Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-30 / 147. szám

1994. május 30.. hétfő Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Munka nélkül Elkészültek a tavalyi ke­let-európai munkanélküliségi statisztikák, s ezek alapján Ma­gyarország a térségen belül va­lahol a középmezőnyben foglal helyet. Ha Albániát nem tekint­jük kelet-európai országnak, akkorra régión belül Bulgáriá­ban a legaggasztóbb a helyzet, ahol a munkaképes lakosság 16 százaléka volt tavaly állástalan. Lengyelország majdnem ugyan­ilyen rossz helyzetben van, 15.7 százalékos tavalyi átlaggal. Szlovákiában 13.8 százalék volt az arányszám, Magyarország megelőzte Romániát a 12 száza­lékot meghaladó tavalyi mun­kanélküliségi rátával. Románi­ában ez a szám csak 10.2 száza­lék volt, ennek azonban a ro­mánok nem örülhettek, mert há­rom év alatt duplájára emelke­dett náluk az állástalanok száma, miközben más kelet-eu­rópai országokban valamelyest azért csökkent. A tavalyi év nagy meglepetését Csehország okozta, ahol tovább csökkent, s átlagosan 3.3 százalékos volt a munkanélküliség. Ez egyébként ellentétes a Világbank tavalyi becslésével is, mert a szakértők arra számítottak, hogy 1993 a csehországi munkanélküliség megduplázódásának esztendeje lesz. Értékmegőrzés devizabetétben Az infláció és a gyakori fo­rint leértékelések hatására az ál­lampolgárok egyre nagyobb ré­sze külföldi pénznemben tartja megtakarítását. Ez az arány a megemelt turistaellátmány ha­tására várhatóan idén tovább fog növekedni. A Kopint-Da- torg és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a forintbetétesek árfolyamveszte­sége a márkával szemben 10 százalék, a dollárral szemben 6 százalék volt! A gazdaság kiszámíthatatlan­sága miatt tehát nem meglepő, hogy sokan egyenesen külföldi - osztrák vagy svájci - bankok­ban tartják megtakarításaikat. Még azok is szabadulni igye­keznek forintjaiktól, akik nem a kamatnyereségre törekszenek, hanem mindössze a pénzük ér­tékét szeretnék megőrizni va­lamilyen módon. Ezért még a devizaszámlák kamatainak megadóztatása sem riasztja el a tulajdonosokat, hi­szen egy drasztikus leértékelés után még ezzel együtt is keve­sebbet veszíthetnek az ügyleten, mintha forintban őriznék a pén­züket. Ez a felismerés is közre­játszott abban, hogy 1992-höz képest 1993-ban mintegy 30 százalékkal, átszámítva, csak­nem 52 milliárd forinttal nőtt a devizabetétek összege. Fillérek és milliárdok A Konzum Áruház előtti buszmegállóban az esti csúcs- forgalom tömege hullámzott. Kisfiam a színes kirakatokban kiállított játékokat, mesésköny­veket „privatizálta”, persze csak gondolatban.- Apa, ez is kell nekem, az is kell nekem, meg az ott is kel­lene! Ugye megveszed?- Megvenném én, kisfiam, de miből? És csoda történt. Kisfiam le- hajlolt és a járdáról egy sietős utas által elhullatott filléreseket, egy-két forintost kezdte szede­getni.- Nézd, apa, sok pénz! Beidegződött reflexem szinte gátat vet az őszinte gyermek­örömnek, amikor ... egy jólöl­tözött nyugdíjaskorú hölgy is leguggolt, és körültekintve bár, hogy nem látják-e ismerősei, ő is szedegetni kezdte az aprót. Befutott a busz. Kisfiam bol­dogan szorongatta öklében a pár fillérest. Akadt még ülőhely. A napi újságot böngésztem. Több mil­liárdos csalások. Nyomozás bi­zonyítékok hiányában felfüg­gesztve. (bandi) A Pénzügyminisztérium a gazdaság helyzetéről Szépnek ígérkezik a gabonatermés az egerági határban parcellázott földeken Fotó: Läufer László A földkiadó bizottságok gondjai Hiányoznak a műszaki és anyagi feltételek A magánosítások során szám szerint is legtöbb embert a föld- tulajdonok rendezése érint. Ha­zánkban - eddigi történelme so­rán még sosem tapasztalt - földosztás van folyamatban. Részben kárpótlás, részben a részaránytulajdonok alapján az emberek százezrei nyernek jo­gos földtulajdont. A kárpótlási földek kijelölése állami közre­működéssel történik az előké­szítéstől az árverésig és birtok­baadásig. A magánosításra váró földtulajdon nagyobb hányadá­nak rendezése a földkiadó bi­zottságok feladata, amit az ön- kormányzatok közreműködésé­vel végeznek. A részaránytulajdonok ren­dezése a megyében, de ismere­teink szerint országosan is von­tatottan halad. Az egyes földki­adó bizottságok munkájában meglehetősen nagy szóródás ta­pasztalható. Van ahol még csak a földek kijelölésénél tartanak, ugyanakkor másutt már a föld­kimérések és birtokbaadások munkálatait végzik. A rész­aránytulajdonok lassú rende­zése miatt sok bírálat éri a föld­kiadó bizottságokat. A folyamat felgyorsítása érdekében az 1994. évi XXVII. törvény ren­delkezett. A kialakult helyzet elbírálá­sánál azonban több tényezőt is figyelembe kell venni. Ezek egyike, hogy a bizottság tagjait az érintett területek részaránytu­lajdonosainak közgyűlése vá­lasztotta. A választott tagok bír­ják a tulajdonosok bizalmát és mint a helyi viszonyok legjobb ismerői a kijelölések és a földte­rület elosztása során személyes közreműködésük nélkülözhetet­len, egyben biztosítékai is a kö­zérdekeknek megfelelő helyes döntéseknek. Ugyanakkor a Szendrődy Győző, a BB Borgazdasági Rt. baranyai származású kertészeti igazga­tója a közelmúltban szakmai ta­nulmányúton Dél-Amerikában járt. A látogatást a Magyar szőlő- és Borkultúra Alapítvány szervezte a Nemzetközi gazda­sági Kapcsolatok Minisztéri­uma pénzalapjának támogatá­sával, s a huszonegy' tagú kül­döttségben egyetemi oktatók, kutatók, minőségellenőrök, va­lamint kisvállalkozók és a nagyüzemek képviselői vettek részt.- A mesterlegények is elmen­tek annak idején tanulni - mondta Szendrődy Győző -, az alapítványnak is az volt a célja, hogy a szakemberek ismerete­ket szerezzenek a szőlészet-bo­rászat jövőjének megalapozá­sához, az agrárágazaton belül a koncepció kidolgozásához. Akik már több ilyen külföldi ta­nulmányúton jártunk, tapasztal­hattuk, hogy a világon nem iga­munkák során nemcsak a helyi ismeretek és a közérdeket figye­lembe vevő magatartás és dön­tés szükségeltetik, hanem ala­pos földjogi, igazgatási és ad­minisztratív ismeretekre is szükség van. Ez utóbbiak a tár­sadalmi tisztséget viselő bizott­sági tagoktól nem várhatók el. így a munkák során sok olyan problémával találkoznak, me­lyek megoldása csak hosszas utánajárás, tájékozódás után le­hetséges, és mindez meglehető­sen időigényes. A terület nagyságát tekintve is kisebb mértékű földkárpótlási eljárás során a feladatokat egy erre jól kiképzett szakmai appa­rátus végzi a Kárpótlási Hivatal keretében, jelentős földhivatali közreműködéssel, megfelelő technikai háttérrel, valamint a felmerülő költségek fedezeté­vel. Ugyanakkor a földkiadó bi­zottságoknak többsége - amennyiben nem rendelkezik elégséges anyagi erővel számí­tógép megvásárlásához - úgy csak manuálisan vezetett nyil­vántartások készítésével tudja feladatait ellátni. Ez pedig igen időigényes. A földkiadó bizott­ságok tagjai az időben is jelen­tős lekötöttséget jelentő és idegi feszültségekkel járó munkáju­kért ezidáig még semminemű térítésben nem részesültek. Nem egyedi jelenség, hogy a tagok a posta és utazási költsé­geket is saját pénztárcájuk ter­hét előlegezik meg. A törvény szerint a bizottsá­gok működési feltételeit az ön- kormányzatoknak kell biztosí­tani az állami költségvetés ter­hére. Az elmúlt több, mint egy év alatt az önkormányzatok az e célra felmerült költségeik fede­zetére az állami költségvetéstől zán ismerik a magyar bort, ke­veset adunk el, s nincs igazán hírneve sem. Amerikában azon sem szabad meglepődni, hogy azt sem tudják, hol van Ma­gyarország, vagy Európa. Argentínában, Chilében és Brazíliában, a hazánkhoz ha­sonló fejlődő országokban, amelyekben a nemzeti teljesít­mény is a miénkkel egyező ada­tokat mutat, elsősorban arra vol­tak kíváncsiak a szakemberek, hogy mit tesznek a felzárkózá­sért, milyen szerkezetben és gazdasági környezetben fejlesz­tik a borászatot.-Szó sincs arrafelé farmer- gazdaságokról - mondta a bog­iári kertészeti igazgató -, sem Észak-, sem Dél-Amerikában juttatást még nem kaptak. Nem egy szorult helyzetben levő ön- kormányzat már nem képes a bizottságok költségeit megelő­legezni. Ez szintén késlelteti a munkákat, és különben sem ért­hető az állami költségvetés olyan irányú magatartása, hogy ezen feladatok terheit ily hosszú ideig az önkormányzatokra ter­heli. A részaránytulajdonosoknak jogos az a felháborodása, hogy visszakapott földjeik önálló in­gatlanná alakításáért a földmé­rési munkákat meg kell fizet­niük. Okkal érzik magukat má­sodrendű állampolgárnak a kár­pótoltakkal szemben, akiknek kimérési költségeit az állam biz­tosította. Nehezen is érthető, hogy annak a kárpótoltnak, aki kárpótlási jegyét nem elvett földtulajdonáért, hanem más sérelem elszenvedéséért kapta, annak ingyenesen kimérik föld­jét, ugyanakkor, aki tsz. haszná­latában levő saját földjét kapja vissza, az súlyos ezreseket kell, hogy fizessen most, amikor a földművelésével kapcsolatos indúló kiadások fedezetét is ne­hezen teremti elő. Igaz, hogy a kimérés költségeit __ a rendelet alapján majd - az ÁFA kivéte­lével - felerészben visszakapja, de addig ezt az összeget is fél-egy évig kénytelen megelő­legezni. Mindezek alapján belátható, hogy a földkiadó bizottságok munkáját nem csak saját tevé­kenysége határozza meg, ha­nem a késedelemért azokat is felelősség terheli, akik nem gondoskodnak a bizottságok működésének műszaki és anyagi feltételeinek biztosításá­ról. Dr. Kiss Károly agrármérnök nem alakultak ki a kisgazdasá­gok, nagyüzemekben állítják elő a bor 90 százalékát. Látható ez Nyugat-Európában is, ahol nő a birtoknagyság, a tőkekon­centráció. Tehát tanulságos volt, hogy ahol nem a politika határozza meg a tendenciákat, ott növekszik a birtoknagyság. Brazíliában a területek 40 szá­zalékát, Chilében és Argentíná­ban 20 százalékát valós magán- tulajdonon alapuló szövetkeze­tekben művelik. Eredménye­sebbé teszi az ágazatot ott, hogy a felhasznált alapanyagok és az energia jóval olcsóbb, mint ná­lunk, és szerényebb mértékű a boradó, amit a cégek fizetnek. Köztudott, hogy a világon Ma­gyarországon fizetjük a legtöb­A folyó fizetési mérlegben - a pénzforgalom alapján készült becslések szerint - az első ne­gyedév végén mintegy egymil- liárd dolláros hiány keletkezett, így bizonyosra vehető, hogy az ez évi kormányzati prognózis összegénél nagyobb lesz a folyó fizetési mérleg deficitje. Erede­tileg 1,3-1,8 milliárd dolláros hiánnyal számoltak, a jelenlegi megítélés szerint azonban a de­ficit eléri, kedvezőtlen esetben meg is haladhatja a három mil­liárd dollárt. Mindezt a Pénz­ügyminisztérium legutóbb elké­szült jelentése állapítja meg, mely összegzi az ez évi gazda­sági folyamatok főbb jellem­zőit. A jelentés szerint a várható három milliárd dolláros hiány megfelelő kormányzati intéz­kedésekkel jelentősen csök­kenthető. Növekszik a nettó adósságállomány is, ám kisebb mértékben, mint ahogy a fize­tési mérleg helyzete romlik, mivel a beáramló működő tőke ellensúlyozza a kialakuló defici­tet. A Pénzügyminisztérium becslése szerint bár az év elején viszonylag alacsony volt a tő­kebeáramlás, esély van arra, hogy az idén is, ilyen formában 1,5-2,5 milliárd dollárnyi tőke érkezzen az országba. Napiren­den van többek között néhány nagyvállalat privatizációja, Veszik, vagy nem veszik? Hónapok óta beszél a kormány­zat a nagybankok privatizálásá­ról illetve az ezzel elengedhetet­lenül együttjáró bank konszoli­dációról. Hol tart ez a folyamat? A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. privatizációja a hírek szerint előrehaladott állapotban van: minden valószínűség sze­rint egy külföldi szakmai befek­tető csoport veszi meg, amely­nek e pénzintézettel komoly üz­leti, stratégiai szándéka van. A részvények, illetve a szavaza­toknak egy híján 75 százaléká­ról tárgyalnak, a fennmaradó 25 százalék plusz egy szavazat az állam kezében maradna. E kül­földi befektetőcsoportnak két közismert tagja van: az egyik a tekintélyes Bayerische Landes­bank, a másik a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amelyik kifejezetten a volt keleti tömb országainak gazdasági támogatására alakult. A Budapest Bank is a magá­nosítás küszöbére érkezett, de a részletekről még a bennfentesek is viszonylag keveset tudnak. A kisebb, korábban is vegyes tu­lajdonú bankok közül az Inter- európa Bankban már megszűnt az állami részesedés, ebben a pénzintézetben a vezető szere­pet a világ egyik legrégibb itá­bet, 36 százalékot. Összegezve: jóval kedvezőbb közgazdasági eszközökkel dolgoznak a borá­szati üzemek, jut pénz a fejlesz­tésekre, az új, világszínvonalú fajták telepítésére és van nyere­sége az ágazatnak. Az ottani technológiák nem jelentettek újdonságot Szend­rődy Győzőnek, mint említette a BB a nyugati technológiák 70 százalékos szintjét képes pro­dukálni, vagyis a szakemberei pontosan tisztában vannak az­zal, hogy milyen irányban kell fejleszteni. A külföldi tapaszta­latok alapján koordinálják a gazdákkal a termeltetést, csak a továbblépéshez szükséges tőke és a megélhetést biztosító köz- gazdasági környezet hiányzik. mint a Magyar Villamos Műyek Rt., a Mól Rt., a gázszolgálta­tók, a Richter Gedeon Rt., a Bi- ogal Rt., a Taurus, az Ikarus Rt., a Rába Rt. Mindezeket figye­lembe véve a nettó adósságál­lomány az idén 1-2 milliárd dollárral növekedhet. A költségvetés első negyed­évi hiánya 86 milliárd forintot tett ki. (Azóta nyilvánosságra került, hogy a hiány április vé­géig 110 milliárd forintra növe­kedett, ám ez is az időarányos­nak megfelelő.) A pénzpiacon az államháztartás révén jelenleg nem érezhetők a vártnál na­gyobb feszültségek. Ezt bizo­nyítja, hogy a diszkont kincstár- jegyek hozamai a múlt év végi magas szinthez képest az első negyedévben némileg csökken­tek. Az első három hónapban kö­zel 93 milliárd forinttal növe­kedtek a lakossági megtakarítá­sok. Egy évvel korábban ebben az időszakban a növekedés 54 milliárd forintot tett ki. Bár a bérkiáramlás januárban, febru­árban és márciusban jelentősen meghaladta a várakozásokat, a fogyasztás csak kis mértékben emelkedett. Ez kedvező az egyensúlyi viszonyokat te­kintve. Á növekvő lakossági megtakarítások pedig hozzájá­rulnak a költségvetés belföldi finanszírozásához. liai bankja, az Istituto Bancario San Paolo de Torino játssza, a részvények mintegy 23 százalé­kának tulajdonosa. A többi részvény 38 magyar vállalati és pénzintézet között oszlik meg. Hogyan érinti az ilyen jellegű magánosítás a magyar betét-tu­lajdonosokat? Nagyobb bizton­ságban tudhatják a pénzüket az új tulajdonosok irányítása alatt? Minden bizonnyal igen. Igaz, a magánosítás tényétől függetle­nül e bankokra is érvényesek a betétgarancia általános szabá­lyai - miszerint egy személy, egy bankban csak egymillió fo­rint erejéig tudhatja biztonság­ban a pénzét -, de az új „gazda” kezében - tekintélyes tőkehátte­rük és nemzetközi jóhírük vé­delme érdekében - nyilvánva­lóan kisebb a megtakarítások elveszítésének veszélye. Csak egyetlen példa: a Magyar Kül­kereskedelmi Bankot részben megvásárló EBRD 10 milliárd ECU, azaz több mint 10 milli­árd dollár alaptőkével rendelke­zik, ami több mint ezer milliárd forintnak felel meg. Olyan ran­gos mezőnybe kerülhetnek a magánosítás révén a magyar bankok, amelyben az eddigi legnagyobbak is gyenge kezdő­nek érezhetik majd magukat. Bácskai Tamás- Nem lehet megkerülni a kérdést, hogy mi a haszna ezek­nek a külföldi tanulmányutak­nak.- Az a haszna, hogy egyálta­lán van a BB, az egyetlen klasz- szikus borászati nagyüzem Ma­gyarországon. Mióta én itt va­gyok - 1959-től - ez a vállalat mindig nyereséges volt és az ma is. Csakhogy annak idején az ál­lam minden nyereséget elvont, ezért a termelés fenntartására és fejlesztésére hiteleket kellett felvenni. Ma is 800 millió forint adót fizet a BB az államnak, a bankoknak pedig 300 millió fo­rint kamatot évente. Ráadásul a szőlőtermesztésben és borá­szatban a tőke lessebben forog, két esztendő kell ehhez. Ha csak az adó egy részét elengednék, megszűnnének a gazdasági ne­hézségeink, hiszen jelentős ex­porttal, nyereségesen dolgo­zunk - mondta Szendrődy Győző. G. M. Eljutottunk a nyugati technológia 70 százalékára Szőlész-borász Dél-Amerikában A külföldi tanulmányutak haszna, hogy van a BB Veszik, vagy nem veszik? Bankprivatizáció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents