foly­tatja önállóan. A kezdő vállal­kozók számára létfontosságú tanácsadást nyújtó szolgáltató­rendszer az Iposz hálózatára épül - mondta Szűcs György, a szervezet elnöke. Az RKW-val kötött szerző­dés aláírását követően az Iposz vezetői rátették kézjegyüket arra az együttműködési megál­lapodásra is, melynek értelmé­ben az Ernst and Young könyv- vizsgáló cég budapesti irodája pénzügyi, számviteli, személy­zeti tanácsadással segíti az Iposz tagjait. Az Állami Vagyonügynök­ség igazgató tanácsa legutóbbi ülésén több vállalat adósság­konszolidációs ügyében hozott döntést. Mint ismeretes, erre azok a vállalatok pályázhattak, amelyeknek termékei mind #a bel-, mind a külföldi piacokon eladható, megfelelő termelési kondíciókkal rendelkeznek, vi­szont a gazdálkodási helyzetük a kétes vagy rossz minősítésű hitelük nagysága miatt rendkí­vül labilis. A Pécsi Bőrgyár is beadta pályázatát, a vagyo­nügynökség azonban elutasí­totta a kérelmet. Ez viszont nem amiatt történt, mert nem tartot­ták megfelelőnek az abban fog­laltakat. A Pécsi Bőrgyár Rt.-nek a tavalyi évben egy pénzintézetnél sem volt rossz minősítésű vagy kétes hitele, jól sikerült évet zártak, ezért nem tartotta szükségesnek az ÁVÜ a pénzügyi injekciót. A vagyo­nügynökség az eddig folytatott egyeztetéseket tudomásul véve felhatalmazta az rt. vezérigaz­gatóját a hitelezőkkel való cső­degyezség módosítását célzó tárgyalások folytatására. ÁF A-visszatérítés Pécsett a külföldieknek A horvát bevásárló turizmus vetette fel Baranyában a gondo­latot, hogy a nagy értékű áru­cikkek vásárlásakor a külföldi vevőnek ne kelljen Budapestre utaznia ÁFA-visszatérítésért, mert akkor eleve ott veszi meg a terméket. Végül is a megye ke­reskedői számára kedvezően módosították a jogszabályt. Most itt az alkalom megismer­kedni az adóigazgatási eljárás pontos menetével is, mivel a Dél-Dunántúli Gazdasági Ka­marában (Pécs, Irgalmasok u. 24.) május 11-én 13 órától egy napos tanfolyamot szerveznek a témakörben APEH szakembe­rek bevonásával. Átszervezik a vízügyi igazgatóságokat A tervek szerint július elsejé­től leválasztják a vízügyi igaz­gatóságok szervezetéről a vál­lalkozási részlegeket. Erre azért van szükség, hogy megszűnjön az az ellentmondásos helyzetet, miszerint az igazgatóságok ha­tósági és vállalkozói szerepet is betöltötték. Az átalakítással a létszám mintegy felére csökken, s ez új helyzetet teremt az ár­vízvédekezési munkában. A vízügyi igazgatóságok eddig csak különösen nagy veszély esetén igényeltek külső segítsé­get, a jövőben viszont már ki­sebb árhullám levonulásakor is kérik a különböző szervezetek közreműködését. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. május 6-tól Pénznem vételi közép eladási Angol font 151,43 152,93 154,43 Ausztrál dollár 72,63 73,30 73,97 Belga frank (100) 295,11 297,86 300,61 Dán korona 15,52 15,67 15,82 Finn márka 18,73 18,90 19,07 Francia frank 17,73 17,90 18,07 Gór. drachma (100) i 41,28 41,68 42,08 Holland forint 54,10 54,62 55,14 ír font 147,32 148,72 150,12 Japán yen (100) 98,57 99,50 100,43 Kanadai dollár 73,26 74,02 74,78 Kuvaiti dinár 341,49 344,82 348,15 Német márka 60,71 61,31 61,91 Norvég korona 13,99 14,13 14,27 Olasz líra (1000) 63,02 63,63 64,24 Osztrák sch. (100) 863,30 871,65 880,00 Portugál esc. (100) 59,36 59,93 60,50 Spanyol pes. (100) 73,82 74,55 75,28 Svájci frank 71,51 72,17 72,83 Svéd korona 13,15 13,27 13,39 USA dollár 101,48 102,48 103,48 ECU (Közös Piac) 117,01 118,13 119,25 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre Korszerű számítógépekkel tervezett rajzoktatás a Zipernovsky Ipari Szakközépiskolában Fotó: Löffler Gábor Szakképzésre 12 millió forint a PERT-tői A cél: a közvélemény valósághű erőmű- és bányaképet ismerjen A Pécsi Erőmű Részvénytár­saság kilenc dél-dunántúli isko­lát támogat az idén 12,4 millió forint összegű szakképzési hoz­zájárulással. Az oktatási intéz­mények nagyrésze pécsi. Ez alól csupán a komlói 501. számú „Csizmazia Gyula” Ipari Szakmunkásképző Intézet és a paksi Energetikai Szakképzési Intézet a kivétel. Mi a kiválasz­tás alapja, s mit jelent az erő­műnek ez a szerteágazó együttműködés? Erről kérdez­tük Somosi Lászlót, a PERT ve­zérigazgatóját.- Elsősorban a szakirányú oktatást támogatjuk, de ebbe be­leférnek az olyan gimnáziumok is, ahol valamilyen szakmai képzés folyik, így például a Ba­bits Mihály- és az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumok. Vannak persze hagyományosan jó kapcsolataink is. A Ziper­novsky K. Ipari Szakközépisko­lával például az erőmű indulá­sáig vezethető vissza a barátság, hiszen az ipari létesítmény kö­zépvezetőit itt képezték, s kép­zik ma is. Hasonlóan az után­pótlás nevelés miatt kapja a leg­több pénzt (2 millió feletti ösz- szegeket) a paksi és a komlói képző bázis is. A kapcsolatok kétoldalúak. Az erőműben a 80-as években a belső munka­erő szerkezetben jelentős válto­zások kezdődtek, mivel nagy méretű technikai korszerűsíté­seket, felújításokat végeztünk ekkor. Ez nagyobb felkészült­ségű, sokoldalú ismeretekkel rendelkező dolgozókat igényelt, hiszen korábban a kazán-, tur­binagépész voltak a leggyako­ribb szakmák. Igen fontos szá­munkra, hogy a közvélemény­ben helyes erőmű- és bányakép alakuljon ki, hiszen létszámban (3300 fő) és vagyonban a térség legnagyobb cége vagyunk. így a fiatalok körében különösen célszerű valósághű képünket megmutatni. Míg korábban a Pécsi Hőe­rőmű elsősorban demonstrációs jelleggel, a fizikai, mechanikai folyamatok, technológiai új­donságok gyakorlati bemutatá­sával nyújtott élményt a külön­böző iskolák hallgatóinak, mos­tanában egyre komolyabb anyagi segítségével tűnik ki. A szerződéseket évente megújít­ják, s a pénzösszegek felhaszná­lásáról, a kapcsolatról így nyi­latkoztak az iskolavezetők:- Az erőmű áll, mint Sión hegye. Biztos fogadó, s óriási segítség tanulóinknak a nyári üzemi termelési gyakorlatok helyszíneként - mondta dr. Szederkényi József, a Ziper­novsky Ipari Szakközépiskola igazgatója. Korábban tanulóink legkiválóbbjaival tanulmányi szerződést kötöttek, de napja­inkban is 25-30 gyerek talál itt munkahelyet. Könnyű a kivá­lasztás, mert a PERT vezetői közül mindig szerepel valaki a vizsgabizottságban. Pénzbeli támogatásuk nélkül nem tud­nánk diákjainknak számítógép­pel vezérelt oktató laboratóriu­mot (PLC) létrehozni, rajzter­münket korszerűsíteni. Tanuló- csoportjaink emellett most is járnak üzemlátogatásra a gőz­turbinák, kazánok működésé­nek, a vezérléstechnika egysé­geinek tanulmányozására. De az erőművi dolgozók is eljön­nek a Zipemovskyba, mert rendszeresen szervezünk szá­mukra különböző tanfolyamo­kat.- Az erőmű-bánya integráci­ója után sem romlott el az a kapcsolat, amit a Mecseki Szénbányák egykor a komlói szakiskolával kialakított - ösz- szegezte mondandóját dr. Iván László, a „Csizmazia Gyula” Ipari Szakmunkásképző igaz­gatója. A közel 3 millió forin­tos támogatásból szakmunkás- tanulók, CNC esztergályosok, szakközépiskolások számítás- technikai oktatásához vásáro­lunk gépeket, nyomtatókat. Is­kolánkban a vájárok egyetlen évfolyama befejezi ugyan a ta­nulmányait, de a kőszénbányát kiszolgáló üzemek egyéb szakmákra már előre jelezték beiskolázási igényüket. Laka­tosok, villanyszerelők, asztalo­sok, autószerelők közül kerül ki majd az a 25-30 gyerek, akikre biztosan számítanak. Az Anna-aknai tanbányánál okta­tási központot "hoztunk létre, ahol 7 képzési forma közül vá­laszthat 130 fiatal, köztük az Erőmű leendő munkatársai is. M. B. E. * < i i é é I

Next

/
Thumbnails
Contents