Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-05 / 123. szám

10 aj Dunántúli napló 1994. május 5., csütörtök Vállalkozások - Üzlet A fogyasztók figyelmébe Utazás, nyaralás, csak be ne fürödjünk Utazzunk, vagy ne utazzunk? Ahhoz azonban, hogy a fárad­ságos munkával eltöltött év utáni pihenés, vagy netán egy egész életre szóló élmény iránti vágyunk ne váljon bosszúsággá - szóval „ne vegyünk zsákba­macskát” -, legalább olyan kö­rültekintően kell eljárnunk, mint bármilyen áru vásárlásakor vagy egy szolgáltatás igénybe­vételénél. A tapasztalatok azt mutatják, hogy utazni ugyan szeretünk, de az utazással kap­csolatos szabályokról, lehetősé­geinkről, így jogainkról és köte­lezettségeinkről már nincsenek kellő ismereteink, pedig itt is érvényes a szabály: „a tájékoz­ta« fogyasztó a legvédettebb fogyasztó”. Ennek érdekében szeretnénk rövid ismertetés adni minderről. Kezdjük az elején. Az utazás és az iroda kiválasztása A legfontosabb kiindulási alap, hogy az utazási cél kijelö­lésénél a pénztárcánk kapaci­tása legyen a döntő, ne pedig a vágy vagy a divat! Ha ezen túl vagyunk, akkor válogassunk az utazási irodák között - hiszen ma már bőséges a kínálat -, le­gyen erőnk és kitartásunk eh­hez. Itt hívjuk fel a figyelmet a következő lényeges szempon­tokra: fenntartással kezeljük azokat a hirdetéseket, ajánlato­kat, amelyek lakást, vagy mun­kahelyi telefont jelölnek meg (hiszen egy legális utazási iro­dának megfelelően felszerelt, külön irodahelyiséggel kell ren­delkeznie), irreálisan olcsó uta­zást ígérnek (mert itt vagy a szakmai hozzáértés hiányá­val, vagy a legalitás, illetve az utazási szolgáltatás későbbi - nem várt - „karcsúsításával”, hiányosságaival kell számol­nunk), valutában hirdeti meg út­jait. Tanulmányozzuk át, hogy a reklámban (hirdetésben) beígért körülmények megvannak-e az utazási iroda konkrét program- ajánlatában is. Érdemes meg­győződnünk arról is a szemé­lyes tárgyalás során, hogy a ki­választott iroda rendelkezik-e az IKM Országos Idegenfor­galmi Hivatal bejegyzésével (e nélkül ugyanis utazási iroda nem működhet!) Olyan utazási irodával érdemes elsősorban tárgyalnunk, amelyik kellő szintű, részletes és meggyőző információt tud adni az utazás­ról. Az utazási szerződés megkötése Sokan nem is tudják, hogy amikor az utazási díj előlegét befizették és átvették részletes útiprogramot, akkor tulajdon­képpen utazási szerződést kötöt­tek az utazási irodával (ügynök­séggel). Természetesen az is előfordul, hogy kifejezett uta­zási szerződés megkötésére ke­rül sor (amely részletesen tar­talmazza - többek között - a szerződő felek jogait és kötele­zettségeit is). Az utazási szer­ződésekre vonatkozó részletes szabályokat a Polgári Törvény- könyv, valamint a 11/1978. (III. 1.) MT sz. rendelet tartal­mazza. Igen lényeges és az utas érdekeit védő kitétel, hogy az utazási irodák az előzőekben meghatározott feltételektől az utazási szerződésben nem tér­hetnek el, csak az utas javára. (Ha mégis megteszik, úgy a ki­kötés érvénytelen és helyébe a rendelet szabályai lépnek.) Jogok és kötelezettségek Mit kell tudnunk az utas, il­letve az utazási iroda legfonto­sabb jogairól és kötelezettségei­ről? Az utas az utazás megkez­Az idén is sokak célpontja a horvát tengerpart dése előtt legkésőbb 35 nappal (vagy az utazási szerződésben meghatározott időtartamon be­lül) még költségmentesen le­mondhatja az utat, ettől eltérő ezt követő időpontban is le­mondhatja - még az utazás tényleges megkezdése előtt de ebben az esetben már meg kell térítenie az utazási iroda költségeit. Ugyancsak lemond­hatja az utazást (elállhat a szer­ződéstől), ha az iroda a progra­mot, vagy a díjat lényegesen megváltoztatta (a program vál­toztatása esetén az utazás elma­radása miatti kárát is követel­heti). Az utazási iroda lemondhatja az utazást (elállhat a szerződés­től) a szerződésben megállapí­tott határidőig (külföldi utazás­nál legkésőbb az utazás meg­kezdése előtt 15 nappal), az uta­záshoz szükséges legkisebb ter­vezett utaslétszám hiányában. Ha az utazási szerződést nem teljesíti, köteles az utas kíván­sága szerint vagy a díjat vissza­fizetni, vagy az utazást már időpontban teljesíteni. Ha pedig nem a szerződésnek megfele­lően teljesíti, köteles a díjat ará­nyosan leszállítani (nem köteles erre, ha az utas valamely szol­gáltatást saját elhatározásából, vagy saját érdekkörében felme­rült okból nem vette igénybe). Ha az iroda közreműködőt von be, annak magatartásáért ugyanúgy felel, mintha maga járt volna el közvetlenül. Végül, ha a szerződés az utazás során szűnik meg, az iroda köteles az utas érdekében a szükséges in­tézkedéseket megtenni és ennek költségeit előlegezni (a költsé­gek az utazási irodát terhelik, ha a szerződés neki felróható, vagy az érdekkörében felmerült ok­ból szűnik meg.) Valamennyi határidőt tartsuk be, ne a mi hi­bánkból kerüljön sor a szerző­désszegésre, ragaszkodjunk a biztosításhoz (a biztosítási köt­vény átvételéhez): reklamáció­nál ne csak a hibák regisztrálá­sára, hanem az együttes akaratú hibaelhárításra is törekedjünk. Ha reklamációnk van... Mit tegyünk, ha az utazás közben reklamációnk van? Ha a vitás kérdés (például a szállás nem megfelelő, vagy egy prog­ram elmaradt stb.), s a csoport- kisérővel (idegenvezetővel) nem rendezhető mindkét fél számára megnyugtató módon, akkor célszerű jegyzőkönyv felvételéhez ragaszkodni, amelynek mindkét fél és a tanúk aláírását is tartalmaznia kell. Ha az utazásnál nincs csoportki- sérő, akkor az utazási iroda al­kalmazottjával (pl. buszsofőr), vagy a jelen lévő közreműkö­dővel, illetve képviselőjével (pl. szállodavezető, idegenvezető stb.) kell aláíratni a jegyző­könyvet. Hazatéréskor a jegy­zőkönyvet, vagy másolatát lehe­tőség szerint haladéktalanul az utazási irodában be kell mutatni a reklamáció (az esetleges díj le­szállítás, illetve kártérítés) ér­vényesítése során. Hova fordulhatunk pana­szunkkal utazási ügyben? Ter­mészetesen csak azokról az ese­tekről van szó, ha a reklamációt, a panaszt az utazási iroda nem hajlandó elintézni. Ekkor a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékes megyei felügyelőségé­hez, megyénkben a Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőséghez - 7623 Pécs, Rá­kóczi u. 30.1. em. tel.: 410-604 -, fővárosi utazási iroda esetén pedig a Budapest Fővárosi Fel­ügyelőséghez - 1052 Budapest, Várpsház u. 9-11., tel.: 06-1-1175-216 - lehet közvetle­nül fordulni. Végül ne feled­kezzünk meg arról, hogy az uta­zással kapcsolatos igényünk, követelésünk érvényesítése - ha az utazási iroda a reklamáció el­intézése elől elzárkózik, vagy nem megfelelően rendezi azt - polgári peres úton, az illetékes bíróság közreműködésével tör­ténhet. Baranya Megyei F ogyasztó védelmi Felügyelőség Trénerképző tanfolyam A John Hopkins Egyetem Po­litikai Tanulmányok Intézete és a Nonprofit Információs és Ok­tatási központ közös tréner­képző tanfolyamot indít. A kö­zös programban, amely egy­szerre indul Magyarországon, Csehországban és Lengyelor­szágban, azokat a helyi trénere­ket szeretnék kiképezni, akik ezek után maguk válnak ké­pessé nonprofit menedzsment oktatására. A továbbképzésre várják minden olyan fiatal je­lentkezését, akik nyitottak az új tanulási, oktatási módszerekre, aktív tagjai valamely civil tár­sadalmi szervezetnek, jól be­szélnek angolul. Bővebb infor­mációt és jelentkezési lapot le­het kapni: Nonprofit Informá­ciós és Oktatási Központ, 1137 Budapest, Radnóti u. 2.803. Tel: 131-1163. VILLAMOSSÁGI SZAKÜZLET PÉCS, SIKLÓSI ÚT 14. TEL.: 72/311-073 VILLAMOSSÁGI ANYAGOK MÉG MINDIG A VÁROS LEGKEDVEZŐBB ÁRAIN! ****************************************************************************************- VEZETÉKEK > MŰ. csövek:- KÁBELEK ÍMŰ III 13.5 5.2 Ft/fm- ARMATÚRÁK i MŰIM 16.0 7.2 Ft/fm- KAPCSOLÓK [ MŰ I 36.0 111.2 Ft/fm- DUGALJAK \ MŰ CSATORNÁK:- VÉDŐCSÖVEK [ MCSE1 16.24 Ft/fm 40.24 Ft/fm- VEZ. CSATORNÁK [ MCSE II- LEMEZ SZEKRÉNYEK Í- MŰ DOBOZOK:- MŰ. AL. TOKOZOTTAK [ MŰ III 65 3.92 Ft/db- MÁGNES KAPCSOLÓK I MŰ III 8 7.04 Ft/db- IZZÓK, FÉNYCSÖVEK [ ACIDOX 53.60 Ft/db- AUTOMATA TÁBLÁK * MCU 1.5 vezeték 6.40 Ft/fm- KISMEGSZAKÍTÓK j 500 W FÉNYSZÓRÓ928 Ft Áraink ÁFA nélküliek Várjuk kedves vásárlóinkat TECHNICORG KFT. Az APEH tájékoztatója A devizaellátmány is adózik A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló 1991. évi XC. törvénynek az 1993. évi Cl. törvénnyel történt módosí­tásával 1994. január 1-jétől a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek körében szabályozzák a devizaellátmány adózásának rendjét. A törvény e forgalomkörbe vonja a külföld­ről származó napidíjat, valamint az alapítványi ösztöndíj kivéte­lével az ösztöndíjas kiküldöttek belföldről származó ösztöndíját is. A magánszemély összjöve­delméhez a devizaellátmány meghatározott mennyiségét kell hozzászámítani. Ha a devizael­látmányt költségvetési vagy ön- kormányzati forrásból fizetik ki, az alapnapidíj másfélszere­sét meghaladó részt kell jövede­lemnek tekinteni, s ezzel az összeggel az összjövedelmet növelni. Az alapnapidíjnak az egyes országokra megállapított össze­gét a 29/1992. (II. 13.) kor­mány-, illetve a 30/1992. (II. 13.) kormányrendeletek hatá­rozzák meg. Ha a munkáltató vagy a kifizető a devizaellát­mányt 1992. december 15-éig megkötött szerződés alapján el­rendelt kiküldetésre fizeti ki, akkor az alapnapidíj 70 %-át meghaladó rész növeli az össz- kövedelmet. A kiküldötteknek ez a köre 1993. december 31-éig adómentességet élvezett. Mit tekint a törvény 1992. december 15-éig megkötött szerződésnek? Az 1992. de­cember 15-ike előtt kelt munka- szerződést, amelyben külföldi foglalkoztatásról rendelkeztek; kollektív szerződést, amely alapján a kiküldetés történik; vállalkozói szerződést, amely alapján külföldön kell munkát végeznie, illetve nemzetközi szerződést, vagy egyezményt, amely alapján külföldön kell tartózkodnia a munkavállaló­nak. Az előzőekben nem említett esetekben a kapott devizaellát­mány a külföldről származó na­pidíj, valamint a belföldről de­vizában kapott ösztöndíj 30 %-át meghaladó rész a jövede­lem, ami az összjövedelemhez számítandó. A külföldi szállás és a kül­földi utazás költségeit, ha azt a kiküldő munkáltató, illetve kifi­zető szerv számlák alapján meg­téríti vagy közvetlenül finanszí­rozza, nem kell a devizaellát­mányból származó bevételnek tekinteni. A kiküldő természe­tesen csak olyan költségeket vállalhat át ilyen módon, amely költségeket a törvény a magán- személy költségeként elismer. A devizaellátmány tehát mun­kaviszonyból származó bevétel, ami a törvényben meghatározott jövedelemtartalom mellett vagy helyett további költségekkel nem csökkenthető. A törvény szerint a kifizető­nek 30 % adóelőleget kell le­vonnia a külföldi pénznemben történő adóköteles kifizetésből, mégpedig a kifizetett külföldi pénznemben. Ha a magánsze­mély az őt terhelő adóelőlegnek megfelelő forint összeget a kifi­zetés időpontjában a kifizető rendelkezésére bocsát, az adóe­lőleg forintban levonható. Az adóelőleg forintra való átszámí­tásához a kifizetés napját meg­előző hónap 15. napján érvé­nyes, MNB által jegyzett de­viza-középárfolyamot kell ala­pul venni. Az átszámításnak ezt a módszerét kell alkalmazni az adóelőleg és az adó kiszámítá­sánál, a jövedelemigazolásnál, adatszolgáltatásnál és adóbeval­lásnál is. Ha a devizaellátmányt olyan külföldi pénznemben fi­zetik, amelyet az MNB nem je­gyez, akkor az APEH által köz­zétett, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján ér­vényes, USA dollárban meg­adott devizaárfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz alapul venni. Schmidtné dr. Lévai Magdolna Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága BALLAGÁSRA VÁLASSZON ÖN IS AJÁNDÉKOT A TIK-TAK ÓRASZALONBÓL! Márkás karórák, ébresztő- és faliérák, valamint öngyújtók széles választéka Ttéppen* őe fofflfutÁ é& aent cwilócUu! TIK-TAK ÓRASZALON ^ Fogyasztók a piacgazdaságban Az emberek munkaválla­lóként, vállalkozóként, adó­fizetőként, ügyfélként, vagy fogyasztóként naponta sok­féle szakmai magatartással, eljárással és problémával szembesülnek. Ahhoz, hogy kritikus fogyasztóként kiis­merjék magukat változó vi­lágunkban, gazdasági és technikai összefüggésekkel kapcsolatos ismeretekre és tudásra van szükségük. Naponta érzékeljük, hogy a különféle reklámhordozók hányféle formában befolyá­solják a fiatalságot. Most je­lentek meg az ifjúsági csekk-kártyák, amivel a fiata­lok bármikor könnyen jut­hatnak készpénzhez. Német­országban már felismerték ennek a veszélyeit: az erőn felüli költekezés, és tíz eladó­sodás első csírái már megje­lentek. Az emelkedő árak, a munkanélküliség következ­ménye a magánháztartások egyre fokozódó eladósodása. A reklámok olyan igényeket keltenek, amelyeket sokan csak kölcsönök felvétele árán tudnak megszerezni. Ezért óriási jelentősége van olyan tananyagok összeállításának, amelyek példákon keresztül figyelmeztetik a fiatalokat a hitelfelvétel veszélyeire, és megoldásokat ajánlanak az eladósodás elkerülésére. Tá­jékoztatást adnak a pénz ke­zelésére és elhelyezési lehe­tőségeire. A tisztességtelen reklámmal és a félrevezető ígéretekkel szemben a mai magyar fogyasztó szinte véd­telennek tűnik, ezekkel szemben csak határozott és együttes fellépéssel szállha­tunk szembe. A fogyasztók általában nem ismerik a joga­ikat, a védelmüket biztosító jogszabályokat. Németországban már óvo­dás korban megkezdik az if­júság felkészítését a helyes vásárlói magatartásra, a taka­rékosságra, az ésszerű fo­gyasztásra, a környezet tuda­tos védelmére. Soha nem volt a gyerekeknek annyi pénze szórakozásra, pénzköltésre, mint manapság. Nemcsak a felnőtt, hanem a gyermek is fontos gazdasági tényezővé vált, akit a legkülönfélébb, kifinomult, változatos rek­lámmal igyekeznek már zsenge korban vásárlóként befolyásolni. A körültekintő, sokszor agyafúrt reklám alól, a gyermekek nem tudják ki­vonni magukat. Az otthoni reggeli és ebéd helyett a tanu­lók nagy része pénzt kap, hogy házon kívül oldja meg étkezését. Azonban ezt a pénzt az egészséges fejlődé­sét segítő táplálék megvásár­lása helyett hamburgerre, sült burgonyára, édességre, üdítő italokra költi. Az iskolai bü­fék áruválasztéka, kínálata tudatosan szolgálja-e a gyermekek egészséges táp­lálkozását? Németországban természe­tes, nálunk sajnos még nem, hogy a pedagógusok együtt­működjenek a fogyasztók védelmével foglalkozó szer­vezetekkel és az órarend ke­retében időt találjanak arra, hogy a rájuk bízott emberpa­lántákat olyan ismeretek elsa­játítására oktassák, amelyek segítségével felnőttkorban az egyre csábítóbb kínálatból azt válasszák ki, ami egész­ségükre a legkevésbé káros, amit takarékosan tudnak üzemeltetni, felhasználni, ami kevesebb hulladékkal szeméttel terheli környeze­tünket. Megtanítják arra, hogy a vásárlásaiknál a fo­gyasztói ár mellett az üzemel­tetési költségeket és a pótal­katrészek árát is mérlegeljék. Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei Tanács­adó Irodája á A A i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents