Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-05 / 123. szám

1994. május 5., csütörtök üj Dunántúli napló 9 Üzletrész-értékesítés Jóváhagyta az Állami Va­gyonügynökség a végelszámo­lás alatt álló Pannolit Kőbányá­szati Vállalatnak a Mecseki Kőbányászati Kft.-ben lévő üz­letrészének, valamint Harkány, Barátság tér 84. sz. alatti ingat­lanának értékesítését. A törzs­tőke 25 százalékát kitevő, 40,6 millió könyvszerinti értékű üz­letrészt a Magyar Aszfalt Kft. vásárolta meg 32 millióért, az ingatlant pedig 3 062 500 forint vételáron értékesítik. Nyilvános pályázat a Mecsek-Mobil Kft.-re Az Állami Vagyonügynök­ség egyfordulós nyilvános pá­lyázat útján ajánlja megvételre a pécsi Mecsek-Mobil Autóal­katrész Kft. állami tulajdonban lévő 98,68 százalékos üzletré­szét. A vásárlásnál E-hitel és névértékben kárpótlási jegy igénybevehető. Á pályázatok benyújtási határideje május 26-ika az Állami Vagyonügy­nökség budapesti, Pozsonyi út 56. szám alatti épületének 804-es szobájában. A pályázat­tal kapcsolatos további infor­máció az ÁVÜ Kereskedelmi Igazgatóságán kapható, a rész­letes adatokat tartalmazó ten­derfüzet pedig az ÁVÜ Pécsi Ügyfélszolgálati Irodájában (Janus Pannonius u. 11.) meg­vásárolható. Adóskonszolidáció Klubnapot tart a fiatal banko­sok társasága május 10-én. A 17 órakor kezdődő összejövetelen a „Bank- és adósságkonszolidá­ció 1994. Magyarországon” címmel Csillag István és Beke Katalin videoelőadását láthatják a résztvevők a Business Center (Pécs, Czinderi u. 6.) klubhelyi­ségében. Vásár Kolozsvárott „Kelet-közép- európai vásár ’94 címmel rendez május 11-15 között nagyszabású kiállítást Kolozsvárott a Pécsi Ipari Vásár Kft. és társrendezőként a Dél-dunántúli Regionális Gaz­dasági Kamara, valamint a helyi ipari és kereskedelmi kamara. A kiállításon a borok, üdítők, a mélyhűtött mirelit áruk, az üve­ges és dobozos konzervipari temékek, száraz és füstöltáruk, mezőgazdasági gépek, takar­mányféleségek, háztartási főző- és hűtőberendezések, faipari termékek, kozmetikai illatszer és háztartásvegyipari cikkek, festékek és csomagolóanyagok gyártói és forgalmazói mutatják be termékeiket. A Pécsi Sörgyár még vár a tőzsdére menettel Legkorábban 1995-ben megy a budapesti tőzsdére az osztrák Ottakringer többségi tulajdo­nába tartozó Pécsi Sörgyár - je­lentette ki a cég többségi tulaj­donosa. Engelbert Wencheim. Ha a papír jó - tette hozzá -, akkor Bécsben is piacra dobjuk.- Az Ottakringer részvényeit, a Raiffeisen bábáskodása mel­lett június elején viszik a bécsi tőzsdére. Az elsőbbségi részvé­nyekre 20 százalékos osztalék fizetését javasolja az Ottakrin­ger, a tőzsderészvények tulaj­donosainak 5-6 százalékkal kell beérniük. A tőzsdén beszerzett pénz révén Wenckheim első­sorban a sörgyártó tevékenysé­get élénkítené, a Vöslauer ás- ványvízgyártását minden egyébtől elválasztaná. Ausztriában, más tőzsdékhez hasonlóan, kimondottan ese­ménytelen volt az április, a nemzetközi befektetők érdeklő­désének központjában sokkal inkább a kötvények, mint a részvények álltak. Az Egyesült Államokban emelkedtek a kamatok, az euró­pai értékpapírpiacokon inkább a csökkenés tendenciája volt megfigyelhető. Ausztriában, miként más tőzsdéken is, a ked­vetlenség uralkodott, ha moz­gást egyáltalán lehetett észlelni, az professzionális befektetők határidős piaci tevékenységéből származott. Az osztrák értékpa­pírpiacon a nagymérvű emisz- sziók következtében - legyen szó a Mayr-Melnhofről vagy a VA-Techről - a befektetők in­kább visszatartottan viselked­tek. Földvári Zsuzanna (A NAPI bécsi tudósítója) Felszámolást segítő hitelek kisvállalkozóknak Több mint 20 pénzintézet vesz részt abban az akcióban, amelynek keretében a hazai kisvállalkozók kamattámoga­tást igényelhetnek a felszámo­lási eljárás alatt lévő vállalkozá­sok vagyonának megvásárlá­sára, az ehhez kért hitelhez. A kormány 2 milliárd forintot kü­lönített el arra, hogy kamattá­mogatással segítse azokat a kis­vállalkozásokat, amelyek ter­melőeszközeiket felszámolás alatt lévő cégek vagyontárgyai­nak megvásárlásával kívánják bővíteni. A rendelet célja a fel­számolási eljárások gyorsítása, és a kisvállalkozói kör támoga­tása volt. A vállalkozóknak a kamattámogatási kedvezmény iránti kérelmüket a hitelkére­lemmel együtt kell a finanszí­rozó bankhoz benyújtaniuk. A felszámolást segítő hitelkonst­rukcióban részt vevő befektetők már hétfőn jelentkezhetnek hi­telkérelmükkel az Általános Ér­tékforgalmi Banknál, a Banque Indosuez Magyarország Rt.- nél, a Budapest Banknál, a Cre- ditanstaltnál, az Iparbankház­nál, a Konzumbanknál, a Kvan­tumbanknál, a Magyar Taka­rékszövetkezet Banknál és a Polgári Banknál. Május 15—étől fogadják az ügyfeleket az Agrobanknál, a Corvinbanknál, az Inter-Europa Banknál, az OKHB-nél, a Ma­gyar Külkereskedelmi Banknál, az OTP-nél és a Reálbanknál. Júniusban kapcsolódik a hitel- konstrukcióhoz a Dunabank, az Investbank, a Leumi Bank, a MezőBank és a Postabank. A hiteligénylők júliustól az Inno- finance pénzintézethez is for­dulhatnak. Kárpótlási Jegy Befektető Rt. Az idén a Quaestor az első A kárpótlási jegyet befektető társaságok tavaly év végi döm- pingje után az idén is megalakul az első ilyen cég. Az értékpapír alapjairól már ismert (Tallér, Aranytallér) Quaestor alapít egyet, ami 100 százalékos je­gyértékesítésért cserébe kínálja részvényeit, amit bárki megvá­sárolhat, aki kárpótlási jeggyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy alanyi kárpótolt, vagy a másodlagos forgalomban vette azokat. Korlátlan mértékben je­gyezhető. Az értékpapír vásár­lás után adókedvezményt ve­hetnek igénybe azok, akik a tár­saság részvényeiből a kibocsá­táskor vásárolnak, és legalább három évig megőrzik. A jegy­zett értékpapírok megvételére fordított összeget az 1994. évi személyi jövedelemadó alap­jukból, legfeljebb annak 30 szá­zalékáig, levonhatják és az ezen összegre jutó adót nem kell megfizetniük. A jegyzési időszak május 9-től június 10-ig tart, számító­géppel történik. Egy országos hálózatot hoztak létre, több száz jegyzési hellyel, amiben a Quaestor irodáin kívül a taka­rékszövetkezetek többsége és az Agrobank fiókjai vesznek részt. A Kárpótlási Jegy Befektető Rt. megalakulását az alapító ga­rantálja olyan módon, hogy a minimális 50 milliós alaptőkét az első napokban lejegyzi, mégpedig elsőbbségi részvé­nyek formájában. A kárpótlási jegy tulajdonosok törzsrészvé­nyeket jegyezhetnek, a normál osztalékhoz és szavazathoz való joggal. A részvényeket a ké­sőbbiekben bevezetik a Buda­pesti Értéktőzsdére, de erre leg­korábban 1996-ban lesz mód. Az értékpírokat addig a szabad piacon lehet értékesíteni. A tár­saság befektetési céljai között elsősorban (privatizációs tulaj­donszerzés keretében) idegen- forgalmi, élelmiszeripari és -ke­reskedelmi vállalatokban való többségi részesedés megszer­zése szerepel. Nem zárják ki a jeggyel való haszonszerzés más módját sem. Nyakunkon a panelházak felújítási munkálatai Kelet-Nyugat határán A Zalaegerszegi Vásár Kft. június 2-6. között rendezi meg a város sportcsarnokában és kör­nyezetében a Kelet-Nyugat ha­tárán elnevezésű általános vásá­rát. A nemzetközi rendezvé­nyen a magyar cégek mellett horvát, szlovén, osztrák és olasz résztvevők is lesznek, a szerve­zők több üzletember-találkozót is szeretnének tartani. A kárpótlás hatása A baranya megyei mezőgazda- sági szövetkezetekben most fo­lyik az 1993-as beszámolók, mér­legek készítése. Összességében csak annyi tudható, hogy a ’93-as esztendő valamivel jobb ered­ménnyel zárult, mint az 1992-es, ám a javulás elsősorban a kárpót­lási földértékesítések hatásának tudható be. A gazdaság más területeihez hasonlóan az elmúlt években az építőiparban is jelentős szerke­zeti változások következtek be. Az állami nagyvállalati rend­szer lényegében lebomlott, s jel­lemző, hogy a jogi személyi­ségű társaságok száma többszö­rösére nőtt, míg az alkalmazot­tak száma a 80-as évek 500 fős átlagáról 25 fő alá mérséklő­dött. A piaci kereslet eközben 1991 végéig csökkent, majd el- kezdedődött egy 2 százalék kö­rüli értékesítés növekedés, s ta­valy a termelésbővülés már több mint 10 százalékos volt. így hát megjelent az építőipar­ban a külföldi tőke is, ma már 1100 vegyesvállalat tevékeny­kedik az ágazatban. Mindezek ellenére a lakásépí­tés erősen visszaesett. Kívána­tos lenne évente 40 ezer új ott­hon megteremtése, ennek azon­ban 1993-ban csak a fele ké­szült el. Igen sok még ma is az egy­szobás otthon (17%), s az ösz- szes állomány egyharmada komfort nélküli, vagy félkom­fortos. Az ivóvíz minden ne­gyedik helyről hiányzik, s táv­fűtés, melegvíz-szolgáltatás, te-, lefon csak minden hatodik la­kásban van. Bár a magyar csa­ládok száma közel megegyezik az összes lakások számával (3,89 millió), a minőségi lakás­hiány még mindig meghaladja a 400 ezret. Fizetőképes kereslet csupán az olcsó garzonokra és a luxus­méretű palotákra van pillanat­nyilag. Útóbbiakat elsősorban a külföldi és vegyesvállalatok ve­zető menedzserei, valamint az elmúlt egy-két évben magas jö­vedelemre szert tett réteg ke­resi, de ez a vásárlótábor tovább már nem igen bővül az elkövet­kező időkben. Ugyanakkor a magyar lakásállományból leg­inkább a közepes alapterületűek (50-80 négyzetméteresek) hiá­nyoznak. Ä termelőkapacitás megvan a hiány pótlására, most már csak a megfelelő pénzügyi konstrukciókat, kedvezményes hitelformákat kell megterem­teni az építkezésekhez. Más kérdés, hogy a lakóháza­ink egyharmada 1944 előtt épült, s a pénzszűkében elma­radt felújítások miatt fizikai ér­telemben is csökken a számuk. Külön fejezet a nagypaneles la­kóépületek korszerűsítése, ahol a leggyakoribb gondot a teljes épületgépészeti felújítások, te­tőszigetelések jelentik. Energia- fogyasztás szempontjából ezek a legpazarlóbb házak. Helyre- hozataluk mind inkább idő­szerű, s 2005-2010 között te­tőznek a karbantartási munkák. A gond csak az, hogy a na­gyösszegű javítási költségeket miként „dobják össze” a lakó- közösségek. Mészáros B. E. Keresettek a bútorgyár termékei A tavaly felszámolás alá került Pécsi Bútorgyárat a volt dolgo­zókból alakult társaság, a P és Társai Kft. vette meg. Az azóta eltelt időszakban főleg a kereskedelmi üzletágat fejlesztették, de nem hanyagolták el a saját gyártású termékekhez szükséges technológia felújítást sem. Termékeik iránti kereslet fokozato­san növekszik, főleg azért, mert a megrendelő igényeinek és íz­lésének megfelelő átalakításokat is elvégeznek a széria-termé­keken. Fotó: Löffler Gábor Januártól új vámjogszabályok lépnek életbe Egységes lesz az árunyilatkozat A vámkezelésre benyújtott számlák 60-70 százaléka hamis - mondotta dr. Bodnár Bertalan, a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságának ez­redese egy nemrég Pécsett, a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Baranya Me­gyei Szervezete által lebonyolí­tott konferencián. Ennek sok oka van, de leginkább abból következik, hogy a vámjogsza­bályok dzsungelében nehéz el­igazodni, az ellenőrzés is hosz- szadalmas (több mint egymillió számlát kellene felülvizsgálni), a vámhivatalok pedig nem ren­delkeznek egységes számítógé­pes adatfeldolgozó rendszerrel. Mindez azt bizonyítja, igen­csak szükség volna az új vám­törvény bevezetésre, aminek tervezete már túljutott a külön­féle szakértői bizottságok szűrő­jén, az Országgyűlés tavaszi ülésszakán viszont nem került napirendre, így a választások után már az új parlamentre vár a feladat, hogy ezt a fontos gaz­dasági törvényt megalkossa. De még mielőtt erre sor kerülne, néhány jogszabályt a törvény- tervezetből „átemelve” már az idén nyáron kísérletképpen be­vezetnek, s amelyek az ügyfél- forgalom tapasztalatait figye­lembe véve január 1-jén válnak kötelezővé. Melyek lesznek ezek? A VPOP munkatársa előadásában azt hangsúlyozta, hogy vámtör­vény a bizalom elvére épít, vi­szont szigorításokra van szük­ség annak érdekében, hogy a költségvetésbe a vámolásból befolyt összegek a tényleges forgalmi értékek után járó befi­zetéseket tükrözzék. Egyik leg­fontosabb jogszabály lesz az árunyilatkozat módosítása. Már biztos, hogy január 1-jével be­vezetik az egységes vámáru nyi­latkozatot, amely után minden­féle más okmány az ügyintézés­sel kapcsolatban érvényét ve­szíti, vagyis valamennyi vámel­járási adatfelvétel ezen fog sze­repelni. A vámkötelezettek köre is változik. Aki a vámkezelést kéri, az fizet, nem számít a tu­lajdon, az ügyfél kérheti saját nevében számlájára, de máséra is. A kezességet vállalót is álta­lános vámfizetésre kötelezik. Módosul a halasztott vámfizeté­sek rendje is. Ebben az az új, hogy ha a cég jó referenciával rendelkezik, mondjuk pénz­ügyileg rendezettek számlái, huzamosabb időn keresztül pon­tosan fizetett, akkor a vámszer­vek egy évre ideiglenes enge­délyt adhatnak halasztott vám­fizetésre, s aki rendszeresen folytat export-import ügylete­ket, az tudja csak pontosan ér­tékelni e jogszabályban foglal­tak előnyeit. Bevezetik a vámügynökség jogintézményét, az erre vonat­kozó szabályzat egységesen meghatározza, ki milyen for­mában foglalkozhat ilyen tevé­kenységgel. A vállalkozó a vámközvetítésen kívül vámud­vart hozhat létre, megbízójának kezességet vállalhat, vállalati vámraktárát létesíthet. Aki vi­szont vámügynökséget hoz létre, rendelkeznie kell felső­fokú, az ügyintézőknek pedig középfokú szakképesítéssel. Mindezek mellett még szá­mos talán kisebb jelentőségű jogszabály változtatására kerül sor a jövő év elején. A TIR-iga- zolványokkal kapcsolatban is várhatók módosítások, a vám­visszatérítés szabályaiban is lesznek az eddigiektől eltérő megoldások. A vámszervek azt ígérik az új jogszabályokkal egyszerűsödni fog az ügyinté­zés, de növekszik a szigor. Aki például megsérti a törvényeket, a hatóság a szabálysértés mér­tékétől függően visszavonhatja vagy meghatározott időre fel­függesztheti az engedélyeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents