Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-30 / 147. szám

10 új Dunántúli napló Magazin 1994. május 30., hétfő Tisztulnak a Nagy Tavak Az amerikai Nagy Tavak vi­zének szennyeződése ellen ví­vott több mint 20 éve tartó harc számottevő eredményt hozott. A világ legnagyobb édesvíz tar­talékában - magában a vízben, valamint a környező régiókban élő emberek és állatok szerveze­tében a toxikus anyagok meny- nyisége erősen csökkent. Erről tájékoztatták amerikai és kana­dai kutatók a tudományos köz­véleményt. A tudósok a termé­szet védelmében folytatott kör­nyezeti „világháború” sikere­ként közölték, hogy például a poliklór-bifenil koncentrációja a Nagy Tavakban élő pisztrán­gokban 1973 óta 90 százalékkal alacsonyabb értéket mutat. A vízminőség javulásának közvet­len hatása az, hogy számom ál­latfajta, mint például a 70-es években gyakorlatilag már el­tűnt kormorán, újból gyorsan szaporodik: ma ismét 12 ezer, utódokat kikeltő kormorán pár él a Nagy Tavak mentén. Ma­guk a kutatók közölték azonban azt is, hogy ezek a kecsegtető jelenségek senkit se tegyenek elbizakodottá, mert a Nagy Ta­vakban lévő higany-értékek például még mindig növekvő tendenciát mutatnak. Barnamedve Csehországban Több mint 125 esztendő eltel­tével ismét megjelent a szabad természetben egy barnamedve Csehországban. A Lidove no- viny című prágai lap jelentése szerint a medve a kelet-csehor­szági Nachod közelében meg­dézsmált két kaptárt. A közel­ben kétségtelenül azonosítható lábnyomokat találtak. Ezenkí­vül egy ismeretlen férfi telefo­non felhívta a rendőrséget és iz­gatott hangon számolt be talál­kozásával a bundással. Csehor- szágben az utolsó szabadon élő barnamedve 1868-ban került puskavégre. Fogynak a fecskék Európában Európában jelenleg mintegy 40 százalékkal kevesebb fecske érzi jól magát, mint korábban. Ennek oka a vegyszerek alkalmazásában keresendő - állítja két természet- védő szervezet, a vadon élő álla­tokat óvó WWF és az olasz ter­mészetvédő egyesület, a Lipu. A mezőgazdaság kemizálása miatt egyre kevesebb a légy és egyéb rovar, amelyek a fecskék kedvenc falatai. Folyamatosan fogy a köl­tőhely is, hiszen a régi ereszes há­zakat átalakították vagy modem lakótelepek épülnek. A legszem­betűnőbb csökkenésre a kutatók Németországban és Skandináviá­ban figyeltek föl, ahol a visszatérő fecskeállomány 80%-kal lecsök­kent. A nyugat-európai természet- védő szervezetek közös tervet dolgoztak ki. Ezek egyike, hogy a lakosság segítségével mestersé­ges fészkekbe kell visszacsalo­gatni a madarakat. Világméretű hálózat a régi-új betegségek ellen Az Egészségügyi Világszer­vezet, a WHO világméretű há­lózatot szándékozik kiépíteni régi és új betegségek leküzdé­sére. - Több energiát kell fordí­tanunk arra, hogy megakadá­lyozzuk az új mikrobák megje­lenését és ártalmatlanná tegyük a már egyszer legyőzött bakté­riumokat és vírusokat - mon­dotta Joshua Lederberg, a New York-i Rockefeller Egyetem professzora, a kérdéssel a kö­zelmúltban foglalkozó genfi ta­nácskozás elnöke. Az AIDS-et okozó HIV-vírus mindenütt foglalkoztatja a tu­dományos kutatókat, de a szak­értők szerint aggódni kell új ví­rusok, és az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok miatt is. A régi és új betegségeket a nemzetközi utasforgalom, az élelmiszerkereskedelem kellő ellenőrzésének hiánya, és bizo­nyos állatok terjesztik. A múlt évben egy korábban ismeretlen vírus, amelyet mezei egerek terjesztettek el, 30 sze­mélyt megölt az Egyesült Álla­mokban. Először Navajo indiá­nok betegedtek meg, de a be­tegség utat tört a fehér lakosság körében is. Az amerikai egész­ségügyi hatóságok végül így azonosították a vírust, és meg­akadályozták elterjedését. 1993-ban egy paraziták okozta járvány is megjelent az Egyesült Államokban. Az addig ismeretlen kórokozó a Wiscon­sin állambeli Milwaukee 400 ezer lakosánál okozott hasme­nést, s közülük négyezret kór­házba kellett szállítani. Ezt a be­tegséget egy, a bélben megtele­pedett parazita okozta. A legutóbbi években Ázsiá­ban megjelent a kolerának egy korábban ismeretlen formája, amely átterjedt Latin-Ameri- kára is. Brazíliában és Venezue­lában egy vérzékenységet okozó láz ölt meg több embert. Az Egyesült Államokban és más országokban a tuberkuló­zisnak olyan válfaja jelent meg, amelyet nem lehet a hagyomá­nyosan használt antibiotiku­mokkal kezelni.- Ezek a példák megdöbben­tően illusztrálják’, hogy a világ mennyire védtelen az új, és az újból megjelenő régi fertőzé­sekkel szemben - mondta Ja­mes Le Dúc, az Egészségügyi Világszervezet fertőző betegsé­gekkel foglalkozó osztályának vezetője az AP amerikai hí­rügynökség munkatársának. Ezért az Egészségügyi Világ- szervezet Genfben tanácskozó szakértői ajánlásokat dolgoznak ki arra, hogy miképpen lehetne létrehozni olyan világméretű hálózatot, amelynek segítségé­vel gyorsan fel lehetne ismerni a régi és új fertőző betegségek megjelenését, s még a kezdeti szakaszban meg lehetne akadá­lyozni elterjedésüket. Május 28-án Berlinben a schönefeldi repülőtéren megnyílt a nemzetközi légiközlekedési kiállí­tás. Két német katona az orosz Mi-8-as helikoptert tanulmányozza. Köröm-öröm: heti 1 milliméteres növekedés A láb- és körömápolás kiskátéja A hideg évszak, a hosszú tél szervezetünk egészéhez hason­lóan lábfejünket is megviseli. Főként azért, mert a naphosszat viselt zárt, meleg, esetleg bun­dabéléses cipők és csizmák szinte dunsztolták, nem enged­ték szellőzni a lábat. Ennek leggyakoribb követ­kezménye a lábgombásodás. A téli fertőzés a tavasz heteiben még általában nincs előrehala­dott stádiumban, így otthon is hatásosan kezelhető. Célszerű esténként a lábfejet enyhén ece­tes, langyos vízben alaposan ki­áztatni, majd a felpuhult rétege­ket a bőrről és a körömről is a pedikürolló tompa részeivel el­távolítani. Elsősorban a lábujjak közötti bőr megtisztítására for­dítsunk gondot, mert leginkább ott telepszenek meg a baktériu­mok. Jó hatású, ha éjszakára az ujjközöket és a gombásodás je­leit viselő bőrfelületeket svéd- cseppel beecseteljük. Az érzé­keny bőrűek az ecsetelés előtt fehér vazelinnel vékonyan ken­jék be a lábfejet. A gombásodás terjedésének megakadályozása érdekében ajánlatos a zoknikat, harisnyákat Neomagnolos víz­ben fertőtleníteni, majd alapo­san kiöblíteni. A kéz- és lábujjak szaru-ál­lománya általában hetente 1 milliméterrel nő, ezért há­rom-négy hetente elengedhetet­len a körömvágás. A divat ugyan azt diktálja, hogy he­gyesre, íveltre formáljuk kör­meinket - a célszerűség viszont azt, hogy egyenesre. S ha ke­zünk ápolásakor a módi előírá­sait követjük is, pedikűrözéskor érdemes egyenesre nyírni a körmöket. A körömsarok kivá­gásának mellőzésével ugyanis elkerüljük a kellemetlen és fáj­dalmas benövéseket. (A pedikű­rösök nagy része egyébként már az egyenesre vágást alkal­mazza.) A már benőtt körmökkel óva­tosan bánjunk: alkoholba vagy svédcseppbe mártott vattával próbáljuk a sarkúkat föllazítani. Utána meleg, szappanos vízben alaposan áztassuk ki a lábujja­kat, s ezt követően vágjuk a körmöket egyenesre. A begyulladó körömsarkak gyógyulását meggyorsíthatjuk, ha hypermangános vagy kamil- lás vízzel borogatjuk. Ha ez nem használ, megpróbálkozha­tunk a patikákban kapható gyul­ladáscsökkentő kenőcsökkel. Kedvező hatásúak az úgyneve­zett masszírozó krémek is: vé­konyan bedörzsölve enyhítik a fáradtság-érzést és serkentik a lábfej vérkeringését. A hónap madara A kabasólyom Galamb nagyságú, hegyes szárnyú, gyorsröptű ragadozó­madár. Hazánkban szórványo­san fészkel a nyílt területekkel határos erdőszélen, fasorokban, ritkás fenyvesekben. Vonuló madár. Április végén, május elején érkezik vissza, de csak júniusban kezd a költéshez. Fészket nem épít. Főként maga­sabb faágakra épített varjú- és szarkafészkekeket foglal el. A fészekalj 2-4 tojásból áll. A kot­lási idő 28 nap. A fiókák 5 hét alatt válnak repülőssé. Táplálé­kát nagyobb rovarok és veréb­nagyságú madarak alkotják. Még a fecskét is képes elkapni. Védett madár. Eszmei értéke 50 ezer forint. Bank László Magyar Madártani és T ermészetvédelmi Egyesület Százötven éves a távíró Kereken 150 esztendővel ez­előtt, 1844. május 27-én küldte üzenetét a világ első nyilvános távírógépén Sámuel Morse, a távírógép feltalálója. Morse az amerikai kongresszus megbízá­sából 64 kilométer hosszú táv­íróvezetéket épített a Washing­ton-Baltimore vasútvonal men­tén. A hivatalos megnyitóra 1844. május 24-én került sor, s három nappal később meg­kezdte működését a világ első nyilvános távírógépe. Morse, aki eredeti foglalko­zására nézve festő volt, emellett amatőr tudós, 1791. április 27-én született a Massachusetts állambeli Charlestownban. Szé­les körű műveltséget szerzett a Yale Egyetemen, de a tudomá­nyok akkoriban még nem, in­kább a művészetek vonzották. Londonban arckép- és történeti festővé képezte tovább magát. 1832-ben véletlenül szerzett tu­domást arról, hogy egy ameri­kai fizikus, Joseph Henry elekt­romágnest fejlesztett ki. Ez adta neki az ötletet, hogy elektro­mágnes segítségével távírót hozzon létre. Az ötlet és a megvalósítás között évek teltek el. Ez idő alatt mások is kísérleteztek elektromágneses készülékekkel, így például az orosz Pavel Sil­ling, a német Karl Friedrich Gauss és Wilhelm Weber. Francisco Salva Barcelonában már 1804-ben megépített egy különös távírógépet. William Fotherqill Cooke és Charles Wheatstone 1837-ben konstru­álták meg ötdrótos távírójukat. Sámuel Morse ugyanabban az évben nyújtotta be készülékét az amerikai találmányi hivatal­ban, de az ő eszköze már egyet­len dróttal működött. Morse 1840-ben találta föl a róla elnevezett billentyűzetet, majd 1843-ban a „Morse-ábé- cét”, amelyet később Friedrich Clemens Gerke tökéletesített. Ezt ismeri a világ a Morse-ábécé néven, Morse táv­írója ezzel kezdte meg világmé­retű diadalútját. 1865-ben ez a rendszer a Párizsban megkötött első nemzetközi távíróegyez­ménnyel általánosan érvényessé vált. Szívhalál leszállás előtt Csütörtökön hajnalban szív­roham következtében életét vesztette a British Airways egyik, Londonból Tokióba tartó, s már leszállásra készülő Boeing 747-es gépének pilótája. A másodpilóta ült a kormány mögé és biztonságosan „földre tette” a gépet, fedélzetén 312 utassal. A másodpilóta értesí­tette a földi irányítóközpontot a tragikus eseményről, amelynek részletei egyelőre nem ismere­tesek. Bemutatták az új Ferrarit Hat évvel az olimpia előtt Sydney már 2000-re készül Maranellóban, a Ferrari olasz sportautókat gyártó cég székhe­lyén bemutatták a gyár új büsz­keségét: az F355-ÖS modellt. A kétajtós, 380 lóerős, 295 kilo­méter óránkénti végsebességet elérni képes álomautót július elejétől lehet megvásárolni. Ára mintegy 115 ezer dollár lesz, a lehajtható tetejű változat ennél 7 millió lírával többe kerül. A cég vezetői szerint a Fer­rari túljutott a válságon, az au­tók emblémáján látható ló nem a visszahőkölés miatt ágasko­dik, hanem azért, mert vágtá- zásra készül. A korábbi modell, a 456 GT szép sikert aratott. Tavaly a vállalat 2400 gépko­csit adott el. Az idei terv 2700 autó értékesítésével számol, s az első negyedév eredményei igazolni látszanak ezt a re­ményt. Az új modell - melynek ne­vében az F betű a Ferrarit, a 35 a 3500 köbcentiméteres motort, az 5 az egy hengerre jutó sze­lepszámot jelenti - a gyártók szerint városban és országúton egyaránt mindenben megfelel a sportautókkal szembeni elvárá­soknak. 4,7 másodperc alatt gyorsul fel óránkénti 100 kilo­méteres sebességre. A megál­lást az ABS fékrendszer, az út­tartást az automatákkal szabá­lyozott lengéscsillapítók segí­tik. Újítás a hidraulikus vezér­lésű szervokormány is, és a vi­lágon eddig teljesen egyedülálló a hajtómű nyolc, ötszelepes hengere. Az álmok nagyon sokba ke­rülnek. Bár a kapott ellenérték miatt senkinek nem lehet pana­sza, a Ferrari elsősorban a tá­vol-keleti és a dél-amerikai lu­xusvevőkre számít az új autó potenciális vásárlóiként. Az ötödik kontinens talán legszebb városának polgármes­tere hivatalosan bejelentette, hogy Sydney már megkezdte a felkészülést a 2000. évi nyári olimpiai játékok megrendezé­sére. A városban már lobognak a „Sydney-2000” feliratú zász­lók és színes falragaszok szólít­ják fel a 3,8 millió lakosú met­ropolis minden polgárát arra, hogy vegye ki a részét a nagy munkából. Amikor 1993. szeptember 28-án Monte Carloban a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság mindent eldöntő ülésén Juan Antonio Samaranch elnök beje­lentette, hogy Sydney kapja meg az ezredforduló esztende­jében az olimpia rendezési jo­gát, Ausztráliában pontosan hajnali négy óra volt. A bejelentés pillanatában e korai óra ellenére is fantasztikus tűzijáték festette tarkára az eget, a pubokban, az angol stílusú kiskocsmákban pedig eufórikus boldogságban koccantották össze a bamasörrel töltött kor­sóikat a boldog emberek. A város hatóságai úgy dön­töttek, komoly összegeket ál­doznak arra, hogy a legismer­tebb körzetek még szebbek le­gyenek. Renoválják többek közt az öböl történelmi városrészét átszelő George Streetet, ahová rengeteg turista zarándokol majd el. Egyrészt azért, mert itt van a világhírű bolhapiac, ami így hirdeti magát: „Itt mindent megvehet, amire semmi szük­sége sincsen”. Másrészt azért, mert itt kezdődött a modem Ausztrália sikerekben oly gaz­dag története: 1788-ban itt kö­tött ki a Bounty az anyaország­ból érkező (idetoloncolt) telepe­sekkel. A kenguruk földjén az egyik legerősebb hagyomány, hogy pontban éjfélkor a pubokban a pincérek a tenisz-bíróktól meg­ismert szöveget kántálják a vendégeknek: „Time, please.” Ami azt jelenti, hogy idő van, vagyis zárnak, tessenek szede- lőzködni: Vajon az ezredfordu­lós olimpia idején kivételt tesz­nek-e majd a vigadni akaró vendégek kedvéért?

Next

/
Thumbnails
Contents