Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-06 / 124. szám

1994. május 6., péntek Közélet üj Dunántúli napló 9 Percenként 170 gyerek Minden 100 csecsemő közül csupán három születik a fejlett országokban, miközben a har­madik világ népességnöveke­dése minden rekordot megdönt. A legfrissebb népesedési adato­kat közzétevő Population Refe­rence Bureau elnevezésű ame­rikai magánintézet szerint a csa­ládtervezés csekély hatással van a népesedési tendenciákra. Az AP által idézett statisztika azt mutatja, hogy a világ lakossága csaknem 90 millióval növekszik évente, 7,5 millióval havonta, 1,7 millióval hetente, 245 ezer­rel naponta, tízezerrel óránként és 170-el percenként. A 170-ből csupán hat születik a fejlett or­szágokban. Az ENSZ adatai szerint a világ népessége jelen­leg 5,6 milliárd - 4,4 milliárd ember él a fejlődő országokban és 1,2 milliárd a földgolyó ipa­rosodott részén. „Ha én egyszer .. „Két választásom van, agyonlövöm magam vagy min­dent leleplezek” - jelentette ki Luis Roland, a spanyol csendőr­ség egykori vezetője az El Mundo-ban megjelent interjú­jában. A szökésben lévő Roland arra figyelmezetetett: nem lesz a kormány bűnbakja, és ha bör­tönbe kerül, oda kerülnek má­sok is. Roland ellen parlamenti bizottság folytatott vizsgálatot korrupciós vádak alapján. A vádak szerint több millió pezeta kenőpénzt fogadott el a csend­őrség vezetőjeként 1986. és 1993. között. Az ellenzék az ügyet a szocialista kabinet soro­zatos pénzügyi és politikai bot­rányainak csúcspontjaként ke­zeli. A spanyol miniszterel­nök-helyettes közölte: Roland mindent elmondhat, amit akar, de a kormány azt akarja, hogy a bíróság előtt tegye. Milliárdok Palesztinának A Világbank hétfőn nyilvá­nosságra hozta a közel-keleti békemegállapodás keretében palesztin önkormányzat alá kerülő megszállt területek, a Gáza-övézet és Jerikó kör­nyéke számára nyújtandó 1,2 milliárd dollár értékű háro­méves segélytervét. A kilá­tásba helyezett összeg annak a 2,4 milliárd dolláros ötéves segélycsomagnak első rész­lete, amelyet 40 nemzetközi adományozó ígért meg a múlt év októberében. A segély célja az AP jelentése szerint intézmények létrehozása és az infrastruktúra újjáépítése a szóban forgó területen. Erdőírtás Latin-Amerikában Évente Írországnak megfe­lelő nagyságú erdőterületet ir­tanak ki Latin-Amerikában. Az értékes természeti erőfor­rások ilyen mértékű pusztítása riadalomra ad okot - idézte a Reuter az Inter-American De­velopment Bank (IADB) egyik tisztségviselőjét. Az évente kiirtott latin-amerikai erdőségek összterülete eléri a 70 ezer négyzetkilométert. Görög-ortodox A görögök 55 százaléka úgy véli, hogy az országnak inkább a görög-ortodox iden­titást kell erősíteni, mint az európait. Ezt mutatja a közvé­leménykutatás, Hét évvel ez­előtt, 1987-ben a görögök 47 százaléka ítélte helyesnek a gö­rög-ortodox identitás erősítését. Ezzel szemben, az európai irányba történő fejlődést, most a megkérdezettek 34 százaléka, 1987-ben viszont még 44 száza­léka részesítette előnyben. A görögök 81 százaléka egyéb­ként azt gondolja, hogy a helle­nizmus és az ortodox vallás (Görögország államvallása) két, egymástól elválaszthatatlan fo­galom. Négy év alatt az állomány egyharmada kicserélődött Rendőr - csak érettségivel 1992 óta csak érettségivel lehet rendőri egyenruhát ölteni . Löffler Gábor felvétele Május 8-án 6-tól 19 óráig Hogyan szavazunk? A személyi igazolványt vigyük magunkkal! A törvény értelmében má­jus 8-án személyesen, a lakó­hely szerint kijelölt szavazó­helyiségben szavazhatnak az állampolgárok reggel 6 és este 19 óra között. Ott, ahol a helyi körülmények indokolttá teszik, a választási bizottság elrendelheti a reggel 5 órai kezdést is. Azokat a betege­ket, mozgáskorlátozottakat, akik szavazni szeretnének, kérésükre az illetékes szava­zatszámláló bizottság két tagja tartózkodási helyükön felkeresi. Minden szavazóhelyiség­ben legalább két fülkét kell kialakítani és két vagy több urnát elhelyezni. Az urnákat az első szavazó jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azok­ból a zár felnyitása, a pecsét letörése vagy az urna szétsze­dése nélkül ne lehessen sza­vazólapot eltávolítani. Az urna lezárása után a szavazat- számláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, ame­lyen feltüntetik a szavazat- számláló bizottság jelenlevő tagjainak és az első szavazó­nak az aláírását. Minden választó két szava­zólapot kap. Az egyiken az egyéni jelöltek neve szerepel, míg a másikon a listát állító pártok között dönthet. Az egyéni jelöltek ábécé sor­rendben szerepelnek a szava­zólapon, míg a pártok a terü­leti választási bizottság által kisorsolt sorrendben. A pár­tokat felsorakoztató szavazó­lapon feltüntetik a jelöltlisták első 20 „helyezettjét”, tehát az adott párt legprominen- sebb képviselőit, akik majdan a szavazatok arányában jut­hatnak a parlamentbe. A szavazólapot úgy kell ki­tölteni, hogy az egyéni jelölt neve mellett, illetve a párt neve felett lévő körbe tollal egy X-et kell rajzolni. Ér­vénytelen a szavazat, ha nem hivatalos szavazócédulát töl­tött ki valaki, ha nincs lepe­csételve vagy ha toll helyett ceruzát használt. (Minden szavazófülkében kötelező tol­lat elhelyezni!) Egy adott helyen csak azok szavazhatnak, akik az ottani nyilvántartásban sze­repelnek. Szükség van a szavazásnál a személyi iga­zolványra. Abban az eset­ben, ha valaki nem a lakóhe­lyén adja le a voksát, ren­delkeznie kell az ehhez szükséges igazolással is. Az olvasni, illetve írni nem tu­dóknak, a testi fogyatékos­ságuk miatt a szavazásban gátoltaknak segítségére le­het egy másik választó, vagy a szavazatszámláló bi­zottság két tagja. Ha valaki jelzi, hogy elrontotta a szel­vény kitöltését, új lapot kaphat, de ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kelí. N. Zs. Hadiárvák közgyűlése Törvényjavaslat a hadigondozásról A kép, amit a rendőrségről alkotnak az emberek, ma - lega­lábbis az illetékesek szerint - kedvezőbb, mint korábban volt. Közvéleménykutatást e tárgy­ban nem végeztünk, tehát csak a tényekre hagyatkozhatunk, s ezek arra vallanak, hogy a rend­őrség állománya sokat válto­zott. Van miből válogatni 1993 végén a rendőrség, hi­vatásos állománya 32 ezer fő volt, s ebből több mint tízezren 1990 óta kerültek a testülethez. Az abszolút létszámnövekedés 1989-hez képest kb. 4500. En­nél azonban jóval több az új rendőr. 1990-1993 között évente 2000 körül váltak ki a testület kötelékéből a nyugdíj- korhatár elérése, leszázalé- kolás, pályamódosítás, elbocsátás miatt. Miután ezt a 6000 főt is pótolni kellett, ösz- szesen kb. 10 500 azoknak a száma, akik 1990 januárja óta kerültek megfelelő kiképzés után a rendőrség állományába. Magyarán: minden harmadik hivatásos rendőr új. A minőségi követelmények kétségkívül megnőttek. 1992 óta csak érettségivel lehet rend­őri egyenruhát ölteni. Az egy­harmados csere hatására megfiatalodott a hivatásos ál­lomány: 73 százalékuk 40 év alatti. A Rendőrtiszti Főiskolán számos mérnök, közgazdász, leszerelt honvédtiszt már má­soddiplomát szerez. (Magyar sajátosság: míg a volt szocia­lista országokban az idősebb ka­tonatisztek hagyták ott a pályát, nálunk a fiatalabb csapattisz­tek.) A Rendőrtiszti Főiskolára idén ötszörös volt a túljelentke­zés, de ezen belül a bűnügyi szak nappali tagozatára a meg­lévő 70 helyre 1051 külső pá­lyázó jelentkezett. Vagyis: van miből kiválogatni a szellemileg, fizikailag, pszichikaiig legrá­termettebbeket. A rendőri pályát választók többségben vannak a vidékiek. Ennek egyik oka, hogy ezt a pá­lyát stabilnak tekintik, látják benne a továbbjutás lehetőségét is. Ha majd megszületik a szol­gálati törvény is, akkor a köve­telmények pontosan körvonala­zott rendszerében minden rendőr hosszú távra tervezheti pályáját. Tudni fogja, hogyan szerezhet felsőfokú képesítést, mit ér neki anyagiakban, ha to- vábbképzi magát, ha megszerez egy-egy állami nyelvvizsgát, hogyan haladhat előre beosz­tásban, rendfokozatban. Ezt a stabilitást egyes vidékeken még becsesebbé feszi az ottani mun­kanélküliség, a létbizonytalan­ság. Az országban jelenleg az is­kolák és a rendőrfőkapitánysá­gok megállapodása alapján 16 tanintézetben van rendőri pá­lyára orientáló fakultációs kép­zés. Ez nem ad szakképesítést, de erősíti a fiatalok vonzódását a rendőri hivatás iránt. Korszerű technikával Az ORFK kezdeményezésére 1993 óta az Országos Kiképzési Jegyzékben a középfokú rend­őri szakképesítés már elismert szakma. Az 1992-ben beindított budapesti mellett 1993-ban Miskolcon is létrehoztak egy kétéves rendőr-szakközépisko­lát, ahol a rendőri ismeretek mellett 300 órában idegen nyel­vet oktatnak, de a hallgatók in­formatikából is vizsgáznak. Az 1 éves alapfokú szakkép­zés Csopakon, Szegeden és Szombathelyen folyik az új kö­vetelményekhez igazodó tan­tervek alapján. A három tanin­tézetben évente 1200 fő tanul, illetve vesz részt gyakorlati okta­tásban. Korábban szükségme­goldásként a megyei főkapitány­ságokon kihelyezett tagozatok is biztosították az alapképzést, de ez a forma megszűnőben van. Az alapképzésre féléves-egy­éves szaktanfolyamok épülnek, ahol baleset-helyszínelő, bal­esetvizsgáló, járőrvezető, nyo­mozó, körzeti megbízott, bűn­ügyi technikus szakértőket ké­peznek. így látták el megfelelő személyzettel a vidéken létreho­zott, egyszerre több megyét is kiszolgáló bűnügyi technikai mikrocentrumokat Pécsett, Mis­kolcon és Veszprémben. Szol­nokon a megyei rendőr-főkapi­tányság az országban páratlan vidéki adatbankot és ahhoz kábel nélkül kapcsolódó mobil, a bűn­cselekmény helyszínére kivihető számítógépes, kétoldalú kapcso­latot biztosító rendszert hozott létre. A Rendőrtiszti Főiskola hall­gatóinak helyzete a törvény sze­rint különleges: ők főiskolásként is szolgálati feladatokat látnak el. Ez persze csak annyit jelent, hogy ha vidékiek, márpedig hat- százan vannak ott vidékiek, sza­badidejükben a szolgálatot ellá­tókat megillető kedvezménnyel utazhatnak itthon és a nagyvi­lágban. Igaz, közben számos, a civil diákokat megillető jogot a szolgálati viszony korlátoz. Ta­níttatásuk viszont összességében kevesebb terhet jelent a szülők­nek, mint más felsőoktatási in­tézményekben. A kollégiumi szállásdíj, a teljes napi ellátás va­lamivel olcsóbb, mint a civil életben, de a jegyzetek például nagyon drágák. Európához igazodva Megújult a tematika, az Euró­pai Unió követleményeihez iga­zodva a 3 év alatt tanulnak nem­zetközi jogot, alkotmányjogot. A tantárgyak között szerepel az emberi jogok témaköre. Részt vesznek - cserék útján - az eu­rópai oktatási rendszerben is. A Főiskola - cserék útján - az eu­rópai oktatási rendszerben is részt vesz. Az egyik helyszíne a közép-európai Rendőrakadémi­ának. Jó kapcsolat alakult ki a francia rendőrséggel. Jelenleg is 9 hallgató tartózkodik Franciaor­szágban, ahol egy évig tanulnak. Valamennyien beszélnek fran­ciául, vizsgaátlaguk a jó és a ki­tűnő között van. Némethy Gyula A pécsi Helyőrségi Klub­ban a közelmúltban tartotta meg közgyűlését a HONSZ, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nem­zeti Szövetsége. A megjelentek már a gyűlés megkezdése előtt egyéni pa­naszaikkal ostromolták az el­nökséget. A háromszáz pécsi és Pécs környéki részvevő előtt Hosszú Ferenc megyei elnök számolt be a szövetség érdekképviseleti munkájáról és az eredményekről. A taglétszám Baranya me­gyében már meghaladta az 1800 főt. Az eddigi ígéret sze­rint a hadiárvák egy összeg­ben 50 ezer forint kárpótlást kapnak, de csak négy hónap múlva válik esedékessé a kifi­zetése. Ezzel a szövetség nem ért egyet. Egyrészt az összeget keveslik, másrészt havi jutta­tásként kérik folyósítani a volt hadiárváknak. Ezzel együtt kérik a kedvezményes utazási lehetőség és gyógyszerellátás megadását, és a piacokon a helypénzmentességet. Viszont a hadiözvegyek részére a nyugdíjtól független, hadirok- kanti járadékot a mindenkori minimálbér, jelenleg a 7480 forint, 75 %-ára fogják fel­emelni. A szövetség elintézte, hogy a 25 %-tól 50 %-os hadi­rokkantak is megkaphassák az őket megillető járadékot. Vajay István országos elnök ismertette a hadigondozásról a kormánynak márciusban be­terjesztett törvényjavaslatot. Az eddig megtartott vidéki gyűléseken kívül újabbakat is tartanak a közeljövőben Szi­getváron, Siklóson, Pécsvára- don, Lánycsókon, Komlón és Sásdon. Helység hiányában önkormányzati támogatást kérnek Mohácson a HONSZ-ülés megtartásához, hiszen ott 300 főnél is több a taglétszám. Rozvány Gy. A fák állva halnak meg A mondás a természet egyik legcsodálatosabb alkotására vonatkozik, amely abból a ta­lajból szívja táplálékát, amely­ből nőtt, amelyen él, napfényt és vizet dolgoz fel, küldi az él­tető nedvet a hajszálgyökértől a korona lombjáig, élete emlékét gyűrűiben őrzi időtálló kérge alatt. Az elöregedett, korhadt fák mégiscsak ledőlnek és a mondás csak villámsújtotta fákra vonatkozik és azokra, amelyet az ember dönt ki. A pécsbánya-telepi ősgeszte­nyésben történő fák kivágása, a csodálatos erdő féltése vetette fel a gondolatot. Régóta várjuk, hogy szakszerűen gondozzák, óvják a részben elöregedett, részben beteg fákat. Az elszá­radt óriások és aránylag fiatal - 40-50 éves fák - pusztulása ijesztő kép. Ismert, hogy a sze- lídgesztenyefa nagy területet igényel. Egymástól legalább 25 méter távolságra lévő fák tudnak jól, egyenletesen, csokor, vagy gomba formában gyarapodni, növekedni. A sűrűn hagyott fák egymásbaérő ágai pusztulnak és a helyeket kereső ágazat külön­leges formákat vesz fel. Minden fa egyéniség, éppen szabályta­lanságában szép, érdekes. A félig elpusztult fa száraz ágai roman­tikus, szinte színházi díszletet adhatnának akár a Bűvös vadász, vagy a Szentivánéji álom elkép­zelt színpadának. Csaknem fél évszázada örülök, hogy szabály­talanul és célszerűtlenül sűrű szelidgesztenye-erdőben lakom. A környék és kertünk fái szemé­lyes barátaim, ismerőseim. Eb­ben az ősparadicsomba hatol be a gyógyító fűrész. Búcsúzunk ledöntött törzsű öreg barátaink­tól - állva haltak meg. K.T.A. J < >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents