Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-25 / 142. szám

12 üj Dunántúli napló Az olvasó véleménye 1994. május 25., szerda Gyógyszert adnék rászorulónak Budapestről (1075. Madách I. u. 2-6. VII. 69. telefon: 141-5496) Horváth Tibortól kaptunk a következő levelet, amelyben két gyógyszert ajánl fel. A gyógyszerek az Actovegin Augengel és Vidisic Augengel, amelyek a saját gyógykezelé­semből maradtak meg. Tíz hó­nap múlva lejár a szavatossági idő, szeretném, ha még előtte rászoruló embertársaim fel tud­nák használni. A szerek száraz és hámhiányos szem gyógyítá­sára használhatók. Borverseny Szederkényben Szederkényben, a Hegyköz­ség szervezéséven zajlott le a hagyományossá vált verseny, melyre a gazdák 12 fajta bor 56 mintáját hozták el. Örvendetes, hogy a legtöbb mintát a „világ­fajta” Chardonnayból, valamint a régi magyar fajtának tartott Juhfarkból mutattak be. A nagydíjat Schaáb László Char- donnay, valamint Hengl Ferenc Juhfark bora nyerte. Környei Béla FM. Hivatal Segítettek a polgármesteri hivatalok A Harkányi és a Márfai Pol­gármesteri Hivatalnak szeret­nénk köszönetét mondani, mert jóindulatú hozzáállásukkal biz­tosították, hogy Baranya me­gyét képviselhette Szántó Fru­zsina, a siklósi Batthyány Káz- mér Általános Iskola 7. osz­tályos és Völdi Izabella, a-Di- ósviszlói Általános Iskola 8. osztályos tanulója a budapesti országos népdaléneklési ver­seny elődöntőjén. A résztvevők Ne csak védőoltást kapjunk A mohácsi kórház dol­gozóitól kaptuk a követ­kező levelet hatvanhárom aláírással: Nagyon sérelmesnek tartjuk, hogy számunkra, a mohácsi kórházban dolgozók egy részé­nek nem jár a munkahelyi pót­lék (veszélyességi juttatás). A betegekkel, a veszélyes és fertőzött szennyessel, szeméttel mi is érintkezünk. A mi mun­kánk is legyen megbecsülve, hi­szen takarítónők, beteghordók nélkül a kórház sem működ­hetne zavartalanul. Szeretnénk kérni, tegyék le­hetővé, hogy mi is részesüljünk a juttatásból. Ne csak védőoltást kapjunk, hanem megbecsülést és megfelelő pénzbeni támoga­tást. A fizetésünk nagyon ala­csony ahhoz képest, hogy mi­lyen munkát végzünk. A lisztérzékeny gyermekekért Pécsett a lisztérzékeny gyermekek közösségi nevelé­sét már bölcsődés korban kezdik. Az Ajtósi Dürer úti bölcső­I dében és a vele egy épületben működő óvodában a számukra szükséges diétás ételeket bizto­sítják, innen látják el az Eszter- gár Lajos úti iskolába, járó ha­sonló gondokkal küzdő gyer­mekeket is. A szülők-orvosok-nevelők- -gondozók és gyermekek ha­vonta egyszer találkoznak. Ezeken az összejöveteleken orvosi tanácsokat, főzési taná­csokat kapnak. A főzés forté­lyait is megtanulhatják a sza­kácsnők segítségével. Az étke­zéshez szükséges nyersanya­gok beszerzési lehetőségéről is informálják egymást a jelenle­vők. Az összejöveteleken egy— egy család együtt van jelen, így a családok gyermekei és szülei között barátságok alakulnak. Ezt erősítik a közös autóbusz kirándulások is. A kis közösség már járt Bu­dapesten a dinoszaurusz kiállí­táson, a bécsi Safari parkban, de az őszi pogányi piknik és a gemenci kirándulás is terveik között szerepel. Egy-egy alkalmat a szülők fényképpel örökítenek meg. Képünkön: Teri és Tündi néni tanítja a szülőket meg a gyer­mekeket fánkot sütni. Az összejövetelek kiadásait a Városi Vöröskereszt és a „Lisztérzékeny gyermekek megsegítésére” alapítvány tá­mogatja. Nagy Ferencné kuratóriumi tag Megye- és Anna utcai gondok Parkoló autók és a közlekedés Kivágják a tölgyfákat Örömmel tapasztaltuk, hogy végre Pécsett, a Megye köz út­szakaszt - amely egyetlen be­vezető út a Megye és Anna ut­cák felé - felújították. Dicsére­tes kivitelben és igen rövid idő alatt végezték el a munkát. Örömünkbe hamarosan üröm vegyült. Ugyanis a felújított út­szakasz egysávos (valamivel A Kereskedelmi és Vendég-. látóipari Szakiskolában 1991- től kísérleti jelleggel „Önvédelmi-Ju-jutsu” képzés indult a testnevelési órákon. El­sősorban azzal a céllal, hogy a kereskedelmi és vendéglátó szakmákban dolgozó, és így esetenként a „veszélyhelyzet­ben” dolgozó tanulókat felké­szítsék esetleges támadások el­hárítására, másodsorban egy új­fajta mozgásanyagot és erkölcsi tartást tartalmazó japán eredetű harcművészettel ismerkedjenek meg. Már az indulás heves viha­rokkal kezdődött, hiszen félre­értések és rosszindulatú kijelen­tések voltak bőven. A kísérlet azonban rácáfolt ezekre, hiszen 1992- től a Pedagógus Megújí­szélesebb az előzőnél), mégis egyes gépkocsi tulajdonosok úgy vélik, hogy a szélesítéssel számukra leálló (parkoló) lehe­tőséget biztosítottak. Pedig nem, csupán két patinás belvá­rosi utca méltó megközelítési lehetőségét teremtették meg! Az ott parkoló gépkocsival el­állt úton a közlekedés talán még tási Projekt védőszárnyai alatt teljes lendülettel folytak az óra alatti munkák. 1994. májusa je­lentette a kísérlet egyik állomá­sát, az első 3 év értékelését. Mi­vel nem csupán hazai érdeklő­dés volt, hanem a World Ko- budo Federation (a szakág egyik világszervezete) is felfi­gyelt a munkára, ezért 1994. májusában Armando Baesa Soto 3. dan-os mester előtt mu­tatták be az eddigi munka eredményét a diákok, illetve a különösen tehetségesek, akik azóta a pécsi Ju-jutsu Klub tag­jai, eredményes vizsgát is tet­tek. A kísérlet tapasztalatai azt mutatják, hogy Pécsett és körze­tében testnevelési órák, vagy délutáni tömegsport rendezvé­nehezebb mint az korábban volt. Mi a megoldás, hogy ne kelljen az arra közlekedőknek nap-mint nap bosszankodni a fegyelmezetlen és autóstársaik érdekeit (de inkább jogait) semmibevevő gépkocsive­zetőik) miatt? A Megye- és Anna u. 18 autótulajdonosa nyék alatt iskolai szinten is eredményesen oktathatók a ha­sonló harcművészeti ágak. Ezek ugyanúgy osztályozhatók, mint a testnevelés körében már okta­tott hagyományos sportágak, a kézilabda, torna, kosárlabda, stb. 1994 szeptemberétől bár­mely általános vagy középis­kola rendelkezésére áll az az anyag, amelyből jelenleg Sza- lántán és a pécsi Egészségügyi Szakiskolában folyik hasonló oktatás. Végül álljon itt azok neve, akik ebben a munkában kivették részüket: Fejes Ferenc, Tóth Gyula, Garas József karateokta­tók, valamint Fekete Tamás judo és Garzó Gábor birkózó­edzők. Kehidai László, testnevelő Sellyén a Vadvirág utcában - állítólag - árokásásra kerül sor. Eddig úgy volt, hogy az utcán lesz az árok ám a várva várt la­kossági fórum elmaradt, ahol megbeszéltük volna a megfelelő megoldást. A probléma az, hogy a kertek végében kezdték a munkálatokat, vagyis irtják a szebbnél szebb tölgyfákat, a 100 éveset és a 200 éveset egy­aránt. Ez szerintem katasztrofá­lis. Eddig védett fáknak voltak Lim-lom Folyik a tavaszi nagytakarí­tás, több helyen látni a kukák mellett, házak sarkánál vagy az út mentén kipakolt, felesleges lim-lomot. Az évek alatt fel­halmozott, használaton kívüli tárgyakat, bútorokat, deszkákat, rongyokat, televíziókat és más­féle holmit raknak ki a lakók, hogy a megbeszélt időben el­szállítsák a szemétbe. Mire megjön a teherautó, addigra alig marad meg valami. Amint ki­Az Új DN. május 14-iszámá- ban olvastuk „Ha nincs pénz, nincs szippantás” című írást. Sajnos a cikkben leírtak nem megnyugtatóak. Nekünk, a pé­csi Felsőbalokány utca 26 számú ház lakóinak is hasonló a gondunk. Bejelentettük, hogy szippan­tásra lenne szükség, de a beje­lentéstől eltelt három hét alatt nem történt semmi, pedig már-már elviselhetetlen bűzben élünk és bármikor felütheti fejét a fertőzés. A szennyvíztároló ürítését, nyilvánítva. Kérdés, hogy mitől változott ez meg? Ha el is készülne az árok, va­jon mire lesz jó, hiszen az utcán áll meg a víz annyira, hogy nem lehet látni az országút szélét (a gázcseretelep mellett). Kiváncsi lennék, hova kerül az a rengeteg értékes fa, és hol vannak ilyenkor a természetvé­dők, az állandó fásítási akciót szervezők? Név és cím a szerkesztőségben az utcán rakják, máris megjelennek a guberálók. Ki egy-egy deszkát, kimustrált akváriumot, lámpa- ernyőt, csonka széket kotorá­szik ki magának. Gyerekek kapnak a kiselejtezett babako­csiért, bicikliért vagy csak ab­roncsért. Széthordják, teledo­bálják a bokrokat és azt már nincs, aki összetakarítsa. Az a mi rend(etlenség)ünk. A kör­nyezetünk, amire vigyáznunk kellene, óvni és jobban szeretni. talán nem kellene összefüg­gésbe hozni a lakbértartozással. Amennyiben tényleg felütné fe­jét egy fertőzés, az sokkal többe kerülne, mint a szennyvíz el­szállíttatása. Nem lehetne ezt mérlegeim? Tudomásunk szerint, akinek lakbérhátraléka van, az már ré­gen nem lakik a házunkban. A hátralék behajtása nem a lakók feladata. Nagyon szeretnénk, ha pana­szunkra minél előbb érdembeni döntés születne. Felsőbalokány u. 26 lakói A család éve van Feleségemmel és hét hetes kisfiámmal sétálni indultunk a kellemes időben. Gondoltuk kicsit kikapcsolódunk. Mint később kiderült, ez csak illúzió volt. Történt ugyanis a pécsi, Maiéter P. u. 10-12 szám előtt, hogy egy jól irányzott tojás te­libetalálta kisfiam babakocsi­ját. Csak a szerencsén múlott, hogy nem a pici gyerek fején „landolt”. Nem volt jelentkező, aki a történtekért vállalta volna a felelősséget. Most mondjam azt, hogy kívánom, ővele is történjen meg ugyanez az eset? Nem mondom. B. R. Pécs Önvédelmi Ju-jutsu képzés A bűz szinte elviselhetetlen! Félünk a fertőzéstől Jogi tanácsadó Kovács István kérdezi, hogy ki jogosult hadigondo­zási ellátásra és a kérelmet hol kell előterjeszteni. A napokban jelent meg a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény. Ennek 1. §-a szerint a törvényben meg­állapított feltételek alapján ha­digondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki:- katonai szolgálat;- kötelező katonai előkép­zés;- légitámadás és hadműve­let;- visszamaradó robbanó­anyag felrobbanása során vagy következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatko­zást szenvedett, továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegy­ként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. A hadigondozás iránti igény határidő-korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető. A hadigondozási ügyekben első­fokon eljáró hadigondozási ha­tóság a hadigondozott lakóhe­lye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője. A jegyző határozatban dönt: a J a hadigondozási igényjo­gosultságról, a hadirokkant já­radékosztályba sorolásáról; b./ a pénzellátások - bele­értve az egyösszegű térítést és a temetési hozzájárulást is - megállapításáról és összegsze­rűségéről; c J a hadigondozott közgyógyellátásra jogosító igazolványa és a hadigondo­zási igazolvány kiadásáról; d7 a pénzellátás szünetelte­téséről, megszüntetéséről, va­lamint a jogalap nélkül felvett pénzellátás visszafizetéséről. A törvény előírása szerint a jogosultság hadi eredetét egy­korú szolgálati, katonai, kór­házi iratokkal és hatósági iga­zolásokkal, ezek hiányában más hitelt érdemlő módon kell igazolni. A jelen törvény ha­tálybalépéséig megállapított hadigondozotti minősítések - a jogosultságra kiható változás esetét kivéve - érvényben ma­radnak, azok felülvizsgálatát csak a jogosult kérésére kell elvégezni. A jegyző határozata ellen - az államigazgatási eljárás álta­lános szabályai szerint - a köz- társasági megbízotthoz jogor­voslattal, annak határozata el­len keresettel a bírósághoz le­het fordulni. A határozatot a bíróság megváltoztathatja. B. K.-né kérdezi, hogy mi­ként határozzák meg a hatá­rozott idejű munkaviszony időtartamát, és az mikor lesz határozatlan idejű. A Munka Törvénykönyve 79. §. (2). bekezdése úgy rendel­kezik, hogy a határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkal­mas módon kell meghatározni. Ennek időtartama - az újabb munkaviszony létesítését is ideértve - az öt évet nem ha­ladhatja meg. A határozott idejű munkavi­szony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően le­galább egy munkanapot, köz­vetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos, vagy ennél rövidebb időre létesített mun­kaviszony azonban ilyen eset­ben csak annyi idővel hosz- szabbodik meg, amilyen idő­tartamra eredetileg létrehozták. Nagy G. és Kovács József va­lamint Keresztúri M. a me­zőgazdasági termékértékesí­tési szerződések iránt érdek­lődik. Polgári törvénykönyvünk 417. §-a szerint a mezőgazda- sági termékértékesítési szerző­dés alapján a termelő meghatá­rozott mennyiségű, maga ter­melte terményt, terméket vagy saját nevelésű, illetőleg hizla- lású állatot köteles kikötött ké­sőbbi időpontban a megren­delő birtokába és tulajdonába (kezelésébe) adni, a megren­delő pedig köteles a terményt, terméket, illetőleg állatot át­venni és az ellenértéket megfi­zetni. A szerződés tárgya vala­mely terméknek meghatározott területen megtermelése, to­vábbá állat nevelése vagy hiz­lalása is lehet. A szerződés érvényesen csak írásban köthető. Az írás- bafoglalás elmulasztása eseté­ben is érvényes a szerződés, ha bármelyik fél a szerződésből származó kötelezettségét telje­síti. Szerződésszegés esetében a kötbérkövetelés az esedékes­ségtől számított hat hónap el­teltével elévül. A megrendelő által elszámo­lásra vagy előlegként adott szolgáltatások visszafizetését a termelő nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményéből nem fedezhetők. Az átvételi késedelem ideje alatt a szolgáltatás tárgyának természete miatt bekövetkezett értékcsökkenés a késedelemért felelős fél terhére esik, kivéve ha bizonyítja, hogy az érték- csökkenésért a másik fél fe­lelős. Abban az esetben, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre­láthatóan akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást értesíteni, kivéve, ha az aka­dályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. S. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents