Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-28 / 145. szám

1994. május 28., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A szabászoknak, és a tiizödében dolgozóknak állandóan van munkájuk Fotó: Löffler Gábor Mi lesz veled Szigetvári Cipőgyár? Nehezen születő ÁVÜ döntés Minőségi, de árban hazai pécsi szoftver Auditor professional Kereskedelmi kapcsolat Dél-Afrikával A Dél-Afrikai Köztársaság nagykövetsége kereskedelmi első titkára június 8-án Pécsett, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában tart tájékozta­tót az érdeklődő üzletemberek­nek a kétoldalú kereskedelem lehetőségeiről, aznap és 9-én hazája iránt érdeklődő pécsi, baranyai cégeket is felkeres. Pécsi projekt: Duális képzés az építőiparban A Hanns Seidel Alapítvány projekt tanácsa, a Baranya Me­gyei Építőipari Egyesülés és az EVOSZ dél-dunántúli képvise­lete június 1-jén 9 órától a pécsi 506. sz. Szakmunkásképző In­tézet klubjában (Építők útja 9.) szakmai tanácskozáson mutatja be a tanulóképzés, továbbkép­zés új lehetőségeinek megisme­rését és kiaknázását célzó „Duá­lis képzés - Építőipar” pécsi projektjét. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. május 27-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 153,08 154,58 156,08 Ausztrál dollár 74,38 75,05 75,72 Belga frank (100) 299,12 301,87 304,62 Dán korona 15,73 15,88 16,03 Finn márka 18,73 18,90 19,07 Francia frank 18,03' 18,20 18,37 Gör. drachma (100 41,02 41,42 41,82 Holland forint 54,91 55,43 55,95 ír font 150,12 151,52 152,92 Japán yen (100) 97,06 97,99 98,92 Kanadai dollár 73,16 73,92 74,68 Kuvaiti dinár 340,44 343,77 347,10 Német márka 61,57 62,17 62,77 Norvég korona 14,22 14,36 14,50 Olasz líra (1000) 63,50 64,11 64,72 Osztrák sch. (100) 875,56 883,91 892,26 Portugál esc. (100) 59,37 59,94 60,51 Spanyol pes. (100) 74,65 75,38 76,11 Svájci frank 72,10 72,76 73,42 Svéd korona 13,10 13,22 13,34 USA dollár 101,41 102,41 103,41 ECU (Közős P£c) 118,87 119,99 121,11 Szakmai bemutató, nyílt nap Szigetváron Szigetváron a Jambrik Au­tomobil a hét végén nyílt napo­kat rendez. Az érdeklődők ki­próbálhatják az általuk forgal­mazott gépkocsikat, de lesz di­vatbemutató, autós ügyességi verseny. Szombaton délután a Pécsi Ipartestülettel közösen vállalkozói fórumot tartanak, amelyen részt vesz a Baranya Megyei Munkaügyi Központ, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapest Bank képviselője, és a Porsche Hun­gária vezérigazgatója. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia A Szigetvári Cipőgyárban, lassan halad a privatizáció, az első pályázat három évvel ez­előtt készült. Jónak is találta a minisztérium, nyilvánosan meg is hirdették a gyárat, jelentke­zők is voltak, de egy bejelentés miatt, a gyár vezetőinek menni kellett. Vállalati biztost nevez­tek ki, majd az ÁVÜ-höz került a vállalat, újabb igazgató vette át a stafétabotot. A vállalat át­alakulása meg csak egyre késik, késik. Az utolsó előtti órában van az egykor híres, elismert Szigo. Az emberek egyre fásul- tabbak, a vezetők folyamatosan tárgyalnak, hátha egyszer végre megszületik a döntés, hogy rt., vagy kft. lesz. Mit adhatnak el, és mit nem? Nem könnyű bejutni Bari Ist­vánhoz a gyár jelenlegi igazga­tójához. Szinte minden perce foglalt. Egymás után érkeznek az olasz üzletemberek, akik tár­gyalni jönnek, megnézni az üzemet, és ha már végre tisztá­zódik a helyzet munkát, meg­rendeléseket is hoznának.- Lenne munkánk, de senki nem mer mellénk állni ebben a bizonytalan helyzetben - mondja az igazgató. - Szinte minden kétséges. A gyárban dolgozgatunk, fizetni egyelőre még tudunk. S várjuk, hogy döntsön végre a sorsunkról az ÁVÜ, amit hetek óta halogat­nak. Semmit el nem adhatunk, szinte semmihez nincs jogunk, nehogy a vagyonértékelés meg­változzon. Pedig, ha sikerült volna egy két szükségtelen do­logtól megválni, akkor most jobb lenne a helyzet. Annak ide­jén javasoltuk, hogy a dolgozók hozzanak létre egy kft-t, és vál­lalkozási formában ment volna a termelés. Nem fogadták el. Később arra gondoltunk, hogy életre kellene hívni a Szigetvári Cipőgyár holdingot ami a gyár ügyeit intézte volna, és három kft-t, amelyek vállakózásként működtek volna. Egyik javasla­tunk sem tetszett az ÁVÜ-nek. Pedig mindegyik munkahelyet jelentett volna, tiszta helyzetet, de nem lehetett. Mi azért nem kaptunk reorganizációs hitelt, mert képtelenek voltunk törlesz­teni a tartozásainkat, a pécsi bőrgyár meg azért, mert rende­sen fizetett. Ezek után már csak egyetlen kérdésem maradt, ki kaphatott akkor ebből a hitel- konstrukcióból?-Jöhetnek, mehetnek itt az igazgatók, vállalati biztosok. Mindegy, hogy Horváth József­nek, vagy másnak hívják őket. Bármelyiket félre lehet állítani, mert mindegy, hogy az IKM-et, vagy az ÁVÜ-t képviselik ... Alapjában optimista ember va­gyok, de egyre jobban érzem, hogy kezdem a pesszimizmus határait súrolni. Annak idején megígértem az embereknek, hogy kihúzom a gyárat a kátyú­ból, de ez nem csak rajtam mú­lik. Már többször feltettem ma­gamnak a kérdést, hogy végül is ezek után kik teszik tönkre a gyárat: a vezetők, a dolgozók, vagy azok, akik képtelenek a döntéseket meghozni? Az em­berek először azt hitték, hogy szórakozom velük. Akkor fel­ajánlottam nekik, hogy a szak- szervezet, az üzemi tanács kép­viselői keressék meg az ÁVÜ-t, és próbálják meg rákényszerí­teni őket, hogy végre döntse­nek. Az emberek egyre fásultab- ban dolgoznak a műhelyekben. Teszik a dolgukat, de felőrli őket ez az állandó bizonytalan­ság. Mostanában ugyan a fize­tésük megérkezik, de vannak olyan műhelyek, szalagok ame­lyek üresen állnak, néha napo­kig is. A szabászok, és a tűzö- dében dolgozók a legszerencsé­sebbek, nekik állandóan van munkájuk, de a többi üzem­részben dolgozók ezt nem mondhatják el.- Vagyunk, élünk, egyelőre van hova bejönni - mondja mo­solyogva az egyik szabásznő. Józsi bácsi, aki már több év­tizede a gyárban dolgozik, itt völt ipari tanuló is, hangjában kesernyés árnyalattal mondja: Mindig jó volt itt dolgozni, de most a „legjobb”, mert most a legrögösebb az út. Belefásultak az emberek ebbe az egészbe, állítja a sze­mélyzeti osztály vezetője. Nem tudják, hogy mi lesz velük, a gyárral. Nagyon sok rossz példa van előttük itt a városban és a környéken is. Lassan nem lesz egyetlen nagyüzem, ami mun­kát adhatna az embereknek. Nem csoda, ha magukba for­dulnak és nem tudnak mit mon­dani. Maguk sem látják a hol­napot. A gyár egyik napról a má­sikra él. Fizetési gondokkal küzdenek. Az eddig türelmes és a gyárnak bizalmat szavazó hi­telezők, szállítók kezdik elvesz­teni a türelmüket. Egyre elke­rülhetetlenebb a teljes csőd, a felszámolás. Félő, hogy azok, akik a gyárat megvették volna, nem várnak tovább, más céget keresnek maguknak. Sz. K. A pécsi SZÜV-DIGIT Iroda hét éve foglalkozik értékesítésre szánt ügyviteli-számviteli prog­ramcsomagok fejlesztésével, felhasználva a SZÜV sokéves tapasztalatait, valamint a már több mint ötszáz ügyfelük visz- szajelzéseit. 'Három éve már Auditor márkanéven futnak a különféle programcsomagjaik a SZÜV országos hálózata kizá­rólagos forgalmazásában, a több mint 35, köztük a megye- székhelyeken lévő SZÜV bol­tokban szakmai támogatást is nyújtanak. Legújabb fejlesztésük a kö­zép- és nagyvállalatoknak szánt integrált ügyviteli rendszer a nyugati hasonló termékekkel azonos színvonalú, de magyar árszintű „Auditor professional”, melyet az IFABO után a héten mutattak be Pécsett, az Iparos­házban. Mit tud az Auditor professio­nal? Szabó Árpád, a pécsi SZÜV-DIGIT Iroda vezetője szerint nagyon sokat. Egyszeri, redundanciamentes adatbevitellel a felhasználó sa­játosságaihoz nagymértékben igazodva biztosítja az ügyviteli feladatok hatékony elvégzését, Azonnal könyvel, ennek követ­keztében minden output - így a mérleg és eredménykimutatás is - az év tetszőleges, adott naptól az adott napig terjedő idősza­A bedolgozásról szóló új kormányrendelet célja, hogy ösztönözze ezt a foglalkoztatási formát, ugyanakkor garanciát adjon a résztvevőknek. A jog­szabály június 1-től lép ér­vénybe. Hazánkban mintegy 3000 embert foglalkoztatnak bedolgozóként, holott néhány éve még 10 000 volt a számuk. A bedolgozási tevékenység nagy munkaigényű, kis befekte­tés szükséges hozzá, otthon vé­gezhető, ugyanakkor csupán tö­redékjövedelmet nyújt a megél­hetéshez. Ezeket a szemponto­kat az új kormányrendelet is fi­gyelembe veszi. A jogszabály - hasonlóan a korábbi miniszteri rendelethez - hangsúlyozza: a bedolgozói jogviszony nem munkaviszony, így a munkáltatót foglalkozta­tási kötelezettség, a bedolgozót munkavégzési kötelezettség nem terheli. Nem érvényesül a széles körű utasítási jog sem, vagyis a munkaadó csak akkor utasíthatja a dolgozót, ha az a munka minőségéhez szükséges és erre vonatkozóan nincs köte­lező szabályozás. Eltérnek a felelősségi szabályok is: a mun­kára készíthető el, több gazda­sági évvel párhuzamosan lehet dolgozni. A szoftver szerkeszt­hető kimutatások és grafikonok készítésével támogatja a haté­kony vezetői információs rend­szert, a különböző Novell háló­zatokon minden funkciójában korlátozás és kompromisszum nélkül több munkahelyes, általa több cég adatai is kezelhetők, melyeket a szoftver biztonságo­san elkülönítve tárol. A haszná­latbavételi díj 3 éves, ezalatt kü­lön díjazás nélküli jogszabály­követést tartalmaz. Az Auditor professional-t a VT-Soft Kft. TB-programcso- magjával közösen is, jelentős árkedvezménnyel kívánják ér­tékesíteni. A pécsi szoftvernek augusztusban megjelenik a költségvetési intézményeknek készített változata is.- Szoftverünkkel saját köny­velő irodánkban a vállalkozá­soknak bérmunkában teljeskörű ügyviteli feldolgozást és köny­velést is végzünk. Rövidesen indítjuk a beruházás-kímélő szolgáltatásunkat is, melynek lényege, hogy a vállalkozás te­lephelyén saját eszközeinkkel, szoftverünkkel és szakembere­inkkel kitelepülve végezzük el a szükséges munkákat, melyet a megrendelő költségként szá­molhat el - mondja végezetül az irodavezető. B. M. L. káltató csak vétkesség esetén felelős, ha például az általa adott eszköz, anyag vagy gép okoz kárt. A dolgozót egyedül elszámolási, megőrzési kötele­zettség terhelheti. Az otthon végezhető jelleg miatt a bizton­ságos munkavégzés feltételeit a dolgozónak kell biztosítania, a munkaadó azonban köteles vé­dőeszközt rendelkezésre bocsá­tani. A bedolgozói jogviszony létesítése és megszüntetése ha­sonló a munkaviszonyhoz, azonban a felmondási idő itt 15 nap. A jogszabály külön szól a biztosított bedolgozói kategó­riáról, amely garantált munka- mennyiség alapján jön létre. Amennyiben a bedolgozó jöve­delme ez alapján eléri a mini­málbér 30 százalékát, biztosított bedolgozóvá válik. Ebben a ka­tegóriában hosszabb a felmon­dási idő, fizetett szabadság és más garanciák járnak. Az új rendelet megszünteti a bedolgo­zói szövetkezeti tagsági viszony kategóriáját. A bedolgozói tí­pusú foglalkoztatásra a vállal­kozási jogviszony teremt lehe­tőséget a szövetkezetekben. Kormányrendelet a bedolgozásról MÉV munkálatok földön és vízen Évi félmilliárd forint rekultivációra és környezetvédelemre Kővágószőlős mellett a meddőhányón dolgoznak a munkagépek, 13 méterrel csökkentik a „domb” magasságát Fotó: Löffler Az idén félmilliárdot jövőre pedig terveik szerint 665 mil­lió forintot költ a Mecseki Ércbányászati Vállalat kör­nyezetvédelmi tevékeny­ségre. A nagyösszegű rekulti­vációs munkálatok célja, hogy a környező lakosságot semmiféle közvetlen károsító hatás ne érje. A MÉV területén megfi­gyelő kutak, víztisztító rend­szerek építésére, meddőhányók domborzati átalakítására fordít­ják a pénzt, s a folyamatos el­lenőrzések mindeddig elfogad­hatónak minősítették a vállalat területéről elfolyó vizek radio­aktivitását. A porterhelés, a ta­laj kisugárzás mértéke sem ha­ladja meg sehol a megengedett értéket. Akkor hát miért kell mégis ennyit költeni a MEV-nél környezetvéde­lemre? Lendvainé Koleszár Zsuzsa, a MÉV sugár- és kör­nyezetvédelmi főmérnöke ki­emeli a feladatok közül az u- rán érc feldolgozása során lét­rejött szennyezett vizek meg­tisztítását. Ezt a magas sótar­talmú vizet és zagyot egy 100 hektáros zagytározóban gyűjtik össze az Ércdúsító Üzemtől délre, s a gondot nem a radio­aktív szennyeződés jelenti, ha­nem az elszivárgó oldott sótar­talom. A sószennyeződés ugyanis 10 év múlva a talajvi­zén át elérheti Pécs pellérdi vízbázisát is. Ennyi idő alatt kell megoldani a zagytározót illetően a természet eredeti ál­lapotának visszaállítását. Jelen­leg a tározó hatásvizsgálata fo­lyik, melynek eredményekép­pen megoldási javaslatok szü­letnek a rekultiváció kivitele­zésére. Látványosabb munka indult meg Kővágószőlős mellett, ahol a meddőhányón dolgoz­nak a munkagépek, átalakítva a táj arculatát. 13 méterrel csök­kentik a „domb” magasságát, megszüntetik a meredek lejtő­ket, termőföld réteggel borítják a bányából kikerült közettö- meget, majd növényzettel tele­pítik be. Csapadékvíz elvezető árkokat, valamint csővezetéket építenek a III. számú meddő­hányó körül, abból a célból, hogy a szennyezett vizek egy tározón keresztül az I. üzem üregeibe kerüljenek és onnan kiemelve uránmentesítve le­gyenek. Terveik szerint a Ba­konya Il-es számú meddőhá­nyót újratelepítik facsemeték­kel. Bátor József, Kővágószőlős polgármestere viszont a lakos­ság nevében elmondta, szeret­nék, ha a rekultiváció nem csak a bányaüzemben zajlana, ha­nem a működés érintette terüle­tekre is kiterjedne. Ugyanis sé­relmezi, hogy bár a bányaválla­lat a 60-as években az ércki­termelés hatására bekövetke­zett vízszint süllyedés miatt ki­építette Kővágószőlősön a víz­vezetékhálózatot, de most már nem gondoskodik a rendszer korszerűsítéséről, a fenntartás költségeiről, holott az eredeti megállapodás ezt is tartal­mazta. Gondot okoz az is, hogy kezdetben számos felszín kö­zeli üreg született a bányász­kodás eredményeként, a víz be­folyik, s gyakoriak az omlások, kert nagyságú részek süllyed­nek meg. Jogos követelésnek tartják, hogy a MÉV építse ki itt a csapadékvíz elvezető rendszert. A polgármester ugyanakkor arra is kitért, hogy a MÉV szakemberei rendre tá­jékoztatják a környezetvédelmi program alakulásáról a lakos­ságot, s ha az előzetesen felvá­zolt munkálatok megvalósul­nak, akkor radiológiai, por­mentesítési, víztisztítási, terü­letrendezési kérdésekben teljes lesz az egyetértés. Az önmagában bíztató, hogy a tárgyalókészség mindkét fél részéről megvan, s a helyreho­zatali munkák sem akkor in­dulnak meg, amikor már meg­történt a baj. Remélhetőleg a jó viszony a továbbiakban is megmarad, s egyszer még pél­daként emlegetik hasonló ügyek rendezésékor. M. B. E. 4 t 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents