Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-11 / 129. szám
10 uj Dunantüii napló Választási fórum 1994. május 11., szerda Mi a tanulság? Egymást érik az elemzések a választás első fordulójáról, s sok-sok következtetést fogalmaznak meg a második fordulóval kapcsolatos esélyekről. Érthetően számos kérdésben eltérnek a vélemények, de több írásban is felfedezhető egy vissza-vissza- térő megállapítás az elmúlt hetek, hónapok kampányáról, s annak alapján a következő három hétre levonható tanulságról. Amiről szó van, az nem más, mint az un. negatív kampány szerepe az első forduló eredményeinek kialakulásában. Mi volt a negatív kampány lényege? Befeketíteni a versenytársakat akár féligazságok, vagy valótlanságok állításával, személyes támadásokkal helyettesíteni a politikai érveket s mindezek révén ellenségként ábrázolni és meggyűlöltetni az ellenfelet. Ezzel elkerülhetőnek vélték azt is, hogy részletesen el kelljen számolni a saját munkával és alapos felvilágosítást kelljen adni a saját programról. Mivel járt ez a kampány? A jelek szerint nem hozott sok hasznot a közvetlen kivitelezőknek - hiszen lejáratott például korábban népszerű tv-műsorokat és személyiségeket, lapokat és lapszerkesztőket - de az első forduló választási eredményeinek ismeretében visszaütött azokra is, akiknek az érdekében - netán megrendelésére, vagy beleegyezésével - ezeket a kétes értékű módszereket alkalmazták. Mi a tanulság? Kézenfekvő, hogy a második fordulóig hátralévő három hétben sem terem sok babér azoknak, akik másokkal, sőt polgárháborús rémképekkel próbálják ijesztegetni a szavazókat. Bebizonyosodott, hogy a választópolgárok többsége arra adja a voksát, amely párt és annak képviselője a maga szándékairól tájékoztatja tisztességesen a lakosságot, kellő megbecsüléssel szólva politikai vetély- társairól is. Május 29-én az lesz a lista élén, aki nyerni akar, de nyitva hagyja a holnapi együttműködés lehetőségét a mai ellenfelekkel és nem pedig az, aki - miként tette az eddigi kampányban - a közös munkálkodást eleve lehetetlenné tevő jelszót tűzi zászlajára, hogy jaj a legyőződnek. Süddeutsche Zeitung Nem szerelmi vallomás Magyarország a vasárnapi választásokkal, azok eredményével elsősorban mindenfajta agresszív nacionalista politikát fosztott meg talajától - írta a liberális Süddeutsche Zeitung. A közép-kelet-európai balrafordu- lás nem mindig hátrafelé fordulás, hanem sokkal inkább, s meglepően érett demokratikus ösztönnel, fordulat egy másfajta múltba fordulással szemben. Kevésbé van arról szó, hogy szerelmi vallomást tettek a szocialistáknak, hanem főleg a számlát nyújtották be az elmúlt négy év szoborszerű nemzeti- konzfervatív politikájáért, amely a mindennapok kérdéseire adandó gyakorlati válaszokat többnyire a magyar hagyomány és történelem ünnepélyesen merev, esküvésszerű emlegetésével és a népiség-gondolat új misztifikálásával helyettesítette. Az átalakulás Magyarországon sokkal régebbi, mint a legtöbb szomszéd forradalma. Az átalakulás alakjait pedig nem feledték el. Nem megcsontosodott, mi több vérengző despotákként maradtak meg az emlékezetben, hanem újítókként. Az újságíró noteszából Húsz óra az Országos Választási Bizottságon Es most? Latolgatás - várt meglepetések után Vasárnap reggel nyolc órától hétfő hajnalig csúcsforgalom volt az Országos Választási Bizottság Zrínyi utcai főhadiszállásán. E jegyzet-foszlányok a második szabad választás krónikájának apró adalékai. Pintér Sándor altábornagy, országos főkapitány vasárnap este szinte ki sem tette a lábát a Duna Palotából. Az egyik irodában közvetlen kapcsolatot építettek ki a számára a rendőrség központi ügyeletével.- A választás az egész ország területén zavartalanul zajlott le, sehol semmiféle rendbontás nem történt - mondta már a hajnali órákban - Sehol senki, semmilyen szervezet nem kívánta a választások rendjét megzavarni. Rendőreink ott voltak a szolgálati helyeiken, természetesen fegyver, gumibot és bilincs nélkül. ★ Dr. Vitányi Iván gyakran feltűnt az eredményeket regisztráló számítógépek táján.-Már többen megkérdezték tőlem, hogy milyen összetételű lesz az MSZP kormánya és a győzelemből adódó jogainkkal hogyan akarunk élni? Meggyőződésem, hogy erről ma még nem lehet tárgyalni, korai bármiféle esélyt latolgatni, nem lehet pontosan tudni, hogy a végelszámolásnál ki, mennyi szavazatot tudhat a magáénak. Módosulhatnak még az arányok. Magyar Bálint, az SZDSZ kampányfőnöke nyilatkozta:- Már január óta azt jósolták a közvéleménykutatók, hogy az MSZP és az SZDSZ végez az első helyen. De hogy ilyen lesz az első forduló végén a szavazatok aránya, azt nem vártuk. Nyilvánvaló volt, hogy a liberális koalíció önmagában nem tud többséget képezni, ezért is mondtuk, hogy pártunk nyitott az együttműködésre akár a baloldali, akár a jobboldali politikai erőkkel, kivéve a szélsőségeseket. Az, hogy az SZDSZ a következő kormányzat politikai felelősségéből részt vállal-e, az attól is függ, hogy a második fordulóban kellő számú újabb szavazatot sikerül-e begyűjte- nünk. A koalíciót csakis egyenrangú partnerek együttműködéseként tudjuk elképzelni. Az első fordulóban mindösz- sze két képviselőnek sikerült a mandátumhoz szükséges ötven százalék plusz egy szavazatot megszereznie. Egyikük Keleti György, az MSZP képviselőjelöltje. Mitől lehet egy képviselő-jelölt ilyen népszerű? - kérdeztem mindjárt az eredményhirdetés után.- Nincs ebben semmi titok. Majd két esztendővel ezelőtt szereztem meg a körzet képviselői mandátumát, azóta hetenként legalább 2 napot a választókerületemben töltöttem a parlamenti munkám mellett. Minden hozzám fordulót készséggel meghallgattam, függetlenül attól, hogy milyen párthoz tartozott. Soha, senkitől nem kérdeztem meg, hogy rám szavazott-e előzőleg vagy sem, és a parlamenti felszólalásaim előtt - ha a választókörzetemben megfelelő szakembert, vagy intézményt találtam kikértem a szakmai véleményüket. Nagyon örülök, hogy ezt a választópolgáraim értékelték és szavazataikkal honorálták, de annak is nagyon örülök, hogy az MSZP az első fordulóban már több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint négy évvel ezelőtt a volt koalíció pártjai. A törvény lehetővé tette, hogy ha a kórházban ápolt betegek kérték, mozgó urnákat vigyenek ki hozzájuk a legközelebbi szavazókörzetből. A legtöbb kórházban azonban igyekeztek hazaengedni mindenkit, akit csak lehetett, hogy az állampolgárok otthon szavazhassanak jelöltjeikre. Több kórház már jóval a választások előtt körlevélben hívta fel a betegek figyelmét, hogy hozzátartozóikkal szereztessék be a körzeten kívüli szavazáshoz szükséges önkormányzati igazolásokat. A Schöpft Mérei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ ügyeletes orvosa elmondta, hogy a szavazás napján is több gyermek született a kórházban. A szavazatszedő bizottságok tagjai, akik a mozgóurnákat a kórházba elvitték türelmesen várakoztak a folyosón, amíg az édesanyák az újszülötteket ellátták, s csak ezután láttak hozzá a szavazatok begyűjtéséhez. A május 8-i választásra külföldről 36 vendég érkezett. Ezek között Anglia 3, Amerikai Egyesült Államok 1, Románia 10, Norvégia 4 vendéggel képviseltette magát. A diplomáciai testületek 101 munkatársukat küldték el a választások tisztaságának megfigyelésére. A sajtó akkreditáció is rekordot döntött: 217 sajtóorgánum 591 munkatársát delegálta, ezek között 276 külföldi és 315 hazai újságíró volt. Székely Ervin, az RMDSZ parlamenti képviselője megfigyelőként vett részt a választásokon:- A romániai parlamenti csoport tagjaként érkeztem Budapestre. Három török, két szlovéniai és egy moldáviai megfigyelőtársammal együtt jártuk Budapest, Székesfehérvár, Érd, Siófok és Martonvásár szavazókörzeteit. Örömmel nyugtáztuk, hogy mindenütt kulturált, civilizált körülményeket tapasztaltunk. Jó volt látni, hogy a magyarok európai módon döntenek az ország sorsáról. Az első fordulónak az MSZP mellett még egy győztese volt: a számítógéprendszer. Amíg négy évvel ezelőtt a választási bizottság elnöke még hajnalban is úgy volt kénytelen kiállni a nagyközönség elé, hogy nem tudott hiteles végeredményt mondani, addig az idén - miután a rendszer hibátlanul működött -, már éjfélkor a szavazatok 85%-ának ismeretében tudtak adatokat közölni.Hajnali fél 3-kor a választási bizottság befejezhette a munkáját, már csak a nyomdászok dolgoztak tovább, hogy az eredmények hivatalos formában is elkészülhessenek. (koós) Meglepő eredményt hozó választás után vagyunk. Várható volt ugyan a szocialisták győzelme, de az már kevésbé, hogy országszerte csaknem minden körzetben ilyen jó eséllyel fordulnak majd jelöltjei a második körbe. Várható volt úgyszintén az SZDSZ második helye, ám az már kevésbé, hogy lényegében magukra maradtak a szocialistákkal szembeni versengésben. Az egyéni választó kerületek négyötödében leegyszerűsödött a verseny e két párt küzdelmére. Várható volt, hogy a választók „megbüntetik” az MDF-et a négy év hibáiért, és mégis meglepő a korábbi kormányzópárt nagyarányú vereségének ténye s az is, hogy alig-alig maradt reményük a második fordulóban az egyéni mandátumok megszerzésére. Látható volt a fiatal demokraták népszerűségének csökkenése is, de azt csak nagyon kevesen gondolták, hogy nem lesznek képesek elérni még a 4 évvel ezelőtti eredményeiket sem. (Orbán Viktor akkori parlamenti sikerük megháromszo- rozását tűzte ki minimális célként pártja elé a tavalyi kongresszuson.) S talán nem túl kockázatos kijelenteni: nem sokan gondoltak arra, hogy Torgyán József pártjának eredménye alig-alig marad el az MDF-étől, maga mögé utasítja mind a kereszténydemokratákat, mind pedig a Fideszt. És számosán meglepetéssel fogadták a parlamenten kívüli pártok teljes sikertelenségét is, bár sokan láttuk előre, milyen nehéz lesz utat tömi maguknak. Okkal, joggal lehetünk tehát zavarban. Azt kaptuk, amit vártunk. Megbukott a kormány, jöhet az ellenzék, a szélsőséges erőknek pedig továbbra sem jut hely a magyar parlamentben. Mivel magyarázható mégis mindaz a sok bizonytalanság, amelynek ezeregy jelét tapasztalni, ha a választásokat követő politikai fejleményekre terelődik a szó? Talán felelőtlen dolog néhány órával az adatok nyilváTöbb román politikai párt vezetői üdvözölték a választások első fordulójának eredményeit és - a kormánytáborban és az ellenzékben egyaránt - kifejezésre juttatták azt a reményüket, hogy azok lehetőséget teremthetnek a kétoldalú kapcsolatok javítására. loan Solcanu, a kormányon lévő Szociális Demokrácia Romániai Pártjának alelnöke az Evenimentul zileinek, nyilatkozva, a kormánypárt és az MSZP vezetői közötti április nosságra hozatala után a politikai kilátások felvázolására törekedni, e sorok írója most mégis megteszi. Mi történik, ha tisztán többségi szocialista kormány alakul? A választást megelőző hónapok legfőbb témája a koalíciós találgatás volt, hiszen mindenki biztosra vette, hogy az idei választásoknak nem lehet abszolút győztese. A mai adatok viszont azt mutatják, hogy a szocialistáknak megvan az esélyük akár az elsöprő győzelemre is. S azt még a párt hívei is tudják, hogy egy ilyen arányú „túlnye- résnek” számtalan, nem kívánt hatása lehetne. Sokáig fogjuk még elemezni e földcsuszamlásszerű győzelem okait, pedig jól tudott, hogy a többiek kampányhibáinak, a kormányzat iránti ellenszenvnek sokkal nagyobb szerepe volt ebben, mint maguknak a szocialistáknak. A társadalomnem örülne egy újabb egypárti kormányzásnak még akkor sem, ha az demokratikus választások útján jött létre. Mi történhet, ha az SZDSZ el tud hódítani szavazókat a vesztes pártok támogatói közül és ezzel nem hagyja az egyéni körzeteket a szocialistákra? Hogyan alakul a politikai paletta, ha legalább az egyéni választókörzetek felében ők szerzik meg a mandátumot? Hogyan alakul a pártok erőegyensúlya, ha a harmadik jelöltek támogatására jön létre 5-6 párti koalíció és érdemben beleszólnának a 174 mandátum elosztásába? Ezáltal alaposan megváltoztathatnák a végső parlamenti erőviszonyokat. Végül az sem kizárt, hogy a második fordulóig folytatódik, sőt felerősödik a felülről vezérelt anti- kommunista kampány. Ez esetben szinte biztosra vehető, hogy még több szavazatot tarolnak a szocialisták. Egy szó, mint száz: sok minden történhet a következő hetek során. Meg kell várni május 29- ét. Az eddigi 15 szereplős játék addigra leegyszerűsödik két szembenálló, markáns fél küzdelmére, ha néhány helyen kialakulhat is a rivalizálás háromszöge. Akkor majd újból döntenünk kell. Kéri L. 13-i szegedi találkozóra utalva kijelentette: „Az Oliviu Gherman SZDRP-elnök és Hóm Gyula közötti találkozóra éppen azért került sor, hogy minél pontosabban mérlegelhessük a két ország és nép közötti kapcsolatokat. Az, ami ott megállapítást nyert, részben pozitív és reményt ad arra, hogy a két párt közötti kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet alapjára helyezzük. Az Országos Választási Bizottság Központja a Duna Palotában Romániai visszhang Választási matematika A számháború szabályai A választási törvény értelmében az első fordulóban csak abban a választókerületben érvényes a szavazás, ahol a választópolgároknak több mint 50 százaléka leadta a voksát. Ha pedig valamelyik képviselő a résztvevők szavazatainak több mint a felét megszerezte - akkor ott eldőlt a mandátum sorsa. Ott, ahol az első fordulóban a szavazó polgároknak, vagy a leadott érvényes szavazatoknak a száma nem éri el az ötven százalékot, második fordulóra is sor kerül. Ebben az esetben, az első fordulóban részt vett minden képviselőjelölt indulhat a második fordulóban. Ha azért van szükség a második fordulóra, mert egyetlen jelölt sem kapta meg a mandátum megszerzéséhez szükséges 50 százalék plusz 1 szavazatot, a második fordulóban már csak azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban a szavazatoknak legalább a 15%-át megszerezték. Közülük az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot megszerzi - feltéve, ha a választópolgároknak több mint a negyede megjelenik az urnák előtt. A választók a pártok területi listáira is szavazhatnak. A törvény szerint 152 listás mandátumon osztozkodnak a pártok. Hogy kinek, mennyi jut? Ennek kiszámítása a következőképpen történik: megszámolnak valamennyi egyéni és az egyes pártok listájára beérkezett szavazatot, mind a két eredményt fel- küldik az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). Az OVB összesíti az egész országban a leadott érvényes szavazatokat, majd megállapítja, hány szavazat szükséges az 5 százalékos küszöb teljesítéséhez. Ebből már egyértelműen kiderül, hogy a pártok területi listáira leadott szavazatok összesítése után melyik párt nem érte el a parlamenti belépés alsó határát. Az OVB számításainak eredményét visszaküldi a Területi Választási Bizottsághoz, ahol megnézik, hogy a náluk területi listát indító pártok közül melyik esett ki az országos versenyből, és veszítette el ezzel automatikusan a területi szavazatait is. A választókerületenként megszerezhető mandátumok számát törvény írja elő. Ehhez a számhoz hozzáadnak egyet, ez lesz az osztó, amellyel elosztják a területre beérkezett összes szavazatot, így kapják meg az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot. Egy példával: Baranyában hat mandátumról dönthetnek, tehát a beérkezett szavazatokat 7-tel kell elosztani. A következő lépésben kiszámítják, hogy az adott helyen hány voks jelenti a szavazatok kétharmadát. Ezután minden párt megszerzett szavazatainak számát elosztják az osztóval, az eredmény egész száma - a párt megszerzett mandátumainak száma. Ha a számítás eredményeként az egész szám mellett a maradék legalább annyi, mint a korábban megállapított kétharmad, akkor az adott párt listájáról egy újabb képviselő is bekerülhet a parlamentbe. Valamennyi területi listán mandátumot nem hozó töredékszavazat - tehát a kétharmadnál kevesebb voks - felkerül az országos listára. Ugyancsak ide sorolják az egyéni választókerületekben leadott, de a pártnak mandátumot nem szerzett valamennyi képviselőjelölt szavazatát is. A választási törvény előírása szerint az országos listán 58 mandátum sorsa dől el, de ez a szám a területi listákon üresen maradt mandátumok számával tovább növekedhet. Az országos listáról szerezhető mandátumok kiszámításához összeírják, hogy a versenyben lévő pártok az egyéni és a listás választásokon összesen mennyi töredékszavazatot gyűjtöttek. Ezt a számot írják fel egy táblázat első sorába, majd minden párt neve alatt egy számoszlopot képeznek úgy, hogy a második sorba már csak a megszerzett szavazataik felét írják, alá a negyedét, nyolcadát, ti- zenhatodát és így tovább. Ezután megkeresik a táblázat legnagyobb számát, s amelyik párt oszlopában ez megtalálható, az kap egy újabb mandátumot. Az eljárás addig folytatódik, amíg a szétosztható mandátumok el nem fogynak. Ez a május 8-án kirobbant országos „számháború” a második fordulóval folytatódik. Végső eredményhirdetés: május 29-e után. t ! J i
