Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-28 / 145. szám

1994. május 28., szombat Közélet üj Dunántúli napló 7 Megszületett a döntés Lecserélik a buszokat Négy nagyvárost - Budapes­tet, Debrecent, Szegedet és Miskolcot - kivéve az egész or­szág helyi és helyközi autóbusz­forgalmát, mintegy 6800 autó­busszal a Volán látja el. Ennek az autóbuszparknak a 80 száza­léka már legalább nyolc éve forgalomban van, elöregedett, ezért érthetően igen drága az üzemeltetésük és az alkatrészel­látásuk. Az idén, az autóbuszpark re­konstrukciójára kereken 1 mil­liárd forint állami támogatást és 5 milliárd forint, állami garan­ciával megerősített hitelt kap­nak a Volán vállalatok, de a fej­lesztésbe természetesen saját forintjaikkal is „be kell száll- niok”, annál is inkább, mert en­nek arányában részesülhetnek az állami céltámogatásban. Hol tart most az autóbuszpark re­konstrukciója? - kérdeztük Drégelyi Lászlót, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízgazdál­kodási Minisztérium főosztály- vezetőjét.- Az első lépésben a bankok versenyeztek, győzött a Posta­bank, ők kérték a legkevesebb kamatot. A második lépésben az autóbuszok beszerzésére kiírt tendert értékeltük, a most kö­vetkező harmadik fázisban a vállalatoknak kell dönteniük, hogy a rendelkezésükre álló pénz és a buszok árának ismere­tében mekkora hitelt kémek, melyik vonalon, hány autóbuszt kívánnak lecserélni.- Melyik cég nyerte a buszok versenyét?-Tizenkilenc pályázat érke­zett be, ebből hatot fogadott el a bizottság. Két kis autóbuszt - a Csepel Autógyár termékét -, il­letve két közép- és két nagymé­retű járművet találtunk alkal­masnak a támogatásra. Az előbbit az Ikarus Kft, az utóbbit az Ikarus Rt. gyártja.- Milyen szempontok szerint döntöttek?- A műszaki, a környezetvé­delmi és a közlekedésbiztonsági követelmények mellett a vár­ható élettartam, a gazdaságos üzemeltetés, a beszerzési árak és - nem utolsó sorban - a hazai alkatrészek aránya alapján mér­legeltünk. Az autóbuszoknak 12 évet, a motoroknak 800 ezer ki­lométert kell nagyjavítás nélkül teljesíteniük, s ezt garantálniuk is kellett a pályázóknak.- Csak magyar vállalatok vettek részt a versenyben ?-A magyar autóbuszok ki­elégítik az európai műszaki és környezetvédelmi előírásokat. Nem titkoltan az is célunk volt, hogy a kiírás mobilizálja a ma­gyar ipart és ha lehet új munka­helyeket is teremtsen. De nem zárta ki a tender, hogy a ré­szegységenként külföldi alkat­részek is megjelenhessenek a járművekben. Egyikbe, má­sikba MAN motort, Scania fu­tóművet, Daf motort, vagy ZF sebességváltót építenek, de azért előnyt jelentett a bizottság szemében a minél magasabb magyar beszállítói részarány is. A legkevesebb magyar termék az Ikarus Kft. középméretű au­tóbuszában van, mindössze 53,3 százalék, a legmagasabb az Ika­rus Rt. csuklós autóbuszában, 83,8 százaléknyi. De arra is van mód, hogy a megrendelő kéré­sére a külföldi részegységet ol­csóbb, magyarral cseréljék fel.-Mennyibe kerül ma egy új autóbusz?- Nem olcsó. Az utasok szá­mától függően 12-19 millió fo­rint az ára.- Körülbelül hány autóbusz lecserélésére számítanak?- Az igényeket legkésőbb május végéig be kell jelenteni, az új autóbuszokat december 31-ig át kell adni a vevőnek. Legfeljebb 350 megrendelésre számítunk, mert a vállalatokat nemcsak a magas vételár, ha­nem a felvett kölcsön 25 száza­lékos kamata is terheli. (koós) Milyenek a kábeltelevíziós rendszerek? Több az akarat, mint a pénz ratuk, mint a pénzük, s ez azt je­lenti, nem tudják mindig a le- jobbat megvásárolni. Az ered­mény: igaz, kábelen keresztül érkezik a műsor, de az előfize­tők televízióján hangyás, zajos a kép, a csinos bemondónő ar­cát hullámvonalak csúfítják el, rosszabb esetben csak elmosó­dott, „szellemes” vonalakat látni a képernyőn. Friedrich Józseftől, a PHF el­lenőrzési főelőadójától tudom, hogy most már kellő objektivi­A Dél-Dunántúlon több mint kétszáz kábeles műsor-és jelto­vábbító rendszer (KMJR) mű­ködik jól és kevésbé jól - derült ki abból, amit dr. Angyal Ottó, a Pécsi Hírközlési Felügyelet (PHF) igazgatója mondott a köznapi nyelven' kábeltelevízi­óknak nevezett szolgáltatások­ról. Az elmúlt esztendőben végző felügyeletek, így a PHF munkájának eredményeként csak valóban korszerű és a ma­gas műszaki elvárásoknak meg­felelő eszközök készülnek, ke­rülnek forgalomba. Azonban a rendszerek telepítését végző vállalkozásoknak, illetve ön- kormányzatoknak több az aka­tással képesek megállapítani a vizsgált KMJR-ek működését: a három millió forintot „érő” spektrum-analizátor segítségé­vel a szó átvitt értelmében abla­kot nyitnak az adott rendszerre, működésére. Természetesen a mindenre kiterjedő műszeres vizsgálat harmincegy rendszert vizsgát meg a hatósági feladatokkal fel­ruházott felügyelet, amelyből mindössze egy, a Kábelkom Kft. pécsi kábeltelevíziós szolgálta­tása érdemelte ki az ötfokozatú skálán a legjobbnak számító ki­emelkedő minősítést. Ugyan­csak egy cég, a Paksi Atom­erőmű KMJR-e ért el jó minősí­tést, míg a közepes osztályba sorolódott tizenkilenc, a gyen­gébe pedig kilenc rendszer. Egy, a csurgói önkormányzat kábeltévé próbálkozása nem volt sikeres, a PHF kötelezte az üzemeltetőt a hibák megszünte­tésére. Ezekből az adatokból egyér­telműen kiderül, a kábeles mű­sor- és jeltovábbító rendszerek üzemeltetése még ugyancsak kezdetleges műszaki színvona­lon történik. A felügyelet igaz­gatója szerint ez alapvetően két okra vezethető vissza: az eszkö­zöket, berendezéseket gyártó, il­letve kereskedő cégek olyan „technikákat” hoztak forga­lomba, amelyek nem igazán felelnek meg a profi színvonal­nak, a másik pedig, hogy olya­nok is üzletet láttak a kábeltele­víziózásban, akik nem rendel­keznek megfelelő szakmai hát­térrel, s az egyéb szolgáltatá­soknál jellemző szelektálás sem történt meg. A többnyire alacsony techni­kai színvonal persze nem csu­pán abban keresendő, hogy nem lehet jót kapni. Most már, éppen az ilyen jellegű ellenőrzéseket Friedrich József, a PHF ellenőrzési főelőadója a kábeltelevízió minőségét ellenőrző készüléket helyezi üzembe Fotók: Löffler Pécsett a 17 emeletes ház tetején található a Kábelkom Kft. jel- továbbító rendszerének főállomása mellett a szubjektivitás is szere­pet kap, azaz az ellenőrzést végzők azt is megnézik, hogy a képernyőn milyen az adás mi­nősége. Felmerül a kérdés, hogy a Minőségi tanúsítványban - egy-egy ellenőrzést követően ilyen okiratot állít ki a felügye­let - szereplő besorolás alapja lehet-e annak, hogy mekkora legyen a szolgáltatási díj. Dr. Angyal Ottó szerint KMJR-ek díjaival kapcsolatos kérdések­ben a felügyelet közvetlenül nem illetékes, ennek nagysága a rendszert használó és a szolgál­tatást nyújtó megállapodásától függ­Mit tanácsol a PHF igazga­tója, amennyiben például egy település önkormányzata kábel- televíziót szeretne létesíteni, ki­hez forduljon? Mivel a PHF munkájában a piac-semlegesség érvényesül, a felügyelet nem ajánlhat és nem is ajánl egyetlen vállalkozást sem, de munkatár­saik arról tájékoztatást adnak, hogy az ellenőrzések során mit állapítottak meg a rendszerek­ről. A kábeltelevíziózás jelenleg még a kialakulás stádiumában van - „gyerekbetegségeivel” együtt. Ahhoz, hogy ez a szol­gáltatás tisztességes és korrekt­legyen, szükség van a rendsze­rek folyamatos ellenőrzésére: azért, hogy ne a szolgáltató döntse el, megfelelő képet to­vábbít-e avagy sem, s ne legyen a tévét néző kiszolgáltatott. Roszprim Nándor Új házakkal bővül a falu nyugati része Fotó: Szundi Szederkény kimászik a vízből Volt itt pánik 1987. június 27-én! Akkor jött az első felhő- szakadás, amit egy hét múlva követett a második, aztán au­gusztus 4-én a harmadik. Szabá­lyosan kiöntötte a falut a lezú­duló csapadék. Az újtelepi rész családi házaiban a szőnyegeket lebegtette az ajtókon befolyó víz, több középület alagsora használhatatlanná vált. A hiva­talos papírok egy része a mai napig őrzi azoknak a napoknak a nyomait: az iszapot nem lehet maradéktalanul eltüntetni róluk. Lassan hét év telt el azóta, de a község még mindig cipeli ezeknek a napoknak a terheit. Nemrég készült el a volt nyom- jai területen annak a vízcsende­sítő ároknak egy része, amely a Karasicába vezeti a csapadékvi­zet.-A vizet tényleg megoldot­ták, de a telefon helyzetünk na­gyon rossz - mondja az a fiatal­asszony, akivel az egyik utcai híd mellett álldogálva beszélge­tünk azokról a felhőszakadásos napokról. - Sokat költött a falu az árkokra, hidakra, lassan el is felejtjük, mi mindent csináltak, inkább arról beszélünk többet, ami még hiányzik. Sok minden történt az elmúlt időkben Szederkényben. Pél­dául az, hogy öt tanteremmel bővítették az iskolát. A mun­kára 14 millió forintot fordítot­tak. A legnagyobb változás pe­dig az, hogy bevezették a gázt. A bekötést két évvel ezelőtt kezdték szervezni és augusztus­ban hozzá láttak a több, mint 21 millió forintos beruházáshoz. Decemberben készen voltak a munka több, mint kétharmadá­val. Ingatlanonként 43 000 fo­rintot kellett fizetni, amiből 6 400 forintot visszakaptak a tu­lajdonosok személyi jövede­lemadó visszatérítés címén. A falugyűlésen úgy döntöttek, hogy ezt a pénzt közös célokra használják fel. Orvosi műsze­rekre, nyilvános telefonfülkére, vagy iskolai vizesblokkra akar­ják fordítani. Végleges döntés még nincs. Az elmúlt évben az összes intézményüket átállítot­ták gázfűtésre, ami több, mint kétmillió forintba került, de ez már olyan mértékű kiadás, amely jobban belefér a település költségvetésébe, s amelyhez ha­sonló léptékű több is volt az el­múlt években. Régi kívánságuk teljesült az­zal, hogy a művelődési házhoz új konyhát, vizesblokkot építet­tek, s így lehetőséget teremtet­tek arra, hogy a 3-600 fős lako­dalmak alkalmával helyben főzhessenek a násznépnek. A beruházásra több, mint három­millió forintot költöttek. Köz­ben felújították a tornacsarnok tetőszerkezetét, megjavíttatták a padlófűtését, megcsináltatták az iskola másik szárnyának javí­tásra szoruló tetőszerkezetét. Rendbehozatott helyiségeket adtak az időseknek, aszfaltoztak a Mikszáth, az Ady, az Arany János utcában, a szederkényi pincesoron, új utcát nyitottak a falu nyugati részén, ahol 17 házhelyet alakítottak ki. Hidat építettek a zártkertek felé ve­zető árok fölé, felújították a ra­vatalozót, hozzájárult a község a katolikus templom felújításá­hoz, és az evangélikus templom építéséhez. Rendbe hozatták az I. és a II- világháborús emlék­művet és egy felújított épülettel támogatták a Honismereti Egyesületet a Falumúzeum lét­rehozásában. Idén a legnagyobb tervük, hogy megcsináltatják a szenny­víztisztító és csatorna terveit. Egy német-magyar vegyesvál­lalat tervezi nekik azzal a felté­tétellel, hogy ha megkapják a telepre és vezetékrendszerre kellő pénzt, akkor őket bízzák meg a kivitelezéssel, vagyis a tervkészítés nem kerül nekik külön pénzbe. T. E. Több éves huzavona parkolóhelyek miatt Eladják a Nádort! Mint ismert, 1989 októberé­ben bezárták a Nádort. Épülete elaggott, fölújítása pénzhiány, privatizációs huzavonák, bürok­ratikus ígéretek miatt késett. S egy bizonyos okból késik ma is. Két évvel ezelőtt ugyan már pénz is került a fölújítás elindu­lásához; gazdája a Hungária Szálloda Rt. elkülönítette erre a célra. Késett azoban a városi önkormányzat építési engedé­lye. Konkrétan: parkolóhelyek hiánya okán. Egy évvel ezelőtt az építtető Rt. Elkészítette a tervmódosí­táshoz szükséges tanulmányter­vet, benne 26 parkolóhely ter­vével. Ezt a város építési ható­sága elutasította. Föllebbeztek, ám a Köztársasági Megbízott Hivatala is, mint II. fokú építési hatóság, nemet mondott. Az in­doklás ugyanaz, mint az I. fokú hatóságé: a felújítás terve nem felel meg az Országos Építés­ügyi Szabályzat követelményei­nek. Eszerint ugyanis egy 400 személyes korszerűsített szállo­dához 67 személygépkocsi, mi­nimálisan két autóbuszvárako­zóhely, valamint tehergépko­csi-rakodóhely létesítése szük­ségeltetik. A Hungária Rt. en­gedélyeztetési terve „nem tar­talmaz erre vonatkozóan meg­oldási javaslatot, s a pótlólag csatolt tanulmányterv is csak a szükséges személygépkocsi el­helyezés egy részét (26 db) irá­nyozza elő.” (Azt már csak a la­ikus fogalmazza meg hangosan: mikor tesz valaha is ebben a vá­rosban olyan helyzet, hogy 400 személyt, azaz 67 gépkocsit, plusz buszokat - 2-3 másik rep­rezentatív szálloda jelenléte mellett - egyidőben kelljen el­helyezni!. . .) A szabályzat - az szabályzat. Betűje szerint kétségtelenül nem szerepel 67 parkolóhely és a többi járulékos követelmény. Ám hallgattassák meg a másik fél is! A Hungária Szálloda Rt. pécsi igazgatója, Varga Csaba: -A 67 parkolóhely szerin­tünk, nem vitatható: túlzott kö­vetelmény. Ezek számok:... A papírforma. A 26 parkolóhely tervével elindulhattunk volna, ha engedélyezik. Később 500 m-es körzetben, ha a parkoló­ház felépül, megoldhattuk volna a személygépkocsik várakozó- helyeit a szükséglet szerint. Ám itt éveken át folyt a huzavona, az egymásra mutogatás, miköz­ben a Nádor felújítására elkülö­nített pénzösszeg (több ízben is) elúszott - máshová... Végső fokon Pécs város önkormány­zata műszaki osztályának ru­galmatlan hozzáállásán bukott meg - most már végleg - a Ná­dor ügye mondta keserűen. S ami még érdekesség: annak az önkormányzatnak az építési hatósága döntött, pontosabban: ragaszkodott mereven egy még 1986-ban meghozott ÉVM-ren- delet ki tudja, honnan és miért kiötlőit számadataihoz, amelyik a Hungária Szálloda Rt-nek - a Nádor szálló telekrészével, mint apporttal - „közelebbről meg nem határozott résztulajdo­nosa”. .. Magyarán: egyik fő részvényese. Most azután „végre” minden megoldódik. Az ÁVÜ ugyanis alighanem megúnta a többéves „tili-toli” játékot és ez év április 1-jével, több más szállodával együtt a Nádort is leválasztotta a Hungária Rt. szállodaláncról. Azaz a pécsi Nádort is elfogják adni!.. . Állítólag „profilkötöt­ten”. Hogy azután az új vevő, ha tesz, valóban megtartja-e a szál­loda régi arculatát; patinás ká­véházat, sörözője védett műem­léki bútorzatát, vagy csupán „kamuból”, azaz látszólagosan marad vendéglátó hely - ki tudja? S hogy vajon mi tesz (tehet) a több, mint másfél évszázados, városképi jellegzetességű épü­letben? Irodaház? Autószalon? Vagy, mint Pesten láttam pati­nás belvárosi környezetben a ki­írást: „Lesbi-show local”?... Reméljük, nem tesz „lesbi”-hely. Mit is tehetnénk mást? Azon túl, hogy naponta elmegyünk a Széchenyi tér szép régi épülete előtt, és összeszorul a szívünk az egykor kedvelt és hangulatos Nádor kávéház sivár kietlensége, elkoszlott függö­nyei láttán ... Wallinger Endre ■9 0* *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents