Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-11 / 129. szám
1994. május 11., szerda Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Fendt László műhelyében, ahol most hidraulika tömlőket gyárt Fotó: Szundi György Függetlenség, kudarc, hitelek és menedzserbetegség A hajtós, makacs vállalkozó A külföldi utasnak adható A AF A - visszatérítés Elzász-Baranyai kapcsolatok Tovább bővíti kapcsolatait Pécsett és Baranyában a Stras- bourgban székelő Kelet-Nyugati Decentariláziós Platform. A JPTE Közgazdaságtudományi Karának vállalatgazdálkodási tanszéke együttműködési megállapodást kötött a Strasbourg! IECS kereskedelmi főiskolával a TEMPUS program keretében történő tanár-, diák- és tananyagcseréről. Ezen kívül az ECO-Conseil környezetvédelmi intézet munkatársaival közösen, lehetőség nyílik egy Elzász-Ba- ranya megye környezetvédelmi munkacsoport létrehozására is. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1 994.május 10-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 151,11 152,61 154,11 Ausztrál dollár 72,74 73,41 74,08 Belga frank (100) 296,39 299,14 301,89 Dán korona 15,59 15,74 15,89 Finn márka 18,79 18,96 19,13 Francia frank 17,80 17,97 18,14 Gör. drachma (100) I 41,37 41,77 42,17 Holland forint 54,31 54,83 55,35 (r font 147,75 149,15 150,55 Japán yen (100) 98,02 98,95 99,88 Kanadai dollár 73,07 73,83 * 74,59 Kuvaiti dinár 339,59 342,92 346,25 Német márka 60,98 61,58 62,18 Norvég korona 14,04 14,18 14,32 Olasz líra (1000) 63,62 64,23 64,84 Osztrák sch. (100) 867,13 875,48 883,83 Portugál esc. (100) 59,01 59,58 60,15 Spanyol pes. (100) 74,14 74,87 75,60 Svájci frank 71,41 72,07 72,73 Svéd korona 13,15 13,27 13,39 USA dollár 101,02 102,02 103,02 ECU (Közös Piac) 117,38 118,50 119,62 Indul a Gépbörze Várhatóan június elején indul a Gépbörze, melynek keretében a vagyonkezelő szervezetekhez tartozó társaságok számukra már felesleges, de használható eszközöket ajánlanak fel megvételre kisbefektetőknek. Az érintett vállalatokhoz a napokban juttatják el a tájékoztató anyagokat, amelyekkel egyidő- ben felkérik a cégek vezetését, hogy lehetőleg minél többen vegyenek részt az akcióban. Ezt követően kerülhet az adatbázisba az értékesítésre szánt eszközök. A listát a kisvállalkozók az AVÜ ügyfélszolgálati irodáiban kaphatják meg. A gépek árverés előtt megtekinthetők. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia A negyvenedik évét taposó Fendt László vállalkozói léte sok szempontból tipikus. 1987-ig állami cégeknél dolgozva volt csillés, segédmunkás, rakodó és sok minden, mígnem úgy döntött, közúti árufuvarozó, a maga ura lesz. Az végül is nem jött be. Fiával most két vállalkozása van. De erről beszéljen ő maga. *- A közúti árufuvarozás jól indult. Alig győztem a fuvarokat az országban, Pécsett is annyi céget költöztettem, hogy a derekam abba ment tönkre. Sokszor egyhuzamban 30 órát voltam úton. Egyik megrendelés hozta a másikat. Nem mondhattam nemet, nem teljesíthettem megkésve, pongyola módon. A pénzt a vállalkozásba visszaforgatva és banki hitelekkel gyarapítottam IFA-par- komat, van nyerges, pótkocsis és hátfalas teherautóm, azok szerelését is kitanultam. A nejem hiába kérlelt, fogjam vissza magam a fejlesztésekkel, mert a szállítás rövidesen be fog fuccsolni. Miért hittem volna neki? Aztán sorra megszűntek, összezsugorodtak az állami cégek. Fuvar híján állnak a teherautóim, nem találtam vevőt egyikre sem. Ott maradtam egy csomó hitellel. Nem vágott földhöz, de nagyon megviselt az első kudarc. Csak magamat okolhatom makacsságomért. Mivel belekóstoltam az önállóságba, megedződtem a kockázatokban, nem adhattam fel. Három markolómmal most vagonkirakást, szóródó anyag kiszolgálást végzünk a Megyeri úti Tüzép telepen a februárban leszerelt Laci fiammal, s vele együtt szereljük készre bérelt helyiségben a különböző átmérőjű hidraulika tömlőket. Egy pécsi ismerősöm foglalkozott ezzel, de neki nem jött be, én meg fantáziát láttam benne. Másfél éve megvettem a felszámolt diósviszlói tsz. berendezéseit a tömlő daraboló, hántoló és a csővégeket (szaknyelven fegyverzet) roppantó berendezést, közben az ismerősöm segítségével kitanultam ezt a szakmát. A piackutatást telefonkönyvből és a szaknévsorból kinézett cégeknek írt levelekkel, telefonokkal kezdtem. Kemény időszak volt ez is, akár a speciális tömlők és a fegyverzet felhajtása. Nagy segítség volt indulásnál, hogy a gyártótól bizományba kaptam a tömlőt, most meg az, hogy a legjobb minőségű fegyverzetet elfogadható áron tudom beszerezni. Ehhez szerencse is kell. Gyártóként a konkurencia és a megrendelők pénztelensége nyomaszt leginkább. A minőségi követelmény igen szigorú, a nagy nyomásnak kitett hidraulika tömlőket bizonyos darabszám után üzemi nyomáspróbának kell alávetnem. A határidővel sem lehet játszadozni, mert akinek szüksége van ilyen termékre, annak adj uram de azonnal, mert nem telik készletezésre, sőt javításra is hoznak tömlőt, mivel az olcsóbb, mint az új. Tehát lényegében az áron dől el, hogy tőlem rendelnek-e, vagy mástól. Rapszodikus ez a munka, s talán egy-két éven belül sikerül a folyamatos gyártás. Örökös stresszben élek. Mi van, ha nincs munka a Tü- zép-telepen, ha nincs megrendelés a tömlőimre? Akkor is tör- lesztenem kell a vállalkozásaimhoz felvett hiteleket. Ez becsületbeli ügy, hisz jó adósnak tartanak. Jó lenne már vevőt találni az IFA-imra, ha már úgy sem tudok fuvart szerezni! Elkapott a menedzserbetegség, a sok lótás-futás, izgalom, pénzügyi és megrendelési bizonytalanság a szívemre ment. Még sem bánom, hogy vállalkozó lettem. Nem hinném, hogy valaha is vissza tudnék állni a beosztott-létre. Makacs vagyok, a végsőkig hajtok a céljaimért. B. Murányi László A 2/1994. (1.11.) Korm. rendelettel módosított 4/1993. (1.13.). számú rendelet alapvetően megváltoztatta a külföldi utasnak adható ÁFA-viszatérí- tés eddigi rendszerét, mert eddig erre csak az APEH Fővárosi Igazgatóságának volt joga. Az új rendelet értelmében azonban a külföldi utasok számára adható ÁFA-visszatérítéseket vállalkozók végezhetik. Ehhez azonban rendelkezniük kell az adóhatóság egyedi engedélyével, amit az alábbi feltételek együttes meglétekor adnak ki: 1. Kérelmező gazdasági tevékenységének székhelye (ennek hiányában állandó lakhelye) a Magyar Köztársaság területén (belföldön) van. 2. Kérelmező általános forgalmi adó alanynak minősül, és adófizetési kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget. Amennyiben az adózónak több telephelye, üzlete van, az engedély csak akkor adható ki, ha valamennyinél az általános szabályok szerint tesz eleget adófizetési kötelezettségének, és egyik esetben sem alkalmaz különleges adózási módot. 3. A kérelem benyújtását megelőző 2 naptári évben (pl: 1994. április 20-án benyújtott kérelem esetén 1992. január 1-jét követően) az állami adóhatóság nem tárt fel az adó-, és pénzügyi ellenőrzés során jelentős hiányosságokat a kérelmezőnél, melyek a következők:-Az adózó számviteli rendszerében talált lényeges hiba, amely az egész rendszer megbízhatóságát, valóságát érinti.- Az ÁFA analitikus nyilvántartásban jelentkező rendszerbeli hiányosság.- Az adófolyószámlán mutatkozó rendszeres fizetési késedelem.- Nagy összegű adóhiány megállapítása, kivéve, ha azt az adózó az esedékességig megfizette. 4. Csőd-, vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban kérelmezővel szemben. 5. A kérelemben a kérelmező pontos címmel megjelöli a helyet, illetve helyeket, ahol az adóvisszatérítési tevékenységet kívánja folytami. (A visszatérítési helyek későbbi megváltoztatására az Adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tv. 15. §.-a szerinti változásbejelentési szabályok vonatkoznak.) A kérelmező gazdasági tevékenységének székhelye szerint illetékes első fokú állami adóhatóságnál előterjesztett - illeték- mentes - kérelem alapján az engedély kiadásáról a hatóság határozattal dönt. Az engedély kiadása pedig az erre a célra rendszeresített - az engedélyező határozathoz mellékelt - nyomtatványon történik. Az engedély kiadását az adóhatóság megtagadja, amennyiben az adózó a fenti együttes feltételek bármelyikének nem tesz eleget. Az ÁFA visszatérítési jogosultság megszűnik az engedély visszaadásával, az egyéni vállalkozó halálával, a vállakozói tevékenység megszüntetésével, továbbá az engedély visszavonásával. Erre csak akkor kerül sor, ha:-Az engedélyezéskor figyelembe vett feltételek megváltoztak. .- Az engedély kiadását követően az adózó esetében jelentős hiányosságok feltárására kerül sor, illetve az adózó az engedélyező határozatban közölt feltételek teljesítését elmulasztja. Az adó visszatérítése a külföldi utas kérelmére történik. Az adóvisszatérítési tevékenységért ügykezelési díj számítható fel a külföldi utasnak, melynek mértéke azonban nem haladhatja meg a visszatérítendő adó 10 százalékát. Az engedély birtokában az adózó köteles a hozzá benyújtott visszaigényléseket a jogszabályi feltételek fennállása esetén megkülönböztetés nélkül teljesíteni. Az adóvisszatérítés forintban illeti meg a külföldi utast. A visszatérített adót - ha a külföldi utas másként nem rendelkezik - készpénzben kell kifizetni. A külföldi utas részére visz- szatérített, az ügykezelési díjjal növelt adó összege az engedélyezésnél előzetesen felszámított adónak minősül. Az engedélyes adólevonási joga a külföldi utas részére - csak a hivatkozott Korm. rendelet 4. §-ában foglalt feltételek teljesítését követően - visszatérített adó kifizetésének időpontjában keletkezik. A tárgyhónapban keletkezett előzetesen felszámított adót az engedélyes önadózással állapítja meg, vallja be és számolja el. Mucsi Ferencné dr. APEH Baranya Megyei Igazgatósága Egy elírás is sokba kerülhet, nagy a zűrzavar a munkajog területén Zsebből fizetik a bért, nincs írásos munkaszerződés Az elmúlt években a munkahelyi Munkaügyi Döntőbizottságok megszűnését követően jelentősen megnövekedett a Munkaügyi Bíróságokon a peres ügyek száma. A legtöbben a munkaviszony jogtalan megszüntetése, vagy az azzal együtt járó juttatások elmaradása miatt fordulnak a bírósághoz, keresnek jogorvoslatot.- Amíg működtek a munkahelyeken a Munkaügyi Döntő- bizottságok, addig legalább azt tudtuk, hogy ki az alperes és a felperes. Hozzánk már csak a valóban bíróságra tartozó ügyek kerültek - mondja dr. Gyenge András, a Munkaügyi Bíróság elnöke. - Sokszor beérkezik egy beadvány, amiből szinte semmi nem derül ki. Még az se, hogy kit perelnek, miért. Gyakori, hogy két - két és fél hónap is eltelik mire valamilyen intézkedés történhet. Megpróbálunk adatokat kérni a munkáltatótól a kft.-től, a bt.-től, ha még működnek. Megdöbbentő, hogy írásos munkaszerződés a legtöbb esetben nincs, pedig 1992 óta nem érvényesek a szóbeli megállapodások. A bérkifizetések zsebből történnek. Hónapokon, éveken át foglalkoztatják az embereket bérfizetési jegyzék, és írásos munkaszerződés nélkül. Sok esetben a felmondás is szóban történik. Ma már az a csoda, ha találkozunk egy írásos munkaszerződéssel, felmondással. Az újonnan alakult vállalkozásoknál minősíthetetlen a munkaügyi fegyelem. Ezek miatt óriási összegeket ítél meg a bíróság az elbocsájtott embereknek, de hiába van végzés, a pénzből szinte semmit nem látnak, mert mire megszületik az ítélet, felszámolják a céget, vagy csődöt jelent. A legtöbben az elmaradt munkabérrel járnak így. Eljönnek a bíróságra, panaszt tesznek, hogy megszüntették a munkaviszonyukat és nem fizették ki a bérüket. Sorozatban tárgyalják az ilyen ügyeket.-Már több, mint húsz éve dolgozom a munkaügyi bíróságon, - mondja dr. Gyenge András - de ilyen anarchikus állapotokat eddig nem tapasztaltam, mint az utóbbi években. Az emberek azt gondolják, hogy mindennel a bírósághoz kell fordulniuk. Nagy a zűrzavar. A legtöbb per a közalkalmazottak 13. havi fizetése, a pedagógusok besorolása miatt van. A 13. havi fizetéseknél már jogerős ítéletek születtek, amelyek már a Legfelsőbb Bíróságot is megjárták, mégsem fizetnek a cégek. Nemrég egy próbapert indítottak egy államiból egyházi iskolává lett intézmény pedagógusai, a rendezetlen munkaviszonyuk miatt. Már nem közalkalmazottak, de nem mondtak fel nekik, nem kaptak végkielégítést és nincs új munkaszerződésük sem, olyan mintha az eltelt időben nem dolgoztak volna sehol. A MÉV-nél korábban, 1992. április elsejét megelőzően, csökkent munkaképességűvé vált dolgozók kártérítési járadék emelésével kapcsolatban is tömeges perindítás várható. 1992. július 1 óta már nemcsak a vállalkozás székhelyén lévő munkaügyi bíróságok tárgyalhatják a munkaadó és a munkavállaló közötti peres ügyeket. A Fővárosi Bíróságtól a Baranya Megyei Munkaügyi Bíróság 8-10 olyan ügyet is kapott, amit 1991-ben adtak be, de nem történt azóta semmi. Tárgyaltak olyan ügyet is, amit 1991. márciusában adtak be a bírósághoz, az akták 1993. novemberében érkeztek Pécsre.- Ebből a jelenlegi zűrzavaros helyzetből most nem látok kiutat. A kis gazdálkodó egységek nincsenek berendezkedve arra, hogy szakembert tartsanak. Tartós, vagy egyedi megbízás alapján foglalkoztathatnának jogászokat a saját érdekükben, mert százezreket, milliókat buknak el a szakszerűtlen, jogtalan intézkedések miatt. Már előfordult olyan is, hogy elírás miatt 1,5 millió forintot kellett fizetnie egy cégnek, az egykori ^vezetőnek. Amíg a perek tartanak, akár évekig is, a jogtalanul elbocsáj- tottak nem kapnak fizetést, sok esetben nem tudnak elhelyezkedni, jövedelmük nincs és a hiányzó papírok miatt segélyben sem részesülhetnek. A jogszabályi hézagok is lehetőségeket nyújtanak a viszZsebből-zsebbe vándorolnak a pénzek Fotó: Müller Andrea szaélésekre. A bíróság csak a tiszta jövedelemmel számolhat, és a munkaadónak kell bizonyítania, hogy az elbocsájtott dolgozójának volt jövedelme. Most már nem kell igazolni azt sem, hogy a munkavállaló megpróbált-e elhelyezkedni, vagy sem. Nem kapják meg az elbocsájtottak írásban a felmondásukat, amit a Munkaügyi Központok kémek, ezért még munkanélküli segélyben sem részesülhetnek. Sz. K. M i i
