Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-26 / 143. szám
1994. május 26., csütörtök Városaink aj Dunántúli napló 7 Van, aki fásult, van, aki reménykedik. Van, aki eddigi csalódottságában „lenni vagy nem lenni” kérdésnek tekinti a második választási forduló eredményét. S van, aki „csak” bizonyosságot szeretne szerezni arról, hogy jobb lesz a jövő valamelyest és valamiképpen. Még két nap, aztán a többi néma kampánycsend - ahogy Hamlet mondaná utolsó leheletével, ha netán egy mára (vagy históriánk utóbbi évszázadaira) aktualizált felfogásban holnap is játszanák valamelyik magyar színpadon a dán királyfi históriáját. Ám tudtommal sehol nincs éppen műsoron. Tán jobb is így, mert Hamlet elmeállapotáról Polonius szájába adott szállóigévé vált véleményt hajlamosak lennének egyesek ekképpen kificamítani: „őrültség, de van benne rendszer(váltás)”. S nemcsak a közönség soraiban, hanem a színpadon akadnak olyanok, akik megforgatnák ennek a mondatnak még a szórendjét is, és netán a maguk politikai peremvidékének „tájszólásában” hozzákérdeznék: „már megint?”; vagy ellenkezőleg: „még most sem?”. A fentiek alapján bennem sohasem merült fel, hogy minden sorstragédiánk ellenére a Hamletet miért nem magyar írta. Azt viszont sokkal inkább furcsál- lottam, hogy Don Quijote anti-lovagregénye nem magyar földön - vagy akár Pécsett - született. Hiszen a szélmalomharcokban bajnokok vagyunk. Mostanában azonban rájöttem, hogy ez sem olyan egyszerű. A kasztíliai búsképű lovag azért szegez lándzsát, mert a szélmalmot varázslatos óriásnak akarja hinni. A magyar (a pécsi) lovag esetében ez többismeretlenes egyenlet. Lehet, hogy azért indul rohamra, mert tényleg azt hiszi a szélmalomról, hogy az óriás. (Lásd: közüzemi vállalatok átszervezése az átláthatóbb és hatékonyabb működésükért, a PTRT létrehozása a tömegközlekedés rentabilitása és fejlesztése reményében. Ám esetleg pontosan tudja - lásd: plakátragasztási tilalom, a városház-földszinti gyorsétterem és városkép védelme -, hogy szélmalom és mégis nekiront. Tragikus változatban - de ez már nem a Cervantes által „feltalált” műfaj - a szélmalomnak hittről kiderül, hogy valóban óriás, legalább is a lovaghoz képest. (Munkahelyek ezreit ígérő innovációs park, regionális fejlesztési (pénz)intézet.) Egyes tünetek alapján viszont mint lelkületűnkhöz igen közelállót mégis honosíthatnánk Don Quijotét. Leginkább, amikor legszentebb ideáljáról vall furcsa józanul: „Csak az Isten a tudója, van-e a világon Dulci- néa vagy nincs, puszta fantom-e ő, vagy sem, s ez nem is olyan tárgy, ami felől szükséges volna az utolsó porcikáig bizonyosságot szerezni. ” Bizony: igen rendszerezett őrültség ez is. A kérdés csak az: miféle álmok, ideálok szélmalmok, ígéretek és ördög-pingálá- sok képeznek olyan tárgyat, amelyek felül az utolsó porciká- jukig érdemes bizonyosságot szereznünk, mielőtt ládzsát szegeznénk ellenük vagy értük. • Dunai Imre A várostakarítás kérdőjelei Amikor pár évvel ezelőtt vállalkozóknak adták ki a város közterületeinek takarítását, örültünk. Azt hittük, ha üzleti alapokra helyezik ezt a tevékenységet, s a vállalkozó akkor kapja meg a pénzét, ha az általa vállalt területet valódi gazdaként gondozza, szép és tiszta lesz városunk. Sajnos, örömünk korai volt. Az önkormányzatnak e célra nem tellett több pénze, s a vállalkozó ugye, csak azt végezte el, amire pénzt kapott. így leszámítva a belvárosi frekventált helyeket, majdnem ugyanolyan szemetes, elhanyagolt képet mutatott a város. Talán amiatt is, hogy - tisztelet a kivételnek - a vállalkozók nem igazán tekintették személyes presztízsüknek, hogy a rájuk bízott területek valóban rendben legyenek. Aztán azt is hittük, hogy a két gazda közt „elvész a gyerek”. A közterületek egy része ugyanis a Városgondnoksághoz tartozott, más részüknek a Kertészeti és Parképítő Vállalat volt a gazdája. Ebből aztán meglehetősen fura helyzetek adódtak. A vállalkozó például takarította és kiszedte a gazt a járdaszegély mellől, de ha a járda és úttest között füves sáv húzódott, ami a parképítőkhöz tartozott, ehhez már hozzá sem nyúlt, ha magasan felverte is a gaz, a szemét, így munkája teljesen felesleges és főként logikátlan volt, mert ha a másik gazda nem hozta rendbe, ugyanolyan gondozatlan képet mutatott. Amikor a volt köztisztasági, valamint a parképítő vállalatokból létrejött a Pécsi Közterületfenntartó és Kertészeti Kft. megint örültünk, azt hittük, közös kézbe kerülvén a városgondozás, igazi gazdaként fog gondoskodni. Kiderült, megint korai volt az öröm, mert talán soha nem volt ennyire elhanyagolt a város. Perényi József Pécs város közgyűlésének képviselője ez ügyben interpellációt nyújtott be. Az írásbeli válasz az elmúlt közgyűlésre érkezett, ami a következő volt: „A közterületek takarítása a versenytárgyalás útján történő vállalatba adás miatt okozott egy kis megtorpanást.” A képviselőknek a véleménye, nem megtorpant, hanem megállt a takarítás, hiszen sok helyen elborítja a várost a nyírat- lan, felmagzott fű és gaz, és vannak olyan utcák, ahol még a tavalyi szemét rothad az útszé- leken. S. Zs. Pécsett a Hunyadi út mellett is nagyra nőtt a fű Fotó: Löffler Megkezdték a Dóm-tér beépítését A Bazilikába egy hónapon át csak a nyugati kapun lehet majd bejutni A turisták már most kénytelenek kerülgetni az egyre szaporodó téridegen anyagokat Löffler Gábor felvétele Késő! Bizony későn „ébredtünk fel” a Dóm tér kurta jelenét illetően, s tettük szóvá: miért éppen ott lesz a „Játék határok nélkül” című mókás nemzetközi televíziós vetélkedő pécsi színhelye? De gyaníthatóan a korábbi ébredés ugyanazzal az eredménnyel járt volna, mint e kései. Semmilyennel. Túlságosan is erős az a hit, hogy a vetélkedő itteni megrendezése óriási hasznot hoz Pécs számára, hiszen a fél világ láthatja majd, micsoda nagyszerű és szép történelmi tere van a városnak. Ebből ugyan a vetélkedő alkalmával vajmi keveset mutathatnak majd a kamerák a világnak, de talán a környezetből sem, hiszen a fényárban úszó játéktér hinterlandja - az eddig látottakból ítélve - éjszakai sötétségbe burkolózik. A Pécs részéről konvertálható látvány filmjét amúgyis korábban készítik el, s az valóban a világhírét keltheti városunknak, különösen ha olyan valaki készíti el, mint például Radó Gyula, aki több pécsi tévé-filmjével bizonyította már a városunk szépsége iránti fogékonyságát. Különben pedig bárhol - illetve majdhogynem bárhol - lehetne a vetélkedő helyszíne. De miért is sopánkodunk elkésettségünk miatt? Azért, mert méltatlankodó Írásunk megjelentékor már folytak az előkészületek a tér teljes beépítésére. Pénteken délután jártunk ott, s nagy meglepetésünkre régi ismerősökkel találkoztunk a már javában folyó építkezés irányítóiként: Szauer Józsefet, a BER-ING Vállalkozó és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatóját és Gróf Dánielt, a Dóm téri munka létesítményi főmérnökét. Az ő kft.-jük jutott annak idején e munkához, mint egyetlen a pályázók közül, amely a legfelkészültebb kiviteli programot ajánlotta. Nos, kettőjüktől tudhattuk meg - egyébként bár csinálják tőlük telhetőén a legjobban, de látni rajtuk, hogy nem tölti el őket túláradó lelkesedéssel az éppen itt végzendő munka -, hogy mostantól nagyjából július végéig idegenforgalmi szempontból gyakorlatilag hasznavehetetlen lesz a Dóm tér. A túristák már most kénytelenek kerülgetni az egyre szaporodó téridegen anyagokat, június közepétől pedig már megközelíthetetlen lesz a Bazilika déli főbejárata. Vendégeink tehát az Aradi vértanúk útja felöli nyugati kapun át látogathatják majd egy hónapig a négytomyú templomot. Aligha kell ecsetelnünk, hogy a látvány elvesztése mit jelent majd annak, aki életében talán csak egyszer jön hozzánk és nem viheti magával emlékként azt a fényképfelvételt, amire évek óta készült. Mintha egy Rómába látogató ott tudná meg: nem mehet be a Szent Péter térre, s a Bazilikába is csak kerülő úton juthat be. No mindegy!... (Dehogyis mindegy!) Pénteken már ácsolták a déli nézőteret - ahol tucatnyi lakó- konténert halmoztak egymásra -, amellyel körülépítik a Sze- pcsy-szobrot is. Még két lelátó épül a püspöki palota mellett - összesen 1600 nézőt kell elhelyezni. így 2500 négyzetméternyi teret 8 500 légköbmétemyi ácsolattal építenek be, ehhez 850 köbméter faanyagot használnak fel. A tér 6 méteres szintkülönbségét négy terasszal küszöbölik ki, s ezeket betonlapokkal burkolják. Több játéktér lesz, köztük mozgathatók is, a tér közepére pedig egy 8 négyzetméteres mini-forgószínpad kerül. Szepesy háta mögött épül az alulról megvilágított úszómedence, az egyik játék színhelye. A térből tehát a szobron ki- vül gyakorlatilag csak a két obe- liszk látszik majd. És mindez miért? Június 30. és július 3. között lesznek a próbák és a televízió^ felvételek, hogy aztán következzék a bontás, majd az eredeti állapot visszaállítása. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy Pécs legnagyob idegenforgalmi látványossága, a Dóm tér idén a háromhónapos főszezon kétharmadában mintha nem is létezne. És mielőtt bárki is felvetné: hát akkor miért nem gyorsítják fel a bontást, hadd mondjuk el: az óriási mennyiségű faanyag újra hasznosítható módon történő visz- szanyerése sem utolsó szempont, ez pedig időbe telik. Persze senki ne várja a vetélkedő július 3-ai közvetítését. Arra valamikor ősszel kerül majd sor. Hársfai István Városkép-album A Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola 70 éve készült diákotthona rekonstrukciójának befejezése augusztus végére várható. A nagyszabású felújítási munka tervezői: Bachmann Zoltán és Kistelegdy István. A kollégiumi részbe már beköltöztek a diákok, míg a hátsó épületszárnyban, - ahol az új étterem, a konyha, a második szinten pedig a könyvtár kap majd helyet - még folyik a felújítás. Az épület fő arculatát a könyvtár határozza meg: a hatalmas méretű, 16 méter átmérőjű, réz tetőborítású kupola diákrendezvények otthonául szolgál s egyben gyönyörű dísze a kollégiumnak. Müller Andrea Konflisok helyett Évszázadok óta a Széchenyi tér a város főtere és elvitathatatlan központja. Közintézmények - élékön a Városházával -, a belvárosi templom, a Szentháromság- és a Hunyadi-szobor, a Zsol- nay-kút, az időjárásjelző házikó, a pécsi székhelyű ezre- dek emléktáblái, s számos más építmény a nevezetessége. Amióta jó néhány épületet rendbehoztak, korabeli stílusú lámpákat helyeztek el, egyre szebb képet mutat. Csak hát a közlekedés! 1913-tól 1960-ig erre csilingelt a villamos is, a Király utcából jövet, a Ferencesek, illetve az Irgalmasok utcájában haladván, azóta azonban kénytelenek vagyunk a busz-, illetve a gépkocsiforgalmat elviselni. S bár érdemi intézkedések történetek a ennek visszaszorítására, teljesen nem lehet kiiktatni. Úgy látszik, ezzel már együtt kell élnünk, még a város főterén is. Ma már úgy hozzátartoznak a parkoló autók a látványhoz, mint régen, elődeink életében a lóvontatta konflisok. Dr. Vargha Dezső A Mecsek Egyesület és a pécsi címer Pécs polgármestere a Mecsek Egyesület számára engedélyezte a városi címer használatát az egyesület által kiállított igazolványokon. Mint ismeretes, az önkormányzati rendelet értelmében a városi címert, címerpajzsot kizárólag hiteles alakban szabad felhasználni. Az egyesület tevékenységi jellegére tekintettel a címerhasználatot ingyenesen kapta meg, ezért a címer rajzolatát csak a „cum approbatione civitatis” körirattal ellátva lehet felhasználnia. Holnap nyílt diáknap a Testvérvárosok terei Általános Iskolában Az egészségnevelés, a sport és a kultúra jegyében minden érdeklődő számára nyitott diáknapot tartanak május 27-én 7.45-tői 13 óráig a Tervérváro- sok terei Általános Iskolában. A programban lesz rendőrségi előadás, természetgyógyász és tornabemutató, kozmetikai szaktanácsadás és sminkelés, kerékpárverseny, a reforkonyha ételeinek kóstolója, házi divat- bemutató s bemutatkoznak az iskola osztályai is. Útjavítások Bitumenemulziós hézagkitöltési munkát végeztet a Város- gondnokság a vasasi bekötő- útón, a Szövetkezet utcában és az Engel János úton. Kátyúzás és burkolat profiljavítás lesz az Álmos, a Táltos, a Remény, a Ságvári Endre, a Gyár és a Veterán utcákban.
