Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-27 / 144. szám
1994. május 27., péntek Közélet uj Dunántúli napló 9 Vendégmunka Ausztriában újabb korlátozások várhatóak a külföldiek foglalkoztatása terén. Josef Hesoun munka- és szociálisügyi miniszter módosítani kívánja azt a rendelkezést, amely - legfeljebb három hónapos időtartamra - eddig engedély nélkül lehetővé tette külföldiek alkalmazását építkezések állvány- rendszereinek, felvonulási épületeinek összeszerelésénél. A hatályos rendelkezések kiterjesztése az összeszerelő munkára elsősorban a keleti szomszédországokból jövő munkásokat sújtja, hiszen az Európai Gazdasági Tér országai állampolgárainak ausztriai alkalmazása január óta nem engedély- köteles. Másrészt a nyugati munkások bére nem alacsonyabb az osztrákokénál, így nem jelentenek konkurenciát. Jég a Merkúron A parkolókban várakozó gépkocsik kötelező biztosítás szempontjából teljesen „védtelenek” Fotó: Löffler Gábor Szarajevó-frakció? Választások lesznek június elején a kontinens nyugati felében. Választják az Európai Unió parlamentjének képviselőit, ahol - s ez a politikai pikantéria - külön csoportba tömörül majd a francia politikai és szellemi élet egy sor kiválósága: a Szarajevó-frakcióba. Amolyan intellektuális különcködésként? A kezdeményezés Bemard-Henri Levy, a jeles filozófus és filmalkotó nevéhez fűződik, akinek Bosznia című,, a szerb agressziót élesen elítélő művét az idei cannes-i filmfesztiválon mutatták be. Mi rejlik valójában a szokatlan lépés mögött? Az, hogy a hagyományos pártoknak nincs válaszuk arra, ami a volt Jugoszláviában történt. Az Európa Parlament jelöltjei azon civakodnak, hogyan osszák , el 2000-ben a közös pénzt, pedig Európa jövője most Boszniában formálódik, érvelnek a francia közéleti emberek. Nyilvánvaló, hogy sÉm Párizs, sem a többi illetékes kormány belpolitikai okokból nem tud és nem akar az eddiginél nagyobb katonai, gazdasági elkötelezettséget vállalni Szarajevó, Bosznia megmentése érdekében. Lehet tehát, hogy az Európa Parlamentben lesz Szarajevó-frakció, de az igazi kérdés azért még mindig az marad, hogy mit ér ez majd a gyakorlatban? Heltai András Idén több a fertőzött kullancs Mikor nem fizet a biztosító? a Alit az autó, s egy másik jött a parkolóba ... A kicsiny Merkur a Nap legközelebbi kísérője, szinte a lángoló csillag tőszomszédságában rója köreit, mégis úgy tűnik, hogy egyes vidékeit jég borítja - ez derül ki a Nature magazinban megjelent írásból. A tekintélyes tudományos folyóirat cikkének szerzője, a Puerto Rico-i Arecibo csillagvizsgálójának tudósa szerint jég jelenlétére utaló jelek észlelhetők az egyébként tűzforró bolygó egyes sarkvidéki krátereinek örök sötétségbe burkolózó mélyén. John Harmon és kollégái nagy felbontású radarképeken véltek felfedezni olyan foltokat a két pólus körül, amelyek jelentős fényvisszaverő képessége alátámasztja a jeges felszínre vonatkozó feltevéseket. . A bolygó egyenlítői vidékeinek forrósága az ólmot is megolvasztaná. Legjövedelmezőbb a Toyota A Toyota három év után visszakerült a legtöbb jövedelmet realizáló japán vállalatok listájának élére, de úgy, hogy a legnagyobb autógyártó közel 3 milliárd dolláros jövedelme 27 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A Teikoku adatbank rendszeresen közzéteszi a 40 millió dollárnak megfelelő összegnél többet elérő cégek adatait. E szerint 1993-ban a korábban jól szereplő bankok és más pénzintézetek rossz évet zártak, sokan lekerültek a legnagyobb tíz listájáról. Az elmúlt két évben például a japán központi bank volt a listavezető, az idén a jövedelmek 98 százalékos esése után a 316. helyre csúszott visz- sza. A Sanwa és a Fudzsi Bank tudott csak bekerülni az első tíz közé, a többiek, a korábbi helyezett Sumitomo, vagy a Dai- csi Kangjo bank lekerült a tízek listájáról. Magyarországon kötelező a gépjármű-felelőségbiztosítás. Ha kötelező, hát rendesen fizetem is - gondolta annak az autónak a tulajdonosa, aki most becsapottnak érzi magát, s nem egészen érti, hogy tulajdonképpen miért is adja ki pénzét negyedévente, kötelezően. Történt ugyanis, hogy a házuk előtti parkolóban hagyott Opel Kadett mellé odaállt egy másik Opel Kadett. Az érkező kocsiból kiszálló utas kezéből azonban a hirtelen felkerekedett szél kikapta a nyíló ajtót, s nekicsapta a békésen álldogáló Opel-társnak, maradandó sérülési nyomokat hagyva a szépen fényezett karosszérián. A dolog ezt követően a lovagiasság szabályai szerint lerendeződött, a károkozó elismerte a károkozás tényét, ennek a nyilatkozatnak a birtokában a károsult bement a Providencia Biztosító Rt. Pécsi Területi Igazgatóságához, azzal a reménnyel, hogy a „kötelezője” alapján megtérítik a kárát. Nem térítették meg, ám kapott egy levelet - Kárigény elutasítása tárgyában -, amelyben a biztosító közli, hogy a „rendelkezésünkre álló kárleírásokból megállapítottuk, hogy a károkozóként megjelölt ... forgalmi rendszámú gépkocsi veszélyes üzemi jellege megszűnt, így a károkozó magatartás nem veszélyes tevékenység folytatásával valósult meg”. A továbbiakban leírják, hogy „fentiekre tekintettel kötelező gépjármű felelősség-biztosításának terhére kártérítést nem áll módunkban nyújtani”. Valóban ez a helyzet? Ha álló helyzetben van a jármű, akkor a veszélyes üzem fogalom nem érvényes? Megkérdeztük a Providencia budapesti központjának jogászát, hogy így van-e. Dr. Németh Ferenc elmondta, a Polgári Törvénykönyv rendelkezik ebben a kérdésben, amely szerint nem minősül veszélyes üzemnek a gépkocsi, ha parkol, tehát, ha nincs mozgásban. Ebben az esetben mindkét autó álló helyzetben volt, így jogosan utasította el a pécsi területi igazgatóságuk a kárigény teljesítését. Egyet tehet a károsult, peres eljárás keretében felléphet a károkozóval szemben. Az ember igazából csak azt nem érti, hogy erre, illetve azokra a káresetekre, amikor nem fizet a biztosító, a szerződéskötésnél miért nem hívják fel a figyelmet! Mert a gépjárműbiztosítás általános feltételei között arra - nevezetesen, hogy mit takar a veszélyes üzem fogalom - még csak utalás sincs. S hát nem mindenkinek van kéznél a Ptk., illetve a törvény- könyv magyarázata. Ezek szerint a parkolókban várakozó gépkocsik kötelező biztosítás szempontjából teljesen „védtelenek”. Ha például „Divatos” bűntény számítógépeket lopni az éjszakánként néptelen orvosi rendelőkből. A harmadik ilyen betörésre igyekszik fényt deríteni a rendőrség. Talán meg se fordul a tolvajok fejében, hogy nem „csak” az önkormányzatot károsítják, hanem betegek ezreit. A drága berendezésekkel együtt hónapokig tartó munka pénzben ki sem fejezhető, sokszor pótolhatatlan eredménye vész el, veszélyezegy konténer elszabadul, s nekigurul az autónknak, akkor sem fizet a biztosító? Dr. Németh Ferenc elmondta, hasonló bejelentést tett egy másik ügyfelük, a kérdéssel kapcsolatban várják a bíróság állásfoglalását, mert ezzel kapcsolatban nem találtak olyan jogszabályt, amely megnyugtatóan rendelkezne. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a „veszélyes üzem jellege megszűnt” kategóriát alkal- mazza-e egy másik biztosító társaság is, ha a parkoló gépkocsinknak egy másik autó ajtaja csapódik kiszállás közben. Dr. Krassovich Márta, a Hungária Biztosító Rt. Baranya Megyei Igazgatóságának lakossági osztályvezetője másképpen értelmezi az eseményt: véleménye szerint ilyen esetben a HB Rt. a károkozó kötelező gépjármű felelősség-biztosítása alapján kifizeti a felvett kárösszeget. Miért? Azért, mert a gépjármű üzembentartója felelősséggel tartozik az általa okozott kárért, függetlenül attól, hogy az autó álló vagy mozgó helyzetben van. R. N. tetve az orvosi munkát. Legutóbb egy kertvárosi gyermekorvosi rendelőből vitték el a programot is a kis betegek benne tárolt személyi és egészségügyi adataival. Dr. Kis Erika gyermekgyógyász - az egyik károsult - az intézmények környékén lakók éberségében bízik. Ha gyanús mozgásokat, zörejeket észlelnek, jelezzék a rendőrségnek, így esetleg megakadályozható a hasonló „akció” sikere. A kullancscsípés okozta fertőzés ellen a védőoltás sem véd már. Ideiglenesen betiltották az Ausztriából származó vakcinát, mert néhány esetben magas lázat okozott, ráadásul az újabban feltűnt bakteriális fertőzéssel - a Lyme-kórral - szemben teljesen hatástalan. A rovarok főként áprilistól júniusig, illetve szeptemberben veszélyesek, ugyanis ebben az időszakban élik át fejlődésüknek azokat a szakaszait - a pete-, a lárva-, illetve a nimfa-„korszakot” - amikor feltétlenül friss vérre van szükségük. Ivarérett állapotban kissé csökken a támadókedvük. A kullancsok nem kedvelik a hőséget, a szárazságot, ilyenkor jobbára elhúzódnak az árnyékba, a fák, bokrok, leveleire. Az áldozatokról a kisugárzó izzadság, a mirigyváladék, a testpárolgás, a hőmérséklet és a keltett zajok alapján szereznek tudomást, a „bemérés” után zuhanó repüléssel érnek célba. Megkapaszkodnak a ruhán vagy a bőrön és onnan indulnak felfedező útra. A vékony bőrfelületeket, különösen a derék- és bokatájékot, a könyök- és térdhajlatot, a fejbőrt keresik. Szúrásuk többnyire fájdalommentes, ezért nem vesszük észre jelenlétüket. Jóllakottan testük jelentősen megnő. Teli potrohhal már szabad szemmel is jól láthatók. Betegséget csak a fertőzött kullancsok terjesztenek, amikor a vérszívást követő néhány órás „ejtőzés” után a bennük lévő vírust, baktériumot, a fel nem dolgozott, tovább nem emészthető táplálékkal együtt, a szívó- csatornán át visszaöklendezik az ember, vagy az állatok szervezetébe. Magyarországon statisztikailag csak minden öt-tízezredik kullancs fertőzött. A betegséget terjesztő rovarok az ország nyugati részén, Vasban, Zalában, Somogybán és Baranyában fordulnak elő a legnagyobb számban, de ott is legfeljebb minden ezredik a vírus-, illetve baktérium hordozó. Hogy valójában melyik vérszívó fertőzött? Sem kiszámítani, sem a szúrás-szívás után megállapítani nem lehet. A veszély a megfelelő óvintézkedésekkel szerencsére csökkenthető. Kirándulásról, erdőkömyéki kiskertből hazatérve a családtagok alaposan vizsgálják át egymás testét, így bizonyára felfedezik az ott megkapaszkodott, lencse nagyságú élősködőket. Régebben még úgy szólt a tanács, hogy az állatot előbb meg kell fojtani - vagyis bármilyen zsiradékkal, krémmel le kell zárni a légzőnyílásukat - és csak azután szabad kihúzni a bőrből. Az ismert kullancsszakértő, dr. Erdős Gyula, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezető főorvosa, azt állítja, hogy ezt a lépést nyugodtan el is lehet hagyni, a legfontosabb a rovar minél gyorsabb, de óvatos eltávolítása. Erre a célra már kapható a speciális kullancscsipesz, de megteszi a szemöldökcsipesz is. Tévhit, hogy a kullancs beszakadt feje gondot okozhat, mert miután a rovar testétől elszakadt, veszélytelenné válik. A továbbiakban úgy kell kezelni, mint egy szálkát. Igaz, begeny- nyesedhet, de komolyabb fertőzést már nem okozhat. Ha felmerül a gyanú, hogy vérszívók tanyáznak a kertben, permetezéssel lehet őket irtani. Erre a célra az Actellic 50 EC - kertészeti árudákban és gazdaboltokban kapható - rovarirtó a legalkalmasabb. Áprilisban, júniusban és főleg ősszel kell a használati utasítás szerinti hígításban az aljnövényzetet, a fák és bokrok lombozatát másfél méter magasan bepermetezni. A védekezést ajánlatos évenként megismételni. Sz. M. Adatrablók Mi legyen a megtakarításokkal? „Dunyha” vagy bankbetét? Bár sokan panaszkodnak, hogy kevés a jövedelmük, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a legszerényebb jövedelemmel rendelkezők is igyekeznek némi pénzt megtakarítani. A háztartásokban és a vállalkozásoknál is lehet időnként olyan jövedelmekkel számolni, amelyeket nem kívánnak elkölteni, sőt szeretnék úgy befektetni, hogy az összeg gyarapodjon. Míg erre korábban szinte semmi más lehetőség nem volt, mint az országszerte egységes kamatozású takarékbetétkönyv, no meg számos különféle nyereménybetétkönyv, addig mára számtalan befektetési lehetőség kínálja magát. A választás nem könnyű, hiszen nemcsak a legelőnyösebb kamatozásra kell figyelnünk, hanem arra is, hogy biztonságban tudhassuk a pénzünket. Van aki úgy dönt, hogy otthon, a „dunyhában” tartja megtakarított bankóit. Ennek kétségtelen előnye, hogy bármikor rendelkezésére áll a pénz. Csak éppen nem „fial”, a vásárlóértéke pedig az inflációval arányosan romlik, sőt még a betörőktől is állandóan félni kell. Ezért a biztonsági pénztartalékon túl nem is tanácsos otthon tartani a pénzünket. Bankbetétek, értékpapírok, kötvények, befektetési jegyek és részvények jöhetnek számításba. De ezekről bizony keveset tudnak az emberek. S a zavar csak fokozódik, amikor bankbotrányok, brókerházi csalások hírétől hangos az egész ország. Aki pénzének, megtakarításainak elhelyezéséről megfontoltan akar dönteni, annak érdemes néhány összefüggésre figyelemmel lenni. Ezek közül az első és legfontosabb: a kockázat és a kamat viszonya. Ha a megtakarított pénzünk fejében valaki csábítóan magas kamatot ígér, akkor valószínű, hogy a befektetés kockázata is nagy. Bár „beüthet” a hatalmas nyereség, de azzal is számolni kell, hogy a pénzünk esetleg elveszíthetjük. Aki tehát nem engedheti meg magának, hogy sok év alatt megspórolt pénzét kockáztassa, az ne engedjen a beígért nagy kamatok vagy hozamok csábításának, hanem keresse inkább azokat a lehetőségeket, amelyek biztonságosak. Vannak ugyanis olyan befektetési formák, amelyek mögött intézményes garancia áll. Ezek közé tartoznak a bankok, amelyeknél a betétes még akkor sem veszíti el a pénzét, ha például az adott pénzintézet csődbe megy. Ezek a bankok ugyanis a betétek után hozzájárulást fizetnek az Országos Betétbiztosítási Alapba, s ha bajba jutnak, az alap fizeti vissza helyettük az ügyfelek pénzét. Pazarló panelek Hol lesz lakóhelyünk? Az újonnan épített lakások száma 1975 óta folyamatosan csökken. Tavaly már csak 21 ezer lakás épült, s ez egy év alatt 19 százalékos visszaesést jelentett. Ezen belül az önkormányzatok által építettek száma a felére csökkent! A lakáshelyzetet és a népesség számát figyelembe véve évente 40 ezer új lakásra volna szükség Magyarországon. A felmérések szerint az építőipar bírná is a munkát, amíg azonban az átlagos jövedelmek nem nőnek, illetve a kormányzat a bankokkal együttműködve nem dolgoz ki megfelelő hitelkonstrukciót és támogatási rendszert, addig az építőipar sem számíthat az eddiginél több megrendelésre. Ugyanakkor az új lakások alapterülete elég nagy, mintegy 100 négyzetméter. (Néhány évvel korábban még csak 70 négyzetméter volt az átlagos méret.) A régiek minőségére jellemző, hogy az ország lakás- állományának 17 százaléka egyszobás, s mintegy 30 százaléka még mindig komfort nélküli, illetve félkomfortos. Az ivóvizet a lakások 26 százalékába nem vezették be és a csatornahálózatba 58 százalék nincs bekötve. Távfűtés 17, melegvíz 15, telefon 21 százalékában van. Jelenleg a legkeresettebbek a viszonylag olcsó garzonlakások, és az ellenkező véglethez tartozó, drága luxuslakások. A közepes méretűek (50-80 négyzetméter alapterületűek) iránt gyenge a kereslet. Ez pontosan tükrözi a társadalmi folyamatok alakulását: a középréteg egy része elszegényedett, lecsúszott, míg a másik része meggazdagodott. Tovább bonyolítja a lakásállapotokat, hogy a meglevők is „fogyásnak” indultak: számuk az elmaradt felújítások miatt legalább annyival (19 százalékkal) csökken évente, mint ahány új lakás épül. És már látható az újabb probléma: a panel lakások renoválása, amely egyrészt technikai gondokat okoz, másrészt a privatizálás folytán a tulajdonosoknak pénzügyi nehézségeket is jelent. Bár állítólag a panelek állapota ma még megfelelő, már elkezdődött az a 30 éves felújítási program, amely 1991-ben indult és a következő század húszas éveiben fejeződik majd be. Ez a felújítás annál is inkább indokolt és célszerű, mert ezeknek az épületeknek az energiafelhasználása rendkívül pazarló. Az előzetes tervek szerint 1996 és 2000 között 20 ezer lakást újítanak fel az országban, míg 2006 és 2015 között - amikor eléri a csúcspontját a program - évente már 120 ezret. i
