Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-07 / 125. szám

1994. május 7., szombat Közélet üj Dunántúli napló 7 Felkészülés 2000-re II. János Pál kórházi ápolása miatt június 13-án és 14-én tartják meg a Vatikánban a bí- borosi kollégium eredetileg május 9-re és 10-re összehívott közgyűlését. A tanácskozáson azt fogják megvitatni, hogy miként készül fel a katolikus Egyház az ezredforduló, Krisz­tus születésének 2000. évfor­dulójának megünneplésére. II. János Pál pápa a múlt csütörtö­kön elcsúszott fürdőszobájá­ban. Egy nappal később a ró­mai Gemelli klinikán comb­nyaktörése miatt protézisműté­tet hajtottak végre rajta. A ka­tolikus egyházfő állapota szé­pen javul, néhány nap múlva ágyából is felkelhet, de mun­kába állásáig még két-három hetet kell várni. A baleset fel­borította a pápa rendkívül zsú­folt programját. Sok fehérje, kevés só Japán lakosai közül az oki- navaiak egészségi állapota a legkedvezőbb, amit a tokiói egészségügyi és jóléti minisz­térium szakemberei azzal ma­gyaráznak, hogy a szigetlakok fehérjedús táplálékot, ugyan­akkor kevés sót fogyasztanak. A múlt évi japán elhalálozási statisztikák azt mutatják, hogy az ország 47 kormányzósága közül Okinava számos tekin­tetben a legjobb helyzetben volt, a 100 ezer emberre jutó rákos, szívszélhűdéses elhalá­lozások, általában a szívbeteg­ségek aránya alacsonyabb volt, mint másutt. - Sok disznóhúst, tejterméket, tengeri növényt fogyasztanak az okinavaiak, étrendjük sótartalma viszont alacsony. Német központ Temesváron A német állam mintegy tíz­millió márkás segítségével épült kulturális és szociális központot avattak Temesváron. A létesítmény szociális otthont, orvosi rendelőt, gyógyító szol­gáltatásokat, tornatermet, elő­adótermeket, német könyvtárat foglal magában. Ez 1989 de­cembere óta a legjelentősebb új létesítmény Temesváron. A Nyugati kupolája A Nyugati Pályaudvar több mint 250 négyzetméter felületű felújított kupoláját csütörtökön adta át a munkálatokat végző Ökocentrum Rt. és a MÁV in­gatlanjait hasznosító társaság, a Mávinvest Kft. A kupola felújí­tása több mint 38 millió forintba került. A költségeket, a koráb­ban felújított pince 22 millió fo­rintos beruházási költségeivel együtt az Ökocentrum Rt. fi­nanszírozta. Gyakorlati foglalkozáson az Egézségügyi Szakiskola másodikos tanulói Fotó: Löffler Gábor Szeptembertől csak érettségizett nővérjelöltek Pécs az elsők között lépett Az egészségügyben zajló vál­tozások természetszerűleg von­ják maguk után, hogy a külön­böző szintű egészségügyi szak­emberképzésben is változások következnek be. Talán a legna­gyobb ilyen változás a nővér­képzésben történik a közeljövő­ben. Betegközpontú gyógyítás 1975-től napjainkig a kórházi ápolókat - nővéreket, asszisz­tenseket - az egészségügyi szakiskolákban képezték, ahová a gyerek 14 évesen jelentkezett. Mivel ez az iskolatípus három éves, a fiatalok végzéskor még a nagykorúságot sem érték el, ti­zenhét évesen kerültek beteg­ágyak mellé, s ilyen idősen kel­lett volna, hogy megfelelő se­gítő partnerei legyenek az orvo­soknak. A „volna” feltételes mód nem véletlen, hiszen ezek a gyerekek semmiképp nem al­kalmasak még arra, hogy fel­elősségteljes betegellátó mun­kát végezzenek. Ez az iskolatí­pus a továbbképzés terén is - ha valakinek igénye volt arra, hogy további szakképesítéseket sze­rezzen - csak szűk lehetősége­ket biztosított, s mi tagadás, mindenféle ráképzés ellenére, érettségi nélkül sokan a hierar­chia legalsó szintjén maradtak nyugdíjig. E fenti ellentmondások miatt is szükség volt a változtatásra. Méginkább azonban amiatt, hogy a változó egészségügyben egyre több önálló feladatot kell a nővéreknek, asszisztenseknek ellátni, valamint az eddigi, jó­szerivel csak a betegséget meg­közelítő és gyógyító szemlélet helyett a betegközpontú gyógyí­tás és méginkább ápolás lép elő­térbe, ehhez pedig mindenképp képzettebb, és érettebb nővé­rekre van szükség, olyanokra akik valóban megfelelő partne­rei az orvosoknak. Ezért a Nép­jóléti Minisztériumi rendelet kimondja, 1996-tól már csak érettségizetteket lehet egész­ségügyi képzésbe felvenni. A rendelet 1996-tól írja elő kötelezően az átállást az egész­ségügyi szakiskolák részére, ugyanakkor lehetőséget bizto­sít, hogy ahol erre adottak a fel­tételek, már előbb elkezdhetik. A Pécsi Egészségügyi Szakis­kola az országban az elsők kö­zött lépett, az önkormányzat döntésének köszönhetően, már idén szeptembertől csak érett­ségizetteket iskoláz be. Hároméves képzés Dr. Mikii Évával, az iskola igazgatónőjével beszélgettünk a változásokról. Elmondta, csak általános gimnáziumi érettségi­vel rendelkezők jelentkezhet­nek ide, szakközépiskolai vég­zettség nem felel meg. (Speciá­lis helyzetben lesznek a Janus Pannonius Gimnázium és Szak- középiskola, egészségügyi sza­kán végzettek. A rendelet sze­rint ők nem jelentkezhetnek a most induló képzésre, mivel szakközépiskolai végzettségnek számít az érettségi bizonyítvá­nyuk, ugyanakkor magas szintű egészségügyi képzést kaptak. Most van kidolgozás alatt, hogy részükre milyen további 1-2 éves kiegészítő, szakosító tanfo­lyam elvégzését tegyék lehe­tővé.) Az új képzési forma három éves lesz. Az utolsó évet gya­korlóévként teljes időben már kórházakban töltik a hallgatók, s ezután képesítő vizsgát kell tenniük. Ez a képesítés jogosít­ványt ad arra, hogy vagy fel­nőtt, vagy gyermekápolóként, vagy szülésznőként dolgozhat­nak. Később lehetőségük lesz különböző szakosító tanfolya­mokat elvégezni, olyant is pél­dául, amivel kutató munkát végzők mellett lehetnek segí­tők. Mód lesz arra is, hogy az egészségügyi főiskolára, illetve annak egy-egy szakosító képzé­sére jelentkezhetnek később, most van kidolgozás alatt, hogy ez milyen módon történjék. Ugyanakkor arra is lesz lehető­ség, hogy aki túl nehéznek tartja a főiskolát, átjelentkezhet ebbe az emeltszintű szakiskolába. Bár a képzés itt is ugyancsak magasszintű, legalábbis az igazgatónő által felsorolt tan­tárgyak ezt bizonyítják. Az álta­lános ismereti és egészségügyi szaktárgyakon kívül a hallga­tóknak tanulniuk kell szervezés­tant, informatikát, kötelező lesz az idegen nyelv és a kommuni­kációs készségfejlesztő tréning. Az igazgatónő elmondta, hogy ezenkívül bármilyen helyi, spe­ciális igény szerinti tantárgyat beiktatnak, ha szükség van rá, ezt rugalmasan kezelik. Határidő auguaztus 20 Szeptembertől, az új tanév­ben tehát már nem indítanak egészségügyi osztályokat a Ja- nusban, s a szakiskolába csak érettségizetteket vesznek fel. Az első jelentkezési határidő május 15 volt, (eddig kevesen jelentkezetek) a következő je­lentkezési határidő: augusztus 20. Qlyan sikertelen egyetemi, főiskolai felvételizőknek adnak ezzel továbbtanulási lehetősé­get, akik az egészségügy iránt elhivatottságot éreznek. Sarok Zsuzsa Levél Németországból A főkonzulátus bezárja kapuit Mély sajnálattal búcsúzkodnak a főkonzulátus tagjai ezekben a napokban. Egy fontos munka végét jelenti ez mindegyikük számára, a Németországból érkezett munkatársaknak egyben az elköszönést is ettől a szép vidéktől, kulturális gazdagságai­tól, nyílt és törekvő embereitől. Miért ily rövid idő után, négy év csupán, amiből talán öt vagy hat is lehetett volna, ha idejében találunk hajlékot! Mi ak­kor érkeztünk, amikor a világ megváltozott, hála a vasfüggöny megnyitásának is Magyarország részéről, s ez a változás azóta is tart. Több mint harminc új diplomáciai képviseletet kellett Né­metországnak ezalatt a négy év alatt berendeznie, többségében nagykövetségeket újonnan létrejött államokban. Annyi új dip­lomatát nem lehet a földből előteremteni, hogy minden képvi­seletet méltóan töltsenek be. Nekünk ott, ahol a viszonyok sta­bilak, a távolság a fővárostól, s így a nagykövetségtől nem túl nagy, egy sor képviseletet be kellett zárnunk, tizenötöt össze­sen. S én mégis azt kívántam volna magamnak, hogy lett volna több időnk, és befejezzük azt, amit elkezdtünk. Szükség lenne egy német gazdasági klubra hasonlóan a budapestihez, amely a gazdasági élet minden képviselője előtt nyitva áll, akik Német­országba szállítanak, vagy onnan vásárolnak, akik németekkel közösen termelnek úgynevezett joint venturekben stb. Mivel örömünkre van már magyar-osztrák, magyar-finn és magyar-román társaság, tulajdonképpen nehéz lenne megér­teni, miért ne lehetne magyar-német társaság is. Az együttmű­ködés megfelelő társaságokkal Németországban (magam is tagja vagyok egynek Berlinben) nagy haszonnal járna. A magyarországi németek számos és szép kulturális létesít­ménye, mint a Lenau-ház nem pótolják ezt. A magyarországi németek kultúrája önmagában igen értékes és gazdagodás Ma­gyarország számára, de nem azonos a mai Németország kultú­rájával, amely 250 éve elkülönülve bontakozott ki. Számos kisebb és közepes német beruházás és együttműkö­dés jött létre az utóbbi években, de néhány nagy beruházás hi­ányzik, amelyek pótolhatnák a végsősoron erősen visszaesett nagy iparágakat, mint a bányászatot. Ezért lett volna hasznos egy főkonzulátus. Emiatt kívántam volna én személyesen, ha legalább az Európai Unióba való belépésig fennmaradt volna. Sok minden történt azonban a mi időnkben, s a legtöbbet önerőből valósították meg a polgárok. Természetesen segítettek a beszélgetések, a támogatások, a képzési programok, a part­nerkapcsolatok, de a magyar fél akarata, képzettsége és tudása nélkül mindez nem lett volna ilyen eredményes. Tudom, sok olvasóm nem ért egyet ezzel. Ők azt a sokat lát­ják, amit még meg kell tenni, hogy biztonságos gazdasági és szociális viszonyokat érjenek el. Ez a türelmetlenség helyes és garancia a jövőre nézve. De ha egy percre megállunk és vissza­gondolunk az öt évvel ezelőtti viszonyokra, akkor tárgyilago­san el kell ismerni, sok minden jobb lett viszonylag rövid idő alatt. Az élet minősége nemcsak forintból áll, hanem falvaink, vá­rosaink megjelenéséből, a környezetvédelemből, a szólás és utazás szabadságából és nem utolsó sorban a cselekvésből saját felelősségünkre, ami természetesen mindig a kudarc kockázatát is magában rejti. Ezért van végül is a szociális háló, a társada­lom valódi szolidaritása. S mennyivel gazdagabb lett az élet ezekkel a szabadságokkal! Ehhez a vallás is hozzátartozik. A vallás nem kényszer, ha­nem minden embert egy szabad döntés elé állít, a hit és saját lelkiismeretének döntése elé. Hogy milyen meggyőződésre ju­tunk végülis, milyen tartalmat akarunk adni életünknek, a fon­tos az, hogy ezt állami kényszerítés nélkül tehetjük meg. Hogy ez ma magától értetődő, talán a legszebb eredmény, amit itt megélhettünk. Ezt a rovatot eddig Levél Németországból címmel jelöltük, bár itt Pécsett írtam egy diplomáciai képviseletben. Ha egész­séges maradok, szeretném Berlinből folytatni. Ezzel kívánom aláhúzni, milyen erős a kötődésünk ehhez a vidékhez. De a kö­tődés kapcsolatot igényel, s ehhez járuljanak hozzá ezek a sze­rény gondolatok és tudósítások a jövőben is. Hanns Rehfeld Szálkák Húsz százalék Mit tesz az anyagmozgató vállalkozó, ha mondjuk a munka szezonális jellege miatt nincs elég, s főként folyamatos megrendelése? Van, aki leépít, van, aki szemet huny beosztot­tainak fekete-munkája felett, s van, aki belépteti a mindenki számára előnyös ösztönzést. Mint egyik ismerősöm, aki megtalálta az arany középutat:- Elég nagy a holtszezon, amikor nem tudjuk kihasználni kapacitásunkat. Az üzem­anyagfogyasztást napról-napra követve tudtam, hogy a saját zsebükre dolgoztak néha-néha az embereim. Tudom, minden­kinek jól jön a többletjövede­lem. Először az üzem­anyag-megtakarításban tettem őket érdekeltté, aztán megbe­széltem velük: aki többletmun­kát hoz, megkapja a bevétel húsz százalékát. Magam sem hittem, hogy ettől megtálto­sodnak az embereim. így ők a lebukás veszélye nélkül jutnak legális többletpénzhez, de én is jól járok, ha dolgoznak a gé­peim. Telefonálás- Van fogalmad, hogy mennyi pénzt tud megfogni egy jó telefonközpontos? - szegezi nekem a kérdést isme­rősöm. Mielőtt válaszolnék, már folytatja is: - Hívod az X. céget, keresed Y-t, ha szeren­cséd van, azonnal megkapod, így a tényleges beszélgetést kell csak fizetned. Ha viszont nincs a helyén a keresett sze­mély, kénytelen vagy kivárni, amíg vagy megtalálják, vagy közlik, hogy házon kívül van, eközben hívóként te fizetsz. Van fogalmad, ez néha meny­nyibe kerül? Magam is kitapasztaltam nem egyszer, hogy egy jó tele­fonközpontos ilyen esetben mennyi pénzt meg tud spórolni nekem, a cégemnek, bárkinek, ha nem felejti Y. házivonalán a hívást, hanem néhány rácsen- getés után közli, hogy nincs a helyén az illető, netán kéré­sedre még megpróbálja gyorsan másutt elérni. Igaz, ehhez az is kell, hogy a köz­pontos tudja, a hívott az adott épületen belül épp hol érhető el, netán tényleg házon kívül van-e. Bizalmi válság A háziasszony kesereg:-Most vettem ezt a Túró Rudit, s itthon vettem csak észre, két hete lejárt a szava­tossági ideje. Most mit csinál­jak? - mutatja az unokájának szánt csemegét, s közben neki­keseredve mondja, hogy hány­szor járt már így tejjel, egyéb gyorsan romló élelmiszerrel, konzervvel, sörrel, mással is.- Még mielőtt levette a pult­ról, miért nem nézte meg a fel­tüntetett szavatosságot? Néz rám értetlenül, majd visszavág:- Mert törzsvevő vagyok abban a boltban, megbízok bennük. Remélem, csak fi­gyelmetlenek és nem szándé­kosan csapnak be. Még szem­üveggel sem igen tudom kisi- labizálni a néha olvashatatlan dátumokat. Ezeket nekik kel­lene rendszeresen átnézniük, nem? Rugóhiány Barátom de örült, amikor megvehette végre az új (igaz, nem nyugati) személyautóját! Most mégis a tehetetlen düh és nem az önfeledt jókedv érződik hangján, miközben kálváriájá­ról számol be:- A motorban vagy hol, eltö­rött egy rugó. A garanciális szervizben állapították ezt meg, s azonnal elnézést kértek, hogy nekik abból nincs egyet­len darabjuk sem, de egy-két nap alatt beszerzik. Már több mint egy hete vesztegel náluk a rugó nélkül használhatatlan kocsim, pedig nekem minden nap szükségem lenne rá. Ha ér­deklődök, nyugtatgatnak, újabb néhány nap türelmet kémek. Lá­tod, ha lett volna több pénzem nyugati autóra, most biztosan nem kellene reményt vesztve számolgatni a napokat alkatrész­hiány miatt. így ki tudja még meddig és hányszor fizetem a szegénység-kamatot?! Vérbeli boltos Minden nap nyitva tartanak, szombat, vasárnap is nagy a for­galmuk kannás borból, sörökből, háztartási vegyiáruból, tartós élelmiszerekből, egyebekből, vi­szont napi fogyasztásra nem tar­tanak se tejet, se kenyeret, semmi ilyesfélét. Szombat délután hosz- szú a sor. Fiatalember következik, ennivalót venne. Szomorúan ve­szi tudomásul, hogy konzervek, csokik, nápolyik, kekszek közül választhat csupán. Végül konzer- veket választ, s tipródik, azokat mivel ehetné. A boltosnő megsaj­nálja.-Ha elfogadja, negyed kiló kenyeret tudok nélkülözni a sajá­tunkból. Mindjárt hozom - mondja, s kis idő múltán a kenye­ret papírszalvétában a fiú elé te­szi, aki azt hálálkodva ki akarja fizetni. - Hagyja csak, fogyassza egészséggel. Inkább szorítson ne­künk, hogy a miénk kitartson hétfő reggelig. B. Murányi László Átadták az Antall József ösztöndíjakat A néhai miniszterelnök, An­tall József emlékére alapított ösztöndíjakat csütörtökön ad­ták át az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem dísztermé­ben. Az ösztöndíj elnyerését igazoló okmányt Antall József özvegye nyújtotta át az ELTE Bölcsészettudományi Kara 60 hallgatójának. A nyertesek tíz hónapon át ötezer forintos jut­tatásban részesülnek. A pályázatot a Batthyány Lajos Alapítvány hirdette meg az ELTE könyvtár, levéltár, magyar és történelem szakán tanulóknak. Pályázhattak jeles vagy kitűnő tanulmányi ered­ményű második vagy annál magasabb évfolyamot végzők, illetve doktoraridusz képzés­ben részesülők. Összesen 102 pályázat érkezett, melyeket a bölcsészkar oktatóiból álló bi­zottság értékelt. \

Next

/
Thumbnails
Contents