Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-28 / 145. szám
8 uj Dunántúli napló Riport 1994. május 28., szombat Foglalkozásra várva szülők és gyermekek Fotók: Löffler Gábor Itt nem lehet rossz napod soha . Valódi beilleszkedés Azt mondják, hogy egy sérült gyermek esetében is „a valódi beilleszkedést az jelenti, ha emberi kapcsolatait nem sérülése, hanem érdeklődése határozza meg”. Ez a mottója a Pécsett, az Apáczai Nevelési Központban működő Korai Fejlesztő és Integrációs Központnak is, ahol számos szakember dolgozik azon, hogy már az iskoláskor előtt segítsen a mozgás-, érzé- szervi, értelmi vagy halmozottan sérült gyermekeknek, a legkisebbektől hatéves korig. Sok szülő szeretné pontosabban is megtudni, mit jelent például, ha gyermekének szurdo- pedagógusra, konduktorra, vagy fejlesztő pedagógusra van szüksége. Aki belép a központba, azonnal kell, hogy lássa, hogy itt igazán és valóban minden a gyerekekért van, minden kicsi tárgy, kép a falon, játék és bútor, és persze mindenki, aki csak eljött ide dolgozni. Köztük olyanok is vannak, mint például Koltai Annamária, aki egész családjával ideköltözött Pécsre, hogy itt konduktor legyen. Pécsett most ketten is vannak, Beck Gabriella azonban hetenként lejár Budapestről. így aztán gyakorlatilag ingyen dolgozik, mert egész fizetése rámegy a havi négy utazásra, illetve a pécsi albérletre. Egyelőre még megy ez, mert szerencsére a szüleire számíthat, de hamarosan át kell majd gondolnia, maradhat-e mindez így. A 25 éves konduktor nagy lelkesedéssel és átéléssel beszél munkájáról.- Mi a központi idegrendszeri sérült gyerekekkel foglalkozunk, de a munkánk nem tor- náztatást jelent. Ez egy pedagógia. Az étkezés, mozgás, szoba- tisztaság területén folyó nevelésben minden benne van, amit a gyerek az élet bármely területén felhasználhat később. Jelenleg 17 gyerekünk van, velük sokszor másfél-két órát is kell dolgozunk, de tartunk csoportos foglalkozásokat is. Ez a munka nagyon nagy felelősség. Itt nem lehet rossz napod soha . . . Gabriella szerint ezt a hivatást nem lehet megszokni, ezt valaki vagy el tudja viselni, vagy kár is erőltetnie. Nem sajnálkozni kell, hanem segíteni.- Egy társadalom fejlettségét azon lehet lemérni, hogyan foglalkozik a sérültjeivel - folytatta. -Mi hiába próbáljuk integrálni a gyereket, ha egy külső iskolában nyűgnek tekintik őt. A konduktorok kis szobájában nagyon sok eszköz, játék a sajátjuk, saját zsebből vesznek, ha kell, gyurmát, festéket, papírt. A gyógyításban használatos tárgyak is nagyon sokba kerülnek, egy speciális, bár amúgy elég egyszerű fapad például 15 ezer forint.... Bódis Éva gyógytornászként dolgozik a központban. Munkájának lényege az, hogy a perifériásán sérült, vagy balesetből, egyéb sérülésből adódó problémákkal küzdő gyerekeket átmozgatja, tornáztatja. A passzív és az aktív mozgás együtt zajlik. Feladata a fizikai kondíció megőrzése, a kicsik izomzatá- nak karbantartása, amennyire csak ez lehetséges. Gyógytornával izületi beszűkülések is megszüntethetők, javítható a mozgáskoordináció is. A főleg beszédjavítással foglalkozó logopédusokat ismerik a szülők, de például kevesebbet tudnak a szurdopedagógus és a tiflopedagógus munkájáról. Előbbi a hallás, utóbbi a látássérült gyerekekkel foglalkozik. Tiflopedagógusként, de gyógypedagógusként is keresik Eszé- nyi Gabriellát. A központban többek között Keszthelyi Gyöngyi végez logopédusi munkát, Meszéné Moravcsik Agnes mint szurdopedagógus is dolgozik, ahogyan Várnai Rudolfné is, aki azonban most egy ideig nem tudja erősíteni a kis csapatot. Ő és Csanádi Gabriella volt az, aki néhány évvel ezelőtt pályázatot adott be a városi és a megyei önkormányzathoz egy közös felállításé korai fejlesztő központ létrehozására. Csanádi Gabriella mára a központ fiatal, lendületes igazgatója, aki nagy gondot fordított arra, hogy felkészült, hozzáértő, elhivatott kollégákkal vegye körül magát. Ő maga logopédus, szurdopedagógus, oligofrén-pedagógus. Vele beszélgettünk arról is, milyen feladatokat lát el a két fejlesztőpedagógus: Katona Ágnes és Schneider Edit.-A fejlesztőpedagógus általában gyógypedagógus - kezdte. -Munkájának két fő területe van, az egyik esetben azokkal a gyerekekkel foglalkozik, akiket normál közösségben oktatnak, a másikban pedig a korai fejesz- tést végziCsanádi Gabriella nagy átéléssel és meggyőző erővel beszél az integráció kérdéséről is:-A baj az, hogy nem tanultunk meg ezekkel a gyerekekkel élni, pedig ez nemcsak a betegeknek lehet jó. Azok, akik együtt nevelkednek a sérült gyerekekkel, megtanulják a másságot sokkal empatikusabban látni, segítőkészebbek lesznek, akik ettől a saját életükben is másként oldják meg később a konfliktusokat. Az integráció kérdését ettől függetlenül mindig egyénenként kell megvizsgálni, sőt időről időre felülvizsgálni! Mégis, ha csak egy mód van rá, a sérült gyermek is köztünk nőjön fel! Az intézetükről szólva azt tartja legfontosabbnak, hogy itt végig meg tudják adni azt a szaksegítséget, amire a gyerekeknek szükségük van, sőt nyomon követik a gyermek fejlődését az első perctől kezdve. Központjuk országosan egyedülálló, modell-értékű hely. Lényeges, hogy az itteni szakemberek mellett nagyon jó a kapcsolat az orvosokkal is, minden szakterületnek megvan a megfelelő orvoscsoportja. Elsőként a hetenként egyszer a központban rendelő dr. Hollódy Katalint említi, aki a gyerekklinikáról jár hozzájuk. Ugyancsak a gyerekklinikán dolgozik dr. Kop- csányi Gábor és Kőröshegyi Ildikó, de csak köszönet illeti dr. Storcz Juditot is, munkatársaival együtt. A gyerekkórházban dr. Vincze Olga, dr. Montskó Péter, dr. Gaál Judit és Ábrányi Lászlóné segíti őket. A szülők hálásak, és úgy látják, jó lenne, ha Pécs több pontján is létesülnének ilyen intézmények, vagy ha a központ megyeivé nőhetné ki magát. Tény, hogy ehhez itt megvan a kellő és korszerű szakmai tapasztalat, a szellemi kapacitás, és talán a legfontosabb: a mélyen átérzett hivatástudat. Hodnik I. Gy. Az áldozatos munkát vállaló szakemberek egy csoportja Az ajatollah szerint nem kell a műholdas-tv Egy 99 éves iráni ajatollah úgy rendelkezett, hogy a műholdas tévék adását nézni bűnös cselekedet, s ezért betiltotta a műholdas antennák felállítását. Ajatollah Mohammad Ali Araki - a Reuter iráni sajtójelentésekre támaszkodó híre szerint - úgy rendelkezett: tilos a műholdas antennák beállítása, amelyek megnyitják az iszlám kultúrát dekadens nyugati kultúra behatolása előtt és lehetővé teszik, hogy a pusztító nyugati betegségek elárasszák a muzulmánokat. A 99 éves ajatollah jelenleg a legfőbb siíta vallási vezetőnek számít, amióta a múlt decemberben elődje meghalt. Templomgyújtogató Egy 21 éves bergeni fiatalembert a múlt héten 21 évi börtönbüntetésre ítéltek gyilkosságért és három templom felgyújtásáért egy sátánista perben Norvégiában. A férfi régóta a norvég sátánista mozgalom központi alakja volt. A rituális templomgyújtogató, aki „hadjáratot” indított a kereszténység ellen, 50 millió koronás kárt okozott. A bíróságon két svéd lány tanúsította, hogy a 21 éves fiatalember nyíltan dicsekedett a templomok elleni merényleteivel. A sátánista fiatalember tagadta a templomgyújtogatást, de elismerte, hogy megölte a Helvete (Pokol) nevű lemezbolt tulajdonosát, akinek üzlete a sátánisták kedvelt találkozóhelye volt. Kérész tr ej t vény Magyarul - magyarán Híd vagy felüljáró? E két szó használatában nagyon következetlenek vagyunk. Az igénytelenebb köznyelv bizonyára azért cserélgeti őket, mert a híd és a felüljáró szemre nagyon hasonlítanak egymásra, na meg a szerepük, rendeltetésük is hasonló, nemegyszer azonos. Mégis más a híd és más afelüljáró. Az Értelmező Szótár, de főként a Műszaki Lexikon a következőképpen tájékoztat bennünket: „A híd olyan műtárgy, amely közlekedési utat közbenső akadályon úgy vezet át, hogy az alatta lévő tér szabadon marad.” - Ez a műszaki tudományok stílusában megfogalmazott értelmezés könnyen lefordítható a nem szakemberek nyelvére. A közbenső akadály rendszerint víz, mégpedig folyóvíz. Ezért a híd szavunk csaknem mindig valamely folyónk nevével együtt szerepel, vagyis Duna-hídról, Tisza-hídról, Dráva-hídról beszélünk. A nevezetesebbeknek külön egyéni nevük is van, akárcsak az embereknek. A híd fogalmához a víz csaknem annyira hozzátartozik, mint a kútéhoz. Ha azonban a kútból valamilyen oknál fogva elszökik a víz, kút marad az továbbra is, de nyelvünk dicsérendő logikája szerint: száraz- kát. A népnyelvben ennek a párja a szárazhíd, vagyis olyan átvezető, amely alatt nem folyik víz, hanem valamilyen más akadálya van a zavartalan közlekedésnek, mégpedig szakadék, vízmosás, mély völgy. Az ilyen hidat az igazitól való megkülönböztetés szándékával újabb keletű szóval völgy- híd-nak nevezzük. Közismert idegen eredetű elnevezése: viadukt. Az eltérés mellett azért marad még közös vonásuk, mégpedig az, hogy alattuk a maga eredeti, természetes állapotában él a táj, vagyis se út, se ház, se másfajta emberi építmény nem létesült. Ezek után már nem nehéz kitalálni, hogy mi a felüljáró. Nem híd, hanem ahogy a Műszaki Lexikon mondja: „A közlekedési vonalak kétszintű vagy esetleg többszintű keresztezéseinek műtárgya.” Aszerint, hogy milyen közlekedési vonal halad fölül, megkülönböztetünk vasúti és közúti felüljárót. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Ha a terepviszonyok úgy kívánják, a kereszteződő forgalom nemcsak a meglévő vonal fölött vezethető, hanem alatta is. így jön létre az aluljáró. Ez elvben szintén lehet vasúti, közúti, de legtöbbször gyalogos aluljáró. Ha pedig valamely természetes akadályt, rendszerint helyet vág át, akkor alagút. Bármennyire csábítják is a riportert az irodalmi példák, egy-egy felüljáró átadásáról készített leghangulatosabb riportjának se igen adhatja ezt a címet: Hídavatás vagy esetleg ezt: Pillantás a hídról. Ha egy kicsit is tiszteli szavaink jelentését, bár prózaibban hangzik, de ezt kell mondania, írnia: Felüljáró avatás - vagy Pillantás a felüljáróról. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés június 6-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. 8. em. A május 14-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „így akarja mindenkivel tudatni, hogy a szabadságát Egyiptomban töltötte.” A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Borbély Piroska, 7056, Szedres, Zrínyi u. 3., Hofecker Lászlóné, 7741 Nagykozár, Hunyadi u. L, Kovács Zoltán, Pécs, 7635 Károlyi M. u. 1/1., Okos Istvánná, 7951 Szabadszentkirály, Zöldfa u. 9., Sokácz Já- nosné, 7632 Pécs, Aidinger J. u. 50.
